A Miskolci Törvényszék P.21954/2010/16. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 5. §, 7. §, 8. §, 30. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Répássy Árpád

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BÍRÓSÁG

25.P.21.954/2010/16. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a dr. Bihary László (2600 Vác, Széchenyi u. 19.sz. alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes (I.r. felperesi lakcím, tartózkodási hely.) I.r. és III.rendű felperes neve (III.r. felperesi lakcím) II.r. felpereseknek - a dr. Paszternák László Márk (3530 Miskolc, Szent István u. 2. fsz/2.sz. alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt alperesi Kft (alperesi székhely) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatti kártérítés megfizetése iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság felperesek keresetét e l u t a s í t j a .

A bíróság k ö t e l e z i az I.r. felperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága külön felhívásában közölt időben és módon fizessen meg az államnak 180.000.- (Egyszáznyolcvanezer) Ft eljárási illetéket.

A bíróság k ö t e l e z i az I.r.-II.r. felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg alperesnek egyenként 75.800.- (Hetvenötezer-nyolcszáz) - 75.800.- (Hetvenötezer-nyolcszáz) Ft perköltséget.

A felperesek a perrel felmerült, előlegezett költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon írásban, 3 egyező példányban előterjesztendő fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezést az ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a perköltség viselésére vagy összegére, a le nem rótt illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, és a felek tárgyalás tartását nem kérik.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

25.P.21.954/2010/16. szám 2

Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést az ítélőtábla, ha a felek ezt kérték, továbbá, ha a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra tekintettel megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a felperesek keresetlevele és annak mellékletei, az alperes írásbeli nyilatkozata, érdemi ellenkérelme, a peres felek személyes nyilatkozatai, a perben meghallgatott tanúk vallomásai, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

I.r. és II.r. roma származású felperesek 2009. november hó 21. napján felkeresték a Sz-i székhelyű, alperesi Kft által üzemeltetett kondicionáló termet azzal a szándékkal, hogy ott testedzést végezzenek.

A kondicionáló terembe a bejutást és a terem használatát az alperesi gazdasági társaság ügyvezetője elsődlegesen az 50 m2 alapterületű kondicionáló terem akkori zsúfoltságára és a kondicionáló gépek korlátozott számára tekintettel tagadta meg. Másodlagosan arra hivatkozással sem engedélyezte felperesek számára a szolgáltatás igénybevételét, miszerint a kondicionáló terem használatára csak a termet már használó tagok, ismerősök, valamint az általuk ajánlott személyek jogosultak.

A kondicionáló termet annak kialakításától kezdődően elsősorban - az ügyvezető által kidolgozott rendszer alapján - az ügyvezető barátai, ismerősei használhatják, valamint az általuk ajánlott személyek nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozásukra tekintet nélkül. E rendszer alapján az edzőteremben új ember első alkalommal csak azzal a feltétellel edzhet, ha magával hozza a már e kondicionáló teremben edző vagy edzett ismerősét, aki e személyt ajánlja. Az edzőterem igénybevételének további előfeltétele a kondicionáló terem használatára jogosító napijegy, illetőleg a havibérlet megvásárlása.

A felperesek korábban nem használták az alperes tulajdonát képező kondicionáló termet, a termet már korábban használó tagok sem ajánlották felpereseket, és 2009. november hó 21. napján a felperesek ajánlásra jogosult személyek nélkül jelentek meg a kondicionáló teremben a szolgáltatás igénybevétele céljából és a kondicionáló terem befogadóképességének hiánya miatt oda nem juthattak be, a szolgáltatást nem vehették igénybe.

A felperesek végső formában fenntartott keresetükben kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg, miszerint az alperes megsértette a felperesek emberi méltóságát és az egyenlő bánásmód követelményét azáltal, hogy 2009. november hó 21. napján az alperes által üzemeltetett, nyilvános szolgáltatást nyújtó sportlétesítménybe felpereseket roma származásuk miatt nem engedte be, illetve a szolgáltatás igénybevételét megtagadta, továbbá kérték, hogy e kifogásolt magatartása miatt kötelezze a bíróság alperest bocsánatkérésre, - mely zárt borítékban történő bocsánatkérésben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

25.P.21.954/2010/16. szám 3

sajnálkozását fejezi ki, - valamint felperesenként 1.500.000-1.500.000,- forint nem vagyoni kár, továbbá perköltségük megfizetésére.

Felperesek azon álláspontjuknak is hangot adtak, miszerint rendelkeztek a kondicionálóterem használatának előfeltételeként megjelölt ajánlással.

Alperes a felperesek keresetével szemben támasztott érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, vitatva annak jogalapját, valamint összegszerűségét.

Az alperes arra hivatkozott, hogy felperesek követelése teljességgel alaptalan, magatartása nem ütközött az egyenlő bánásmód követelményét rögzítő jogszabályba, nem alkalmazott felperesekkel szemben etnikai kisebbséghez tartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetést, csupán a kondicionáló terem befogadóképességének hiányára tekintettel, valamint a kötelező ajánlás hiányában tagadta meg a szolgáltatás igénybevételét.

A bíróság álláspontja szerint a felperes keresete nem alapos az alábbi indokokra figyelemmel:

A bíróság mindenekelőtt a fent írt tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékoknak a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 206.§ (1) bekezdése alapján történő értékelése kapcsán az alábbiakra mutat rá:

A peres felek előadása alapján a tényállás kétséget kizáróan megállapítható volt a tekintetben, hogy 2009. november hó 21. napján felperesek testedzéscéljából jelentek meg az alperes által üzemeltetett kondicionáló teremben. Teljesen bizonyos az is, hogy felperesek nem juthattak be a kondicionálóterembe és nem vehették igénybe annak szolgáltatásait, mert az alperesi gazdasági társaság ügyvezetője a belépést és szolgáltatás igénybevételét megtagadta.

Azonban a perben vitatott tény volt a kondicionálóterem használata megtagadásának oka.

Az eljárás során a bíróság meghallgatta az alperesi gazdasági társaság ügyvezetőjét és tulajdonosát, M. M.-t, aki vallomásában előadta, hogy a kondicionáló terem szűkös mérete, mindösszesen 52 m2 alapterülete miatt alakult ki az a rendszer, hogy csak az ismeretségi körbe tartozó személyek, illetőleg az általuk ajánlott személyek jogosultak a terem használatára. A szolgáltatás igénybevétele megtagadása okaként egyértelműen a kondicionáló terem akkori túlzsúfoltságát jelölte meg, valamint felperesek vonatkozásában az ajánlás hiányát, vallomásában annak is hangot adott, hogy évek óta több roma származású személy is használja a kondicionálótermet.