1/2024. (VIII. 31.) LÜ h. körlevél

az egyezségkötésről

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) LXV. Fejezete szerinti eljárásban a terhelttel a bűnösség beismeréséről való megegyezés a büntetőeljárás egyszerűsítését és gyorsítását, a vagyoni reparációt és nem vagyoni jóvátételt szolgáló olyan jogintézmény, amely a terhelti együttműködés fokozásán keresztül egyben lehetőséget biztosít a büntetőeljárás hatálya alatt álló személy rendelkezési jogának gyakorlására a bírósági eljárás formájának megválasztásában.

Az egyezség az állami büntetőigény időszerű és hatékonyabb érvényesítésének kiemelkedően fontos eszköze, ezért az alkalmazásának elősegítésére - az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a következő körlevelet adom ki:

1. A bűnösség beismeréséről bármely ügyben és bármely bűncselekményre nézve akkor köthető egyezség a terhelttel, ha a külön eljárás az alábbi feltételek bármelyikének teljesülése esetén előmozdítja az állami büntetőigény érvényesülését:

a) a terhelt az egyezség révén az ügy vagy más bűnügy felderítéséhez és bizonyításához hozzájárulva jelentős mértékben együttműködik a büntetőügyben eljáró hatóságokkal,

b) a terhelt a kárt, vagyoni hátrányt részben vagy egészben megtéríti, illetve vagyoni jóvátételt teljesít, ide értve a meghatározott célra történő anyagi juttatás teljesítését is,

c) az egyezség megkönnyíti a büntetőbíróság előtti bizonyítást,

d) az egyezség lerövidíti a büntetőeljárás tartamát.

2. Az egyezségkötés vagy más alternatív, eljárást gyorsító eljárási formák (pl. bíróság elé állítás, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás) közötti választás során a büntetés Btk.-ban meghatározott céljainak érvényre juttatása mellett mérlegelni kell azt is, hogy melyik eljárási forma biztosítja leghatékonyabban:

a) a sértettnek adandó jóvátételt;

b) a bűncselekménnyel okozott kár, a vagyoni hátrány, az adóbevétel-csökkenés, a vámbevétel-csökkenés összegének vagy a bűncselekmény elkövetési értékének megtérítését;

c) azt, hogy a terhelt meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen vagy a köz számára munkát végezzen;

d) azt, hogy a terhelt vállalja, hogy pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt.

3. A terhelt együttműködése akkor jelentős, ha az egyezség eredményeként az általa szolgáltatott információ, bizonyító tény, bizonyítási eszköz a hatóságok által addig fel nem tárt bűncselekményt fed fel, addig nem azonosított elkövető kilétének a felderítésére, bűncselekményből származó vagyon felkutatására vagy a már azonosított, gyanúval terhelt másik elkövetővel szemben a bűncselekmény bizonyítására, illetve jelentős mértékű vagyoni reparáció, jóvátétel teljesítésére vezet.

4. Az egyezség alkalmazása kiemelten vizsgálandó a korrupciós bűncselekmények és a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények felderítése és bizonyítása, az eljárás elhúzódásának megelőzése, valamint a vagyoni hátrány megtérítése érdekében.

Az ügyben eljáró ügyészségi vezető felelőssége a vagyoni reparáció, jóvátétel mértékének meghatározása. Ennek során figyelemmel kell lenni

a) a terhelti együttműködés jelentőségére,

b) a terhelt bűncselekményben játszott szerepére,

c) az egyezséggel megállapított büntetés mértékére,

d) az ismert és az ügyészség által helytállónak tartott bírói gyakorlat alapján várható joghátrányra, valamint

e) arra, hogy egyezség nélkül várható-e bármilyen reparáció teljesítése.

5. Egyezség keretében a Be. 411. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a terheltek bármelyike vállalhatja önkéntes alapon a bűncselekménnyel okozott kár (vagyoni hátrány) megtérítését, a Be. 411. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján a magánfél polgári jogi igényének, illetve a sértett előzetes bejelentése szerint érvényesíteni kívánt polgári jogi igényének az egyezség jóváhagyásáról döntő előkészítő ülésig való kielégítését, valamint a Be. 411. §-a (5) bekezdésének d) pontjára figyelemmel olyan egyéb kötelezettséget, amelyre a feltételes ügyészi felfüggesztés esetén is sor kerülhet. Utóbbi a Be. 419. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a bűncselekménnyel okozott kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés, vámbevétel-csökkenés vagy az elkövetési érték megtérítése, illetve a Be. 419. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a sértettnek adandó jóvátétel más módja lehet. Az e pontban meghatározottak feltételként szabása során figyelembe kell venni, hogy a terhelt jövedelmi, vagyoni viszonyai milyen mértékű vagyoni reparációt tesznek reálisan lehetővé, és ehhez képest milyen büntetőeljárási érdek fűződik a vele történő egyezség megkötéséhez.

A Be. 411. §-a (5) bekezdésének d) pontja alapján tett vállalás eredményes teljesítése érdekében az eljáró ügyész fontolja meg az eljárásnak a Be. 395. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján történő felfüggesztését.

6. Az egyezség megkötésére irányuló folyamat felderített tényállás esetén indulhat meg. A tényállás akkor tekinthető felderítettnek, ha a nyomozás adatai alapján ismert, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekményben az egyezség megkötésében érdekelt terhelt részt vett. Az egyezségkötési folyamat megkezdéséhez nem szükséges, hogy a felderített tényállás bizonyításához valamennyi bizonyítási eszköz rendelkezésre álljon, az egyezség megkötésének pedig nem feltétele, hogy a tényállás az egyezség megkötésében érdekelt terhelt vallomása nélkül is bizonyítható legyen. Az egyezségkötési folyamat során az egyezség megkötésében érdekelt terhelt által szolgáltatott bizonyító tények a bizonyítás eredményét megváltoztathatják, az ilyen eredmény nem jelenti a tényállás kérdésében történő egyeztetést, mert az így módosult tényállás nem az egyeztetés, hanem a bizonyítékértékelés eredménye [Be. 408. § (1) bekezdés].

7. A büntetőbíróság előtti bizonyítást könnyíti, hogy az egyezséget kötött, jelentős mértékben együttműködő terhelt a Be. 172. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján tanúként a vallomástételt nem tagadhatja meg, illetve az egyezséget kötött terhelt vallomása a Be. 177. §-ának (5) bekezdése alapján akkor is felhasználható, ha tanúként a vallomástételt megtagadja, feltéve, hogy a korábbi vallomásáról felvett jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnik. Az egyezségkötésről készített jegyzőkönyvbe a Be. 172. §-a (2) bekezdése d) pontjának, valamint a Be. 177. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit bele kell foglalni, hogy a terhelt ezek ismeretében és vállalása mellett teszi meg a nyilatkozatát.

8. a) Az eljáró ügyésznek az egyezségkötés lehetőségét már a gyanúsítotti kihallgatás céljából kibocsátott idézés időpontjától vizsgálnia kell. Az ügyész akkor tegyen hivatalból ajánlatot egyezség megkötésére, ha az eljárás adatai vagy a nyomozó hatóságtól kapott információk alapján a terhelt együttműködése, ezáltal az ügy előre mozdítása, illetve vagyoni reparáció vagy jóvátétel várható.

b) Az egyezség ügyész általi kezdeményezése esetén nem szükséges az egyezség pontos tartalmának megjelölése, azt a tárgyalások és a terhelt által vállalt kötelezettségek függvényében kell meghatározni.

c) Amennyiben a terhelt nyilatkozata alapján az egyezség alapjául szolgáló, felderített tényállás kiegészítésének, pontosításának vagy eltérő tényállás megállapításának lehet helye, az ügyésznek a Be. 163. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel vizsgálnia kell azon eljárási cselekmények lehetőségét, amelyek segítik a valósághű tényállás tisztázását, és álláspontját ezen szükséges eljárási cselekmények lefolytatását követően kell kialakítania.

d) Az egyezség megkötését ösztönzi, ha a terhelt tisztában van a felderített tényállást megalapozó adatokkal és bizonyítékokkal. Erre tekintettel az ügyirat megismerésének korlátozására [Be. 100. § (4) bekezdés] csak különösen indokolt esetben kerülhet sor.

e) Az eljáró ügyésznek körültekintően vizsgálnia kell, hogy a nyomozás befejezésekor rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható tényállás és annak minősítésével kapcsolatos szakmai álláspontja egyezik-e az egyezségben írtakkal. A cél ebben az esetben is az anyagi igazság érvényre juttatása.

f) A megkötött egyezség a vádemelés előtt - a felek egyetértésével - módosítható, ha az eredeti egyezséghez képest a tényállás vagy a minősítés változott, vagy egyéb az egyezségbe foglalt körülmény utóbb megváltozott. Az egyezség módosítását, illetve a módosult egyezséget szintén jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a vádirati tényállásnak és minősítésnek, illetve az egyezségben meghatározott indítványoknak is ezzel kell megegyeznie.

g) Ha a terhelti kezdeményezésben vagy az azzal összefüggő iratokban olyan bűnügyi ismeret vagy információ található, ami más bűncselekmény gyanújára utal, a bűnügyi ismeret vagy információ alapján szükséges intézkedéseket a nyomozó hatóságnak, illetve az ügyészségnek hivatalból meg kell tennie, tekintettel arra, hogy a hivatali kötelezettséget a gyanúra okot adó hivatali ismeretszerzés ténye és nem annak forrása keletkezteti. A bűnügyi ismeret vagy információ továbbítása a Be. 409. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést nem sérti, az egyezségkötés folyamatában a bűnügyi ismeretet vagy információt a terhelt az egyezség megalapozása érdekében saját kockázatára közli. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra is, hogy az így megszerzett információ a későbbiekben bizonyítékként miként használható fel.

9. Az egyezség megkötéséhez a bűnösség egyszerű beismerése nem elégséges, a Be. 410. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a terheltet vallomástételi kötelezettség terheli, tehát a tényállás történeti tényeire, bűntársai cselekvőségére nyilatkoznia kell. Ha a vallomását előzetesen elkülönítetten kezelt jegyzőkönyvben már megtette, akkor azt az egyezségkötéskor értelemszerűen nem kell újra elmondania, de nyilatkoztatni kell a terheltet, hogy az abban foglaltakat fenntartja-e, esetleg akarja-e kiegészíteni.

10. a) Az egyezség kereteinek a meghatározására szolgáló gyanúsítotti kihallgatásokon a terhelttel és a védővel való egyeztetésre a védő és az ügyészség közötti egyeztetésről szóló 1/2023. (VI. 30.) LÜ h. körlevelet megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az ügyészség vezetője és helyettese mellett az ügyben eljáró ügyész és közvetlen felettesei is jogosultak eljárni.

b) Az egyezség kereteinek meghatározására szolgáló gyanúsítotti kihallgatásokon a terheltet és védőjét tájékoztatni kell arról, hogy a terhelt által az egyezségben vállalt egyes kötelezettségek hogyan befolyásolják az ügyészség által elfogadhatónak tartott joghátrány nemét és mértékét. Ennek során a sértetti jóvátételre, illetve a bűncselekménnyel okozott kár, vagyoni hátrány, az adóbevétel-csökkenés, a vámbevétel-csökkenés összegének vagy a bűncselekmény elkövetési értékének megtérítésére vonatkozó terhelti kötelezettségvállalást kell különös súllyal figyelembe venni.

11. A Be. 408. §-ának (1) bekezdése szerinti egyeztetési eljárás során a védővel folytatott konzultációkról minden esetben feljegyzést kell készíteni, amelyet az ügyészségi házi iratok részeként kell kezelni. Amennyiben az előzetes egyeztetések keretében a gyanúsított előzetes kihallgatása szükséges, az - akár a nyomozó hatóság igénybevételével - foganatosítható azzal, hogy az elkülönítetten kezelendő jegyzőkönyvbe a Be. 409. §-a (4) bekezdésének rendelkezését bele kell foglalni, és rögzíteni szükséges, hogy a terhelt a vallomását a folyamatban lévő egyezséget érintő egyeztetés keretében, az egyezség megkötése érdekében teszi meg.

12. Amennyiben a terhelt az egyezségkötéshez más ügy bizonyításában való jelentős mértékű együttműködést ajánl, úgy az eljáró ügyésznek meg kell keresnie az érintett nyomozás feletti ügyészségi jogköröket gyakorló ügyészséget vagy nyomozó ügyészséget, és egyeztetnie kell az egyezségi ajánlatról. A más nyomozó hatóság, illetve ügyészség hatáskörébe és illetékességébe tartozó bűncselekményre vonatkozó közléseket célszerű külön jegyzőkönyvben rögzíteni, vagy az ilyen közlésekről a jegyzőkönyvből kivonatot készíteni, és a külön jegyzőkönyvet vagy kivonatot kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak megküldeni. A megkeresett ügyészségnek indokolt esetben az előtte folyamatban lévő eljárásban meg kell hallgatnia a terheltet. Az egyezségi ajánlatról a megkereső és a megkeresett ügyészség egyeztetése alapján kell dönteni, eltérő álláspontok esetében a közös felettes ügyészség állásfoglalását kell kérni.

13. Amennyiben a terhelt olyan bűncselekményre, elkövetőre vonatkozó információ szolgáltatását vállalja, amely a hatóságok előtt még nem ismert, az ügyésznek - a nyomozó hatóság útján - meg kell kísérelnie az átadott információk hiteltérdemlőségének ellenőrzését, és a nyomozó hatóság álláspontjának bevárását követően kell döntenie az egyezségkötés kérdésében. Ilyen esetben nem mellőzhető az előzetes elkülönített jegyzőkönyv felvétele a terhelt által elmondottakról, az egyezség megkötésekor pedig elegendő annak tényét rögzíteni a jegyzőkönyvben, hogy a terhelt más bűncselekmény felderítése érdekében vállalja a nyomozó hatósággal történő együttműködést, bizonyíték szolgáltatását.

14. Az ügyész az egyezségkötésre irányuló ajánlatra vonatkozó egyet nem értéséről - külön indokolás nélkül -tájékoztassa a terheltet. Ez nem akadálya annak, hogy később az ügyész egyezségi ajánlattal éljen. A tájékoztatás akként is történhet, hogy az ügyész közli, az eljárás adott fázisában nem lát lehetőséget egyezség kötésére, ugyanakkor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy erre a tényállás felderítésének előrehaladtával sor kerülhessen.

15. Ugyanazon tény büntetőbíróság előtti bizonyítása végett különösen akkor indokolt több terhelttel egyezséget kötni, ha az érintett terheltek vagyoni reparáció vagy jóvátétel teljesítését is vállalják, mert egyebekben a Be. 422. §-ának (3) bekezdése szerinti mértékes indítvány megtétele is célravezető lehet.

16. A Be. 410. §-ának (1) bekezdése alapján a terhelt rendelkezési joga kiterjed arra is, hogy az egyezség alapjaként a terhére róttak közül csak egyes bűncselekményekben ismerje be a bűnösségét. Az egyezség a büntetőigény büntetőbíróság előtti érvényesítésének a hatékonyságát segítő jogintézmény, így a terhelt részleges beismerése akkor szolgálhat az ellene indult eljárás járulékos jellegű, részbeni megszüntetése végett az egyezségkötés alapjául, ha az általa tett részleges beismerő vallomás alapján kötött egyezség ugyanazon ügyben vádemelésre is vezet. A kizárólag a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló egyezség kötésére nincs lehetőség, mivel az ügy egészére vonatkozóan a Be. 219. §-ának (1) bekezdése alapján kötött megállapodás ad lehetőséget a büntetőjogi felelősség alóli mentesülésre.

17. a) A terhelt által be nem ismert bűncselekmények miatt ugyanazon ügyben egyezség alapján nem emelhető vád, így azok tekintetében további eljárás lefolytatására csak elkülönítés alapján van mód. Ezen eljárás korlátozza a büntetőigény érvényesítésének a hatékonyságát, ezért részmegszüntetést csak különösen indokolt esetben, rendszerint akkor lehet az egyezség tárgyává tenni, ha a részmegszüntető rendelkezés a Be. 399. §-ának (1) bekezdésében írt okra alapozható. Ebben az esetben azonban vizsgálni kell, hogy egyezségkötés nélkül helye lehet-e a Be. 399. §-ának (1) bekezdésében írt okból az eljárás megszüntetésének, vagy a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésére a Be. 219. §-ának (1) bekezdése szerinti megállapodással kerülhet sor.

b) A megfelelő eljárási forma kiválasztása érdekében kiemelendő, hogy a Be. 219. §-ában szabályozott leplezett eszköz, a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése a felderítés eszköze, amelynek révén a nyomozó hatóság és az ügyészség még fel nem derített bűncselekményekre vonatkozó bűnügyi információkhoz, illetve bizonyítási eszközökhöz juthat. Ezzel szemben az egyezség az ismert bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárás gyorsítását, a bizonyítás egyszerűsítését célozza. Nem kizárt azonban, hogy a két jogintézmény egymás mellett, együttesen kerüljön alkalmazásra, így az egyezségben az ügyészség vállalhatja, hogy a más bűncselekmény vonatkozásában a Be. 219. §-ában szabályozott leplezett eszközt alkalmazza vagy engedélyezi.

18. A Be. 411. §-ának (4) bekezdése alapján a bűnügyi költség egészének vagy egy részének viselése alóli mentesítést abban az esetben célszerű az egyezség részévé tenni, ha a bűnügyi költség összege a terhelt terhére rótt bűncselekményhez képest aránytalanul magas, és az eljárás érdekeinek az érvényre juttatásával a mentesítés elősegíti a megegyezés létrejöttét. Az eljárás Be. 399. §-a (1) bekezdésén alapuló részbeni megszüntetése esetén a megszüntető rendelkezéssel érintett bűncselekmények kapcsán felmerülő bűnügyi költséget a Be. 382. §-ának (3) bekezdése alapján kötelezően az állam viseli, így ilyen esetben a bűnügyi költség a vádemelés tárgyát képező bűncselekményre eső részében lehet az egyezség tárgya.

19. A polgári jogi igény kielégítése akkor írható elő egyezségi feltételként, ha azt a sértett a Be. 355. §-ának (1) bekezdése alapján előzetesen bejelentette, a valósághű tényállás felderítésével az okozott kár aggálytalanul megállapítható, és a sértett kiléte iránt sincs kétség. A Be. 559. §-ának (1) bekezdése alapján a bejelentett polgári jogi igény már csak korlátozottan változtatható meg, illetve a Be. 556. §-ának (2) bekezdésében felsorolt kellékek hiánya a Be. 560. §-a (1) bekezdésének n) és o) pontjában írt esetekben kötelezően a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítására vezet, így a polgári jogi igény nem szabható egyezségi feltételként, ha kellékhibás, kellékhiányos vagy a nyomozás eredményével összhangban nem álló adatot vagy igényt tartalmaz. Különös gonddal kell vizsgálni azt is, hogy a terhelttől várható-e, hogy a polgári jogi igényt a Be. 411. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerint az előkészítő ülésig kielégíti. A polgári jogi igény járulékos egyezségi feltételként állításának akkor van helye, ha az előkészítő ülésig történő teljesítést a sértett nyomós érdeke vagy más eljárási érdek érvényre jutása indokolja.

20. Ezt a körlevelet a közzétételét követő naptól kell alkalmazni.

Dr. Ibolya Tibor s. k.,

legfőbb ügyész helyettes