A Legfelsőbb Bíróság Bfv.170/2008/5. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége (MARADANDÓ FOGYATÉKOSSÁGOT eredményező közúti baleset vétsége) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 418. §, 420. §, 423. §, 424. §, 426. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 14. §, 16. §, 31. §, 34. §] Bírók: Csere Katalin, Katona Sándor, Schäfer Annamária

Kapcsolódó határozatok:

Egri Járásbíróság B.518/2006/18., Egri Törvényszék Bf.192/2007/3., *Kúria Bfv.170/2008/5.* (BH+ 2009.6.243)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.170/2008/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2008. év szeptember hó 11. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által meghatalmazott védője útján benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során az Egri Városi Bíróság 23.B.518/2006/18. számú ítéletét és a Heves Megyei Bíróság Bf.192/2007/3. számú végzését hatályában fenntartja.

E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. Az Egri Városi Bíróság a 2007. március 14. napján kihirdetett 23.B.518/2006/18. számú ítéletével a terheltet maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 260 napi tétel, napi tételenként 250 forint, összesen 65000 forint pénzbüntetésre ítélte. A sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította.

A terhelt és védője által felmentésért bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljáró Heves Megyei Bíróság a 2007. szeptember 28. napján kelt Bf.192/2007/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt az általa vezetett tehergépkocsival város.1 felöl város.2 irányába közlekedett egy téli napon, a délutáni órákban, jó látási viszonyok között a száraz felületű úttesten. Az útról nagy ívben, balra akart bekanyarodni egy telephely bejáratához, azonban a kanyarodás megkezdése előtt nem győződött meg arról, hogy járműve előzését más jármű nem kezdte-e meg. Ezért nem biztosított elsőbbséget az őt előző, és a bal oldali forgalmi sávban haladó személygépkocsinak. A gépkocsit vezető személy a terhelti jármű mozgását észlelve fékezett és jobbra rántotta a kormányt, ennek ellenére gépkocsija jobb elejével a tehergépkocsi bal hátsó sarkának ütközött. A baleset során a személygépkocsiban utazó egyik sértett a jobb felkarcsont testének és könyöktáji részének darabos romtörését szenvedte el. Sérülése 8 napon túli, a tényleges gyógytartam kb. 8 hónap. A csökkent terhelhetőség és az ízületi mozgáskorlátozottság miatt a sérülés maradandó fogyatékosságot eredményezett, a 6 hónapon túli gyógytartamra figyelemmel súlyos egészségromlás kialakulása véleményezhető. Ezen felül mindkét jármű utasai, és a személygépkocsi vezetője 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. Az ütközést követően a tehergépkocsi a bal oldali, a személygépkocsi a jobb oldali árokban állt meg.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése során kifejtette, hogy a terhelt balra kanyarodásának kezdetén a személygépkocsi már legalább 1,5-2,0 másodperce a bal oldali forgalmi sávban haladt a vezetője számára megengedett 90 km/óra haladási sebességhez tartozó féktávolságon belül, 35-40 méterre a későbbi ütközési ponttól. A terhelt a mögötte haladó és már az előzési pozíciót elfoglaló személygépkocsit azért nem észlelte, mert kanyarodását balra kis ívben kezdte meg.

Az ítélet jogi indokolásából kitűnően a bíróság a terhelt terhére az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 31. § (6) bekezdésében foglalt szabály megszegését állapította meg, amelynek eredményeként maradandó személyi sérüléssel és súlyos egészségromlással járó baleset következett be.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet jogi okfejtését helytállónak ítélve kifejtette azt is, hogy az adott útszakaszon az előzést semmi nem tiltja, erre utaló KRESZ tábla sem található. Szembeforgalom sem volt, hiszen ez esetben a bal oldali forgalmi sávban a sértetti személygépkocsi az itt haladó járművel ütközött volna.

II. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt meghatalmazott védője útján terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt. Előrebocsátva, hogy a jogerősen megállapított tényállást nem vitatja, arra hivatkozott, hogy a baleset kizárólag a személygépkocsi vezetőjének közlekedési szabályszegései miatt következett be. Érvelése szerint a személygépkocsi vezetője az útkereszteződésben (a KRESZ. 16. § (1) bekezdés u) pontjában leírt jelzőtábla hiányában a KRESZ 34. § (8) bekezdésében meghatározott tilalmat megszegve) szabálytalanul kísérelte meg balról előzni a tehergépkocsit, és a követési távolságot sem tartotta be. Ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatok megváltoztatását és a terhelt bűncselekmény hiányában való felmentését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség BF. 594/2008. számú átiratának érvelése szerint a felülvizsgálati indítvány a tényállást támadó részében a törvényben kizárt, egyebekben pedig alaptalan. A terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül került sor, ezért a megtámadott határozatok hatályában tartását indítványozta.

A Legfelsőbb Bíróság a Be. 420. §-ának (1) bekezdése és a Be. 424. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a védő a felülvizsgálati indítványát módosította: a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen az írásbeli indítvánnyal egyezően szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati indítvány indokolása az irányadó tényállás egyes megállapításait figyelmen kívül hagyja, amikor arra hivatkozik, hogy az ütközés a személygépkocsi vezetőjének útkereszteződésben történt szabálytalan előzési kísérlete és a követési távolság be nem tartása miatt történt. A tényállás támadásának minősül az ítélet megalapozatlanságát eredményező felderítetlenségre hivatkozás, ezért ez okból a felülvizsgálat a törvényben kizárt.

III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvételével az indítványban megjelölt - a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott - okból, valamint a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból bírálta felül.