A Gazdasági Versenyhivatal 33/2004/24 számú határozata erőfölény tárgyában. Eljárás alá vont: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Vj-33/2004/24

Vj-33/2004/24

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vizsgálatára indult eljárásban - zárt tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A versenyfelügyeleti eljárás tárgya

1) A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2000. szeptemberében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján versenyfelügyeleti eljárást (Vj-152/2000.) indított annak vizsgálatára, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (a továbbiakban: MOL Rt.) által

- a szuper ESZ 95-ös ólmozatlan motorbenzin (a továbbiakban: motorbenzin); és

- az EN-590 0,05 normál gázolaj (a továbbiakban: gázolaj)

termékeire megállapított nagy-, illetve kiskereskedelmi árak az 1997-2000. I. félév időszakban sértették-e a Tpvt. 21.§ a) pontját, mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani.

2) A GVH Versenytanácsa Vj-152/2000/51. számú határozatában 2001. január 26-án az eljárást

- a kiskereskedelmi árak tekintetében gazdasági erőfölény;

- a nagykereskedelmi árak tekintetében pedig gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

megállapíthatóságának hiányában megszüntette.

3) A határozat felülvizsgálatára indult perben a Legfelsőbb Bíróság 2004. január 26-án kézbesített ítéletében (Kf.II.39.048/2002/13.) helyben hagyta a Fővárosi Bíróság ítéletét, melyben a MOL Rt-nek a motorbenzin és a gázolaj (a továbbiakban együtt: üzemanyag) nagykereskedelmi piacon elfoglalt helyzetéből adódó gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata körében új eljárásra kötelezte a GVH-t. Előírta, hogy az új eljárásban a GVH szakértő bevonásával köteles vizsgálni, hogy a MOL Rt. által érvényesített nagykereskedelmi ár ("imaginárius versenyár") és a ténylegesen felmerült költségekre alapított nagykereskedelmi ár között fennáll-e aránytalanság, amely a MOL Rt. számára indokolatlan előnyt eredményez. Az ítélet szerint ezt követően kell dönteni a GVH-nak arról, hogy a MOL Rt. túlzottan magas nagykereskedelmi árat érvényesítve gazdasági erőfölényével valóban visszaélt-e a vizsgált időszakban.

4) Az előzőek alapján a GVH 2004. február 26-án versenyfelügyeleti eljárást indított a Vj-152/2000. számú eljárásban vizsgált időszakra (1997-2000. I. félév) nézve a MOL Rt. üzemanyag nagykereskedelmi költségeinek meghatározására, és ezeket is figyelembe véve a tényleges érvényesített áraknak a Tpvt. 21. § a) pontja szerinti értékelésére. Az eljárás során a GVH a Vj-152/2000. számú eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket alkalmazta.

II.

A MOL Rt. piaci helyzete

5) A vizsgált időszakban a MOL Rt., az általa irányított összesen 61 magyarországi vállalkozás, a világ számos országában (elsősorban a környező országokban és a Közel-Keleten) bejegyzett 23 további irányítása alatt álló vállalkozás (a továbbiakban együtt: MOL-csoport) tevékenysége az alábbi területekre terjedt ki:

- kőolaj, földgáz és egyéb gáztermékek kutatása és termelése;

- kőolaj-feldolgozás, -szállítás és -tárolás;

- kőolajtermékek szállítása, tárolása, nagy- és kiskereskedelme;

- földgáz és egyéb gáztermékek importja, szállítása, tárolása és nagykereskedelme.

6) A vizsgálat tárgyát képező áruk (a motorbenzin és a gázolaj) olyan technológiai és minőségi jellemzőkkel bírnak, amire tekintettel a felhasználási cél szempontjából más áruval ésszerűen nem helyettesíthetők.

A kőolaj feldolgozás

7) Magyarországon kőolaj-feldolgozással kizárólag a MOL-csoport foglalkozik. Három kőolajfinomítója közül:

- a Százhalombattán lévő Dunai Kőolajfinomító a legnagyobb: lepárlási kapacitása 7,5 millió tonna/év;

- a Tiszai Kőolajfinomító (Tiszaújváros) éves lepárlási kapacitása 3 millió tonna (2001. évtől a feldolgozás leállításra került);

- az évi 0,5 millió tonna kapacitású Zalai Finomító a környéken kitermelt kőolajat dolgozza fel bitumenné.

8) 1999. évben a MOL-csoport összesen mintegy 7 millió tonna kőolajat dolgozott fel, melynek során mintegy egyharmad-egyharmad arányban keletkezett benzin, gázolaj, illetve egyéb termék. A feldolgozott mennyiségből 1,2 millió tonna volt a MOL-csoport által Magyarország területén kitermelt kőolaj. A fennmaradó rész importból a "Barátság I" és a "Barátság II" kőolajvezetékeken érkezett az országba (elvileg az "Adria vezetéken" is lehetett kőolajat behozni, az azonban az akkori feltételek mellett gazdaságtalan volt). A kőolaj import részben hosszú távú szerződéseken, részben azonnali (spot) vásárlásokon alapult, a Brent kőolaj jegyzésárához kötött mindenkori világpiaci áron. A hazai kőolaj kitermelésének költsége nem érte el a világpiaci árat, azt a jegyzésár 12 százalékát kitevő bányajáradék terhelte.