BH+ 2015.5.210 A vezetői tisztséget betöltő közfeladatot ellátó személy feladatkörével közvetlenül összefügg iskolai végzettsége, ezért az közérdekből nyilvános adatként megismerhető. [2011. évi CXII. tv. 3. §, 2011. évi CXII. tv. 26.§]

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék Pf.20263/2014/4., Budakörnyéki Járásbíróság P.20575/2013/5., Kúria Pfv.21428/2014/3. (*BH+ 2015.5.210*)

***********

A felperesek 2012. december 18-án közérdekű adatigényléssel fordultak Sz. Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához, a jegyzőt is feltüntetve a címzésben, amelyben az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. § (2) bekezdése alapján S. P., Sz. Fejlesztési és Projekt Iroda irodavezetője összes megszerzett középfokú és/vagy felsőfokú iskolai végzettségének közlését kérték.

Szentendre város jegyzője válaszában a kért adat kiadását megtagadta azzal, hogy az Infotv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 176-180. §-ának összevetésével azt állapította meg, hogy a kért adatok nem tartoznak a közérdekből nyilvános adatok körébe.

Ezt követően, 2003. január 7-én előterjesztett keresetükben a felperesek a korábbi adatigénylésben kért információ megadására kérték kötelezni az alpereseket.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította.

Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperesek által kért személyes adat akkor minősülne közérdekből nyilvános adatnak, ha ezen adattal, illetve az adat megismerésével a közfeladatot ellátó szerv működésével összefüggésben hozzájárul a közügyek átláthatóságához, ezért az nem tartozik a preferált közérdekből nyilvános adatok körébe, közérdekből nyilvános adatként való kiadása nem követelhető alappal. Az I.r. alpereshez a felperes semmilyen kérdést nem intézett, így vele szemben a keresetindítás feltételei nem állnak fenn.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Határozata indokolásában megállapította, hogy a Kttv. egyedileg meghatározott, szűk körben teszi lehetővé a közfeladatot ellátó szervek hatáskörében, feladatkörében eljáró személyek személyes adatainak nyilvánosságát. Ezen felül más adatokra nézve, közvetve a nyilvánosságra hozatal tilalmát tartalmazza. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az Infotv. nem tartalmazza a közérdekből nyilvános adatok taxatív felsorolását, amivel kinyilvánítja, hogy a keretszabály tartalommal való kitöltése jogalkalmazói feladat.

A célhoz kötött adatkezelés elve a közérdekből nyilvános adatok esetében is alkalmazandó, mint az adatvédelem legfontosabb garanciája. Az Infotv. 26. § (2) bekezdésének célja a közhatalom gyakorlásának, a közügyek intézésének és ezzel összefüggésben a közpénzek felhasználásának átláthatósága és nyilvánosság általi kontrollja. Ezek a célok korlátot szabnak az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján kezelt személyes adatok tekintetében is, azok nem használhatók fel visszaélésszerűen.

Az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell érvényesülnie, így a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok körének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a magánszférához való jogot. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperesek a kért adatok megismerését nem a közfeladatot ellátó szerv működésével összefüggésben igényelték, hanem céljuk a Fejlesztési és Projekt Iroda vezetőjének szakmai hozzáértésének megismerésére, konkrétan S. P. munkájára, közvetve a feladat ellátására való alkalmasságára irányult. A felperesek ezen igényükkel érvényesíteni kívánt érdek nem egyezik az Infotv. 1. §-ának és az Alaptörvény VI. cikkének (2) bekezdése céljának deklarációjával, nem járul hozzá a közügyek átláthatóságához, ezért nem tartozik a preferált közérdek azon körébe, amelyre hivatkozva a személyes adat közérdekből nyilvános adatként való kiadása alappal követelhető.

A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak az első fokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, az alpereseknek a kért adatok kiadására kötelezését kérték.

Előadták, hogy S. P. közszolgálati tisztviselőként a város alkalmazásában áll, javadalmazását közpénzből kapja, tevékenysége, a Fejlesztési és Projekt Iroda vezetése közvetlen összefüggésben áll az önkormányzati vagyon kezelésével. Ezért valamennyi közép- és felsőfokú iskolai végzettsége a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatának, vagyis közérdekből nyilvános adatnak minősül. Tévesnek tartották azt az álláspontot, hogy az Infotv. a közérdekből nyilvános adatok tekintetében, mint lex generalis a specialitás viszonyában állna a Kttv.-vel. Vitatták tehát azt is, hogy a közérdekből nyilvános adat Infotv-ben történő meghatározását a Kttv. speciális rendelkezéseinek tükrében kell értelmezni. Azt is tévesnek tartották, hogy a Kttv. közvetett módon a 179. §-ban foglalt felsorolásban nem szereplő adatok tekintetében nyilvánosságra hozatali tilalmat ír elő.

A Kttv. 179. §-ában található felsorolás legfeljebb az Infotv. 26. § (2) bekezdés első mondata utolsó fordulatával hozható logikai összefüggésbe. A 179. § szerinti felsorolás valójában azokat az adatokat tartalmazza, amelyek az Infotv. 26. § (2) bekezdés első mondatának utolsó fordulata értelmében, mint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja, mindenképpen közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. Az Infotv. 27. § (1) és (2) bekezdései zárják ki, hogy a Kttv. 179. §-ában foglaltaknak a kért adatok kiadását megakadályozó megtagadási jogcímként való alkalmazását. A Kttv. 179. §-a és az Infotv. 26. § (2) bekezdésének jogerős ítéletben való összevetését tévesnek tartotta, mert az a Kttv. 1. §-ával összeegyeztethetetlen módon túlterjesztené annak hatályát a közszolgálati jogviszonyok területén és az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés, illetve a 39. cikk (2) bekezdésével is ellentétes eredményre vezetne.

A kiadni kért adatok annak megállapítására szolgálnak, hogy S. P. rendelkezik-e a Kttv. 129. § (2) bekezdésében foglalt feltételekkel és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelő felsőfokú végzettséggel. Ezek az adatok nyilvánvalóan összefüggenek a közfeladatot ellátó szervnek minősülő, alperesek által ellátott közfeladatokkal. Ezért közérdekből nyilvános személyes adatok.

Tévesen értelmezte a törvényszék a közérdekből nyilvános személyes adatok célhoz kötött kezelésének elvét, a közszolgálati tisztviselő magánszféráját védeni hivatott eszközként. Tévedett a törvényszék, amikor a közérdekből nyilvános személyes adatok kezelése körében általános adatkezelési cél létezését tételezte fel. A törvényszék a közérdekből nyilvános személyes adat kiadására irányuló kérelem célját nem vizsgálhatta volna az adatkérés teljesíthetőségének elbírálása során. Annak a ténynek az ismerete, hogy az alperesek a jogszabályban előírt végzettséggel, szakképesítéssel rendelkező személyt alkalmaznak-e közpénzből fizetett munkakör betöltésére, közvetlenül és kifejezetten összefügg az alperes közfeladatainak hatékony ellátásával és a közpénzekkel történő felelős gazdálkodással. Utaltak az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésére és a 21/2013. (VII. 19.) AB határozatban foglaltakra.