BH 2019.5.135 A betegnek a műtét előtt részletes és egyéniesített tájékoztatást kell kapnia - egyebek mellett - a beavatkozás vagy elmaradásának lehetséges előnyeiről, kockázatairól, a műtét szövődményeiről, a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről és a beavatkozás folyamatáról, annak várható kimeneteléről. Ennek a követelménynek nem felel meg, ha a betegen évekkel korábban hasonló műtétet hajtottak végre, és a kezelőorvos csak utal az akkor adott tájékoztatásra és annak tartalmára [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 206. § (1) bek., 1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) 13. § (1) bek., 134. §, 135. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2004. április 2-án bal oldali nyakiborda-műtéten esett át, amelyet követően szövődménymentesen gyógyult. A beavatkozást megelőzően a műtétet végző orvostól részletes tájékoztatást kapott a műtéttel kapcsolatban.

[2] A felperes 2013. március 14-én személygépkocsi utasaként közúti balesetet szenvedett, amely során a jobb oldali válltájéka sérült, a balesetet követően jobb vállánál nagy fájdalmat érzett.

[3] 2013. május 29-én került sor az alperes intézményben a felperes jobb oldali nyakiborda-műtétére. A beavatkozást követően a fájdalom nem szűnt meg, a jobb vállízület mozgáskorlátozottsága fennáll. A műtétet megelőzően a korábbi beavatkozást is végző orvos arról adott tájékoztatást, hogy a műtét ugyanolyan lesz, mint a 2004-ben elvégzett. A felperes a műtéti beleegyező nyilatkozatot aláírta. A nyilatkozaton utólag tüntették fel műtéti kockázatként a mozgáskiesést.

[4] Mivel a műtétet követően a felperes panaszai nem enyhültek, a kezelőorvos a kontroll során konzíliumot kért, és kezelési tervet állítottak fel. Az alkalmazott terápia nem eredményezett javulást a felperes állapotában.

[5] A műtét során szövődményként a felperesnél a jobb oldali vállidegfonat károsodása jött létre, amelynek tünetei részleges bénulás és funkciózavar formájában jelenleg is észlelhetők. A felperes állapotában érdemi változás a jövőben nem várható.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A felperes keresetében kérte kötelezni az alperest 5 000 000 forint nem vagyoni kártérítés, valamint 430 500 forint elmaradt jövedelem és ezek késedelmi kamatai megfizetésére.

[7] Keresete indokaként előadta, hogy a 2013-as műtétet megelőzően nem kapott tájékoztatást annak kockázatairól, ilyen tartalmú nyilatkozatot csak a műtét után pár nappal írattak vele alá. Állította, hogy a váll- és hátfájdalmai az utókezelés hatására sem csökkentek, amely miatt rendes életvitelében, munkavégzésében akadályozottá vált.

[8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, vitatva azt mind jogalapja, mind összegszerűsége tekintetében. Állította, hogy a felperest a műtétet megelőzően annak szükségességéről, lehetséges szövődményeiről szóban és írásban is felvilágosították, a tájékoztatás - egyebek mellett - kiterjedt a mozgászavarra is. Előadta, hogy az első kontrollon észlelt tünetek miatt azonnal megkezdték a kezelést, a szövődményt megfelelő időben észlelték, annak ellátása a szakma szabályai szerint történt.

Az első- és másodfokú ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a felperes részére 500 000 forint nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamatai, valamint a perköltség 15 napon belüli megfizetésére. A keresetet ezt meghaladóan elutasította.

[10] A kereset jogalapjának elbírálása során figyelembe vette az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 5. § (3) bekezdését, 13. §-át, 14. §-át, valamint 134-135. §-ait.

[11] Az iratok között fellelhető, két eltérő tartalmú műtéti beleegyező nyilatkozat értékelésekor a perben kihallgatott kezelőorvos tanúvallomása alapján azt állapította meg, hogy az alperes által csatolt iraton szereplő "mozgáskiesés" szó utólag lett ráírva.

[12] Megítélése szerint a perbeli műtéttel kapcsolatban a felperes nem kapott teljes körű, részletes tájékoztatást annak menetéről, kockázatairól, illetve szövődményeiről. Nem tartotta elegendőnek, hogy ezekről évekkel előbb, a korábbi műtétet megelőzően kapta meg a tájékoztatást.

[13] Az orvos szakértői vélemények alapján azt rögzítette, hogy a felperes műtét utáni állapota egy lehetséges műtéti kockázat eredménye. Megállapította, hogy ha a felperes megfelelő tájékoztatást kapott volna a műtét lehetséges kockázatáról, akkor is előfordulhatott volna ez szövődmény, tehát nem a tájékoztatási kötelezettség elmaradása miatt került a felperes ilyen állapotba. Nem tartotta valószínűnek azt sem, hogy részletesebb tájékoztatás esetén a felperes 2013-ban elállt volna a műtéttől, mert a korábbival azonos eredményt várt, amikor is panasz- és szövődménymentesen gyógyult.

[14] Ítélete indokolásában rögzítette a felperes műtét következtében kialakult fizikai állapotát és a nála feltárt pszichés zavarokat, valamint annak okait.

[15] Mindezek alapján a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt megállapította az alperes felelősségét, és a nem vagyoni kártérítés összegét mérlegeléssel 500 000 forintban határozta meg.

[16] A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.

[17] A felperes fellebbezésében az utókezeléssel kapcsolatban előadott érvek vizsgálatakor figyelembe vette az Eütv. 7. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 77. § (3) bekezdésében foglaltakat is. Ezek alapján azt állapította meg, hogy a felperes utókezelése az elvárható gondossággal, a szakmai és etikai szabályok betartásával történt, amelynek megítélése a perben szakkérdés volt. A szakvélemény alapján rögzítette, hogy az alperes az első kontroll során már észlelte a műtét utáni állapotot, és a beteget megfelelő szakemberhez irányította, maga az utókezelés is megfelelő volt, így megítélése szerint e vonatkozásban a felperes követelésének jogalapja hiányzik.

[18] A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban annyiban egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy a betegnek adott tájékoztatás akkor megfelelő, ha részletes, egyéniesített, tartalmazza a kockázatokat is. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a perbeli esetben az elsőfokú bíróság nem hagyhatta volna figyelmen kívül azt a tényt, hogy a felperes 2004-ben a perbeli műtéttel azonos műtéten esett át, amellyel kapcsolatban a teljes körű tájékoztatást megkapta, így 2013-ban is tisztában volt azzal, hogy pontosan milyen műtétre vállalkozik, az mivel jár.

[19] Megítélése szerint nem volt megállapítható, hogy az esetleges tájékoztatási kötelezettség megsértése okozta a felperes kárát, ugyanis a felperes személyesen nem hivatkozott arra, hogy a műtét elvégzését megtagadta volna.

[20] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva a keresetet elutasította.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[21] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.