BH 1999.9.410 A közös vagyonhoz tartozó gépek használata fejében az életközösség megszunése után a vállalkozást üzemelteto házastárs használati díj fizetésére köteles, a vállalkozói tevékenységébol származó jövedelmet azonban nem köteles volt házastársával megosztani [Csjt. 31. § (2) bek., Ptk. 141. §].

A bíróság jogeros ítéletével a felek 1977. november 19-én megkötött házasságát felbontotta. Egyéb rendelkezések mellett a felek közös tulajdonát képezo t.-i lakáson, valamint garázsingatlanon fennállott közös tulajdont megszüntette: a lakásingatlan alperest megilleto 1/2 tulajdoni részét a felperes tulajdonába, míg a garázsingatlanból a felperes 1/2 tulajdoni részét az alperes tulajdonába adta. A házastársi közös vagyonhoz tartozó ingóságokat természetben osztotta meg.

A házassági életközösség fennállása alatt a felek száraztészta-készíto üzemet létesítettek, amelyet a felperes üzemeltetett. A tésztagyártáshoz szükséges gépeket és eszközöket a közös vagyonból szerezték. Az életközösség 1991 júliusában történt megszunésétol 1993. május 27-ig a tésztaüzemet változatlanul a felperes muködtette, 1993. május 27-én azt az iratokhoz csatolt adásvételi szerzodés alapján 70.000 forintért Cs. M.-nének adta el. Az igazságügyi mérnök szakérto által eloterjesztett szakértoi vélemény szerint a tésztaüzemhez tartozó gépek és egyéb felszerelések 1993 májusában képviselt összforgalmi értéke 106.100 forint volt.

A felek elszámolásának alapjául szolgáló, az elso ítéletben felállított vagyonleltár 112/a tétele közös vagyonként tartalmazta a gépek szakérto által meghatározott 106.100 forint értékét, a felperes általi üzemeltetésbol eredo hasznot pedig 112/b tétel alatt 426.402 forint értékben szintén közös vagyonként vette figyelembe.

A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság a 112/b tétel alatti "üzemi hasznot" 80.000 forinttal csökkentette, mely összeget a felperest megilleto személyes jövedelem címén el nem számolt munkabérnek tekintett. A teljes köru elszámolás eredményeként kötelezte a felperest, hogy fizessen meg alperesnek házastársi közös vagyon megosztása és közös tulajdon megszüntetése címén összesen 534.008 forint értékkülönbözetet. A felperest terhelo marasztalási összeget egyébként a jogeros ítélet rendelkezo része nem tartalmazza, arra csupán az indokolás 5. oldalából lehet következtetni.

A jogeros ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben az ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság a tésztagyártás üzemeltetésébol származó tiszta hasznot a közös vagyon körébol mellozze. Jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a felperes tevékenysége a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény hatálya alá tartozott, mely szerint az egyéni vállalkozó jövedelemadójának levonása után fennmaradt ún. adózott jövedelem nem azonos a munkabérrel, azt a vállalkozó saját és családja szükségleteire fordíthatja, és idézte a törvény 32. §-a (3) bekezdésének a) pontját, amely úgy rendelkezik, hogy a házassági vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak elidegenítésébol, hasznosításából vagy átengedésébol származó jövedelmet a házastársak között egyenlo arányban kell figyelembe venni, nem vonatkozik ez a rendelkezés az egyéni vállalkozásból származó jövedelemre.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogeros ítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsobb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.