A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.8/2019/37. számú határozata felmentés tárgyában. [1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 24. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 365. §, 376. §, 608. §, 618. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bírók: Boros Katalin, Kispálné dr. Józsa Adrienn, Kun Istvánné

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

4.M.8/2019/37.

A Dr. Sandl Judit ügyvéd (felperesi képviselő címe.) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperes által,-

a törvényes képviselő, törvényes képviselő és dr. Kálló Nerina meghatalmazott alkalmazott által képviselt alperes neve alperes címe. szám alatti székhelyű alperes ellen,-

felmentési időre járó járandóság, végkielégítés, jubileumi jutalom megfizetése iránt indított perében a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja, egyben megállapítja, hogy a le nem rótt 430.519.- forint, azaz Négyszázharmincezer-ötszáztizenkilenc forint eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Kecskeméti Törvényszéknek címezve a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon lehet elektronikus kapcsolattartás útján benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A nyugdíjazását megelőzően pedagógusként dolgozó felperes 1991. augusztus 16. napjától a közgazdasági szakközépiskola (Város1, utca 1, szám1). (rövidített elnevezése: középiskola1) állt alkalmazásban, mely intézmény munkaviszonyban foglalkoztatta.

A középiskola1 Szakszervezeti Alapszakszervezete, valamint a középiskola11998. június 1. napján Kollektív Szerződést kötöttek "figyelemmel arra, hogy az intézmény nem költségvetési szervezet fenntartásában működik", melyben célul tűzték ki hogy a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) együttes alkalmazásával az intézmény dolgozóinak munkajogi helyzetét az önkormányzatok fenntartásában működő intézmények dolgozóival legalább azonos szintre emeljék.

A Kollektív Szerződés annak 1. pontjában foglaltak szerint az intézmény valamennyi dolgozójára kiterjedt a megbízásos jogviszonyban vagy vállalkozás keretében foglalkoztatott dolgozók és az igazgató kivételével.

A Kollektív Szerződés az előmeneteli és illetményrendszer vonatkozásában átvette az akkor hatályos Kjt. szabályozását, az illetmény mértékét minimálisan a Kjt. előírásai szerint rendelte meghatározni, átvette a jubileumi jutalom intézményét, melynek mértékét 25 év közalkalmazotti jogviszony után 2 havi illetményben, 30 év után háromhavi, negyven év után 5 havi illetményben határozta meg.

Az középiskola1 képviseletében eljárva igazgató1 igazgató, főtanácsos 2009. augusztus 24-én az középiskola1 Szakszervezeti alapszakszervezetéhez címzett és részére kézbesített felmondással a Kollektív Szerződést 2009. augusztus 24. napjával felmondta.

A szakszervezet az intézményvezetőhöz 2009. szeptember 28. napján írott levélben törvénysértőnek nevezte a Kollektív Szerződés felmondását, hivatkozott arra, hogy a Kollektív Szerződés a felmondás napjától még 3 hónapig hatályban van, egyben kezdeményezte Egyeztető Bizottság létrehozását, és megtárgyalást követően a Kollektív Szerződés módosítását. A Kollektív Szerződés módosítására nem került sor, jogorvoslattal a Kollektív Szerződés felmondásával szemben a szakszervezet nem élt.

2015. október 5. napján megállapodást írt alá a hivatal1, valamint a szövetség1, melyben együttműködési szándékukat fejezték ki annak érdekében, hogy 2016. július 1. napjától a szövetség2 mint Köznevelési Intézményfenntartó által fenntartott középiskola1 állami fenntartásba, és az alperes tagintézményeként integrálásra kerülhessen.

A Megállapodás 4. pontjában az hivatal1 vállalta, hogy gondoskodik a alperes ú tján a középiskola1 2016/2017. évre szóló tantárgyfelosztása szerinti feladatellátáshoz szükséges pedagógus és nem pedagógus állomány közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatásáról.

Az 5. pontban a szövetség2 vállalta, hogy gondoskodik az alperes által továbbfoglalkoztatott munkavállalók jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről.

2016. május 9-i keltezéssel a szövetség1 levelet intézett a középiskola1 alkalmazotti közösségéhez, szülői munkaközösségéhez és diákönkormányzatához, tájékoztatva őket arról, hogy 2015. év őszén szándéknyilatkozatot nyújtott be a szakképzésért és felnőttképzésért felelős Nemzetgazdasági Miniszter részére azzal a tartalommal, hogy az oktatási intézményt állami fenntartásba kívánja átadni. Előadta, hogy 2015. október 5. napján aláírásra került az elvi megállapodás, mely értelmében az állami fenntartásba történő átvétel időpontjának előre látható dátuma 2016. augusztus 1. napja. Ismertette, hogy az átadó a fenntartóváltás időpontjától vagyonkezelési jogot biztosít az alperes részére a használatában álló ingatlan és ingó vagyon felett, valamint, hogy a hivatal1 vállalta, hogy gondoskodik az alperes ú tján arról, hogy a 2016/2017. tanévre szóló tantárgyfelosztás szerinti feladatellátáshoz szükséges pedagógus és nem pedagógus állomány közalkalmazotti jogviszonyban továbbfoglalkoztatásra kerüljön az intézmény dolgozói által előzetesen aláírt szándéknyilatkozatok alapján.

2016. május 11. napjának 10 órájára összehívásra került a középiskola1 alkalmazotti közösségének értekezlete, melyen a felperes személyesen részt vett. Az értekezlet témája a középiskola1 állami fenntartásba történő átadása, a dolgozókat érintő munkajogi változások voltak. főtanácsos1, az intézmény igazgató főtanácsosa az értekezletről készült jegyzőkönyvben foglaltak szerint ismertette a jelenlévőkkel a fenntartó 2016. május 9. napján kelt levelében foglaltakat, majd tájékoztatta jelenlévőket a várható munkajogi változásokról.

Előadta, hogy az alperes vezetőségével egyeztetve a 2016/2017. tanévre tervezett tantárgyfelosztás tartalmazza az intézmény pedagógus dolgozóinak az óra számait, ami továbbfoglalkoztatásuk elengedhetetlen feltétele. Tájékoztatta az alkalmazotti közösséget, hogy azon szándékukat, hogy az alperes tagintézményében kívánnak a továbbiakban dolgozni, egy nyilatkozat aláírásával fejezhetik ki, mely a következő nap kerül kiosztásra. A 2016/2017. tanévre a beiskolázás már az alperessel egyeztetve folyt, intézményük három osztály tanulóit iskolázta be Kereskedelem és Informatika ágazatban.