2/1968. (I. 16.) Korm. rendelet

a kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről

1. §

(1) A rendelet hatálya a belkereskedelmi ágazathoz tartozó, a társadalmi tulajdonban levő üzemegységek árukezeléssel és megőrzéssel megbízott dolgozóira terjed ki.

(2) Leltárhiány a kezelésre átadott és átvett társadalmi tulajdont képező anyagokban (áru, termény, nyersanyag, félkészáru, göngyöleg, stb.) keletkezett, - a természetes mennyiségi csökkenés és a kereskedelemben, vendéglátásban a kockázat (együttesen: normalizált hiány) mértékét meghaladó - az a hiány, amelynek okait megállapítani nem lehet.

(3) A normalizált hiány mértékét, valamint azon áruk körét, amelyekre normalizált hiány nem számolható el - a pénzügyminiszterrel egyetértésben és a Szakszervezet meghallgatásával -szakmánként a belkereskedelmi miniszter állapítja meg.

(4) A leltárhiányt a vállalat nyeresége terhére kell elszámolni.

2. §

A leltárhiányért való anyagi felelősség szabályai a kereskedelemben és a vendéglátásban a szabadkasszás egységekben érvényesülnek:

a) teljes anyagi felelősséget kell érvényesíteni

- az egyműszakos egyszemélyes egységek (bolt, üzlet, raktár) vezetőjénél, kezelőjénél, családtag közreműködése esetén is,

- mozgóárusoknál,

- a vendéglátó egységek vezetőjénél és helyetteseinél, ha a vállalat a dolgozókat a vezető egyetértésével alkalmazta.

b) A vállalat és az egység vezetője által kötött munkaszerződésben meghatározott mértékű (egy, vagy több havi munkabértől a teljes hiány megtérítéséig terjedő) felelősséget kell érvényesíteni - a vendéglátó egységek kivételével - valamennyi többszemélyes egység vezetőjével (helyettesével) szemben, ha a vállalat a dolgozókat az egység vezetőjével egyetértésben alkalmazza.

3. §

(1) A leltárhiányért az egységvezető és helyettes együttesen, az egyszemélyes egységben (mozgóárus) pedig az árut kezelő dolgozó felel.

(2) A leltárhiányért, az (1) bekezdésben felsorolt dolgozók akkor felelnek, ha:

a) az árukat kezelésükbe átadták, illetőleg azt átvették;

b) a munkahely elfoglalásakor velük a leltárhiányért való anyagi felelősség tényét írásban közölték, illetőleg arra a munkaszerződésben megállapodtak;

c) a két leltározás között eltelt időszak (leltáridőszak) legalább a felében és a leltáridőszak végén is az egységnél vannak beosztásban;

d) az egység dolgozóit a vállalat az egységvezető és helyettese(i) hozzájárulásával választotta ki és ezt a tényt a vezető és helyettese(i) aláírásával elismeri.

(3) Az előző bekezdésben felsorolt feltételek hiányában a leltárhiányért való anyagi felelősség nem alkalmazható.

4. §

A leltárhiányért való anyagi felelősség felső mértéke a leltárhiány teljes összege.

5. §

(1) A dolgozó leltárhiányért való anyagi felelőssége csak az elszámoltatásra jogosult szerv (vállalat, szövetkezet, intézmény, stb.) kiküldöttjének jelenlétében ténylegesen felvett leltár alapján állapítható meg.

(2) A leltárfelvétel és elszámolás módját, valamint a leltáridőszak tartamát a felügyeleti miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) által a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott irányelvek alapján a vállalat (szerv) igazgatója állapítja meg.

(3) A leltárelszámolás eredménye alapján az igazgató indokolt határozatban dönt a dolgozót terhelő leltárhiány megtérítése felől. A megtérítés mértékének meghatározásánál mindazt a körülményt, amely a dolgozó felelősségére objektíve kihat, így különösen a dolgozó munkakörét, esetleges távollétének időtartamát és az anyagkezelés tárgyi adottságait figyelembe kell venni. Egyetemleges megtérítési kötelezettségnek nincs helye.

(4) Az igazgatói határozatot a leltárfelvétel befejezését követő hatvan nap alatt kell az anyagilag felelős dolgozóval írásban kör ölni. Esetleges büntető eljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetőleg a bíróság jogerős határozatának közlését követő nappal kezdődik. A hatvan napos határidő elteltével a dolgozó leltárhiányért anyagilag felelőssé nem tehető.

6. §

Az érdekelt dolgozó az igazgatói megtérítésre kötelező határozatával szemben a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint élhet jogorvoslattal, s ennek rendelkezései vonatkoznak a jogerős határozaton alapuló követelések behajtására is.

7. §

(1) Azoknak a 2. § alá nem tartozó egységeknek vezetői és vezetőhelyettesei, ahol leltárhiány keletkezett, a következő 12 hónapban prémiumban, illetve jutalékkiegészítésben nem részesülhetnek. Ezen túlmenően ezekben az egységekben sem a vezetők és helyetteseik, sem a beosztott dolgozók a vállalati részesedési alapból év végi részesedést nem kaphatnak.

(2) A prémium, illetve jutalékkiegészítés és az évvégi részesedés megvonásának mértéke együttesen nem haladhatja meg a meg nem térülő leltárhiány összegét.

8. §

A leltározásnál számba vett árutöbbletekből eredő bevételek elszámolását a belkereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

9. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1968. január 2-től kell alkalmazni. Az 1967. évi leltár tekintetében a korábbi jogszabályok irányadók.

(2) A rendelet végrehajtásáról a belkereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezettel egyetértésben gondoskodik.

(3) Az 58/1958. (XI. 13.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese