BH 1985.10.406 Ha a leltár felvételére az egységbe történt betörés miatt került sor, s a tettes ellen indult büntető eljárásban csak a hiány egy részére vonatkozóan állapították meg, hogy annak oka a betörés volt, annak elbírálásánál, hogy a különbözetre lehet-e és milyen mértékben a leltárhiányért fennálló anyagi felelősség szabályait alkalmazni, a legmesszebbmenő körültekintéssel kell eljárni. Az elbírálásnál mérlegelni kell a bűncselekmény elkövetésével összefüggő összes körülményeket, valamint az anyagilag felelős dolgozó hiánymentes munkájának megítélése szempontjából jelentős körülményeket [2/1968. (I. 16.) Korm. sz. r. 1. § (2) bek., MK 36. sz.].

A felperes 1973-tól az alperes alkalmazottja, 1977. január 1-től vezeti a k-i egyszemélyes szabadkasszás üzletet.

1981. december 15-ére virradóra a többszörösen büntetett L. J., gyermekkorú társaival együtt - ajtókifeszítéssel - betört az üzletbe, és onnan árukat tulajdonított el.

A betörés miatt elrendelt leltározáskor az 1981. július 27-től 1981. december 15-ig tartó leltáridőszakban 26 592 forint leltárhiány keletkezett.

Az alperes igazgatósági elnöke az 1982. február 22-én hozott határozatával 21 592 forint leltárhiány megfizetésére kötelezte a felperest, mert időközben az Állami Biztosító az 5000 forint készpénzkárt megtérítette.

A felperes a leltárhiány megfizetésének kötelezettsége alól való mentesítése iránt kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz. Állította, hogy a leltárhiány a betörésből származik, az oka tehát ismert.

A munkaügyi döntőbizottság a határozatával megváltoztatta az alperes határozatát, és a megtérítendő leltárhiány összegét 18 092 forintra szállította le. A járásbíróság jogerős ítélete alapján azt állapította meg, hogy L. J. a két gyermekkorú társával együtt kb. 3500 forint értékű árut vitt magával, és ezért ezzel az összeggel mérsékelte a leltárhiányt.

A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, és ebben továbbra is állította, hogy a leltárhiány oka kizárólag a betörés, mert a betörő nagyobb értéket tulajdonított el, mint amennyit bevallott.

A munkaügyi bíróság megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és mentesítette a felperest a leltárhiány megfizetésének kötelezettsége alól. Döntését a járásbíróság ítéletében foglaltakra alapította. Megállapította, hogy L. J. többszörösen visszaeső bűnöző, a járásbíróság már két esetben ítélte el végrehajtható szabadságvesztésre lopás bűntette miatt. Az utolsó büntetésből 1981. szeptember 10-én szabadult. 1981. december 15-én az éjszakai órákban társaival együtt ablakbetörés és az ajtózár felfeszítése útján hatolt be a felperes által vezetett üzletbe. A büntető eljárás során csak annyi áru elvitelét ismerte el, amennyit nála a nyomozáskor megtaláltak. A betörést éjjel 12 és 1 óra között követte el, annak 4 órai felfedezéséig volt ideje arra, hogy az üzletből még elvigyen árut és azt máshol elrejtse. Megvolt a lehetősége a leltárhiány összegének megfelelő áru elvitelére. Mivel a felperes által kezelt bolt ajtaja közvetlenül határos a járdával, a boltba a nyitott ajtón át a betörés időpontja és annak felfedezése közötti időszakban más is behatolhatott.

A felperes a betörésig és azt követően is hiánymentesen számolt el" kiváló dolgozó kitüntetésben részesült, és a bolt 1979-ben kiváló egység lett. Ezekre tekintettel a hiány oka a betörésre vezethető vissza, ennélfogva a felperes nem tartozik anyagi felelősséggel.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság a munkaügyi, bíróság ítéletét a munkaügyi döntőbizottság határozatára is kiterjedően akként változtatta meg, hogy a leltárhiány összegét 10 000 forintra csökkentette.

A beszerzett nyomozati iratoknál levő fényképekből megállapította" hogy L. J. a gyermekkorú társaival az üzlet ajtaja alsó betétjének kitörésével hatolt be a boltba. Nem zárható ki, hogy ezen a nyíláson az üzletbe a betörőkön kívül más is bejuthatott. Kizárt azonban, hogy a hiány a betörés következménye, mert a 26 592 forint hiányból 1980 forint értékű a göngyöleghiány. Ilyen értékű göngyöleget pedig nem vihettek el a betörés, során.

Az alperesnek L. J. ellen betörésből eredő kár megfizetése iránt folyamatban volt perének irataiból megállapítható, hogy a bíróság jogerős ítéletével az alperes keresetét elutasította. Nem merült fel adat ugyanis arra" hogy a büntető eljárás során kimutatott 5000 forint értékű árunál többet vitt volna el L. J. a társaival.