BH 2005.2.50 Ha a társasházi lakás tulajdonosa a saját lakásában olyan felújítási munkákat végez, amellyel az alatta lakó tulajdonostársat a lakása zavartalan használatában korlátozza, a jogvita a szomszédjogi szabályok és a birtokvédelem szabályainak együttes alkalmazásával bírálható el [Ptk. 100. §, 188. §, 191. §].

A perbeli kétlakásos társasház magasföldszinti lakásának tulajdonosa a felperes, míg az emeleti lakás az I-II. rendű alperesek tulajdona.

Az I. rendű alperes 1994-ben áprilistól-novemberig a lakásában felújítási munkálatokat végzett, amelynek során elbontásra került a födémben lévő hang- és hőszigetelő salakburkolat; a megváltoztatott födémkonstrukció során az eredeti, laza rétegekkel elválasztott felépítést egymásra épülő merev rétegekből alakították ki mind a parkettás, mind a kerámia burkolatú helyiségekben. A kerámia burkolatú helyiségekben, ezen túlmenően a födémben hideg- és melegvíz-vezetékeket helyeztek el.

A felperes módosított keresetében - amelyet arra alapított, hogy az alperesi lakás felújításával összefüggésben lakásának hangszigetelése romlott - kérte a zavarás megszüntetését, az eredeti állapot helyreállítását azzal, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket: hat hónap alatt a tulajdonukat képező lakás meleg- és hidegburkolattal ellátott helyiségeinek hang- és hőszigetelését a műszaki előírásoknak megfelelő alakítsák át - a perbeli kirendelt igazságügyi szakértők által meghatározott módon -, szüntessék meg a meleg- és hidegvíz-vezetékek födémben való elhelyezését, erre vonatkozóan készíttessenek műszaki tervet, azt küldjék meg a részére észrevételezés végett.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésük szerint a hang- és hőszigetelést szakszerűen végeztették el, a felperes nem bizonyította, hogy az alperesi átalakítás kapcsán bármilyen sérelmet szenvedett volna.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy hat hónap alatt a tulajdonukat képező perbeli lakás meleg- és hidegpadlójú helyiségeinek "hang- és hőszigetelését tegyék a műszaki előírásoknak megfelelő mértékűvé S. Z. és K. Z. igazságügyi szakértők szakvéleménye és kiegészítő szakvéleménye alapján, és szüntessék meg a meleg és hideg víz födémben való vezetését". Kötelezte az alpereseket arra is, hogy 30 napon belül készíttessenek műszaki tervet, amit a felperesnek észrevételezésre küldjenek meg.

Az elsőfokú bíróság ítélkezése alapjául elfogadta - az általa aggálytalannak és alaposnak talált - igazságügyi alap- és kiegészítő szakértői véleményben foglaltakat. Megállapította, hogy "a teljes felperesi lakást érintően a födémnek a lépéshang gátlása nem megfelelő, a hatályos, kötelező műszaki előírásokat nem tartották be; az alperesi lakásban a vízvezeték használata zavaró zajhatásokat okoz a felperesi lakásában". A vízvezeték födémben való elhelyezése az OÉSZ 123. és 124. §-aiba ütközik. Mindezek miatt az átépítés következtében egy kedvezőtlenebb helyzet alakult ki, ezért a Ptk. 100. §-ában megfogalmazott szomszédjogi jogelvek alkalmazásával az alpereseket a szükségtelen zavarás megszüntetésére, a helyreállítási munkálatok elvégzésére kötelezte.

Az ítélet ellen az alperesek éltek fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérték. Kifogásolták, hogy a bíróság döntését kizárólagosan az aggályos és alaptalan alap- és kiegészítő szakértői véleményekben foglaltakra alapította, nincs adat arra vonatkozóan, hogy az alperesi beavatkozás előtt milyen volt az eredeti állapot, a födém lépéshang-gátlása. Állításuk szerint a felújítási munkálatok során a hatályos építésügyi előírások szerint jártak el.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az általa felvett részbizonyítás alapján - a felperesi lakás lépéshang-gátlásának műszeres vizsgálatára kirendelt igazságügyi akusztikai szakértői vélemény adataira figyelemmel - kiegészítette azzal, hogy a jelenlegi födémburkolatok nem felelnek meg az 1994. november 23-ai - az átalakítás idején is - kötelezően érvényben volt szabvány követelményeinek. Az alperesek által végzett felújítás a felperesi lakás korábbi lépéshang-gátlását hátrányosan változtatta meg, mivel az átalakítás előtti állapothoz képest a parkettás helyiségek akusztikai minőségromlása 12 db, míg a hidegburkolatú helyiségeké 4 dB.

Ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatva, az alpereseknek a perbeli lakás hidegpadlós helyiségei tekintetében a műszaki előírások szerinti hang- és hőszigetelés megfelelő átalakítására vonatkozó kötelezését mellőzte.

Ítélkezése alapjául az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - fentiekkel kiegészítve - elfogadta, az arra alapított jogi következtetéseivel azonban csak részben értett egyet. Az alperesek helytállási kötelezettségét - a közös tulajdonú épületrészben, a födémben keletkező zajhatás miatt a jelen per elbírálására irányadó, korábban hatályban volt a társasházakról szóló 1977. évi 11. tvr. 8. és 9. §-aiban foglaltak megszegése folytán alkalmazandó Ptk. 191. § alapján a birtokvédelem szabályai szerint állapította meg. A 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) 99. § (2) bekezdése értelmében a válaszfalaknak és a födémnek meg kell felelnie - egyebek mellett - a zaj védelmi követelményeknek - mely követelményeket az MSZ 04.601-2:88 szabvány rögzíti -, amiatt úgy foglalt állást, hogy az alperesek e szabvány kötelező érvényét nem vitathatják. Az e szabványtól eltérő kivitelezés a melegburkolatú helyiségekben a zaj védelmi követelményeknek nem felel meg, ennélfogva a zavarás megszüntetésére irányuló igényt alaposnak tekintette. Úgy foglalt állást, hogy az elsőfokú eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményét a másodfokú eljárásban beszerzett akusztikai szakértői vélemény műszeres vizsgálati eredménye is megerősítette, amelyből egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a hidegburkolatú helyiségekben a lépéshang-gátlás az alperesi kivitelezés előtt, eredetileg sem felelt meg a szabványnak, ily módon zavaró akusztikai hatás hiányában az alperesek e helyiségek hangszigetelésének helyreállítására nem kötelezhetők.

A jogerős ítélet marasztaló rendelkezése ellen az alperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérték, másodlagosan az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozták.