BH+ 2009.6.243 Közúti baleset okozása vétségében állapítható meg a terhelt büntetőjogi felelőssége, ha útkereszteződésen kívül a balra kanyarodást akkor kezdi meg, amikor a járművének előzését balról másik jármű már megkezdte és a két jármű ütközése miatt maradandó fogyatékosságot okozó baleset következik be [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. a) pont, KRESZ 31. §].

Kapcsolódó határozatok:

Egri Járásbíróság B.518/2006/18., Egri Törvényszék Bf.192/2007/3., Kúria Bfv.170/2008/5. (*BH+ 2009.6.243*)

***********

Az elsőfokú bíróság a 2007. március 14. napján kihirdetett ítéletével a terheltet maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 260 napi tétel, napi tételenként 250 forint, összesen 65 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A terhelt és védője által felmentésért bejelentett fellebbezés folytán a másodfokon eljáró bíróság a 2007. szeptember 28. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt az általa vezetett tehergépkocsival J. felöl V. irányába közlekedett 2006. év január hó 27-én a délutáni órákban, jó látási viszonyok között a száraz felületű úttesten. Az útról nagy ívben, balra akart bekanyarodni a C. Rt. bejáratához, azonban a kanyarodás megkezdése előtt nem győződött meg arról, hogy járműve előzését más jármű nem kezdte-e meg. Ezért nem biztosított elsőbbséget az őt előző, és a bal oldali forgalmi sávban haladó személygépkocsinak. B. F. a terhelti jármű mozgását észlelve fékezett és jobbra rántotta a kormányt, ennek ellenére gépkocsija jobb elejével a tehergépkocsi bal hátsó sarkának ütközött. A baleset során a személygépkocsiban utazó N. Cs. sértett a jobb felkarcsont testének és könyöktáji részének darabos romtörését szenvedte el. Sérülése 8 napon túli, a tényleges gyógytartam kb. 8 hónap. A csökkent terhelhetőség és az ízületi mozgáskorlátozottság miatt a sérülés maradandó fogyatékosságot eredményezett, a 6 hónapon túli gyógytartamra figyelemmel súlyos egészségromlás kialakulása véleményezhető. Ezen felül mindkét jármű utasai, és a személygépkocsi vezetője 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. Az ütközést követően a tehergépkocsi a bal oldali, a személygépkocsi a jobb oldali árokban állt meg.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése során kifejtette, hogy a terhelt balra kanyarodásának kezdetén a személygépkocsi már legalább 1,5-2,0 másodperce a bal oldali forgalmi sávban haladt a vezetője számára megengedett 90 km/óra haladási sebességhez tartozó féktávolságon belül, 35-40 méterre a későbbi ütközési ponttól. A terhelt a mögötte haladó és már az előzési pozíciót elfoglaló személygépkocsit azért nem észlelte, mert kanyarodását balra kis ívben kezdte meg.

Az ítélet jogi indokolásából kitűnően a bíróság a terhelt terhére az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 31. § (6) bekezdésében foglalt szabály megszegését állapította meg, amelynek eredményeként maradandó személyi sérüléssel és súlyos egészségromlással járó baleset következett be.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet jogi okfejtését helytállónak ítélve kifejtette azt is, hogy az adott útszakaszon az előzést semmi nem tiltja, erre utaló KRESZ tábla sem található. Szembeforgalom sem volt, hiszen ez esetben a bal oldali forgalmi sávban a sértetti személygépkocsi az itt haladó járművel ütközött volna.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt meghatalmazott védője útján terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, amelyben arra hivatkozott, hogy a baleset kizárólag B. F. közlekedési szabályszegései miatt következett be. Érvelése szerint a személygépkocsi vezetője az útkereszteződésben [a KRESZ 16. § (1) bekezdés u) pontjában leírt jelzőtábla hiányában a KRESZ 34. § (8) bekezdésében meghatározott tilalmat megszegve] szabálytalanul kísérelte meg balról előzni a tehergépkocsit, és a követési távolságot sem tartotta be. Ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatok megváltoztatását és a terhelt bűncselekmény hiányában való felmentését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség az átiratának érvelése szerint a felülvizsgálati indítvány a tényállást támadó részében a törvényben kizárt, egyebekben pedig alaptalan. A terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül került sor, ezért a megtámadott határozatok hatályában tartását indítványozta.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvételével az indítványban megjelölt - a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott - okból, valamint a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból bírálta felül.

A felülvizsgálati eljárás törvényi korlátjaira figyelemmel nem volt lehetőség a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás értékelésére. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. § (1) bekezdése alapján a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. Az alapügyben eljárt bíróságok által megállapított tényállás nem támadható.

A védő érvei elsődlegesen a tényállást támadják, amikor az útkereszteződés vagy a telephelyi bejárat tisztázatlanságát sérelmezik, és nem olyan (abszolút hatályú) eljárási szabálysértésekre hivatkozik, amelyek megvalósulása esetén a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésének van helye.