ÍH 2021.59 MUNKAJOGVISZONYT ÉRINTŐ MEGÁLLAPODÁS SEMMISSÉGE

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.8/2019/37., Szegedi Ítélőtábla Mf.40001/2020/12. (*ÍH 2021.59*)

***********

A munkaviszonyt érintő megállapodás munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközés miatti érvénytelensége megállapításának jogalapja a munkaviszony alanyai számára cselekvési, tevési kötelezettséget meghatározó vagy valamely magatartástól való tartózkodást előíró konkrét norma megsértése lehet [Mt. 6., 7., 27., 82. §, 2011. évi CXC. törvény 85/A. §].

A felperes 1991. augusztus 16. napjától az Á. Szövetség fenntartásában álló Á. Iskola alkalmazásában állt munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: NSZFH) valamint az Á. Szövetség 2015. október 5-én elvi megállapodást kötöttek, amelyben együttműködési szándékukat fejezték ki annak érdekében, hogy 2016. július 1-től az Á. Iskola állami fenntartásba és az alperes szervezetébe tagintézményként integrálásra kerülhessen. A megállapodásban rögzítették, az NSZFH vállalja, hogy gondoskodik az alperes útján az Á. Iskola 2016/2017. évre szóló tantárgyfelosztása szerinti feladatellátáshoz szükséges pedagógus és nem pedagógus állomány közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatásáról, az Á. Szövetség pedig vállalja, hogy gondoskodik az alperes által továbbfoglalkoztatott munkavállalók jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről.

Az Á. Iskola igazgató főtanácsosa az átalakulásról és a várható munkajogi változásokról a 2016 május 11-én tartott alkalmazotti értekezleten tájékoztatta a munkavállalókat. Elmondta, a fenntartó kifejezett szándéka szerint a dolgozók átvételére úgy kerülhet sor, hogy az átvevő szolgálati idejük beszámításával közalkalmazotti jogviszonyt létesít azokkal a munkavállalókkal, akik ezt kérik. Kitért arra, azok a munkatársak, akik az alperes tagintézményében kívánnak a továbbiakban dolgozni, ezt a szándékukat egy következő nap kiosztásra kerülő okiratban megfogalmazott nyilatkozat aláírásával fejezhetik ki.

A felperes 2016. május 12-én úgy nyilatkozott, hogy a fenntartóváltásról, illetve a munkaviszonya megváltoztatásáról kapott tájékoztató alapján az alperes tagintézményében kíván továbbra is dolgozni, és tudomásul veszi, hogy 2016. augusztus 1-től a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a pedagógus-életpálya modell szerinti közalkalmazotti jogviszony szabályai lesznek rá irányadók.

Az Á. Szövetség mint átadó és az alperes mint átvevő 2016. augusztus 31-én megkötötték az Á. Iskola intézmény átadás-átvételéről szóló megállapodást. Ebben egyebek mellett rögzítették, hogy az átvételre kerülő köznevelési intézmény jogutódja az alperes, az Á. Iskola ennek tagintézményeként működik tovább. Megállapodtak abban, az Á. Szövetség intézkedik arról, hogy az Á. Iskola a munkavállalók munkaviszonyát közös megegyezéssel 2016. augusztus 31. napjával megszüntesse, az alperes pedig 2016. szeptember 1-től közalkalmazotti jogviszonyt létesít azokkal a munkavállalókkal, akik úgy nyilatkoztak, kérik a közalkalmazotti jogviszony létesítését. Rögzítették továbbá, az átadó azon munkavállalói esetében, akik nem kívánnak közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni és a jogviszonyuk megszüntetését kérik, a jogviszony megszüntetésével járó felmentési járandóságok (felmondási idő, végkielégítés, szabadságmegváltás) kifizetésére az átadó vállal kötelezettséget, míg az alperesnél közalkalmazotti jogviszony létesítését kérő munkavállalók esetén a besoroláshoz elismert évek beszámításra kerülnek a Kjt. alapján.

A felperes és az Á. Iskola - arra tekintettel, hogy az intézmény az alperes tagintézményévé válik - 2016. augusztus 31-én megállapodást kötöttek a felperes munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről.

A felperes 2016. szeptember 1. napjával kinevezésre került közalkalmazotti jogviszonyba az alpereshez. Ugyanezen a napon az alperes átadta a felperesnek a jogviszonya beszámításáról készített kimutatást, amelynek értelmében a besoroláshoz 38 év 1 hónap 17 nap, a jubileumi jutalomhoz 11 év 10 hónap 22 nap, a végkielégítéshez 0 év, 0 hónap, 0 nap került elismerésre.

A felperes megkeresésére az alperes 2018. április 19-én tájékoztatta a felperest, hogy rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges 40 év szolgálati idővel, valamint hogy a felmentési idejéhez figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszony időtartama 15 év, amely 60 nap + 3 hónap felmentési időt biztosít. Tájékoztatta továbbá, hogy a 15 év közalkalmazotti jogviszony alapján 40 éves jubileumi jutalomra nem jogosult.

A felperes a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges 40 év szolgálati időre tekintettel kérte nyugdíjazását. Erre figyelemmel az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2018. április 19-én kelt felmentésével a Kjt. 30. § (4) bekezdése alapján 2018. december 19. napjával megszüntette, részére jubileumi jutalmat és végkielégítést nem fizetett.

A felperes módosított keresetében 3 654 000 forint végkielégítés, 1 491 310 forint felmondási időre járó távolléti díj és ezen összegek után 2016. augusztus 31. napjától járó késedelmi kamat, valamint 2 030 000 forint jubileumi jutalom és ennek 2018. szeptember 29. napjától járó kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetének indokai szerint a jogviszonyváltás jogszerűtlenül történt, a munkavállalók tájékoztatására előírt határidőket ugyanis nem tartották be, munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetésére a megfelelő tájékoztatása nélkül került sor. Kifejtette, a volt munkáltató eljárása sértette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6-7. §-aiban deklarált alapelveket, ezért a munkaviszonya megszüntetésére irányuló közös megegyezés érvénytelen, ahhoz semmilyen jogkövetkezmény nem fűződik, következésképpen munkaviszonya az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnt meg, így az Mt. 77. § (1) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdése és 29. § (1) és (2) bekezdése alapján jogosult végkielégítésre és felmondási időre járó távolléti díjra. Állította, ha tisztában lett volna azzal, hogy amennyiben nem kéri a továbbfoglalkoztatását, úgy az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja szerint végkielégítésre lett volna jogosult, e mellett a megoldás mellett döntött volna.

Kiemelte, a munkaviszonya megszüntetésével kapcsolatban semmilyen iratot nem kapott, így a keresetindítási határidőt nem mulaszthatta el, igényét pedig a hároméves elévülési határidőn belül kívánja érvényesíteni. Rámutatott, az Mt. 28. §-a szerinti megtámadásra nyitva álló határidők közül az objektív határidőként megjelölt hat hónap a megtámadásra vonatkozik, de nem az elévülési időn belüli keresetindításra. Érvelése szerint a jogviszonyváltás ellenére jogai, köztük a jubileumi jutalomra való jogosultsága nem csorbulhattak volna, az Á. Iskolánál eltöltött 25 év 16 nap munkaviszonyát hozzá kellett volna számítani a közalkalmazotti jogviszonya időtartamához. E körben hivatkozott az egyenlő bánásmód követelményének a megsértésére is.