32012D0109[1]

2012/109/EU: A Bizottság határozata ( 2011. április 20. ) a Dánia által a TV2 Danmark A/S szerkezetátalakítása tekintetében végrehajtani tervezett C 19/09 (korábbi N 64/09) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2011) 2614. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. április 20.)

a Dánia által a TV2 Danmark A/S szerkezetátalakítása tekintetében végrehajtani tervezett C 19/09 (korábbi N 64/09) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2011) 2614. számú dokumentummal történt)

(Csak a dán nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/109/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (1) és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdése a) pontjára,

miután az említett rendelkezéseknek (2) megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére, és tekintettel az észrevételeikre,

mivel:

I. ELJÁRÁS

(1) 2008. augusztus 4-én a Bizottság értesítette Dániát azon határozatáról, amely szerint nem emel kifogást a TV2 Danmark A/S-nek nyújtandó, 1 000 millió DKK teljes összegű hitelkeret formáját öltő megmentési célú támogatással szemben (3) (a továbbiakban: a megmentési célú támogatásról hozott határozat). Az említett határozat a tervezett támogatást az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával - jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja - és különösen a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (4) (a továbbiakban: az iránymutatás) megállapított szabályokkal összeegyeztethetőnek találta.

(2) A megmentési célú támogatásról hozott határozat és az iránymutatás értelmében a megmentési célú támogatás engedélyezését követő hat hónapon belül - azaz legkésőbb 2009. február 4-ig - a Bizottság elé kellett terjeszteni egy szerkezetátalakítási vagy felszámolási tervet kellett, illetve annak bizonyítékát, hogy a kölcsönt teljes egészében visszafizették.

(3) 2009. február 4-én Dánia az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése - jelenleg az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése - alapján a TV2 Danmark A/S-re vonatkozó szerkezetátalakítási tervet jelentett be a Bizottságnak.

(4) 2009. július 2-i levelében a Bizottság arról tájékoztatta Dániát, hogy a támogatás tekintetében megindította az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében - jelenleg az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése - megállapított eljárást.

(5) Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére.

(6) A Bizottsághoz az érdekelt felektől az alábbi észrevételek érkeztek be.

- 2009. október 1. TDC A/S és YouSee

- 2009. október 1. Canal Digital Danmark

- 2009. október 1. MTV Networks

- 2009. október 2. Niels Jørgen Langkilde

- 2009. október 2. Boxer TV

- 2009. október 2. Discovery Networks Nordic

- 2009. október 2. TV2 Danmark (a támogatás kedvezményezettje)

- 2009. október 2. MTG Viasat (amely 2009. október 15-i levelében további mellékleteket nyújtott be)

- 2009. október 2. Dán Kábeltelevíziók Szövetsége

- 2009. október 2. SBS Broadcasting Networks Ltd és SBS TV A/S

- 2009. október 7. Telia Stofa A/S

(7) A Bizottság az észrevételeket 2009. október 27-én továbbította Dániának. A Telia Stofa később beérkezett észrevételét 2009. november 30-án továbbította Dániának. Dánia lehetőséget kapott a válaszadásra, és észrevételei a harmadik felek észrevételeinek különböző szempontjait tárgyaló két levélben érkeztek be: a dán kormány 2010. január 29-én kelt, az állandó képviseleten keresztül eljuttatott és 2010. február 23-án iktatott levelében, valamint 2010. március 29-én kelt és 2010. március 30-án iktatott levelében, amelynek mellékleteit később, 2010. április 14-én iktatták. A dán kormány 2010. június 8-án további információt szolgáltatott a 2011-2014 közötti időszakra vonatkozó új médiapolitikai megállapodás elfogadásáról.

(8) A TV2 Danmark A/S 2010. június 9-én a TV2 műsorszóró hálózatának eladására vonatkozó tájékoztató feljegyzést nyújtott be.

(9) 2010. június 8-án a Bizottság és a támogatás kedvezményezettje, a TV2 Danmark A/S társaság között találkozóra került sor. A találkozót követően a Bizottság 2010. június 30-án kérdéseket intézett Dániához, amelyekre Dánia 2010. július 9-én nyújtott be válaszokat.

(10) A Viasat 2010. május 26-i elektronikus levelében, valamint 2010. június 1-jén és 2010. július 6-án iktatott leveleiben nyújtott be további információt.

(11) A Bizottság 2010. július 23-án és 28-án feltett további kérdéseire Dánia 2010. augusztus 17-én nyújtott be válaszokat. A Bizottság 2010. szeptember 14-én találkozót tartott Dániával; ezt követően Dánia 2010. október 15-én kelt levelében tett további észrevételeket.

(12) A Viasat 2010. december 22-én, az SBS pedig 2011. február 7-én szolgáltatott további információkat a Bizottságnak.

(13) A Bizottság 2011. január 14-én információkérést küldött Dániának, amelyre Dánia 2011. február 3-i levelében válaszolt. Dánia 2011. január 28-i levelében újabb találkozót kért. Erre a találkozóra 2011. február 7-én került sor. További információt 2011. február 24-én szolgáltattak.

(14) A dán hatóságok kérésére 2011. március 4-én újabb találkozóra került sor. Dánia ezt követően 2011. március 11-én, 17-én és 18-án, valamint 2011. április 6-án és 14-én iktatott leveleiben szolgáltatott további információt. Dánia 2011. március 11-i levelében arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a szerkezetátalakítási terv egyes részeinek (az alábbiakban részletesebben ismertetett "TV2 Alene kártya") megvalósítása elmarad. Dánia 2011. március 17-én és 18-án, valamint 2011. április 6-án és 14-én e változtatás figyelembevételével módosította a pénzügyi adatokat.

(15) Megjegyzendő továbbá, hogy a Viasat Broadcasting UK Ltd 2009. március 24-én a megmentési célú támogatásról hozott határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztett be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához (jelenleg Törvényszék) (6). Ezen túlmenően a Viasat Broadcasting UK Ltd 2009. május 15-én azt kérte, hogy a Bizottság - a megmentési célú támogatásról hozott határozat visszavonása érdekében - indítson az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást (7). Ezek a beadványok egy másik határozatra vonatkoznak, és nem gátolják meg, hogy a Bizottság véleményt formáljon a szerkezetátalakítási tervről. A 2010. május 17-i végzés (8) azonban a törvényszéki ügyben folyó eljárást a szerkezetátalakítási ügyben hozott végleges bizottsági határozat meghozataláig felfüggesztette.

(16) 2009. december 14-én az MTG/Viasat panaszt nyújtott be, amelyben azt állította, hogy Dánia a TV2 felhasználói díjainak bevezetésével megsérti többek között az EUMSZ 106. és 102. cikkét.

II. A KEDVEZMÉNYEZETT: A TV2 DANMARK A/S

(17) A TV2 Danmark A/S-t 2003-ban teljes egészében a dán állam tulajdonát képező korlátolt felelősségű társaságként hozták létre. A társaság átvette az 1986-ban létrehozott önálló közintézmény, a TV2 tevékenységeit. A TV2 Danmark A/S több különböző társaságban rendelkezik érdekeltséggel, amelyek között szerepelnek teljes egészében a tulajdonát képező leányvállalatok, társult vállalkozások, közös vállalkozások és kisebbségi tulajdonát képező holdingtársaságok. A TV2 Danmark A/S (a továbbiakban: TV2) a TV2 csoport anyavállalata, amely a TV2 közszolgálati televíziócsatornát (az alábbiakban még előforduló elnevezése: fő csatorna) üzemelteti.

(18) Jelenlegi üzleti modell: A TV2 fő csatornáját korábban televízió-előfizetési díjakból és reklámbevételekből finanszírozták. Noha a regionális csatornák finanszírozása részben még mindig így történik, a fő csatorna televízió-előfizetési díjakból történő finanszírozása 2004 júliusában megszűnt, és kizárólag a reklámbevételekből történő finanszírozás maradt meg. A kereskedelmi csatornák nyereségét nem számítva ezek a reklámbevételek jelenleg a fő csatorna egyetlen jövedelemforrását jelentik. A TV2 jelenleg nem jogosult arra, hogy előfizetési díjakat számítson fel a fő csatornájáért.

(19) Közszolgáltatási kötelezettségek: A dán műsor-szolgáltatási törvény 38a. paragrafusának (1) bekezdése közszolgáltatási kötelezettséget állapít meg a TV2 számára, és kimondja, hogy "a közszolgálati műsor-összeállítási tevékenységeket a 10. paragrafusban említett elvekkel összhangban kell biztosítani a nagyközönség számára". Ezeket az általános kötelezettségeket a közszolgáltatási engedélyben és annak függelékeiben részletesebb leírások egészítik ki.

(20) A Bizottság elfogadta (9), és e tekintetben a Törvényszék is megerősítette (10), hogy a TV2 fő csatornája közszolgáltatási kötelezettséget teljesít. A TV2 közszolgálati tevékenysége a költségeiből több mint [...] (11)-t tesz ki (12).

(21) A TV2 fő csatornája továbbá a TV2 közszolgáltatási engedélyének (13) 2.5. pontja szerint közszolgáltatási kötelezettség keretében regionális műsorokat sugároz. A regionális tartalmat a TV2 regionális állomásai készítik. A nyolc regionális állomás független a TV2-től. Azok a dán műsor-szolgáltatási törvény (14) 31. és azt követő paragrafusainak hatálya alá tartoznak. A TV2 mind a nyolc regionális állomásának van egy-egy képviselő-testülete, amelyek összetétele a regionális kultúra és közösség igen változatos szempontjait tükrözi. E képviselő-testületek ülésein a TV2 nem vehet részt. A regionális állomások a dán műsor-szolgáltatási törvény 31. és azt követő paragrafusainak értelmében közszolgálati tevékenységekre vonatkozó megbízatást kaptak, műsor-összeállításuknak pedig hangsúlyoznia kell a regionális kötődést. Tevékenységeiket elsősorban előfizetési díjakból finanszírozzák (15). A TV2 ezeket a regionális műsorokat a TV2 rendes műsorszerkezetében biztosított műsorablakokban köteles közvetíteni (16). A TV2 nem befolyásolhatja a választott televíziós formátumot például annak érdekében, hogy biztosítsa a fő csatorna televízió-műsorainak általános összeállításával való összhangot. Az országos és a regionális programok között a TV2 a regionális piacra irányuló reklámokat közvetít, és megtartja a reklámbevételeket.

(22) Továbbítási kötelezettség: A fő csatorna a dán műsor-szolgáltatási törvény 6. paragrafusa értelmében továbbítási (must carry) kötelezettség hatálya alá tartozik, amelynek megfelelően az SMATV műsorterjesztői (köztük a kábeles kereskedelmi műsorterjesztők) valamennyi csomagjukban kötelesek hozzáférést biztosítani a rendelkezésben említett csatornákhoz (azaz a TV2-höz és a DR-hez) (17).

A műsorterjesztési platformként műholdat alkalmazó televíziós műsorterjesztők nem voltak kötelesek felvenni a TV2-t a műsorcsomagjaikba, ezt mégis megtették, mivel a csatorna igen népszerű (18).

(23) Televíziós műsorterjesztés Dániában: Dániában öt különböző módon történik a televíziós műsorterjesztés, a televíziójel vételének alternatív eszközeit tekintve. Ezek a következők: kábeles műsorterjesztés (a YouSee és a Stofa műsorterjesztők), SMATV (helyi kábeles műsorterjesztés), műholdvevő antennán keresztüli műsorterjesztés (Viasat és Canal Digital), széles sávú műsorterjesztés (IPTV) és földi műsorterjesztés. 2009. november 1-jétől az analóg földi jeleket kikapcsolták és a dán földi televíziójeleket digitalizálták. A Boxer társaság nyerte meg a kereskedelmi "kapuőr" szerep betöltésére szóló pályázatot, és ez a társaság felel az előfizetési díjon alapuló csatornák földi hálózaton keresztüli közvetítéséért. Jelenleg a TV2 fő csatornáját ingyenesen sugározzák, a csatorna megtekintéséért nem számítanak fel előfizetési díjat (19).

(24) A TV2 tevékenységei: A TV2 elsősorban a műsorszolgáltatás és a televíziós reklámok értékesítése területén tevékenykedik. Emellett audiovizuális jogokat szerez és értékesít nemzetközi piacokon (például a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság vagy az olimpiai játékok sugárzásának jogát); e jogokkal maga sugározhat, vagy ezeket újraértékesítheti. A TV2 szinte kizárólag a dániai televíziós műsor-szolgáltatási piacon és egyéb médiavonatkozású piacokon működik. A TV2 fő csatornája a Danmarks Radio (DR) (kizárólag előfizetési díjból finanszírozott és két közszolgálati csatornát működtető közvállalkozás) mellett a legnagyobb televíziócsatorna.

A TV2 fő csatornája a televíziós reklámok piacán jelenleg például a Viasat TV3 és TV3 + csatornájával áll versenyben. A Viasat tulajdonosa a svéd Modern Times Group A/S (MTG), amely a műholdas szegmensben is műsorterjesztőként tevékenykedik. A TV2 a reklámbevételekért a német ProSiebenSat tulajdonát képező SBS A/S társasággal is versenyben áll. A TV2 fizetős televíziócsatornái - például a TV2 Zulu és a TV2 Charlie - más kereskedelmi csatornákkal állnak versenyben a fizetős televíziócsomagok terjesztésének nagykereskedelmi piacán.

(25) Kereskedelmi műveletek: A TV2 több, nem közszolgálati csatornát üzemeltet, többek között a TV2 Zulu, a TV2 Charlie, a TV2 Film és a TV2 News csatornát. Emellett 50 %-ban tulajdonosa a TV2 Sports csatornának is. A TV2 Zulu, a TV2 Charlie és a TV2 News csatornát előfizetési díjakból és reklámokból, a TV2 Film csatornát pedig kizárólag előfizetési díjakból finanszírozzák.

(26) Amint azt Dánia (20), valamint a TV2 Danmark A/S és a versenytársa, a Viasat (21) is elismeri, a fő csatorna üzemeltetése elengedhetetlen a kereskedelmi csatornák bevételeinek eléréséhez.

(27) A TV2 2001 óta köteles elkülönített elszámolásokat vezetni a kereskedelmi és a közszolgálati tevékenységeiről, lásd a 740. sz. végzést (22). Az elszámolásokat külső könyvvizsgálók ellenőrzik.

(28) Egyéb üzleti tevékenység: A TV2 Danmark A/S emellett több leányvállalat tulajdonosa, illetve számos, televíziós vonatkozású tartalom- és rádiószolgáltató közös vállalkozás része, és korábban a DR-rel együtt műsorszóró átviteli hálózattal is rendelkezett (Broadcast Service Denmark (BDS), DTT/Digi-TV, 4M és Fordelingsnet). A Dánia által szolgáltatott információk szerint az átviteli hálózatok tervezése, kiépítése, üzemeltetése és szolgáltatása tekintetében a Broadcast Service Denmark a vezető dán műsorszolgáltató. Az átviteli hálózat közvetlenül vagy közös tulajdonú partnerségek (Fordelingsnet, 4M, Digi-TV) révén a Danske Radio és TV2 közös tulajdonát képezte. A TV2 azonban szerkezetátalakítása során eladta az említett hálózatban szerzett részesedéseit.

(29) A TV2-t érintő, nemzeti trösztellenes ügyek: A Bizottság megjegyzi, hogy a TV2 reklámpiaci magatartását a dán versenyhatóságok vizsgálják. A Dán Versenytanács 2005. december 21-én úgy határozott, hogy a TV2 megsértette az EUMSZ 102. cikkét és a kapcsolódó nemzeti jogi rendelkezéseket azzal, hogy a reklámpiacon a hűséget növelő engedményeket alkalmazott. Ezt a határozatot a Versenyjogi Fellebbviteli Bíróság 2006. november 1-jén megsemmisítette, ezután azonban a Kelet-dániai Ítélőtábla 2009. június 22-én fellebbezés során helybenhagyta. Az utóbbi ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz, amely 2011. március 18-án helybenhagyta az Ítélőtábla ítéletét. Az ügy egy korábbi, 2000. november 29-i ügy folytatása volt, amelyben a dán versenytanács megállapította, hogy a TV2 2000-ben biztosított engedményei erőfölénnyel való visszaélésnek minősülnek.

III. A TV2-T ÉRINTŐ EGYÉB, FOLYAMATBAN LÉVŐ JOGI ÜGYEK

(30) A TV2 bejegyzését megelőzően a TV2 műveleteinek állami forrásokból történő támogatásával a 2004. május 19-i bizottsági határozat, illetve a későbbi feltőkésítésével a 2005. február 2-i bizottsági határozat (23) foglalkozott. Az első határozatban a Bizottság a TV2-nek nyújtott 628,1 millió DKK összegű, a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatás visszafizettetését rendelte el. Dánia elrendelte a kamatokkal megnövelt visszafizettetést a támogatás kedvezményezettje számára, így 1 050 millió DKK-t fizettetett vissza a TV2-vel. A második határozat nem emelt kifogást a feltőkésítés ellen, amely - a közös piaccal összeegyeztethető - 440 millió DKK összegű tőkeinjekcióból és további 394 millió DKK hitel-tőke konverzióból állt.

(31) A Törvényszék 2008. október 22-én megsemmisítette a visszafizettetésről szóló bizottsági határozatot (24). 2009. szeptember 24-én (25) a Törvényszék a feltőkésítésre vonatkozó határozat elleni végzést adott ki, amelyben kimondta, hogy a kereset okafogyottá vált, mivel a visszafizettetésről szóló határozaton alapuló, feltőkésítésre vonatkozó határozat már nem létező feltevéseken alapul, és ennélfogva tartalmatlan és értelmetlen. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a két határozat ugyanannak a jogkérdésnek a két vetülete.

(32) A Bizottság fenti üggyel kapcsolatos vizsgálata ezzel az eljárással párhuzamosan folyt, és a fenti ügyben a Bizottság e határozat elfogadásával egy időben fogadja el határozatát.

IV. A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV

1. Az eredeti szerkezetátalakítási terv háttere

(33) A 2008. évben 1 000 millió DKK megmentési célú támogatást engedélyező bizottsági határozatban foglaltaknak megfelelően a TV2 Danmark társaságnak jelentős - különösen rádióüzemeltetésre irányuló - beruházások miatt komoly likviditási problémái, a vártnál alacsonyabb reklámbevételei és magasabb kamatdíjai merültek fel. Ezeket a likviditási szükségleteket a magánhitelezőktől (bankoktól) származó hitelekre vonatkozó kezességvállalással nem tudta kielégíteni. A megmentési célú támogatásról hozott határozatnak megfelelően Dánia az iránymutatásban megállapított hat hónapos határidőn belül beterjesztette a szerkezetátalakítási tervet.

(34) A Bizottsághoz 2009. február 4-én benyújtott szerkezetátalakítási terv a dán politikai pártok többsége által a 2007-2010 közötti időszakra szóló médiapolitikai megállapodás kiegészítése tárgyában kötött megállapodás nyomán készült; e kiegészítést 2009. január 9-én hozták nyilvánosságra.

(35) 2009. február 4-i bejelentésében Dánia azért jelentett be különböző szerkezetátalakítási támogatásokat, mert szerinte a megmentési célú támogatásról hozott bizottsági határozatban feltárt rövid távú likviditási és eladósodással összefüggő problémák továbbra is fennálltak. E problémák következtében a Bizottság a TV2 Danmark A/S-t az iránymutatás (26) értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősítette, amely minősítéstől az eljárás megindításáról szóló határozatban nem volt oka eltérni, és amely - Dánia szerint - még a megmentési célú támogatást követően is érvényes. Ez bebizonyítható a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatban (27) említett adatokkal.

(36) Az eljárás későbbi szakaszában, és különösen a harmadik felek észrevételeire válaszolva Dánia a TV2 pénzügyi helyzetére vonatkozóan újabb, frissített PWC-tanulmányt nyújtott be. A frissített adatokat az alábbi táblázat foglalja össze (28).

A TV2 Danmark A/S kulcsfontosságú számadatainak alakulása

Dánia szerint a TV2 problémái többek között a fenntartható üzleti modellel nem rendelkező, egyre kevésbé nyereséges közszolgálati csatorna miatt (29), valamint a sikertelen beruházásokból fakadó veszteségek miatt merülnek fel.

(37) Veszteségek: Mivel a reklámbevételek a költségvetésben tervezettnél alacsonyabbak, és azokhoz nem megfelelő beruházások sorozata (leginkább a TV2 Radio) társul, a TV2 Danmark A/S 2007-ben jelentős veszteséget termelt (214 millió DKK-t, a tőkemegtérülése - 36 % volt). Ezen túlmenően 2008. március végén a 2008. év pénzügyi eredményre vonatkozó előrejelzés [...] millió DKK-t elérő, további adózás előtti veszteséget prognosztizált, jóllehet úgy tekintették, hogy az előrejelzés igen érzékeny lehet a reklámpiac alakulására. A társaság 2009-ben ugyancsak veszteséges volt.

(38) Forgalom/piaci részesedés: A TV2 fő csatornájának piaci részesedése a megmentési célú támogatást megelőző években csökkent, és továbbra is csökken. A TV2 korábbi üzleti előnyének - az analóg földfelszíni televíziós műsorszórás kikapcsolásával történő - megszüntetése és a DTT (a digitális földfelszíni televíziós műsorszórás) bevezetése 2009 novembere óta a lehetőségek egyenlőbb eloszlásához vezetett. A továbbítási kötelezettség megszüntetése (lásd az alábbi (52) preambulumbekezdést) várhatóan tovább csökkenti a piaci részesedést. 2003 és 2009 között a TV2 fő csatornájának "kereskedelmi" piaci részesedése (a kereskedelmi szempontból legérdekesebb nézői csoportot jelentő 21-50 év közötti korosztályt tekintve) már 19 %-kal csökkent, azaz 56,2 %-ról 45,6 %-ra esett vissza (30). A TV2 kereskedelmi piaci részesedését a TV2 2013-ban [...] %-ra becsüli (31).

(39) Növekvő adósság/pénzforgalom/kamatterhek: Ahogyan a táblázatban látható, a TV2 Danmark A/S nettó kamatozó adóssága egyenletesen nőtt, így a 2006. évi 232 millió DKK után 2008-ban elérte a 622 millió DKK-t (a hálózat eladása és az adósság többségének visszafizetése előtt a nettó kamatozó adósságot a 2010. évi költségvetésben [...] millió DKK-ra tervezték). A táblázat továbbá alátámasztja, hogy a 2006. december 31. és 2009. december 31. közötti időszakban a TV2 Danmark A/S-nek negatív volt a pénzforgalma, növekedtek az adósságai, emelkedtek a kamatterhei, és csökkent a nettó eszközértéke.

(40) A legjobb és a legrosszabb eset elemzése: Az eredeti szerkezetátalakítási terv alapforgatókönyvet, a legjobb és a legrosszabb eset forgatókönyvét, valamint érzékenységi számításokat tartalmaz. A terv a társaságon kívüli piaci előrejelzésekre (a PricewaterhouseCoopers által összeállított előrejelzésekre) támaszkodik. A forgatókönyvek a reál-GDP növekedését prognosztizálják, és ebből a televíziós reklámok piacán becsült növekedésre (illetve csökkenésre) következtetnek, amely a piaci részesedésre vonatkozó előrejelzésekkel együtt a TV2 reklámbevételeire vonatkozó előrejelzéseket eredményez. Az alapforgatókönyvben mérsékelt GDP-növekedés szerepel (2009-re és 2010-re [...] %, 2011-re [...] %, 2012-re pedig [...] %). A televíziós reklámok piaca a 2009-2012 közötti időszakban az előrejelzés szerint [...], azaz az adott időszakban [...] millió DKK-ról [...] millió DKK-ra változik ([...] %). A legrosszabb eset forgatókönyve a reál-GDP kevésbé pozitív növekedését mutatta (2009-ben nulla, 2010-ben [...] %-os, 2011-ben [...] %-os, 2012-ben pedig [...] %-os növekedéssel), továbbá azt jelezte, hogy a reklámkiadások a 2009. évi [...] millió DKK-ról 2012-ben [...] millió DKK-ra, [...] %-kal [...]. A legjobb eset forgatókönyve az alapforgatókönyvnél valamivel magasabb GDP-növekedést, és így a televíziós reklámok piacán kismértékű - a 2009. évi [...] millió DKK-ról 2012-re [...] millió DKK - növekedést prognosztizált. A piaci részesedés prognosztizált csökkenése mellett a TV2 reklámbevételei az előrejelzés szerint az alapforgatókönyv, a legrosszabb, illetve a legjobb eset forgatókönyvében a 2009-2012 közötti időszakban [...] %-kal, [...] %-kal, illetve [...] %-kal [...], ami [...] %-os, [...] %-os, illetve [...] %-os [...]-nak/-nek felel meg.

(41) A TV2 reklámbevételei növekedésének átlagos mértéke (mértani átlagot tekintve) az 1999-2009 közötti időszakban - 12 %-os szórás mellett - 1,9 % volt (32). Ennélfogva a TV2 reklámbevételeinek az üzleti ciklusra való érzékenységére, valamint az értékelés időpontjában várható gazdasági kilátásokra való tekintettel a PWC 2009-2012 közötti előrejelzései nem vethetők el ésszerűtlen előrejelzésekként.

(42) A PWC jelentését 2009 szeptemberében frissítették a reklámbevételekre vonatkozó legújabb várakozások figyelembevételének érdekében, így az az alapforgatókönyvben vártnál rosszabb forgatókönyvet vett számításba (33). A televíziós reklámok piaca 2009-ben 2008-hoz képest 18,7 %-kal visszaesett (34). A TV2 reklámbevételei 2008-ban 4 %-kal (1 667 millió DKK-ról 1 597 millió DKK-ra), majd 2009-ben további 24 %-kal 1 597 millió DKK-ról 1 220 millió DKK-ra) csökkentek (35).

(43) Dánia azt állítja, hogy a TV2 nehézségei a korábbi években végrehajtott nagyszabású beruházások okozta adósságnak, a TV2-t érintő, folyamatban lévő állami támogatási ügy bizonytalan kimenetelének és nem utolsósorban a közszolgálati csatorna kizárólag reklámbevételeken alapuló üzleti modelljének következményei. Különösen a rádióüzemeltetés okozott jelentős veszteségeket a 2007-es elindítása óta. 2008 áprilisában döntés született a rádióüzemeltetés leállításáról.

(44) Bankoktól származó külső finanszírozás hiánya: A szerkezetátalakítási terv figyelembe veszi a TV2 bankárainak a fő csatorna jelenlegi üzleti modelljével, valamint a TV2-nek nyújtott korábbi támogatást érintő, folyamatban lévő jogi ügyek lehetséges kimenetelével kapcsolatos aggodalmait. A szerkezetátalakítási terv a bankok kockázati kitettségét - a jelenlegi kölcsönök vagy hitelkeretek további csökkentése révén - a társaságra korlátozza. Dánia bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy 2009. április 22-én, a társaság elszámolásainak közzétételét követően a társaság számlavezető bankja [...] azt kérte, hogy csökkentsék a társaságnak biztosított kölcsönét és hitelkeretét (36).

(45) A TV2-nek nehézségei merültek fel az odensei telephelyén alapított jelzáloggal kapcsolatosan, és arról számolt be, hogy nemcsak az épületek értéke, hanem a lehetséges jelzálog is csökkent (37). A TV2 végül a Nordea banktól felvett 80 millió DKK összegű - a vártnál kevesebb - kölcsönt biztosított. Dánia később frissített információt szolgáltatott arról, hogy a bankoknak nem állt érdekében kereskedelmi kölcsönt nyújtani. Ebből az információból látható, hogy a megkeresett bankok ([...], [...], [...] és [...]) egyike sem tekintette a TV2-t hitelképesnek. Ennek okát a - TV2 kizárólagos jövedelemforrását képező - reklámpiac alakulásával kapcsolatos várakozások jelentették. A TV2 jövedelemszerzési képességét kétségbe vonták, és a folyamatban lévő jogi ügyeket további kockázati tényezőnek tekintették (38).

2. Az eredetileg bejelentett szerkezetátalakítási tervnek és módosításainak ismertetése

(46) A TV2-re vonatkozóan bejelentett szerkezetátalakítási terv a 2009. február 4-től2012. december 31-ig terjedő időszakra szól. A tervnek az volt a célja, hogy kezelje a TV2 üzleti hiányosságait, konkrétan a mérlegben szereplő rövid távú adósság felé mutató egyensúlyhiányt, valamint a közszolgálati csatorna üzleti modelljét, amelyet fenntarthatatlannak ítéltek, mivel a ciklusérzékeny reklámbevételekből történő finanszírozásra hagyatkozik. A terv a következő öt legfontosabb elemből állt: i. a mérleget érintő pénzügyi szerkezetátalakítás; ii. működési szerkezetátalakítás; iii. a TV2 közszolgálati csatorna új üzleti modell bevezetésével megvalósítandó új finanszírozása; iv. támogatási intézkedések; és v. kompenzációs intézkedés(ek).

(47) A pénzügyi szerkezetátalakítási intézkedések a terv szerint elsősorban a következő négy elemből álltak: a BSD műsorszóró adatátviteli hálózatban fennálló tulajdonosi érdekeltség 50 %-ának eladása (39), az Odense (Kvaegtorvet) városában lévő üzleti telephelyen alapított jelzálog, amely várhatóan [...] millió DKK-t eredményezett volna, a tervezett tőkebefektetések elhalasztása és csökkentése, valamint a közeli médiaágazatokban tevékenykedő bizonyos társaságokban - a(z) [...]-ban/-ben, a Momondo társaságban, a(z) [...]-ban/-ben és a(z) [...]-ban/-ben - lévő kisebbségi érdekeltségek kivonása. Ezek az intézkedések várhatóan [...] millió DKK többletbevételt eredményeztek volna, amelynek egy részét a rövid távú hitelfelvétel mérséklésére kívánták használni.

(48) A működési szerkezetátalakítási intézkedések között szerepel a 2008-ban már elindított, 280 millió DKK értékű költségmegtakarítási intézkedések kibővítése, illetve az East Production leállítása és a TV2-be történő integrálás, a TV2 [...]-beli érdekeltségének megszüntetése, illetve csökkentése, valamint további 40 millió DKK összegű költségmegtakarítás. Ezen túlmenően a bejelentést követően a TV2-nek sikerült további költségmegtakarítást bevezetnie egy 2009. március 30-án elfogadott tervbe, amely a 2009. évi tőkebefektetések 30 millió DKK-val történő csökkentését, valamint 97 millió DKK összegben további, ismétlődő költségcsökkentéseket tartalmaz (40).

(49) A TV2 közszolgálati csatorna stabil bevételforrásainak bővítésére új finanszírozási intézkedést (a végfelhasználói díjat) (41) terveznek bevezetni. Az erre vonatkozó határozatot a 2007-2010 közötti időszakra szóló médiapolitikai megállapodás módosítása tekintetében a legfontosabb politikai pártok között 2009. január 9-én létrejött megállapodás keretében fogadták el.

(50) Előfizetési díjak felszámítása: A fő csatornára vonatkozó üzleti modellt azzal teszik fenntarthatóvá, hogy a közszolgálati csatorna 2012. január 1-jétől történő finanszírozása érdekében a TV2 számára engedélyezik a végfelhasználói díjak - azaz előfizetési díjak - bevezetését. A TV2 emellett továbbra is részesül reklámbevételekben.

(51) A díjakat a műsorterjesztők számítják fel a végfelhasználóknak. A végfelhasználó által fizetendő díjat nem a kormány határozza meg, hanem arról a TV2 és a műsorterjesztők (például a DTT Boxer) közötti rendes kereskedelmi tárgyalások keretében állapodnak meg. A TV2 arra számít, hogy a műsorterjesztőjének felszámított ár havonta háztartásonként (héa nélkül) 10-12 DKK körül lesz (42). A felhasználói díjak 2012-től történő bevezetésének az a célja, hogy a jelenleg szabadon fogható digitális földi televízió (DR1, DR2 és TV2) vételére alkalmas MPEG 2 technológiával felszerelt háztartásoknak elegendő idejük legyen az MPEG 4-formátumú berendezésekre való áttérésre. Dánia arra számít, hogy a szerkezetátalakítási tervnek ezzel az elemmel történő kiegészítése helyre fogja állítani a TV2 hosszú távú életképességét. A TV2 becslése szerint a felhasználói díjak 2012-ben nettó [...] millió DKK-val növelik a bevételeket (43).

(52) Nem lesz olyan jogalkotási aktus, amely a műsorterjesztőket arra kötelezné, hogy vegyék fel a TV2-t a csomagjaikba. Ezzel ellentétben a meglévő továbbítási kötelezettség a felhasználói díjak bevezetésével hatályát veszti (44). Ez a jelenlegi dán műsor-szolgáltatási törvény 6. fejezete 38a. cikke (2) bekezdésének szövegéből következik, amely kimondja, hogy amennyiben a kulturális miniszter lehetővé teszi a TV2 számára a felhasználói díjak felszámítását, a továbbítási kötelezettség megszűnik. Másképp fogalmazva: a továbbítási kötelezettség a felhasználói díjak bevezetésével automatikusan megszűnik. A TV2 fő csatornáját várhatóan - ugyanúgy, ahogy jelenleg is - de facto a kábelhálózatok és az antennaegyesületek terjesztik. A műsorterjesztők olyan módon módosíthatják a csomagszerkezetet, hogy a TV2 egy meglévő fizetős csatornát váltson fel.

(53) Eredetileg azt tervezték, hogy lesznek kivételek a végfelhasználói díjak felszámításának lehetősége alól, és hogy a TV2 nem számít fel díjat azoknak a végfelhasználóknak, akik egyetlen más fizetős televíziócsatornát sem fognak (ez az úgynevezett "TV2 Alene" kártyarendszer). Ez azt jelentette volna, hogy azok a végfelhasználók, akik csak szabadon fogható csatornákat fognak, továbbra is díjmentesen nézhették volna a TV2-t. Ennek a Kulturális Minisztérium 2010. november 18-i javaslattervezetében szereplő lehetőségnek a végrehajtása azonban elmarad. Következésképpen a TV2 2012-től minden olyan végfelhasználónak díjat számít fel, aki fogni kívánja a TV2 közszolgálati csatornát. A végfelhasználói díjak felszámításának lehetősége szükségessé teszi a TV2 engedélyében foglalt feltételek módosítását, amelyet a Kulturális Minisztérium fog végrehajtani.

(54) Az eredetileg bejelentett támogatási intézkedések: Az eredeti bejelentésnek megfelelően a szerkezetátalakításhoz kapcsolódóan három, legfeljebb 1 375 millió DKK teljes összegű támogatási intézkedést terveztek. Ezek a következők voltak:

- egy 300 millió DKK összegű alárendelt kölcsön,

- kezességvállalás kiadása a műsorszóró adatátviteli hálózat eladásáért, amelynek a várható eladási értéke 475 millió DKK, valamint

- egy eredetileg 600 millió DKK összegű ideiglenes hitelkeret, amennyiben a TV2 nem tud külső finanszírozást biztosítani.

(55) Dánia kijelentette, hogy a kamatlábak és a kezességvállalási díjak az egészséges vállalkozásokéhoz hasonlóak lesznek. Ezeket az intézkedéseket egyáltalán nem vezették be. További részletek a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatban (45) találhatók.

(56) A 2008. augusztus 4-i bizottsági határozatban engedélyezett 1 000 millió DKK összegű, megmentési célú támogatásra szánt hitelkeret érvényben marad.

(57) Dánia információt szolgáltatott a szerkezetátalakítási költségekről, és azokra vonatkozóan két különböző számítási lehetőséget javasolt. Először is azzal érvel, hogy a TV2 szerkezetátalakítása olyan pénzügyi szerkezetátalakítás, amelyben a likviditási hiányt pótló költségek tulajdonképpen szerkezetátalakítási költségek, azaz a hosszú távú életképesség biztosítását célzó költségek. Dánia úgy ítéli meg, hogy ezeket a költségeket - jellegüktől függetlenül - teljes egészében maga a TV2 fizeti meg. Ennek az az oka, hogy Dánia feltételezése szerint, amikorra a Bizottság meghozza határozatát, addigra nem kerül sor minden támogatási intézkedés végrehajtására, vagy a támogatási intézkedéseket teljes egészében visszafizetik (46). Dánia azt is megállapítja, hogy a TV2 szerkezetátalakításának különleges esetében a költségmegtakarításoknak szerkezetátalakítási költségekként is elfogadhatónak kellene lenniük, mivel a költségmegtakarítások célja nemcsak a versenyképesség javítása, hanem a TV2 pénzügyi életképességének - tisztán kereskedelmi szempontú - biztosítása is (47). Alternatív lehetőségként a szerkezetátalakítási költségek - költségmegtakarításokat nem tartalmazó - hagyományosabb számítása a felmerült egyszeri, rendkívüli költségekre helyezné a hangsúlyt, amelyeknek összege Dánia felsorolása szerint az átviteli hálózathoz kapcsolódó ügyleti költségek, a fizetős televízióra (felhasználói díjakra) való áttéréssel kapcsolatos költségek, a jogi és tanácsadási költségek, valamint az alkalmazottak szerződéseinek megszüntetéséhez kapcsolódó költségek tekintetében [...] millió DKK (48).

(58) Kompenzációs intézkedésként a TV2 eredetileg azt vállalta, hogy a szerkezetátalakítási időszak során, azaz 2012. december 31-ig nem indít új televíziós műsorszolgáltató csatornákat. Dánia rámutat, hogy ez áldozatot jelent a társaság részéről, mivel az új csatornák létrehozásával a TV2 kevésbé függene a reklámbevételektől. A digitális világban a nézőket gyakrabban célozzák meg tematikus csatornákon keresztül, és a TV2 kifejti, hogy a versenytársai ebben az időszakban új csatornákat indítanak.

(59) A dán hatóságok a szerkezetátalakítási terv időtartama (amely a bejelentés szerint 2012. december 31-ig tart) tekintetében azt közölték, hogy a TV2-nek érdeke fűződik ahhoz, hogy valamennyi állami támogatást korábbi időpontban helyettesítsen, lehetővé téve, hogy a szerkezetátalakítási időszak lehetőség szerint korábban befejeződjön (49).

3. A szerkezetátalakítási eljárás során bekövetkezett további fejlemények

(60) A TV2 - amint az a szerkezetátalakítási tervben szerepel - 2010. szeptember 30-án eladta műsorszóró hálózatát a svéd Teracom AB társaságnak, a Boxer tulajdonosának. A TV2 számára az eladásból származó adózás előtti bevétel hozzávetőleg 640 millió DKK, amelyet a TV2 adósságának csökkentésére használt fel.

(61) A TV2 emellett jelzálogot tudott alapítani az odensei üzleti telephelyére, de az eredetileg tervezettnél alacsonyabb kamatláb mellett. [...] millió DKK helyett csak 80 millió DKK összegű jelzáloghitelt szerzett.

(62) A TV2 2010. október 4-én visszafizette az ideiglenes hitelkeretből lehívott teljes összeget, amelyet a megmentési célú támogatásról hozott bizottsági határozat engedélyezett. A TV2 223 millió DKK-t hívott le a megmentési célú támogatásra szánt hitelkeretből. 2008 végéig, azaz a megmentési célú támogatás hat hónapos időszaka során a TV2 208 millió DKK-t hívott le (50). Az átviteli hálózat eladásának alapján, amely a szerkezetátalakítási terv becsléseinél sikeresebb volt, Dánia az alábbi módosított számadatokat küldte meg a TV2 pénzügyi helyzetéről (a fő csatornára vonatkozó előfizetések alapján) (51).

(63) 2010. október 13-án a(z) [...] felajánlotta, hogy [...] millió DKK értékű, további hitelkeretet biztosít a TV2 számára. Ezzel a TV2 hosszú távú hitelkeretei [...] -nál/-nél [...] millió DKK-ról [...] millió DKK-ra növekednének (52). Az ajánlatot azonban a következő két feltételhez kötötték:

a) [...];

b) [...].

(64) Ennek alapján a TV2 várakozásai szerint pénzügyi eszközei 2012 végéig hozzávetőleg [...]-[...] millió DKK között lesznek. Ez [...]-[...] millió DKK-ból, valamint [...] millió DKK összegű kiegészítő külső hitelkeretekből tevődik össze (53).

(65) Dánia a TV2 tőkeszerkezetére vonatkozó adatokat is szolgáltatott. A folyamatban lévő jogi ügyek körüli bizonytalanság, valamint a TV2 reklámbevételekre érzékeny üzleti modellje következtében a külső finanszírozáshoz jutással kapcsolatban felmerült problémák miatt Dánia azzal érvelt, hogy a TV2-nek kisebb mértékben kellene adósságokra hagyatkoznia, inkább saját tőkére kellene támaszkodnia. A Bizottság a TV2, valamint a hozzá hasonló társaságok saját tőkéből történő finanszírozásának mértékében is eltéréseket tapasztal.

(66) Pontosabban kifejezve, a tőkeszerkezet a szolvenciamutatóval - azaz a könyv szerinti saját tőke és a mérlegfőösszeg arányával - értékelhető. A PWC (Dánia pénzügyi tanácsadó vállalkozása) alátámasztja, hogy a TV2-höz hasonló társaságok átlagos szolvenciamutatója (mediánérték) megközelítőleg [...] % (2009 végén [...] %) (54). A TV2-höz hasonló társaságok átlagos szolvenciamutatója jóval alacsonyabb, mint a TV2-nek a szerkezetátalakítási időszak végén várható szolvenciamutatója. Az átviteli hálózat eladása után, 2010 végén a TV2 szolvenciamutatója [...] %. Az előrejelzések szerint 2011 végén eléri a(z) [...] % -ot, 2012 végén pedig a(z) [...] %-ot. A TV2 által legutóbb benyújtott előrejelzések szerint a nettó adósságrátának (a nettó kamatozó adósság és az EBITDA hányadosának) 2010 végén megközelítőleg [...]-nak/-nek, 2011 végén [...]-nak/-nek, 2012-ben pedig [...]-nak/-nek kell lennie. Az átlagos nettó tőkeáttétel (mediánérték) a TV2-höz hasonló társaságok mintája esetében, 2009 végén [...] ([...]) (55).

4. Az új pénzügyi paraméterek hatása a bejelentett szerkezetátalakítási tervre

(67) Dánia megerősítette, hogy a szerkezetátalakítási tervben szereplő, eredetileg javasolt három támogatási intézkedés egyikét sem vezette be, de azt is, hogy a 659/1999/EK rendelet 3. cikke szerinti felfüggesztési kötelezettségnek megfelelően a Bizottság határozatára várt (56). A közelmúltbeli fejlemények fényében azonban csak a szerkezetátalakítási terv jelenlegi állapota szerinti kölcsön és hitelkeret releváns (57). A műsorszóró hálózat eladásával kapcsolatban javasolt kezességvállalás formájában nyújtandó, bejelentett támogatási intézkedés irrelevánssá és megvalósíthatatlanná vált (58), mivel az eladást érvényes kezességvállalás nélkül, sikeresen lebonyolították (59). Azóta csak az ideiglenes hitelkeret van érvényben.

A TV2-nek a műsorszóró hálózat eladása utáni jobb pénzügyi helyzetére való tekintettel Dánia kifejtette, hogy minden támogatási intézkedés eltörölhető azzal a feltétellel, ha a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyják (ideértve a végfelhasználói díjak felszámításának lehetőségét is), és ha a Bizottság a "régi" állami támogatási ügyekben olyan határozatot fogad el, amely nem tartalmaz a dán kormánynak visszafizetendő további állami támogatást (60). Ebben az esetben a TV2 - állítása szerint - 2012-ig, a fő csatornára vonatkozó előfizetési díjak bevezetéséig elegendő finanszírozással rendelkezik (61). A szerkezetátalakítási terv visszavonására nem kerül sor. Ami a még mindig érvényben lévő szerkezetátalakítási tervet illeti, a TV2 abból jelenleg nem tud pénzt lehívni, mert a feltételek (szakértő által megerősített, igazolt likviditási szükséglet) nem teljesülnek (62).

(68) Az eredeti szerkezetátalakítási tervben Dánia kötelezettséget vállalt arra, hogy a TV2 nem indít új televíziós műsorszolgáltató csatornát. Ezt a kötelezettségvállalást később úgy pontosította, hogy az a rádiócsatornákra is kiterjedjen, a dán hatóságok álláspontja szerint azonban ennek a kompenzációs intézkedésnek meg kell szűnnie az összes támogatási intézkedés hatályon kívül helyezésekor, mivel ezt tekintik a szerkezetátalakítási időszak végének (63). A Bizottság által folytatott vizsgálat idején a dán kormány úgy döntött, hogy pályázatot ír ki közszolgálati rádiócsatornára (64). Ezen új rádiócsatorna célja, hogy versenyt alakítson ki a dán közszolgálati műsor-összeállítás piacán, ahol jelenleg a DR közszolgálati műsorszolgáltató van erőfölényben a nézettség 80 %-ával. A TV2 eredetileg részt kívánt venni ebben a pályázatban, amelyben csak a támogatási intézkedések megszűnése után lehetett ajánlatot benyújtani. A vizsgálat során azonban Dánia megerősítette, hogy a TV2 - a Bizottság folyamatban lévő vizsgálata miatt - nem vesz részt ebben a pályázatban (65).

(69) A TV2 azt állítja, hogy amíg jogi ügyek vannak folyamatban, csak a nyereségráták számítanak megfelelő teljesítménymérő referenciaértéknek a TV2 versenytársaihoz viszonyított pénzügyi helyzetének értékeléséhez. A TV2 azonban elismeri, hogy a tőkemutatók (mint például a szolvenciamutató) csak akkor nyernek értelmet, ha az üzleti modell bizonytalanságai és a jogviták rendeződtek (66). A dán kormány kifejezésre juttatta, hogy szeretné elkerülni a TV2 túltőkésítését, és hogy hajlandó annak érdekében intézkedéseket bevezetni, hogy ez a célkitűzés a végfelhasználói díjak 2012-es bevezetését követően megvalósuljon. A dán kormány a TV2 tulajdonosaként biztosítani fogja, hogy a felhasználói díj bevezetését és a pénzügyi helyzet normalizálódását követően a TV2-nek a rendes piaci feltételekkel összhangban lévő tőkeszerkezete legyen.

(70) E célból Dánia kötelezettséget vállalt arra, hogy 2012 végén vagy 2013 elején független pénzügyi szakértőt bíz meg a TV2 tőkeszerkezetének elemzésével, amelynek során összehasonlítják azt más lényeges médiatársaságok tőkeszerkezetével. Ha a TV2 tőkeszerkezete jelentősen eltér a releváns kontrollcsoport mediánjától vagy átlagától, a dán kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2013 áprilisában tartandó közgyűlésen a helyzet orvoslása érdekében kiigazítja a tőkeszerkezetet. Ha érdemi indokok merülnek fel a tőkeszerkezet kiigazítása ellen, a dán kormány bejelenti a Bizottságnak a szerkezetátalakítási terv módosítását. A dán kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a tőkebázis szerkezetátalakítását a 2013 áprilisában tartandó közgyűlésen elfogadandó osztalékfizetéssel valósítja meg, nem pedig a TV2 adósságának növelésével, és ezáltal a mérleg kibővítésével hajtja végre.

(71) Dánia kötelezettséget vállal arra is, hogy a 2013. áprilisi ülés előtt időben benyújtja a Bizottságnak az elemzést, valamint a kormány arra vonatkozó terveit, hogy az elemzésnek megfelelően járjon el.

V. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ, 2009. JÚLIUS 2-I BIZOTTSÁGI HATÁROZAT ÖSSZEFOGLALÁSA

(72) A hivatalos vizsgálat megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy a szerkezetátalakítási tervben szereplő, bejelentett kölcsönök és kezességvállalás az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése - jelenleg az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése - értelmében állami támogatást képeznek, és a szerkezetátalakítási terv összeegyeztethetőségét az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja - jelenleg az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja - alapján vizsgálta, a Bizottság szerkezetátalakítási iránymutatásával (67) összefüggésben. A Bizottság azonban észrevételeket kért arra vonatkozóan, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (az EUMSZ 107. cikke) alkalmazása akadályozná-e a TV2-re bízott közszolgálati műsor-szolgáltatási feladat ellátását.

(73) A Bizottság a következők tekintetében vetett fel kétségeket a bejelentett szerkezetátalakítási terv összeegyeztethetőségével kapcsolatban:

- Noha a Bizottság egyelőre elismeri, hogy a TV2 Danmark A/S az iránymutatás értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, észrevételeket kért, mivel a TV2 versenytársai rámutattak, hogy a pénzforgalmi problémákat maga a TV2 okozta, könnyen megoldotta, és azok nem voltak kihatással a társaság alapvető életképességére. A versenytársak emellett azt állították, hogy a TV2 2008-ban nyereséges volt.

- Figyelembe véve továbbá azt, hogy a szerkezetátalakítási tervnek tartalmaznia kell azoknak a tevékenységeknek a beszüntetését, amelyek az átalakítást követően is strukturálisan veszteségesek maradnának (68), a Bizottság kétségbe vonta, hogy a szerkezetátalakítási tervben szereplő intézkedések önmagukban nyereségessé tehetnék a TV2-t. A Bizottság nem tudta megerősíteni a tervet megalapozó általános piaci feltevések (például a reklámpiaci fejlemények, a GDP-növekedés, a TV2 nézettségének fenntartása) érvényességét sem.

- A szerkezetátalakítási terv elindításakor uralkodó gazdasági helyzet miatt a terv hosszantartósága megkérdőjeleződött.

- Ezenkívül, mivel a szerkezetátalakítási tervben szereplő pénzügyi és működési szerkezetátalakítási intézkedések 2010-2011-ig megvalósuló sikeres végrehajtása feleslegessé tehette a TV2 csatornára vonatkozó felhasználói díjak bevezetését a TV2 Danmark A/S hosszú távú életképességének biztosítása érdekében, és mert az említett díjak versenyre gyakorolt hatásait nem értékelték, felmerült az a kérdés, hogy helyénvaló-e ezen díjak - már eldöntött - 2012-ig történő automatikus és fokozatos bevezetése.

- A Bizottság aggodalmakat vetett fel arra vonatkozóan, hogy az új televíziós csatornák indításának felfüggesztése mint egyetlen kompenzációs intézkedés arányos-e a TV2 Danmark A/S támogatásával, méretével és relatív jelentőségével azokon a piacokon, amelyeken működik (69).

- A Bizottság felvetette azt a kérdést, hogy a támogatást - a szerkezetátalakítási költségekhez való hozzájáruláson túl - fel lehetett-e használni agresszív piaci magatartás finanszírozásához.

VI. A DÁN HATÓSÁGOK ÁLLÁSPONTJAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA

(74) Megjegyzendő, hogy Dánia és harmadik felek észrevételeinek alábbi összefoglalásában nem szerepel a "TV2 Alene" kártyarendszer működésére vonatkozó észrevétel, mivel a szerkezetátalakítási terv e részének végrehajtására nem kerül sor.

(75) A dán hatóságok azt állítják, hogy a TV2 nehéz helyzetben lévő vállalkozás, ahogyan azt a PWC-jelentés (70) és annak későbbi frissített változata is (71) alátámasztotta. Ezt az álláspontot a harmadik felek észrevételeire válaszolva is fenntartották (72).

(76) A kevéssel a szerkezetátalakítás bejelentése előtt készített PWC-jelentés szerint a TV2 sem saját forrásaival, sem piaci finanszírozással nem állhat talpra. Dánia emellett azt állítja, hogy a Bizottságnak benyújtott szerkezetátalakítási terv reális feltevéseken és forgatókönyveken alapul, és azt mutatja, hogy a társaság hosszú távú életképessége helyre fog állni. A reklámpiac azonban a szerkezetátalakítási terv alapforgatókönyvéhez képest romlott. A reklámpiac 2009 első felében 19 %-kal esett vissza, a TV2 reklámbevételei pedig 2009-ben 24 %-kal csökkentek. A szerkezetátalakítási intézkedések végrehajtására a lehető legrövidebb időn belül sor kerül, kivéve a felhasználói díjak bevezetését, amelyek esetében az operatív és technikai nehézségek 2012-ig történő halasztást tesznek szükségessé. Ezen túlmenően egy később benyújtott dokumentumban Dánia - ismét a PWC előrejelzéseire alapozva - azt állította, hogy a kilátások az eredeti szerkezetátalakítási terv óta romlottak, és hogy a TV2 EBIT-mutatója a szerkezetátalakítási tervben becsültnél 2009-ben [...] millió DKK-val alacsonyabb volt (73). Dánia arra is rámutat, hogy - ahogyan azt különböző bankok nyilatkozatai igazolják - a társaság azért nem tud külső pénzeszközökhöz jutni, mert a bankok kétségesnek ítélik a fő csatorna üzleti modelljét, bírálják a ciklikus reklámbevételeket mint jövedelemforrást, és problémásnak tekintik a folyamatban lévő jogi ügyekből fakadó bizonytalanságokat.

(77) Az elemzések szerint a működési és a pénzügyi szerkezetátalakítási intézkedések jelentik a TV2 közszolgálati csatorna műsor-összeállításának veszélyeztetése nélkül vállalható maximumot. Az intézkedések a TV2-t az eszközei jobb kiaknázására kényszerítik, ezáltal a szükséges minimumra csökkentik a támogatást.

(78) Mivel a műsorszóró hálózat eladása a tervezettnél sikeresebbnek bizonyult, a kormány később megerősítette, hogy valamennyi támogatási intézkedés hatályon kívül helyezhető és végrehajtása megszüntethető, miután a Bizottság jóváhagyja a szerkezetátalakítási tervet és a folyamatban lévő, 2004. május 19-i állami támogatási ügy magasabb visszafizetések nélkül rendeződik (74).

(79) Az állami támogatásnak nem minősülő felhasználói díjak stabilabb működési bevételt biztosítanak, és eloszlatják a bankoknak a TV2 üzleti modelljével kapcsolatos kétségeit. A szerkezetátalakítás következtében a társaság egészének EBIT-árrése állítólag [...]-[...] % között lenne, ami lehetővé tenné, hogy maga kezelje saját pénzeszközeit.

(80) Bár a műsorterjesztői csomagok árképzésének és szerkezetének változását lehetetlen előre jelezni, a TV2 esetében a felhasználói díjak bevezetése a TV2 versenytársai számára nem vezethet közvetett finanszírozáshoz vagy kapacitáscsökkenéshez. Ez az új finanszírozás változásnak minősül a TV2 alapforgatókönyv szerinti hosszú távú finanszírozási feltételeit tekintve, amelyek a TV2-t a magánszektorbeli versenytársaival azonos helyzetbe fogják hozni (75).

(81) A dán hatóságok végezetül azt állítják, hogy az új műsorszolgáltató csatornák indítására (és jelenleg rádiócsatornák indítására is) vonatkozó felfüggesztést jelentő kompenzációs intézkedés valódi áldozatot jelent a TV2 Danmark A/S részéről, mivel érdekei azt kívánnák, hogy általános piaci részesedésének fenntartása érdekében diverzifikációs stratégiát folytasson, mivel bevételkiesésre számíthat, valamint mivel az első lépésből származó előnyt helyette a jelenleg és a jövőben is új csatornákat indító versenytársai élvezhetik. Dánia később arra az álláspontra helyezkedett, hogy az intézkedésnek akkor kell megszűnnie, amikor minden támogatási intézkedés hatályát vesztette, azaz e határozat időpontjától.

(82) Az eljárás megindításáról szóló határozatban javasolt elképzelés - a TV2 prémiumtartalmak sugárzására való képességének módosítása - tekintetében Dánia rámutat, hogy a TV2 közszolgáltatási kötelezettsége kiterjed a sportra, ezen belül a jelentősebb sporteseményekre, valamint a filmgyártás támogatására. Dánia továbbá azzal érvel, hogy az általános szerződések eleve kizárják, hogy a TV2 jogokat ruházzon át harmadik felekre, ami gátolja az árverés útján történő értékesítést.

(83) Dánia megítélése szerint a szerkezetátalakítási folyamat megfelel az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése c) pontja rendelkezéseinek. Dánia azonban elismeri, hogy a PWC bevételi előrejelzései szerint a fő csatorna még a szerkezetátalakítási időszak vége után is veszteséges maradna (76). Dánia rámutat, hogy a TV2 köteles közszolgálati feladatát teljesíteni, tehát ezt a feladatát nem mulaszthatja el. A TV2-nek ezt a - közszolgálati feladata miatti - különleges helyzetét az ügynek a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás, illetve az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdése alapján történő értékelésekor is figyelembe kell venni. Kereskedelmi szempontból értelmetlen lenne a közszolgálati csatorna megszüntetése, mivel jelentős szinergiákat biztosít a fő csatorna és a tematikus csatornák között.

VII. AZ ÉRDEKELT HARMADIK FELEK ÁLLÁSPONTJÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

(84) Észrevételeiben a TV2 először is általánosságban a szerkezetátalakítási terv értékelésében általa kulcsfontosságúnak tartott kérdésekre hivatkozik.

(85) A TV2 azt állítja, hogy a fő tevékenységét a vállalkozás fő csatornájára irányadó, kiterjedt és költséges közszolgáltatási kötelezettségek jelentik. A TV2 kijelenti, hogy ez a tevékenység jelenleg a fő csatorna költségeinek több mint [...] %-át teszi ki.

(86) A TV2 a jelenlegi helyzetet eredményező politikai döntésre hivatkozik. A dán kormány és a jelenlegi médiapolitikai megállapodást támogató felek megegyeztek abban, hogy a szerkezetátalakítási terv keretében a közszolgáltatásért járó kompenzációt nem vezetik be újra a TV2 által a közszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséért viselt költségekre vonatkozóan. Másrészt eldöntötték, hogy a TV2 számára fenntartható, piaci alapú üzleti modellt vezetnek be, amely biztosítani fogja, hogy a vállalkozás a közszolgáltatási kötelezettségei ellenére versenyezhessen az érintett piacokon; ezt a határozatot a TV2 is üdvözölte. A TV2 azzal érvel, hogy ebben az összefüggésben a legfontosabb tényező a fő közszolgálati csatornáért fizetendő felhasználói díjak felszámítására vonatkozó korábbi tilalom feloldása, amely 2012. január 1-jétől hatályos. A TV2 azt állítja, hogy a támogatás nem jár működési vagy kereskedelmi előnyökkel, hanem csupán azt biztosítja, hogy a TV2 igénybe vehesse a versenytársai rendelkezésére álló finanszírozási lehetőségeket. A TV2 azzal érvel, hogy a fő csatorna nem vizsgálható elszigetelten, mivel a fő csatorna és a tematikus csatornák egyaránt hozzájárulnak a csoport pénzügyi eredményéhez. A TV2 semmiképpen sem mulaszthatja el közszolgálati feladatának ellátását, amit az iránymutatás vagy az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésének alkalmazásakor figyelembe kell venni.

(87) A TV2 megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy uralja a dán televíziós és reklámpiacot, az adott piacot az erőteljes verseny és pénzügyileg erős multinacionális csoportok jelenléte jellemzi. A TV2 emellett azt állítja, hogy a fő versenytársai előtt nem állnak piacralépési akadályok, mivel azok számos új csatornát indítottak a dán televíziós piacon (például: SBS 6 (Pro 7), TV3 Puls (MTG) és Canal 9 (Bonnier)).

(88) Ezen túlmenően, a dán televíziós piacon belüli versenyhelyzet kapcsán a TV2 azt állítja, hogy a piaci részesedése és a nézettsége is jelentősen visszaesett (77), ami [...], többek között az analóg jel 2009. novemberi kikapcsolása miatt. A TV2 azzal is érvel, hogy az új televíziós csatornák indítására vonatkozó, 2012-ig fennálló tilalom tovább fogja csökkenteni a TV2 versenyképességét és ennélfogva gyengíteni fogja a vállalkozást.

(89) A fizetős televíziók piaca tekintetében a TV2 rámutat, hogy a csoport nem rendelkezik erőfölénnyel ezen a piacon, ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az egyetlen dán kereskedelmi televíziócsatorna, amely nem működik a piacon, a TV2 közszolgálati csatornája. Ezen túlmenően a TV2 úgy ítéli meg, hogy a tematikus csatornák jelenlegi részesedése a fizetős televíziók piacán mintegy [...] %, ugyanakkor arra számít, hogy az állomás teljes piaci részesedése mintegy [...]-[...] %-ra fog emelkedni azt követően, hogy a TV2 2012-ben felhasználói díjakat kezdhet felszámítani a fő közszolgálati csatornáért.

(90) A TV2 hangsúlyozza, hogy nem tudott bankkölcsönhöz jutni, és hogy még a Kvaegtorvetben lévő ingatlanára sem kapott könnyen jelzáloghitelt. A TV2 rámutat, hogy a többek között a lezáratlan állami támogatási ügyekből fakadó bizonytalanság visszatartotta a bankokat a szükséges finanszírozás biztosításától. A TV2 a szerkezetátalakítási terv időtartamát megfelelőnek tartja, és rámutat, hogy pénzügyi helyzetének javulása csak a hitelkeretből általa lehívott összegeket fogja érinteni, üzleti modelljét azonban nem, ami közép- és hosszú távon biztosíthatja a TV2 jövedelmezőségét.

(91) A TV2 azzal érvel, hogy a fő közszolgálati csatornáért fizetendő végfelhasználói díjak bevezetése nem jár állami támogatással, hanem csupán lehetővé teszi a csatornának, hogy versenytársaihoz hasonlóan igénybe vegye a piaci működés leghagyományosabb eszközeit, mégpedig azt, hogy a szolgáltatásait igénybe vevő felhasználóknak díjat számítson fel. A versenytorzulás az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének alkalmazásával orvosolható. A TV2 szerint a végfelhasználói díj - a szerkezetátalakítási terv egyéb elemei mellett - nem jár versenytorzulással az érintett piacokon. A TV2 ebben a tekintetben azzal érvel, hogy a terv biztosítani fogja, hogy a TV2 csoport - különösen a fő közszolgálati csatorna - rendelkezzen a szükséges likviditással a végfelhasználói díjak bevezetéséig. A TV2 azt is kijelenti, hogy a nem piaci alapú alternatív finanszírozás, mint például a közszolgáltatásért járó kompenzáció ismételt bevezetése az állami támogatásra vonatkozó jogszabályokat tekintve nem lenne előnyösebb, mint a végfelhasználói díjak bevezetése.

(92) A TV2 hangsúlyozza, hogy az új csatornák indításától való eltiltás valódi áldozat. Rámutat, hogy a digitális átállással és hálózatának eladásával elveszíti a hálózat tulajdonjoga révén eddig élvezett előnyt. Az eljárás megindításáról szóló határozat arra vonatkozó kérdésére válaszul, hogy egyes műsorok harmadik felek részére történő eladását vagy a műsorszolgáltatásra vonatkozó korlátozásokat (például sport) figyelembe kell-e venni, a TV2 azt válaszolja, hogy az általános szerződések megakadályozzák, hogy a TV2 jogokat ruházzon át harmadik felekre. A dán játékfilmek és a sport a TV2 közszolgálati műsor-összeállításának részét képezik.

(93) Az SBS nem lát okot arra, hogy a feltehetőleg rossz vezetői döntések sorozatának miért kell a finanszírozási modell megváltoztatásához vezetnie, ami jelentős versenytorzító hatással jár. Az SBS azt állítja, hogy a rossz befektetési döntésektől eltekintve a TV2-nek a 2004-2008 közötti időszakban pozitív eredménye volt, és erőfölénnyel rendelkezik a televíziós reklámok piacán. Az a véleménye továbbá, hogy a szerkezetátalakítási terv jóval túllépi a szükséges mértéket. A felhasználói díjak felszámítási jogának nettó jelenértéke jóval magasabb, mint a feltőkésítésre vonatkozó határozatban meghatározott, becsült optimális saját tőke. Az SBS azt is felveti, hogy a szerkezetátalakítási terv hatásának értékelésekor a regionális csatornák számára előfizetési díjak formájában nyújtott, évi mintegy 400 millió DKK összegű támogatásra is ki kell térni.

(94) Az SBS azt állítja, hogy a szerkezetátalakítási iránymutatás értelmében sem a TV2, sem a leányvállalatai nem jogosultak támogatásra. Ebben a tekintetben az SBS rámutat, hogy a TV2 Danmark A/S a 2009 első félévére vonatkozó jelentése szerint 644,9 millió DKK nettó saját tőkével rendelkezett, és hogy a társaság nem tesz eleget a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó kritériumoknak. A közszolgáltatási kötelezettségből fakadó veszteséget az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése alapján kell elemezni, amelyre a dán kormány nem hivatkozott.

(95) Az SBS azzal érvel, hogy a TV2 csoport különböző részei közötti költségelosztást megfelelően kell értékelni, különösen azért, mert a tematikus csatornák költségei a versenytársakéhoz képest igen alacsonyak. A fő csatorna önállóan működőnek minősült, amelyet megfelelő árképzési normákkal nyereségessé lehet tenni.

(96) Az SBS azt állítja, hogy a TV2 csoport a 2004-2008 közötti időszakban nyereséges volt, nem tekintve a mostanra megszüntetett veszteséges tevékenységeket - például a TV2 Radio tevékenységét -, illetve a visszafizettetésről szóló bizottsági határozatot. A TV2 mindenesetre például költségcsökkentéssel nyereségessé válhatott.

(97) Az SBS vitatja továbbá a Dánia által rendelkezésre bocsátott piacelemzést. Az SBS különösen a reklámpiaci kilátásokkal nem ért egyet, mivel 2010-től ennek növekedésére számít (78).

(98) Az SBS állítása szerint a szerkezetátalakítási tervnek, ha egyáltalán jóváhagyásra kerül, a likviditási problémák kezelését célzó eszközfelszámolás idejére kell korlátozódnia.

(99) Az SBS azt állítja, hogy a végfelhasználói díjak bevezetésének gyakorlatilag ugyanolyan hatása lesz, mint az előfizetési díjak emelkedésének, és azokat a C-206/06. sz., Essent Netwerk Noord BV üggyel összhangban állami támogatásnak kell minősíteni. Jelentős eltérések észlelhetők a C-345/02. sz. ügytől (Pearle), mert az intézkedés bevezetése kizárólag Dánia és a TV2 kezdeményezésére történt, és mivel a felhasználói díjakat nem a nézők által választott meghatározott célokra különítik el.

(100) Az SBS hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a végfelhasználói díjakat a szerkezetátalakítási támogatás keretében elemezzék. A végfelhasználói díjak bevezetésére irányuló megállapodás a TV2 és az érintett harmadik felek, például bankok piaci magatartását valószínűleg inkább a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásának időpontjától, mint a végfelhasználói díjak bevezetésének időpontjától érinti. Az SBS bírálta továbbá azt, hogy nem állapították meg sem a TV2 által felszámítható végfelhasználói díjak összegét, sem az összeg felhasználására vonatkozó feltételeket. A végfelhasználói díjak kereskedelmi tevékenységek finanszírozására is felhasználhatók.

(101) Az SBS továbbá azt állítja, hogy a végfelhasználói díjak bevezetése összeegyeztethetetlen a közszolgálat fogalmával. Ez azt jelenti, hogy a szerkezetátalakítási támogatás csak a felhasználói díjakra vonatkozó tervek elvetése esetén indokolható meg az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése alapján. Az SBS azt is kijelenti, hogy a felhasználói díjak versenyellenes hatásai egyértelműek, és főként, hogy ezek következményeként egyes piaci szereplők el is hagyhatják a piacot, valamint hogy bevezetésük azt is lehetővé teszik a TV2 számára, hogy még agresszívebben folytassanak új tartalmakra irányuló beruházást. Ez különösen azért kedvezőtlen dolog, mert a TV2 kivételesnek minősül abban a tekintetben, hogy erőfölénnyel rendelkezik a reklámpiacon.

(102) Az SBS úgy véli, hogy kellően szigorú kompenzációs intézkedésekre van szükség. Ezért azt javasolja, hogy a TV2 számára először is nem szabad engedélyezni a felhasználói díjak bevezetését. Másodszor: nyilvános pályázati eljárást kell bevezetni a helyesebb belső elszámolóárak biztosítására a TV2 műsorainak a TV2 leányvállalatai részére történő értékesítésekor. Harmadszor: a TV2 regionális csatornáit át lehetne vinni a Danmarks Radio csatornához, mivel a regionális csatornák jelentős összegű állami támogatásban részesülnek, és mert az előfizetési díjat fizető és fizetős televíziót is fogó háztartások kétszer fizetnének a TV2 regionális csatornáiért. Negyedszer: a TV2-től nemcsak az új kereskedelmi csatornák indítását kell megkövetelni, hanem legalább néhány meglévő csatorna eladását is. Végezetül a TV2-t kötelezni kell arra, hogy a versenytárs piaci szereplők számára tegye lehetővé a hálózatán történő reklámozást.

(103) Az SBS továbbá javasolja, hogy számos biztosíték bevezetésre is kerüljön sor annak érdekében, hogy a TV2 a támogatást és/vagy a felhasználói díjakat ne használhassa a verseny torzítására. Először is Dánia számára nem szabad lehetővé tenni, hogy diszkriminatív felhasználói díjakat alkalmazzon. Másodszor: a TV2 számára nem szabad engedélyezni, hogy a fő csatornát más csatornákkal egy csomagban szolgáltassa a műsorterjesztési piacon, továbbá a TV2-t kötelezni kell arra, hogy a TV2-t önálló csatornaként szolgáltassa. Harmadszor: meg kell akadályozni, hogy a TV2 a támogatást vagy a felhasználói díjakat a fő csatornától eltérő tevékenységhez használja fel, és hogy dömpingárakat alkalmazzon a reklámpiacon. Negyedszer: a TV2-t kötelezni kell annak vállalására, hogy nem alkalmaz nem átlátható engedményeket.

(104) A Viasat - különösen a 2008. évi nyereségre rámutatva - azt állítja, hogy a TV2 nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás. A Viasat, többek között a TV2 2009. első félévi nyereségére hivatkozva (amely az előrejelzés szerint 249 millió DKK adózás előtti nyereséget jelent), azt állította, hogy a TV2 a jövőben nyereséges lesz. Az arra vonatkozó későbbi információ ismeretében, hogy a TV2 2009-ben tulajdonképpen veszteséges volt, a Viasat úgy ítéli meg, hogy ezt a csekély veszteséget a reklámpiac 2008-hoz képest tapasztalt, 18,7 %-os általános visszaesésével kell összefüggésbe hozni. Ez azt jelzi, hogy a TV2-nek immár sikerült a költségeit a jelenlegi kereskedelmi és pénzügyi környezethez igazítania. Ami a 2007-es veszteséget illeti: a Viasat rámutat, hogy ez elsősorban a később eladott TV2 Radio társaságnak tudható be. A TV2 forgalma 2008-ban csökkent, azonban a legtöbb vállalkozásé szintén csökkent, és a TV2-nek továbbra is sikerült növelnie adózás előtti nyereségét.

(105) A Viasat azt állítja, hogy nincs bizonyíték rövid távú cash flow-szükségletre. Ezzel ellentétben a TV2 a közelmúltban jelentős összeget költött új filmek beszerzésére és növelte a költségeit is, ami a Viasat szerint a műsor-összeállításának, általában a játékfilmek területén tapasztalható költségnövekedésnek és a költséges dán játékfilmekbe való túlzott beruházásnak tulajdonítható (79).

(106) Részletesebben: a Viasat hangsúlyozza, hogy bár a TV2 kamatozó adósságának jelentős része még mindig rövid távú, ez mindaddig nem jelent problémát, amíg a TV2 ezt refinanszírozni tudja. A TV2 pénzügyi költségei 2009-ben 49,2 millió DKK-ról 19 millió DKK-ra csökkentek. A TV2 jelentős pénzeszközöket költött új tartalmak beszerzésére is. Ezen túlmenően a 2006-2008 közötti időszak negatív pénzforgalma elsősorban a szokatlanul nagyszabású befektetési tevékenységeknek volt tulajdonítható, nem pedig a TV2 működési tevékenységeihez kapcsolódó költségeknek. A negatív pénzforgalom tehát a befektetések elhalasztásával vagy csökkentésével megszüntethető lenne. Ugyanígy a TV2 adósságának növekedése azért következett be, mert a 2006-2008 közötti időszakban jelentős befektetéseket hajtott végre.

(107) A Viasat arra is rámutat, hogy a kamatteher 2008-tól láthatóan csökkent. A Viasat azt is megkérdőjelezi, hogy a TV2 nehezen tud kölcsönhöz jutni, mivel úgy tűnik, hogy a TV2 kizárólag a Danske Banktól próbált kölcsönt szerezni. Ez ráadásul olyankor történt, amikor nehezebb volt kölcsönhöz jutni, mint jelenleg.

(108) A külső tényezők tekintetében a Viasat egyetért az eljárás megindításáról szóló határozatban szereplő évi 1,02 %-os GDP-növekedésre vonatkozó feltevéssel. A Viasat különösen azt jegyzi meg, hogy a reklámpiac növekedésére vonatkozó PWC-előrejelzések, amelyekre a dán kormány hagyatkozik, jóval óvatosabbak mások előrejelzéseinél, különösen a piacon működő vállalkozások előrejelzéseinél. A Viasat az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeiben a 2009-2019 közötti időszak tekintetében saját előrejelzést közöl a TV2 csoportra vonatkozóan (az Audon Partners jelentése), amely szerint a TV2 nem kényszerül arra, hogy rövid vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét.

(109) A közszolgálati csatorna jövedelmezősége tekintetében a Viasat hangsúlyozza, hogy a TV2 csoportot olyan szinergiák alkotják, amelyek lehetetlenné teszik, hogy az egyes tevékenységek jövedelmezőségét külön-külön vizsgálják. A fő csatornát tehát nem szabad önállóan értékelni. Ennek ellenére a TV2 és a tematikus csatornák közötti belső elszámolóárak alkalmazása nem helytálló, mivel az ár jelentősen elmarad a költségtől. A Viasat a jövedelmezőségre vonatkozóan olyan számításokkal szolgál, amelyekben a költségeket a csatornák forgalma szerint osztották fel. A Viasat azt is kijelenti, hogy a tematikus csatornák pénzügyi teljesítménye - a hasonló médiatársaságok teljesítményével összevetve - határozottan arra utal, hogy a TV2 csoportban az egyes szegmensekre vonatkozó jelentéstételt figyelmen kívül kell hagyni. A Viasat végezetül megjegyzi, hogy a TV2 - a sportesemények kivételével - a legvonzóbb műsorait, például a filmdrámákat, a játékfilmeket és a dokumentumfilmeket árverés útján értékesíthette a fő csatorna nyereségének növelése érdekében. A Viasat attól is tart, hogy a támogatást esetleg agresszív piaci magatartáshoz használják fel, és azt állítja, hogy a TV2 korábban a versenytársak túllicitálásával hajtott végre filmdrámasorozatok beszerzésére irányuló beruházásokat, felemelte a TV2 hírműsorainak árait és engedményeket biztosított.

(110) Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy szükség van támogatásra, a támogatásnak a közvetlen problémára kell irányulnia, azaz inkább a pénzforgalomra, mint a műveletekre. Ez azt jelenti, hogy a TV2 számára nem szabad engedélyezni, hogy fizetős televíziócsatornává váljon, mivel elegendő lenne, ha hitelkeretet hoznának létre számára. Ezen túlmenően a felhasználói díjak bevezetése olyan pénzeszközöket biztosít a TV2 számára, amelyekkel folytatni tudja a visszaélésszerű magatartást a reklámpiacon, és ahhoz vezethet, hogy a versenytársak eltűnnek a piacról. A Viasat azt is kétségbe vonja, hogy a program összhangban van a TV2 általános közszolgáltatási kötelezettségével.

(111) A Viasat elsősorban a felhasználói díjak versenyellenes hatását hangsúlyozza, ugyanis ezek miatt más piaci szereplők műsorai drágább műsorcsomagokba kerülnek át, és ennek következtében az adott piaci szereplők előfizetési és reklámbevételektől esnek el.

(112) A Viasat azt állítja továbbá, hogy a javasolt kompenzációs intézkedések tulajdonképpen nem jelentenek áldozatot, mivel egyébként sincs lehetőség további csatornák indítására. A fentiekben foglaltaknak megfelelően a Viasat megjegyzi, hogy a TV2 a legvonzóbb műsorait (a sportesemények kivételével), például a filmdrámákat, a játékfilmeket és a dokumentumfilmeket árverés útján értékesíthette a fő csatorna nyereségének növelése érdekében.

(113) A Viasat végezetül szintén kijelenti, hogy valószínűtlen, hogy a dán kormány a 106. cikk (2) bekezdésére hivatkozhatna.

(114) A Boxer azt állítja, hogy a felhasználói díjak bevezetése részben orvosolni fogja a jelenlegi versenyellenes helyzetet, amelyben a Boxer - más platformszolgáltatóktól eltérően - kereskedelmi szempontból nem aknázhatja ki azt, hogy a TV2-t sugározza. A Boxer azt javasolja, hogy a TV2 árképzését politikai vagy versenyhatóságok általi ellenőrzés alá kell vetni.

(115) A szerkezetátalakítási támogatás tekintetében egyes felek kétségbe vonják, hogy a TV2 nehéz helyzetben van (ASK), és hogy a kompenzációs intézkedések egy telített piacon nem túlságosan enyhék-e (FDA). Néhányan azonban azt állítják, hogy amennyiben a társaság nehéz helyzetben van, mérlegelhető a felhasználói díjak bevezetése (DI, TDC). Egyesek a szerkezetátalakítási időszakot túlságosan hosszúnak tartják (Discovery). Mások azt állítják, hogy amennyiben a TV2 2012-re gazdaságilag stabil társasággá válik, nem szabad engedélyezni, hogy bevezesse a felhasználói díjakat.

(116) A végfelhasználói díjak kapcsán néhány fél (Langkilde, MTV Networks AB, FDA, Discovery, Stofa) azt állítja, hogy a felhasználói díjak hatására a kis csatornák kiszorulnak a meglévő fizetős televíziócsomagokból, vagy az ügyfeleknek többet kell fizetniük.

(117) Néhány fél (FDA, TDC) úgy véli, hogy a 25 DKK összegű végfelhasználói díj túlságosan magas. Az FDA emellett úgy véli, hogy e végfelhasználói díjak felszámítása összeegyeztethetetlen a TV2 közszolgálati műsor-szolgáltatói szerepével.

VIII. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉS

1. Az értékelés hatálya

(118) Ahogyan a Dánia által benyújtott dokumentációból látható, a bejelentett szerkezetátalakítási terv visszavonására nem került sor. Dánia azt állítja, hogy nincs szükség támogatási intézkedésekre, és hogy valamennyi támogatási intézkedés hatályát veszti a szerkezetátalakítási terv - azon belül a végfelhasználói díjak - jóváhagyását követően, és a TV2 nem köteles teljesíteni a társaságot érintő, két korábbi bizottsági vizsgálatból következő további kifizetéseket (80). Másképp fogalmazva a Bizottság még nem kapott feltétel nélküli megerősítést Dániától arra vonatkozóan, hogy ezek az intézkedések már nem képezik a szerkezetátalakítási terv részét, és ennélfogva már nem tartoznak a Bizottság hivatalos vizsgálatának hatálya alá.

(119) Az egyetlen kivétel a műsorszóró hálózat eladásával kapcsolatban tervezett kezességvállalás, amely nem fog megvalósulni, mivel ez az eladás már megtörtént, és ennélfogva az ügy szempontjából már nem releváns. A Bizottság már nem tekinti ezt az intézkedést bejelentettnek.

(120) A továbbiakban a Bizottság ezért még mindig a fennmaradó bejelentett intézkedéseket (a kölcsönt, valamint az ideiglenes és a szerkezetátalakítási hitelkeretet), valamint a megmentési célú támogatás engedélyezéséből fakadó, érvényben maradó hitelkeretet értékeli.

2. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás fennállása

(121) Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet."

(122) Ahhoz, hogy az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó legyen, léteznie kell olyan, az államnak tulajdonítható támogatási intézkedésnek, amelyet állami forrásból biztosítanak, amely érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, és bizonyos vállalkozások szelektív gazdasági előnyben részesítése által torzítja a versenyt a közös piacon. E feltételeknek a szóban forgó intézkedésekre való alkalmazását a Bizottság az alábbiakban vizsgálja.

2.1. Állami források

(123) Az eredeti, megmentési célú támogatásból és a szerkezetátalakítási terv alapján nyújtott alárendelt kölcsön és ideiglenes hitelkeretek (81) a kormány által a Folketinget megegyezésével Dánia általános költségvetéséből származó pénzeszközöket tartalmaznak, ennélfogva állami forrásokat képeznek.

(124) Dánia azt állítja, hogy a kamatlábak és a kamatterhek a piacon az egészséges vállalkozásokra alkalmazott kamatlábaknak és kamatterheknek felelnek meg. Azáltal, hogy ugyanazokat a feltételeket alkalmazza egy nehéz helyzetben lévő vállalkozásra, például a TV2-re, Dánia állami forrásokról mond le. Ennek az az oka, hogy egy magánhitelező figyelembe venné a TV2 pénzügyi nehézségeit, és vagy egyáltalán nem biztosítana kölcsönt vagy hitelkeretet, vagy azokat az egészséges társaságokénál magasabb kamatlábak mellett biztosítaná.

(125) A Bizottság megállapítja, hogy a TV2 számára a végfelhasználói díjak 2012-től történő felszámítására biztosított jog nem minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak. A magánszektorból származó végfelhasználói díjakat (82) közvetlenül a fogyasztók fizetik a műsorterjesztőnek a TV2 csatorna megtekintéséért járó javadalmazásként. A TV2-nek rendes kereskedelmi tárgyalásokat kell folytatnia a műsorterjesztővel, hogy a csatornája bekerüljön egy-egy digitális csomagba, és elfogadható díjazásban kell megállapodnia. Nincs olyan jogi rendelkezés, amely a műsorterjesztőt arra kényszerítené, hogy a TV2 fő csatornáját felvegye a csomagjába, mivel a dán műsor-szolgáltatási törvény 6. cikkében megállapított, jelenlegi továbbítási kötelezettség a végfelhasználói díjak rendszerének bevezetésekor hatályát veszti. Sem a végfelhasználói díjakat, sem az összegüket nem tartja a kormány állandó ellenőrzés alatt, illetve azok a kormány számára nem hozzáférhetőek (83). A kormány nem vesz részt árrögzítésben, amely a TV2 kereskedelmi döntése, valamint nem szedi be a díjakat a TV2 számára, azokat semmilyen módon nem ellenőrzi, illetve azokról semmilyen módon nem rendelkezik.

(126) A felhasználói díjak nem feleltethetők meg az előfizetési díj felszámításának, ahogyan azt az SBS állítja. Az SBS azzal érvel, hogy a felhasználói díjak a gyakorlatban ugyanolyan hatással lesznek a háztartásokra, mint az előfizetési díj emelkedése, mivel a műsorterjesztők operatív csomagjai mindig tartalmazni fogják a TV2 Danmark csatornát. Ez a kötelező elem, valamint az a tény, hogy a felhasználói díjak csak jogszabály-módosítással (84) módosíthatók, azokat állami támogatássá minősítené (85). Ebben a tekintetben az SBS a Bíróság Essent Netwerks üggyel (86) kapcsolatos ítélkezési gyakorlatára hivatkozik.

(127) Az előfizetési díjra vonatkozó korábbi dániai megállapodással ellentétben azonban - amelyet a Bizottság tulajdonképpen állami támogatásnak tekintett (87) - a végfelhasználók jogilag nem kötelesek megfizetni a díjakat, hanem a díjazást önkéntesen vállalt szerződéses megállapodás keretében fizetik meg. A díjakat nem közintézmény szedi be, mint az előfizetési díj esetében, hanem a Boxer magánszektorbeli szereplő és a többi platformon működő magánszektorbeli műsorterjesztő. Az állam nem vesz részt jogérvényesítési eljárásban olyan esetekben, amikor a felhasználók nem fizetik meg a díjakat; ilyenkor a műsorterjesztőnek kellene polgári eljárást indítania a díj megfizettetése érdekében.

(128) Az a körülmény, hogy a TV2 a Kulturális Minisztérium által kiadott engedély módosítása révén szerez jogosultságot előfizetési díjak felszámítására, nem elegendő annak megállapításához, hogy állami források lennének érintettek. Ebben az esetben nem az állami források elvesztését eredményező állami beavatkozásról van szó. Ebben a tekintetben az SBS-nek az Essent Netwerks ügyre való hivatkozása nem helytálló. A hivatkozott ítélet 73. pontja különbséget tesz az Essent és a Pearle ügy (88) között, mivel kimondja, hogy a szóban forgó díj a hatóságok által meghatározott politika részét képezte. Az ügyek megkülönböztetése érdekében a Bíróság az Essent ügyben a díjnak a jogalkotó általi bevezetésére utal, de nem köti ki, hogy a jogalkotó általi bármely állami beavatkozás automatikusan állami források érintettségéhez vezet. Ez egyértelműen kiderül magából az Essent-ítéletből, mivel az ítélet 74. pontja további különbséget tesz a PreussenElektra ügybeli esettől, amely olyan jogalkotási aktust érintett (és amelyben nem nyert megállapítást állami támogatás érintettsége), amely a villamosenergia-szolgáltatókat arra kötelezte, hogy a szolgáltatási területükön megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát minimáláron vásárolják meg. A Bíróság megállapítja, hogy az Essent ügyben a szóban forgó vállalkozásokat - a PreussenElektra ügybeli (89) helyzettel ellentétben - arra jelölték ki, hogy "állami forrásokat kezeljenek". A szóban forgó ügyben az állam nem szólítja fel a TV2-t állami források kezelésére. Az engedélymódosítás csak egy kiegészítő bevételforráshoz fűződő, már létező jogot érvényesít (a jogi szabályozásért lásd a dán műsor-szolgáltatási törvény 38a. cikkének (2) bekezdését).

(129) A Bizottság ezért megállapítja, hogy a végfelhasználói díjak nem járnak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatással.

2.2. Szelektív előny

(130) Az érintett állami források gazdasági előnyt biztosítanak a TV2 számára abban a tekintetben, hogy piaci feltételek mellett ugyanazok a pénzügyi eszközök magasabb hitelfelvételi költséget, illetve magasabb díjakat vonnának maguk után, ha valamely piaci szereplő vállalná, hogy az előirányzott összegben további pénzeszközöket bocsásson a kedvezményezett rendelkezésére. A Dánia által benyújtott bizonyítékok szerint erre egyik piaci szereplő sem volt hajlandó.

2.3. A verseny torzítása és a kereskedelemre gyakorolt hatás

(131) Ezek a források lehetővé teszik a TV2 számára, hogy fenntartsa működését a jelenlegi tevékenysége szerinti piacokon. E piacok a műsor-szolgáltatási jogok eladásának és vásárlásának piacát (piacait), a fizetős televíziószolgáltatások piacát (piacait) és a televíziós reklámok dániai piacát foglalják magukban. Az adott piacokon a TV2 más műsorszolgáltatókkal, többek között például az SBS-szel, illetve a Viasattal folytat versenyt. Következésképpen - azáltal, hogy a szóban forgó támogatás előnyben részesíti a TV2-t - torzítja a versenyt vagy a verseny torzításával fenyeget az adott piacokon.

(132) Az érintett piacok, például a műsor-szolgáltatási jogok vásárlásának és eladásának piaca, valamint a Dániában eladásra szánt, más tagállamokból származó termékek televíziós reklámozásának piaca érinti a tagállamok közötti kereskedelmet (90). Ezen túlmenően a TV2 Danmark A/S néhány versenytársa a csatornáit az Egyesült Királyságból sugározza és/vagy más tagállamokban bejegyzett csoportok leányvállalataként működik, amelyeknek a dán piacon maradással vagy az ottani tevékenységük bővítésével kapcsolatos döntését befolyásolhatja a tervezett támogatás. A szóban forgó állami támogatás ezért érinti a tagállamok közötti kereskedelem rendszerét, vagy fennáll a veszélye, hogy érinti azt.

(133) Mivel az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó, a szerkezetátalakítási támogatási csomagot értékelni kell a belső piaccal való összeegyeztethetősége szempontjából.

3. Felfüggesztési kötelezettség

(134) Dánia betartotta a 659/1999/EK tanácsi rendelet (91) 3. cikkében említett felfüggesztési kötelezettséget, mivel a szerkezetátalakítási terv szerinti támogatási intézkedéseket bejelentette, de eddig nem hajtotta végre. A megmentési célú támogatás végrehajtását a 2008. augusztus 4-i bizottsági határozat engedélyezte.

4. Az állami támogatás összeegyeztethetősége a belső piaccal

4.1. Jogalap

(135) Az intézkedések összeegyeztethetőségének értékelése az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján történik, az iránymutatással összefüggésben. Az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésének a szóban forgó intézkedésekre történő alkalmazása a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozása tekintetében nem képezi elemzés tárgyát. Noha a TV2 pénzügyi nehézségei főként a közszolgálati csatorna szolgáltatásából és a stabil bevételforrásokat biztosító üzleti modell hiányából fakadnak, az állami támogatási intézkedések nem korlátozódnak a közszolgálat ellátására, hanem a TV2-re mint csoportra - többek között annak kereskedelmi tevékenységeire is - irányulnak. Ezen túlmenően, a dán hatóságok nem szolgáltak részletes érvekkel arra vonatkozóan, hogy az állami támogatási intézkedések az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése alapján összeegyeztethetők a belső piaccal, és a Bizottság nem kapott elegendő olyan információt, amely lehetővé tenné számára, hogy elvégezze az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése szerinti értékelést a műsorszolgáltatásról szóló közleménnyel (92) összefüggésben.

(136) Az iránymutatás rendelkezik arról a lehetőségről, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások a szerkezetátalakítási terv elkészítéséig vagy akut likviditási válság kezelése érdekében ideiglenes támogatásként megmentési célú támogatásban részesüljenek. Az iránymutatás 26. pontja szerint a támogatás megszűnésének határidejét addig hosszabbítják meg, míg a Bizottság döntést hoz a tervről. Az a körülmény, hogy a megmentési célú támogatásra szánt hitelkeret a TV2 esetében még mindig érvényben van, összhangban van ezzel a kikötéssel, mivel a TV2 a határidőn belül nyújtotta be szerkezetátalakítási tervét.

(137) A szerkezetátalakítási támogatásnak megvalósítható, koherens és távlati tervre kell épülnie, amely a vállalkozás hosszú távú életképességét ésszerű időtartamon belül helyreállítja. A szerkezetátalakítás rendszerint az alábbi elemeket foglalja magában: a társaság valamennyi működési szempontjának szerkezetátalakítása, a vállalkozás tevékenységeinek átszervezése és ésszerűsítése, ideértve a veszteséges tevékenységtől való visszavonulást és a pénzügyi szerkezetátalakítást is. A szerkezetátalakítási műveletek, amennyiben azok állami támogatásban részesülnek, azonban nem korlátozódhatnak a korábbi veszteségek kiegyenlítésére az okok kezelése nélkül. Ezen túlmenően a szerkezetátalakítást legalább részben a társaság saját forrásaiból kell finanszírozni. Végezetül kompenzációs intézkedéseket kell elfogadni a támogatás torzító hatásainak minimálisra csökkentése érdekében. A Bizottság a továbbiakban ezeknek a feltételeknek a teljesülését vizsgálja.

4.2. Támogathatóság - nehéz helyzetben lévő vállalkozás

(138) Az iránymutatás 9. pontja szerint egy vállalkozás akkor nehéz helyzetben lévő, ha az képtelen - akár saját erejéből, akár pedig a tulajdonosai/részvényesei által biztosított források révén - arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a hatóságok külső beavatkozása nélkül szinte teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy feladja üzleti tevékenységét. Az iránymutatás 11. pontja említést tesz bizonyos olyan feltételekről, amelyek szerint egy vállalat a 10. pontban hivatkozott feltételek hiányában is nehézségben lévőnek tekinthető. A 11. pont a következőképpen rendelkezik: "Egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás mindenesetre csak akkor jogosult támogatásra, ha igazolni lehet, hogy képtelen saját erejéből, illetve a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezők által biztosított források bevonásával talpra állni."

(139) A Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv bejelentése idején a TV2 ilyen nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt. Ez kiderül a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatban feltüntetett, de még inkább az e határozat (36)-(42) preambulumbekezdésében bemutatott számadatokból, amelyeket később, 2010 januárjában nyújtottak be, és amelyek a társaságot úgy jellemzik, hogy az veszteséges, csökkennek a piaci részesedései, növekszik az adóssága és különösen negatív pénzforgalommal rendelkezik a csökkenő reklámbevételek, a rossz befektetések és a növekvő kamatterhek miatt. Noha később kiderült, hogy a társaság 2008-ban valójában nyereséges volt, ahogyan azt a versenytársak becsülték (a 2008. március végi becslés még mindig [...] DKK [...] jelzett), ez a nyereség csekély volt, és önmagában nem módosítja azt a megállapítást, hogy a társaság nem folytathatta műveleteit külső finanszírozás nélkül. A társaságnak rövid távú és bármikor visszavonható magánhitelkeretek álltak rendelkezésére. A társaságnak olyan akut likviditási szükséglete volt, amelyet saját forrásaiból nem tudott kielégíteni.

(140) Külső finanszírozáshoz sem tudott hozzájutni. Fennállt annak a veszélye, hogy a rövid távú hiteleket visszavonják. Ahogyan az eljárás megindításáról szóló határozat már kimondta, a TV2 legjelentősebb finanszírozó bankja, a(z) [...] 2008-ban a kölcsönének és a hitelkereteinek csökkentését kérte. A TV2 problémái mellett, amelyek még az odensei saját telephelyén alapított jelzálogot is magukban foglalták, Dánia bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy más bankok is elutasították, hogy hosszú távú kölcsönt nyújtsanak a TV2-nek (lásd e határozat (44) és azt követő preambulumbekezdéseit). A bankok rámutattak a TV2 reklámbevételeken alapuló, ciklikus jövedelemáramlásának gyenge pontjaira, és ezt a jövedelemáramlást üzleti modellként fenntarthatatlannak tekintették. A folyamatban lévő jogi ügyek fokozták a problémákat. Ennek következtében a TV2 finanszírozása egyre inkább a rövid távú kötelezettségek irányába mozdult el, és így sérülékennyé vált. Másképp fogalmazva, a TV2 az iránymutatás 11. pontja értelmében hitelezői forrásokból megszerezhető pénzeszközökkel nem volt képes talpra állni.

(141) Ezeket a megállapításokat a versenytársak által benyújtott észrevételek nem vonják kétségbe. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy az iránymutatás nem írja elő, hogy a társaság ténylegesen fizetésképtelenségi eljárás alatt álljon. Ezzel ellentétben a támogatás - szigorú feltételek mellett - pontosan ennek megelőzése érdekében nyújtható.

(142) A versenytársak azon érveit illetően, hogy a TV2 nyereséges társaság vagy nyereségessé válhat, a TV2 fent említett eredményei azt mutatják, hogy a társaság 2008-ban nyereséget realizált, a Viasat becslésével ellentétben azonban 2009-ben 27 millió DKK vesztesége volt, amely jelentősen eltért a Viasat 249 millió DKK nyereségre vonatkozó előrejelzésétől. Becslések szerint a 2010. évi nyereség is jóval alacsonyabb a Viasat feltevésénél. A Bizottság nem talált hibát a TV2 és tanácsadója, a PWC által használt módszerekben (lásd még e határozat (41) preambulumbekezdését).

(143) Ami a Viasat által benyújtott és az Audon Partners által a TV2 hitelminősítésére vonatkozóan készített tanulmányt (93) illeti, amely szerint a TV2 hitelhez juthatott volna, a bankok reakciói valójában mást mutatnak. Az elemzés továbbá kizárólag olyan számadatokon és feltevéseken alapul, amelyeket nem ellenőriztek a TV2-nél. Egyes számadatok elrugaszkodnak a valóságtól, ahogyan az a 2009-re és 2010-re vonatkozó számadatokból látható. Maga a jelentés hangsúlyozza, hogy ez nem mindenre kiterjedő elemzés (mivel nyilvánvaló okok miatt nem jött létre kapcsolatfelvétel a TV2-vel), és ennélfogva az alkalmazott modellnek megvannak a korlátai (94).

(144) Az, hogy a társaság jóval kevesebb összeget hívott le a megmentési célú hitelkeretből, mint amennyit lehívhatott volna, nem jelenti azt, hogy nem tekinthető nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. Abszurd döntés lenne a megmentési célú és a szerkezetátalakítási támogatás kedvezményezettjét kizárni a támogatásra való jogosultságból, ha a szerkezetátalakítási tervben előirányzott költségmegtakarítási és egyéb intézkedések később sikeresnek bizonyulnak és segítséget nyújtanak a társaságnak ahhoz, hogy túlnyomórészt a saját forrásaiból kezelje a finanszírozási problémáit. Ennek eredményeként azonban előfordulhat, hogy egy adott időpontban a folyamatban lévő állami támogatás már nem szükséges; ezt a határozat az alábbiakban tárgyalja (lásd a (149) preambulumbekezdést). Mindenesetre a hitelkeretet mindig úgy alakították ki, hogy ahhoz a társaság csak igazolt szükséglet esetén jusson hozzá. Ez a támogatás minimális szinten tartása érdekében történt így, és a TV2 arra törekvő magatartása, hogy a szerkezetátalakítási folyamatot a lehető legtöbb saját forrással valósítsa meg, összhangban áll ezzel a követelménnyel.

(145) Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a Viasat és az SBS számos, arra vonatkozó állítása, hogy a TV2 gyenge pénzügyi helyzetét helytelen vezetői döntésekkel, illetve rossz befektetésekkel önmaga idézte elő, a támogathatósága szempontjából irreleváns az iránymutatás értelmében, amely nem követeli meg a támogatás kedvezményezettje problémáinak megindokolását, hanem csak annak kiderítésére törekszik, hogy a támogatás kedvezményezettje valóban nehéz helyzetben lévő vállalkozás-e.

(146) Ebben a tekintetben a versenytársak is azt állították, hogy a TV2 problémái túlnyomórészt a közszolgálati csatorna működéséből fakadnak, és hogy a belső költségek és a belső elszámolóárak kiigazítása orvosolhatja ezt a helyzetet. A Bizottság azonban nem tekinti ezt az érvet helytállónak abban a helyzetben, amelyben maga a csoport a támogatás kedvezményezettje, ideértve annak kereskedelmi műveleteit is. A Bizottság azonban megjegyzi, hogy a TV2 a közszolgálati és egyéb tevékenységekről elkülönült és ellenőrzött elszámolásokat vezet, továbbá a belső elszámolóárakra vonatkozóan olyan egyszerű, átlátható, teljes körűen dokumentált és ellenőrzött politikával rendelkezik, amely arra törekszik, hogy - belső elszámolóárak alapján, piaci feltételek mellett - pontos képet adjon a különböző tevékenységekről.

(147) A külső tényezők tekintetében a Viasat egyetért az 1,02 %-os GDP-növekedésre vonatkozó feltevéssel. A reklámpiac alakulása tekintetében a felek egyetértenek abban, hogy a TV2 reklámbevételei 2008-ban 19 %-kal csökkentek. A Viasat és az SBS azonban nem megfelelően értelmezi a reklámpiac jövőbeli alakulására vonatkozóan Dánia által közölt előrejelzést. Értelmezésükkel ellentétben Dánia nem azt prognosztizálta, hogy a reklámpiac a 2009-2013 közötti időszakban évente 10 %-kal csökken, hanem csupán azt jelentette ki, hogy becslése szerint a reklámpiac feltehetőleg [...].

(148) Azon érv tekintetében, hogy a TV2 pénzügyi helyzetére vonatkozó értékelésnek ki kellett volna térnie a regionális műsorszolgáltató állomásoknak biztosított előfizetési díjakra, a Bizottság megállapítja, hogy az előfizetési díjak a regionális műsorszolgáltatók műsorkészítését finanszírozzák és csak ezzel összefüggésben relevánsak. Ebben a tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a TV2 regionális állomásai függetlenek a TV2-től és a dán műsor-szolgáltatási törvény értelmében saját közszolgáltatási kötelezettségek hatálya alá tartoznak, amelyek teljesítéséhez engedélyhez kötött finanszírozásban részesülnek. Az SBS azon érve tekintetében, miszerint a nézők kétszer fizetnek a műsorért, hangsúlyozni kell, hogy az egyik fizetés - a TV2 fő csatornájáért fizetett előfizetési díj - az ügyfél választásának eredménye, és megállapítást nyert, hogy nem jár állami támogatással. A fentiekben mindenesetre bemutatásra került, hogy a TV2 - mint csoport - akut finanszírozási szükségletekkel küzdő, nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt, mivel bankoktól nem tudott külső finanszírozáshoz jutni. Ez az adott műsorok sugárzására vonatkozó kötelezettségéből fakadó lehetséges előnyökre is vonatkozott.

(149) A TV2 nehéz helyzete azonban a műsorszóró adatátviteli hálózat eladásával megváltozott. A műsorszóró hálózat eladásából befolyt bevételből a TV2 vissza tudta fizetni adósságának egy részét, és a pénzügyi kilátásai jóval kedvezőbbek lettek, ahogyan az e határozat (62)-(64) preambulumbekezdésében szereplő számadatokból is látható. A reklámpiaci tendenciák is kedvezőbbé váltak (95). A TV2 vissza tudta fizetni a megmentési célú támogatásra szánt hitelkeretből lehívott államkölcsönét. A folyamatban lévő állami támogatási ügyek kimenetelétől és a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásától függően a TV2 arra számít, hogy 2012 januárjáig - az előfizetési díjak bevezetéséig - elegendő finanszírozással rendelkezik (96).

(150) Ezen új helyzetre való tekintettel a Bizottság nem állapítja meg, hogy a TV2 még jelenleg is nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak tekinthető. Ezért e határozat jóváhagyásán túl nincs szükség támogatási intézkedésre, és a szerkezetátalakítási tervben szereplő, bejelentett, meg nem valósított kölcsönt és hitelkeretet hatályon kívül kell helyezni. Ugyanezen okból a megmentési célú támogatásról hozott határozat szerinti, meglévő támogatási keretet is meg kell szüntetni.

4.3. A hosszú távú életképesség helyreállítása

(151) Az iránymutatás 34. pontja értelmében a támogatás nyújtásának feltétele a szerkezetátalakítási terv végrehajtása, amelynek ésszerű időn belül helyre kell állítania a társaság életképességét. A szerkezetátalakítási terv szerint a társaság nehézségeihez vezető körülményeket a nyereséget végül nem hozó új tevékenységek, valamint az egyre kevésbé jövedelmező közszolgálati csatorna okozták. A Bizottság álláspontja szerint a szerkezetátalakítási terv megfelelően tárgyalja ezeket a kérdéseket.

(152) A Bizottság megjegyzi, hogy a szerkezetátalakítási terv olyan pénzügyi és működési szerkezetátalakítási intézkedéseket ír elő, amelyek a módosított üzleti modellel együtt lehetővé fogják tenni, hogy a társaság megálljon a saját lábán. Ebben a tekintetben a Bizottság először is azt jegyzi meg, hogy a szerkezetátalakítási tervben az eszközök eladására vonatkozó követelmény a műsorszóró hálózat sikeres eladását eredményezte, ami elegendő pénzeszközt biztosított a TV2 számára az adósságai visszafizetéséhez. A TV2 2010. október 4-én a megmentési célú keretből lehívott támogatást is visszafizette. Maga a társaság azt állítja, hogy immár elegendő eszközzel rendelkezik a végfelhasználói díjak bevezetéséig tartó időszak áthidalásához (97). A költségmegtakarítás formájában biztosított egyéb intézkedések is hozzájárulnak a vállalkozás hosszú távú életképességéhez (lásd a fenti (47) és (48) preambulumbekezdést).

(153) A társaság megszünteti a veszteséges tevékenységeket is; 2008-ban a veszteséges rádióüzemeltetést eladta az SBS csoportnak.

(154) A társaság likviditási szükségleteit eredményező strukturális problémái várhatóan azzal oldódnak meg, hogy 2012 januárjától előfizetési díjakat számíthat fel. A közszolgálati csatorna jövedelmezőségének hiánya annak tudható be, hogy egyetlen ciklikus és a gazdasági környezetre érzékeny jövedelemforrásra - a reklámbevételekre - támaszkodik. Ezt a bankok reakciói is igazolják, amelyek a reklámpiaci tendenciákkal és a TV2 jövedelemszerzési képességével kapcsolatos aggodalmaik miatt nem voltak hajlandóak finanszírozást nyújtani. Az új üzleti modell stabilabb jövedelembázist biztosít a TV2 számára, mivel fő csatornájának megtekintéséért előfizetési díjat számíthat fel. A TV2 előrejelzése szerint a végfelhasználói díjakból 2012-ben [...] millió DKK kiegészítő jövedelme származhat. Ugyanezen előrejelzés szerint a 2012. évben a csoport [...]. A Bizottság megjegyzi, hogy a vállalatot a [...] mellett a végfelhasználói díjak formájában befolyó, második jövedelemforrás a társaságot a ciklikus tevékenységek hullámvölgyeire is kevésbé érzékennyé teszi. A Bizottság megjegyzi, hogy a teljes fordulat megvalósítására irányuló intézkedések magából a szerkezetátalakítási tervből, nem pedig külső tényezőkből fakadnak.

(155) A szerkezetátalakítási terv 2012. december 31-ig tartó, eredetileg bejelentett időtartama csaknem négy év. Azért választották ezt az időszakot, mert a dán kormány úgy vélte, hogy egy új üzleti modell bevezetésével és annak első gyakorlati tapasztalataival a bankok ismét hajlandóak lesznek pénzt hitelezni a TV2-nek, azaz úgy vélték, hogy ez az időszak kellően hosszú a tapasztalatok összegyűjtéséhez. Tekintettel azonban arra, hogy e határozat elfogadásával valamennyi támogatás hatályát veszti (lásd fent), a dán kormány jelenleg úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási időszaknak az összes támogatási intézkedés hatályon kívül helyezésekor meg kell szűnnie.

(156) A Bizottságnak más az álláspontja. Az iránymutatás szerint a szerkezetátalakításnak a társaság hosszú távú életképességét is vissza kell állítania. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási időszak addig tart, amíg a társaság végre nem hajtotta az összes szerkezetátalakítási intézkedést, biztosítva a hosszú távú életképességet. Noha e határozat elfogadásakor valamennyi támogatási intézkedés azonnali hatállyal megszűnik, a TV2 hosszú távú életképességének helyreállítása jelenleg addig nem garantált, amíg a TV2 továbbra sem rendelkezik fenntartható üzleti modellel. Ilyen üzleti modell csak a végfelhasználói díjak bevezetésével jön létre. A végfelhasználói díjak bevezetése a TV2 pénzügyi nehézségeinek legkomolyabb okát is közvetlenül kezelő, legfontosabb szerkezetátalakítási intézkedés. A Bizottság ezért megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási időszak 2012. december 31-én ér véget, vagy akkor, amikor a TV2 a végfelhasználó számára előfizetési díjat tud felszámítani, amennyiben erre 2012. december 31. előtt kerül sor. Jelenleg úgy tűnik, hogy a TV2 csak akkor jogosult törvényesen arra, hogy felhasználói díjakat számítson fel, ha engedélyét módosítják (noha a jelenlegi dán műsor-szolgáltatási törvény már rendelkezik arról a lehetőségről, hogy a TV2 végfelhasználói díjakat számítson fel, a jelenlegi engedély ezt nem teszi lehetővé).

4.4. Az indokolatlan versenytorzulás elkerülése

(157) Az iránymutatás 38. pontja szerint annak érdekében, hogy a kereskedelmi feltételekre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat a lehető legkisebbre csökkentsék és a pozitív hatások meghaladják ezeket, kompenzációs intézkedéseket kell hozni. Ezen intézkedések magukban foglalhatják az eszközöktől való megfosztást, a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentését. Az iránymutatás 40. pontja szerint az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a támogatás torzító hatásaival és a vállalkozás relatív piaci jelentőségével.

(158) Az új csatornák indításának megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalás (azaz a piaci jelenlét korlátozása) elvileg kompenzációs intézkedésnek tekinthető, mivel kizárja, hogy a TV2 új ügyfelekért versenyezzen, és ennélfogva kedvez a versenytársainak. Az új kereskedelmi csatornák indítása azért lenne kedvező a TV2 számára, mert a csatornák finanszírozása nem ciklikus előfizetési díjakon alapuló, egyenletes jövedelemforrásból történne, és mert az előfizetési díjak biztosítanák a csoport számára a szükséges jövedelmet, részben ellensúlyozva a közszolgálati csatorna negatív eredményét. A szerkezetátalakítási tervben ismertetett piacelemzés szerint a fizetős televíziók piaca nő (98). A TV2 versenytársai azonban azzal érvelnek, hogy az új kereskedelmi csatornák indításának lehetősége egyébként sem állt fenn a TV2 számára, mivel a piac telített volt.

(159) Ebben a tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a TV2 versenytársai maguk indítottak csatornákat 2009-ben (az SBS elindította a 6erene csatornát, a Canal Digital sportcsatornát fog indítani, a Viasat 2009. március 23-án indított csatornát, a TV4 csoport pedig 2009 júliusában elindította a Canal 9 csatornát).

(160) Dánia azt is megerősítette, hogy a szerkezetátalakítás miatt a TV2 rádiócsatornákat sem indíthat majd (99). Ez a kötelezettségvállalás kifejezetten lényeges abban a tekintetben, hogy az új FM4 rádiócsatorna működési engedélyére hamarosan pályázati eljárást írnak ki. Dánia eredetileg kifejezésre juttatta, hogy TV2-nek érdeke fűződik az e pályázaton való lehetséges részvételéhez, később azonban megerősítette, hogy - a szerkezetátalakítási terv folyamatban lévő, Bizottság általi vizsgálatára tekintettel - erre az ajánlatra nem kerül sor annak ellenére, hogy erre irányuló tervek már készültek. Másképp fogalmazva, a versenytársak állításával ellentétben bebizonyosodott, hogy az új csatornák indításának megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalásnak valóban van értelme, és az a társaság számára áldozatot jelent. A Bizottság ezt a kötelezettségvállalást fontosnak tekinti az iránymutatás 45. pontja tekintetében, amely szerint a támogatás nem fordítható olyan új beruházás finanszírozására, amely nem elengedhetetlen a vállalkozás életképességének helyreállításához.

(161) A Bizottság emellett a javasolt kompenzációs intézkedéseket a támogatási intézkedések torzító hatásaival arányosnak tekinti. Hangsúlyozandó, hogy e határozat elfogadásakor mindezek az intézkedések megszűnnek. Ebben a tekintetben a Bizottság rámutat, hogy eddig a bejelentett szerkezetátalakítási intézkedések egyikét sem hajtották végre, illetve a jövőben sem fogják végrehajtani. Ahogyan a (150) és az azt követő preambulumbekezdésekből látható, e határozat elfogadásakor a megmentési célú támogatásra szánt hitelkeret is hatályát veszti. Ez azt jelenti, hogy a társaság a jövőben nem részesül állami támogatásban. A megmentési célú támogatásra szánt hitelkeretből azonban ténylegesen csupán kevés kifizetést folyósítottak (a rendelkezésre álló 1 000 millió DKK-ból 223 millió DKK-t hívtak le). A támogatás jelentős részét valójában megmentési célú támogatásként hívták le (2008 végéig, azaz a hat hónapos megmentési időszak során 223 millió DKK-ból 208 millió DKK-t hívtak le), és a hitelkeretből ténylegesen lehívott valamennyi pénzeszközt már visszafizették az államnak. A hitelkeretből - 223 millió DKK-ból - ténylegesen lehívott összeg sem túlzottan magas a TV2 2008. évi forgalmát tekintve ([...] %). Ennek ismeretében a Bizottság nem tartja szükségesnek, hogy további kompenzációs intézkedéseket kérjen Dániától és a támogatás kedvezményezettjétől. A Bizottság ezért nem ítél szükségesnek további kompenzációs intézkedéseket, amint azt a versenytársak javasolják.

(162) A Bizottság azonban nem ért egyet Dánia azon javaslatával, hogy a kötelezettségvállalásnak az összes támogatási intézkedés megszűnésekor meg kell szűnnie (100). Először is Dánia hosszabb - 2012. december 31-ig tartó - szerkezetátalakítási időszakot állapított meg. Másodszor az iránymutatás egyetlen rendelkezése sem köti ki, hogy a kompenzációs intézkedés időtartamának meg kell egyeznie a folyamatban lévő támogatási intézkedések fennállásával. Harmadszor a szerkezetátalakítási terv azon a feltevésen alapul, hogy a társaság csak akkor jut külső finanszírozáshoz, amikor 2012-ben bevezeti a végfelhasználói díjakat, és csak ekkor fog helyreállni a hosszú távú életképessége. Maga Dánia azzal érvel, hogy amíg a közszolgálati csatornára vonatkozóan nincs érvényben stabilabb üzleti modell, a likviditási hiány pótlásához szükség lenne a támogatási intézkedésekre, többek között a még mindig érvényben lévő megmentési célú támogatásra szánt hitelkeretre. A megmentési célú támogatásra szánt hitelkeretnek tehát az volt a szerepe, hogy fenntartsa a társaság működését egy új üzleti modell alkalmazásának kezdetéig. Ilyen körülmények között a Bizottság szerint a kompenzációs intézkedésre vonatkozó kötelezettségvállalás sem a támogatás megszűnésekor, sem e határozat időpontjától nem szűnhet meg. A Bizottság azonban megvalósíthatónak tartja, hogy az új csatornák indításának megszüntetésére vonatkozó kötelezettség korábbi időpontban megszűnhet, mint a szerkezetátalakítási terv időszakának vége (2012. december 31.), mégpedig a végfelhasználói díjak bevezetésekor (az engedély módosítása révén), és amikor a TV2 azokat felszámíthatja.

4.5. A minimumra korlátozódó támogatás

(163) Az iránymutatás 43. pontja szerint a támogatás összegét és intenzitását szigorúan a szerkezetátalakítás lehetővé tételéhez feltétlenül szükséges minimumra kell korlátozni. E rendelkezés mögött az az elgondolás áll, hogy a társaság a szerkezetátalakítás lezárulásakor nem rendelkezik agresszív piaci magatartáshoz használható likviditási többlettel. A kedvezményezettek várhatóan jelentős mértékben hozzájárulnak a szerkezetátalakítási tervhez a saját forrásaikból, például a vállalkozás túléléséhez nem elengedhetetlen eszközök eladásával. Ennek a hozzájárulásnak valósnak kell lennie, és nem tartalmazhat várható jövőbeli nyereséget, például pénzforgalmat. A lehető legmagasabbnak, nagyvállalkozások esetében legalább 50 %-nak kell lennie. A Bizottság a TV2-t az iránymutatás értelmében nagyvállalkozásnak tekinti.

(164) A Bizottság nem ért egyet a dán kormánnyal abban, hogy bármely költség, különösen a költségmegtakarítási intézkedések automatikusan szerkezetátalakítási intézkedésnek minősülnek. Előfordulhat, hogy a társaságoknak a költségmegtakarítás során kiadásaik merülnek fel. Az ezen ügyben Dánia által ismertetett költségmegtakarítás önmagában nem jelent szerkezetátalakítási költséget. Dánia átadta a "klasszikus" szerkezetátalakítási költségek jegyzékét, amelyek összege [...] millió DKK, és amelyek magukban foglalják az átviteli hálózat eladásához kapcsolódó átviteli költségeket ([...] millió DKK), az új üzleti modellre való áttéréshez kapcsolódó költségeket ([...]-[...] millió DKK), valamint a szerződések megszüntetéséhez kapcsolódó személyzeti költségeket, illetve a jogi és a tanácsadási díjakat ([...] millió DKK). A Bizottság elfogadja ezeket a költségeket szerkezetátalakítási költségekként.

(165) A Bizottság ügykezelési gyakorlata szerint a szerkezetátalakítási költségek magukban foglalják a vállalkozás életképességének helyreállítása kapcsán felmerülő összes rendkívüli költséget, de nem foglalják magukban a szerkezetátalakítási időszakban felmerülő szabályos működési költségeket. Ebben az ügyben azonban egy társaság arra irányuló likviditási szükségletéről van szó, hogy egy új, fenntartható üzleti modell érvénybelépéséig tartó átmeneti időszakot hidaljon át. A fentiekben foglaltaknak megfelelően a TV2-nek valódi finanszírozási szükséglete volt, mivel nem volt hozzáférése külső finanszírozáshoz. Ebben a különleges helyzetben, amely a társaság stabilabb üzleti tervre való áttéréséig tisztán pénzügyi szerkezetátalakítással járt, a Bizottság ezt a finanszírozási szükségletet szerkezetátalakítási költségként is el tudja fogadni. A pénzügyi hiány fedezéséhez a szükséges ideiglenes tartalékot a megmentési célú támogatásról hozott határozatban foglalt hitelkeret (1 000 millió DKK) biztosította. Ez a hitelkeret azonban csak átmenetileg állt rendelkezésre, és kizárólag akkor lehetett hozzáférni, ha a TV2 külső könyvvizsgáló által igazolt finanszírozási szükségletet tudott bizonyítani. A TV2 végül nem hívott le sok hitelt a hitelkeretből (mindössze annak [...] %-át). Ezen túlmenően a hitel jelentős részét ([...] millió DKK-t) a megmentési célú támogatásról hozott bizottsági határozat hatálya alá tartozó időszakban, azaz a szerkezetátalakítási terv benyújtása előtti hat hónapos megmentési időszakban hívta le.

(166) A TV2 a fenti szerkezetátalakítási költségekhez eszközök eladásával, a műsorszóró hálózat 640 millió DKK-ért történő eladásával, valamint az odensei telephelyén alapított jelzálog útján, 80 millió DKK külső finanszírozással járult hozzá. A 720 millió DKK összegű hozzájárulás jóval túllépi a nagyvállalkozásokra vonatkozó 50 %-os küszöböt. A fentiekben foglaltaknak megfelelően a TV2 a hálózat eladásából befolyt bevételeket adósságának csökkentéséhez használta fel. Az így elköltött pénz más célokra nem használható fel. Ezen túlmenően, ahogyan a fentiekből kiderül, e határozat időpontjától valamennyi támogatási intézkedés megszűnik, és nem kerül sor a szerkezetátalakítási terv alapján bejelentett új támogatási intézkedések bevezetésére (lásd e határozat (150) preambulumbekezdését). Ezért az iránymutatás 45. pontja értelmében nem áll fenn a társaságban maradó, a szükséges mértéket túllépő támogatás veszélye.

4.6. Egyéb feltételek

(167) Az iránymutatás 46. pontja szerint a Bizottság további intézkedéseket kérhet a tagállamtól annak biztosításához, hogy a támogatás nem torzítja a versenyt a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(168) A Bizottság tudomásul veszi a hivatalos vizsgálat során Dánia által előterjesztett érveket, valamint a támogatás kedvezményezettje által az igazoló dokumentumokban kifejezésre juttatott törekvést, miszerint a szerkezetátalakítási tervnek lehetővé kell tennie, hogy a TV2 a hozzá hasonló társaságokkal párhuzamosan használja ki az üzleti lehetőségeket és előfizetési díjakat számítson fel. Dánia és a TV2 továbbá rámutat arra, hogy a TV2 jelenleg magas sajáttőke-tartalékára - amely a versenytársakénál jóval magasabb (alacsonyabb) szolvenciamutatókat (és nettó kamatozó adósságot) eredményez - csak a folyamatban lévő állami támogatási ügyek és az üzleti modell bizonytalanságai miatt van szükség. A TV2 és Dánia is általános hajlandóságot mutat arra, hogy a tőkeszerkezetet újra összhangba hozza a TV2-höz hasonló társaságokéval az állami támogatásokra irányuló vizsgálatok lezárulását követően.

(169) A Bizottság a maga részéről nem lát okot arra, hogy az üzleti modell és a folyamatban lévő jogi ügyek rendezését követően a TV2 tőkeszerkezete eltérjen a hozzá hasonló társaságokétól. A (mesterségesen) magas saját tőkén alapuló tőkeszerkezet azért előnyös a társaság számára, mert az később viszonylag alacsony kamatláb mellett lesz képes finanszírozást vonzani. Ugyanilyen fontos, hogy a TV2-nek olyan szintre kell visszaállítania a tőkeszerkezetét, amely biztosítja, hogy a verseny ne torzuljon. A Bizottság azt szeretné, ha a TV2 úgy térne vissza a rendes tőkeszerkezethez, hogy inkább az állam felé teljesít osztalékfizetést, mintsem úgy, hogy adósságfinanszírozással, agresszív módon növeli a mérlegét.

4.7. Monitoring és éves beszámoló

(170) Dánia az iránymutatás 49. és 50. pontjával összhangban kötelezettséget vállalt arra, hogy legkésőbb a támogatás jóváhagyását követő hat hónapon belül beszámolókat nyújt be a Bizottságnak.

4.8. Trösztellenes kérdések

(171) A Bizottság megjegyzi, hogy a TV2 egyik versenytársa trösztellenes panaszt nyújtott be a végfelhasználói díjak tervezett bevezetésével kapcsolatban. A Bizottság tisztában van azzal, hogy valamely támogatásnak a Szerződés - állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseitől eltérő - konkrét rendelkezéseivel ellentétes bizonyos vonatkozásai olyan szervesen kapcsolódhatnak a támogatás tárgyához, hogy azokat nem lehet külön-külön értékelni (101). A Bíróság hangsúlyozza, hogy az állami támogatási szabályok alkalmazásának kötelezően a Szerződés más rendelkezéseivel összhangban kell történnie, és ennek biztosítására annál is inkább szükség van, ha az említett rendelkezések szintén a torzulásmentes verseny megvalósítására irányulnak. A Bíróság ítélkezési gyakorlata azonban elismeri, hogy az állami támogatási és a trösztellenes eljárások egymástól független eljárások, azokra egyedi szabályok irányadóak. A Bíróság a következőket mondta ki: "valamely állami támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó határozat meghozatalakor a Bizottságnak nem kötelessége megvárni az [1.] rendelet értelmében párhuzamosan indított eljárás kimenetelét azt követően, hogy - a helyzet gazdasági elemzése alapján és a tényállás értékelésében elkövetett nyilvánvaló hiba nélkül - arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás kedvezményezettje nem sérti meg [az EUMSZ 101. és 102.] cikkét" (102). A trösztellenes ügyet ezért a Bizottságnak nem kell hivatalosan lezárnia ahhoz, hogy határozatot hozzon az állami támogatási ügyben.

(172) A Bizottság hangsúlyozza, hogy a jelenlegi ügyben a trösztellenes panasz oka nem maga a támogatás (a megmentési célú támogatásra szánt hitelkeret), hanem a szerkezetátalakítási terv másik eleme (a végfelhasználói díjak). A végfelhasználói díjak bevezetésére 2012 elején, azaz a támogatási hitelkeret hatályon kívül helyezését követően, a TV2 engedélyében szereplő feltételek módosítása útján kerül sor. Figyelembe kell venni azt is, hogy a támogatás jelentős részét tulajdonképpen a megmentési időszakban hívták le, és azt a megmentési célú támogatásról hozott, 2008. augusztus 4-i bizottsági határozat engedélyezte, továbbá azt, hogy e határozat hatálybalépésekor valamennyi támogatás hatályát veszti.

(173) Ha ebben az eljárásban a trösztellenes panaszt vagy a harmadik felek észrevételeit is a TV2 fizetős televíziócsatornává válása elleni panasznak kell tekinteni, elegendő azt kijelenteni, hogy a fő csatornáért fizetendő felhasználói díjak bevezetése önmagában nem jelentheti a trösztellenes jogszabályok megsértését. A TV2 fő csatornájának fizetős televíziócsatornává válásakor ezt azt fogja eredményezni, hogy a csatorna a fizetős televíziók piacára lép. A TV2 fő csatornájának piacra lépése nagy valószínűséggel csak az adott piacon működő versenytársakat fogja érinteni, és például azt fogja eredményezni, hogy egyes szereplők kilépnek az adott piacról (kivonják fizetős televíziós csomagjaikat) vagy csökkenteniük kell az áraikat. Ezek a hatások azonban egy életképes versenytárs piacra lépésének normális hatásai. Tehát önmagában az a körülmény, hogy felhasználói díjak bevezetésre kerül sor, és hogy ennek következtében fokozódni fog a verseny, nem ellentétes az EUMSZ 102. és 106. cikkével.

(174) A panaszos, valamint a harmadik felek észrevételeiben szereplő néhány más versenytárs is azzal érvel, hogy a "TV2 Alene" kártya bevezetése versenyellenes hatásokkal jár, és a műsorterjesztőnek, a Boxernek kedvez. Röviden: a "TV2 Alene" modell azt jelentette, hogy az ügyfelek ingyenesen foghatják a TV2-t, ha nem vásárolnak más fizetős televíziós szolgáltatásokat. A panaszos szerint a "TV2 Alene" kártya tehát - a TV2 versenytársainak rovására - visszatartó hatást gyakorolna a fizetős televízió vásárlását tervező ügyfelekre. Mivel Dánia visszavonta a javasolt "TV2 Alene" kártyát, az arra vonatkozó érvek, miszerint megsértette volna a trösztellenes szabályokat, nem relevánsak és ezért nincsenek kihatással a szerkezetátalakítási terv jogszerűségére.

(175) Ami néhány versenytárs azon félelmeit illeti, hogy a támogatás esetlegesen agresszív piaci magatartás folytatásához használható fel, a Bizottság rámutat arra, hogy nincsenek arra utaló jelek, hogy maga a támogatás az EUMSZ egyéb rendelkezéseinek megsértésével járna, vagy a hatására a TV2 automatikusan versenyellenes magatartást folytatna.

(176) A Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett szerkezetátalakítási terv összhangban van az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával, a Bizottság megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásával összefüggésben, az alábbi feltételekre figyelemmel.

(177) Mivel a társaság a műsorszóró hálózat eladását követően jobb pénzügyi helyzetbe került, a Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási tervben szereplő támogatási intézkedéseket (kölcsönt és hitelkeretet) nem kell végrehajtani, és hogy az érvényben lévő (az N 287/08 számú ügyben hozott, 2008. augusztus 4-i bizottsági határozatban engedélyezett) hitelkeretet e határozat időpontjától azonnali hatállyal hatályon kívül kell helyezni. A Bizottság megjegyzi, hogy a műsorszóró hálózat eladására vonatkozóan eredetileg bejelentett kezességvállalás már nem releváns, mivel a hálózat eladása a kezességvállalás nélkül valósult meg.

(178) A Bizottság tudomásul veszi továbbá Dánia azon kötelezettségvállalását, hogy az új műsorszolgáltató csatornák indításának megszüntetésére vonatkozó kompenzációs intézkedés rádió- és televíziócsatornákra egyaránt vonatkozik. Ennek az intézkedésnek 2012. december 31-ig kell hatályban maradnia, vagy ha a támogatás kedvezményezettje ezen időpont előtt felszámíthat végfelhasználói díjakat, a végfelhasználói díjak bevezetéséig kell hatályban maradnia. A végfelhasználói díjak bevezetése azt az időpontot jelenti, amikor a TV2 törvényesen jogosult ilyen díjazást kérni.

(179) A Bizottság tudomásul veszi Dánia arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy független pénzügyi szakértőt bíz meg azzal, hogy hasonlítsa össze a TV2 tőkeszerkezetét más médiatársaságokéval, és ha az jelentősen eltér a megfelelő kontrollcsoport mediánjától vagy átlagától, Dánia kiigazítja a tőkeszerkezetet. Amennyiben érdemi indokok merülnek fel a tőkekiigazítás ellen, a dán kormány bejelentheti a Bizottságnak a szerkezetátalakítási terv módosítását,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2009. február 4-én bejelentett szerkezetátalakítási terv, valamint a 2., 3. és 4. cikkben meghatározott feltételek teljes körű betartására figyelemmel, a Dánia által a TV2 javára biztosított és a Bizottság által a 2008. augusztus 4-i határozatban szerkezetátalakítási támogatásként engedélyezett hitelkeret összeegyeztethető a belső piaccal.

2. cikk

E határozat időpontjától a Dánia által a TV2 javára biztosított és a Bizottság által a 2008. augusztus 4-i határozatban engedélyezett megmentési célú támogatásra szánt hitelkeretet hatályon kívül kell helyezni. A Dánia által 2009. február 4-én bejelentett többi támogatási intézkedés egyike sem hajtható végre.

3. cikk

A Dánia által javasolt kompenzációs intézkedés, amely megtiltja a TV2 számára, hogy új televíziós vagy rádiós műsorszolgáltató csatornákat indítson, a bejelentett szerkezetátalakítási időszak végéig, 2012. december 31-ig hatályban marad. Ha azonban a TV2 ezen időpont előtt engedélyt kap arra, hogy előfizetési díjakat (végfelhasználói díjakat) számítson fel, az új rádiós vagy televíziós műsorszolgáltató csatornák indításának megszüntetésére vonatkozó kötelezettség attól az időponttól hatályát veszti.

4. cikk

A dán kormány 2012 végén vagy 2013 elején független pénzügyi szakértőt bíz meg a TV2 tőkeszerkezetére vonatkozó elemzés lebonyolításával, amelynek során összehasonlítják azt más megfelelő médiatársaságok tőkeszerkezetével. Ha a TV2 tőkeszerkezete jelentősen eltér a megfelelő kontrollcsoport mediánjától vagy átlagától, a dán kormány a 2013 áprilisában tartandó közgyűlésen az említett eltérés orvoslása érdekében kiigazítja a tőkeszerkezetet.

5. cikk

Dánia az e határozatról szóló értesítést követő két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a határozatnak való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről.

6. cikk

Ennek a határozatnak a Dán Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2011. április 20-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke 2009. december 1-jei hatállyal az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107., illetve 108. cikkévé vált. A megfelelő cikkek rendelkezései tartalmukat tekintve azonosak. E határozat alkalmazásában az EUMSZ 107. és 108. cikkére történő hivatkozásokat - adott esetben - az EK-Szerződés 87., illetve 88. cikkére történő hivatkozásként kell érteni.

(2) HL C 207., 2009.9.2., 2. o.

(3) HL C 9., 2009.1.14., 2. o.

(4) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(5) Lásd a 2. lábjegyzetet.

(6) T-114/09. sz. ügy: Viasat Broadcasting UK Ltd kontra az Európai Közösségek Bizottsága.

(7) Ez a kérelem kiemelten foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a TV2 nehéz helyzetben lévő vállalkozás-e, és jóval kisebb mértékben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a TV2 versenyellenes célokra használta-e fel a támogatást.

(8) A Törvényszék ötödik tanácsa elnökének a T-114/09. sz. ügyben 2010. május 17-én hozott végzése.

(9) A Bizottság 2005/217/EK határozata (2004. május 19.) Dánia intézkedéseiről a TV2/Danmark javára.

(10) A T-309/04. sz., TV2 Danmark kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2008., II-2935. o.) 101. és azt követő pontjai.

(11) A továbbiakban a szakmai titoktartásra visszavezethetően kihagyott részeket [...] jelöli.

(12) A TV2 2009. október 2-i levele.

(13) Dánia 2009. szeptember 9-i levelének 1. mellékleteként benyújtott, 2009. december 17-i engedély.

(14) A 2010. május 6-i 477. sz. törvény.

(15) A 2007-2010 közötti időszakra szóló médiamegállapodás szerint az előfizetési díjakból befolyt éves bevétel 2010-ben 428,4 millió DKK volt.

(16) Dánia 2010. január 29-i levelének 13. és azt követő oldalai, valamint 8. melléklete.

(17) Lásd Dánia bejelentése 5. mellékletének 2. oldalát, valamint Dánia 2011. február 3-i levelének 7. oldalát. SMATV alatt a Satellite Master Antenna Television értendő, és egy olyan rendszerre utal, amely egyetlen integrált kábeljel létrehozásához több műholdas és műsor-szolgáltatási jelet használ a kábelhálózat felé irányuló műsorterjesztéshez.

(18) A MUX-projektre vonatkozó, Dánia által benyújtott tájékoztató feljegyzés 32. oldala.

(19) A műsorterjesztők a kábeles szegmensben sem fizetnek a TV2-ért csatorna-előfizetési díjat (lásd Dánia bejelentése 5. mellékletének 3. oldalát). A dokumentum szerint a műsorterjesztők csak a műsorterjesztési költségeket és a szerzőijog-tulajdonosoknak fizetendő díjakat számítják fel.

(20) Dánia 2009. szeptember 9-i levelének 10-11. oldala.

(21) A Viasat 2009. október 2-i levelének 114. bekezdése.

(22) A 2000/52/EK bizottsági irányelv (HL L 193., 2000.7.29., 75. o.) végrehajtására elfogadott, a Danmarks Radio és a TV2 közszolgálati tevékenységeinek és minden egyéb tevékenységének elkülönített könyveléséről szóló, 2001. augusztus 21-i 740. sz. végzés.

(23) A 2005/217/EK bizottsági határozat (HL L 85., 2006.3.23., 1. o.) és az N 313/04 számú ügyben hozott bizottsági határozat (HL C 172., 2005.7.12., 3. o.).

(24) A T-309/04. sz., 2008. október 22-i ügyben hozott ítélet 101. és azt követő pontjai.

(25) Az Elsőfokú Bíróság T-12/05. sz. ügyben hozott, 2009. szeptember 24-i végzése.

(26) A megmentési célú támogatásról hozott határozat (7), (8), (10) és (39) preambulumbekezdése.

(27) Lásd a 2009. július 2-i bizottsági határozatnak az eredeti bejelentés 3. mellékletén alapuló (10)-(15) preambulumbekezdését.

(28) Dánia 2010. január 29-i levelének a PWC újabb, 2010. január 21-i elemzését tartalmazó 2. melléklete. Az elemzésben az akkori, 2009-re becsült számadatokat a TV2 által - Dánia 2010. július 9-i levelének mellékleteként - szolgáltatott tényleges eredmények felhasználásával frissítették.

(29) Lásd a 2009. július 2-i bizottsági határozat (11) preambulumbekezdését, amely a TV2 különböző tevékenységeinek hozzájárulására, valamint a közszolgálati csatorna veszteségeire vonatkozó számadatokkal szolgál a 2008 ([...] millió DKK) és 2013 ([...] millió DKK) közötti időszakban.

(30) A Dánia által 2010. január 29-én benyújtott dokumentum 1. melléklete és a TV2 által benyújtott "A TV2 pénzügyi és likviditási helyzete" című dokumentum.

(31) A TV2 által az Európai Bizottságnak 2009. augusztus 25-én benyújtott észrevételek.

(32) A TV2 által az Európai Bizottságnak 2009. augusztus 25-én benyújtott észrevételek.

(33) Dánia 2009. szeptember 9-i levelének 2. melléklete - frissített PWC-jelentés.

(34) A Viasat 2010. május 26-i levelének 2. oldala, a 2. lábjegyzetben a DRRB-re tett hivatkozással. A reklámpiac értéke 2009-ben 1 903 millió DKK, míg 2008-ban 2 341 millió DKK volt. Lásd még a frissített PWC-jelentést, Dánia 2009. szeptember 9-i levelének 2. mellékletét.

(35) A TV2 által az Európai Bizottságnak 2009. augusztus 25-én tett észrevételek (20. o.), valamint a TV2 által továbbított "A TV2 pénzügyi és likviditási helyzete" című, Dánia által 2010. január 29-én benyújtott dokumentum.

(36) Ezt [...] 2009. április 24-i levelében írásban megerősítette.

(37) Dánia 2010. január 29-i levele, 1. melléklet: "A TV2 pénzügyi és likviditási helyzete", 4. pont.

(38) Dánia 2010. január 29-i levelének 1. melléklete: a TV2 által benyújtott, "A TV2 pénzügyi és likviditási helyzete" című dokumentum 4. pontja.

(39) A TV2 által a Digi-TV-ben szerzett részvények eladására nem kerül sor, csak a Fordelingsnet és a 4M társaságokban szerzett részesedéseket és részvényeket adják el. Lásd a "MUX projekt" című, Dánia által készített tájékoztató feljegyzést.

(40) Ezek a költségcsökkentések egy új csatornát érintő 2009/2010-es beruházás érvénytelenítésére is kiterjednek. Lásd Dánia 2009. május 20-i levelét.

(41) A továbbiakban még használt elnevezései: "előfizetési díj", illetve időnként "rövid távú felhasználói díj".

(42) Dánia 2011. március 11-i levele, az új médiamegállapodást tartalmazó melléklet. A dán hatóságok közlik, hogy a TV2 mérlegeli az eredetileg tervezett 25 DKK-nál alacsonyabb előfizetési díj bevezetését. A TV2 10-12 DKK havidíjat közöl.

(43) Dánia 2011. március 17-i levelének 3. oldala. 12 DKK összegű becsült havidíj alapján.

(44) Dánia 2009. február 4-i bejelentésének 6. oldala.

(45) A 2009. július 2-i bizottsági határozat (20) preambulumbekezdése.

(46) Dánia 2011. február 3-i levelének 2. oldala.

(47) Dánia megítélése szerint tehát a Bizottság 2010. január 14-i levelében felsorolt valamennyi költség releváns szerkezetátalakítási költség, azaz [...] millió DKK, valamint a jelzálogért fizetett további költségek. A Bizottság említett levelében szereplő táblázat Dánia korábban benyújtott - a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló, 2009. július 2-i bizottsági határozatban szereplő - táblázatának néhány tételét helyesbítette.

(48) Dánia 2011. február 3-i levelének 6. oldala, valamint 1. melléklete, amelyet később a 2011. március 17-i levél részben módosított a végfelhasználói díjak rendszerének bevezetéséhez kapcsolódó költség tekintetében.

(49) Dánia 2009. február 4-i bejelentésének 8. oldala.

(50) Dánia 2010. január 29-i levelének 1. melléklete: "A TV2 pénzügyi és likviditási helyzete", a 3. pont vége.

(51) Dánia 2010. október 15-i levele, amelyet a 2011. március 17-én és 18-án benyújtott számadatok később módosítottak. A 2011-re vonatkozó előrejelzés figyelembe veszi azt, hogy a "TV2 Alene" kártyarendszer megszűnt, ami a háztartásokra vonatkoztatva alacsonyabb penetrációs rátát eredményezett. A számadatok figyelembe veszik az eredetileg prognosztizáltnál alacsonyabb, 10-12 DKK összegű végfelhasználói díjakat, valamint a vártnál magasabb reklámbevételeket is. A számadatok magukban foglalják a fő csatorna 2012-től befolyt előfizetési bevételeit, valamint a fizetős televízióra való 2011-es áttérés költségét.

(52) Dánia 2010. október 15-i levelének 2. és azt követő oldalai.

(53) Dánia 2010. október 15-i levelének 1. melléklete: a TV2 szerkezetátalakítási terve, a 2. oldal vége.

(54) Dánia 2010. július 9-i levelének melléklete: a TV2 pénzügyi kérdései.

(55) Dánia 2010. október 15-i levelének a TV2 szerkezetátalakítási tervét tartalmazó 1. melléklete, valamint a Dánia 2011. április 6-i elektronikus levelében közölt frissített adatok.

(56) Dánia 2010. október 15-i levele. Kezességvállalás kiadására nem került sor.

(57) Dánia 2011. február 3-i levele.

(58) Dánia 2010. október 15-i levelének 2. oldala.

(59) Dánia a Bizottsággal 2010 szeptemberében tartott találkozón kifejtette, majd az október 15-i levelében megismételte azt, hogy a TV2 a kezességvállalás keretében nem támasztott jogi követelést, továbbá azt hogy ez egyszerűen a Bizottság jóváhagyásától függő javaslat volt és nem tartalmazott állami forrásokat, mivel nem volt kötelező erejű a dán kormány számára.

(60) Dánia 2011. január 28-i és 2010. október 15-i levele. Az október 15-i levél csak a 2004. május 19-i határozatra hivatkozik.

(61) A TV2 szerkezetátalakítási terve, a 2010. október 15-i levél 1. melléklete. A TV2 azt állítja, hogy a szerkezetátalakítási tervben előirányzott első két támogatási intézkedés az átviteli hálózat eladása miatt már nem érvényes. A hitelkeretet illetően maga a TV2 is úgy véli, hogy 2012-ig, a fő csatornára vonatkozó előfizetési díjak bevezetéséig elegendő finanszírozással rendelkezik. A(z) [...] millió DKK összegű hitelkeretre hivatkozva ugyanakkor a TV2 megerősíti, hogy a szerkezetátalakítási tervben foglalt támogatási intézkedések egyikét sem hajtották végre. Ezért valószínű, hogy a TV2 az eredeti, megmentési célú támogatásra szánt hitelkeretre hivatkozik.

(62) Részletesebb ismertetésért lásd az N 287/08 számú határozat (13) és azt követő preambulumbekezdéseit, különösen a (17) preambulumbekezdését.

(63) Dánia 2011. február 24-i elektronikus levele.

(64) A pályázati dokumentáció hozzáférhetősége: http://www.bibliotekogmedier.dk/medieomraadet/radio/fm-4/udbud. Lásd még az SA.32019 számú - az FM4 dán rádiócsatornára vonatkozó - ügyben hozott, 2011. március 24-i bizottsági határozatot.

(65) Dánia 2011. február 24-i elektronikus levele.

(66) Dánia 2010. július 9-i levelének melléklete: a TV2 pénzügyi kérdései.

(67) Lásd a 4. lábjegyzetet.

(68) Az iránymutatás 34-36. pontja.

(69) Az iránymutatás 38-40. pontja.

(70) Dánia 2009. szeptember 9-i levelének 10. oldala, amely a 2009. február 4-i bejelentésre és a megmentési célú támogatásra vonatkozó bejelentéshez kapcsolódó érvekre hivatkozik.

(71) Dánia 2009. szeptember 9-i levelének 2. melléklete.

(72) Dánia 2010. január 29-i levele.

(73) Dánia 2009. szeptember 9-i levelének 14. oldala.

(74) Dánia 2010. október 15-i levele.

(75) Dánia 2009. szeptember 9-i levelének 16. oldala.

(76) Dánia 2009. szeptember 9-i levelének 10. és 11. oldala.

(77) Lásd a (38) preambulumbekezdést.

(78) Az SBS a 2009. október 2-i levelének 13. oldalán azt állítja, hogy a reklámbevételek évi 10 %-os visszaesése igen valószínűtlen. Amint azonban ez a későbbiekben kiderül, úgy tűnik, hogy ez az állítás a PWC-jelentés félreértésén alapul, amelyben nem szerepel évi 10 %-os csökkenés.

(79) A Viasat 2010. május 26-i levelének 4. oldala.

(80) Dánia 2010. október 15-i és 2011. január 28-i levele.

(81) Ezt már az N 287/08 számú ügyben hozott, 2008. augusztus 4-i bizottsági határozat értékelte.

(82) A magánvállalkozások közötti kifizetések tekintetében lásd a C-379/98. sz., PreussenElektra ügyben hozott ítéletet (EBHT 2001., I-2009. o.). Ebben az ügyben az állam egy bizonyos minimálár felszámítását írta elő, míg a szóban forgó ügyben a dán kormány lehetővé teszi a TV2 számára, hogy versenytársaihoz hasonlóan felhasználói díjakat számítson fel.

(83) A C-83/98 P. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-3271. o.) 48. és 50. pontja, a T-358/94. sz., Air France kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1996., II-2109. o.).

(84) Az SBS arra a jogszabály-módosításra hivatkozik, amely az SBS észrevételeinek benyújtásakor az előirányzott modell volt. A dán kormány azonban már nem tervezi a műsor-szolgáltatási törvény módosítását, hanem csupán az engedély módosítását. Ezáltal egy olyan lehetőséget aknáz ki, amelyet a dán műsor-szolgáltatási törvény jelenlegi 38a. cikkének (2) bekezdése már előirányoz, mégpedig azt, hogy valamely társaság akkor jogosult előfizetési díjak felszámítására, ha a Kulturális Minisztérium úgy dönt, és ha ennek megfelelően módosítja az engedélyt.

(85) Az SBS 2009. október 2-i levelének 19-22. oldala.

(86) A C-206/06. sz., Essent Netwerk Noord BV kontra Aluminium Delfzijl BV ügyben hozott ítélet (EBHT 2008., II-5497. o.).

(87) A 2005/217/EK bizottsági határozat (HL L 85., 2006.3.23., 1. o.) (57) preambulumbekezdése, amelyet ebben a kérdésben alátámasztanak a T-309/04. sz., a T-317/04. sz., a T-329/04. sz. és a T-336/04. sz., TV2 Danmark kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet 158. és azt követő pontjai.

(88) A C-345/02. sz., Pearle és társai ügyben hozott ítélet (EBHT 2004., I -7139. o.).

(89) A C-206/06. sz. ügyben hozott ítéletben (lásd a fenti 85. lábjegyzetet) a Bíróság a 66. és a 47. pontban megállapítja, hogy a szóban forgó pótdíj valódi adó, amelynek a fennmaradó részét a kedvezményezett a miniszternek köteles megfizetni (lásd az ítélet 67. pontját, valamint a 19. pontjában említett törvény ismertetését).

(90) A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás tekintetében a dán hatóságok láthatóan ugyanazon az állásponton vannak, lásd a dán versenyhatóság (Konkurrencestyrelsen) 2005. december 21-i határozatát (Közlönyszám: 3/1120-0301-0095/SEK/SCL).

(91) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(92) A Bizottság közleménye az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról (HL C 257., 2009.10.27., 1. o.).

(93) A Viasat 2009. október 2-i levelének 14. melléklete: "A TV2 Danmark hitelminősítési elemzésére vonatkozó megállapítások".

(94) A Viasat 2009. október 2-i levelének 14. melléklete, 13. o.

(95) Dánia 2010. július 9-i leveléhez kapcsolódó, "A TV2 pénzügyi kérdései" című melléklet, 7. o., szerint 2010-re a reklámpiac 5 %-os visszaesését prognosztizálták, jelenleg azonban a Zenith Optimedia 1 %-os növekedést prognosztizál.

(96) Dánia 2010. július 9-i levele, "A TV2 pénzügyi kérdései", 4. o.

(97) Dánia 2010. október 15-i levele 1. melléklete (A TV2 dokumentumai) 2. pontjának vége.

(98) A 2009. február 4-i bejelentés.

(99) Dánia 2011. február 24-i elektronikus levele.

(100) Dánia 2011. január 28-i levele és 2010. október 15-i elektronikus levele.

(101) Lásd a C-225/91. sz. Matra ügyben hozott ítélet (EBHT 1993., I-3203. o.) 41. pontját, amely a 74/76. sz., Iannelli kontra Meroni ügyben hozott ítéletre (EBHT 1977., I-557. o.) hivatkozik.

(102) A C-225/91. sz. Matra ügyben hozott, idézett ítélet 44. és 45. pontja. Az ítélet a 17. rendeletre hivatkozik, amelynek a helyébe immár a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 1, 2003.1.4., 1. o.) lépett, hivatkozik továbbá az EK-Szerződés 85. és 86. cikkére, a jelenlegi EUMSZ 101. és 102. cikkére.