D. §, 200. §; Csjt. 71. §].

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperessel 2002. február 12-én megkötött, határozott időre szóló sportolói sportszerződés érvénytelen. A jogerős ítélet a keresetet elutasította és a felperest az alperes részére perköltségben marasztalta.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az l984. július 3-án született felperes l998. óta az alperes sportegyesület versenyzője. Az alperes 2001. január l-je után több sportolójának, így a felperesnek is, illetve kiskorúsága miatt szüleinek ajánlatot tett, határozott időre szóló sportolói sportszerződés megkötésére. A felperes szülei a nekik átadott szerződéstervezet tartalma miatt kezdetben aggályukat fejezték ki, majd pedig egy, a felperes javára szóló alapítványi ösztöndíj elnyerése reményében, pontosan meg nem határozható időpontban, 2001 ősze és 2002. február 12-e közötti időben, a felperes hozzájárulása hiányában, de a felperes nevében eljárva aláírták az alperes által 2001. január 2-i dátummal elkészített "Határozott időre szóló sportolói sportszerződés" elnevezésű megállapodást. Eszerint a felperes, mint amatőr sportoló és az alperes, mint sportszervezet között öt évre, 2005. december 31-éig terjedő időre ún. amatőr sportolói sportszerződés jött létre. A szerződés a feleknek a felperes sporttevékenységével kapcsolatos jogait, illetőleg kötelezettségeit, ezen belül azt tartalmazta, hogy a felperes 2005. december 31-éig köteles az alperes sportszervezet keretein belül kifejteni sporttevékenységét. A szerződést a felperes nem írta alá. A felperes 2002. július 3-áig, nagykorúvá válásáig, a szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tett, azonban nagykorúvá válása után rövid idővel írásban bejelentette, hogy nem kíván tovább az alperes keretei között sportolni, más sportegyesülethez kíván átigazolni. Ehhez az alperes nem járult hozzá. A sportági országos szakszövetség igazolási és átigazolási bizottsága - a fennálló szerződés miatt - a felperes átigazolási kérelmét határozatával elutasította. A fellebbezése folytán eljárt sportági országos szakszövetség elnöksége az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Ilyen előzmények után nyújtotta be a felperes keresetét, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a szülei által az alperessel kötött szerződés semmisség okán érvénytelen.

A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a (szerződés megkötésének (feltételezett) időpontjára tekintettel már alkalmazandó) Ptk. 12/A. §-ának (1) bekezdése alapján, mint kiskorú, korlátozottan cselekvőképes volt. Ezért a Ptk. 12/A. §-ának (5) bekezdése alapján törvényes képviselője a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehetett jognyilatkozatot, mert az nem tartozott abba a körbe, melynél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, illetve nem a kiskorú munkával szerzett keresményére vonatkozott. A sportról szóló 2000. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Spt.) 3. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy a sportszerződés megkötéséhez a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát e jogszabály sem kívánta meg, ezért a törvényes képviselők aláírásával a szerződés a peres felek között érvényesen létrejött. A Ptk. 12/A. §-ának (2) bekezdése alapján nem látta megalapozottnak a felperesnek azt a jogi álláspontját, hogy a szülei által tett jognyilatkozat függő jogi helyzetet hozott létre, amelynek sorsáról nagykorúsága, azaz cselekvőképessé válása után rendelkezhetett. Rámutatott arra is, hogy a szerződéskötést követően felmerült körülmények, így a felperes nagykorúsága sem eredményezhették a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján a szerződés semmisségét. A semmisségi oknak ugyanis a szerződéskötéskor kell fennállnia.

A jogerős ítéletet a felperes jogszabálysértésre hivatkozással támadta felülvizsgálati kérelemmel, kérve annak hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelően a szerződés - legalább nagykorúságától kezdődő - semmisségének megállapítását. Állította, hogy a munkaszerződéshez hasonló jellegű kötelezettségeket tartalmazó sportszerződés az ő jognyilatkozata (aláírása) hiányában létre sem jöhetett, de ettől függetlenül is az akarata ellenére létrejött szerződés a nagykorúságát követően már nem kötelezhette a szerződésben vállaltak teljesítésére.

Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.

A jogerős ítélet az alábbiak szerint jogszabálysértő.

A perben jogértelmezést igénylő kérdést jelentett, hogy a gyermek nagykorúságát megelőző időben, a törvényes képviseletet gyakorló szülők által megkötött és a gyermeket nagykorúsága elérését követően is évekig személyes (sportolói) tevékenység kifejtésére kötelező szerződés a gyermek egyetértése és hozzájárulása hiányában érvényes-e.

A Ptk. 12/A. §-ának (5) bekezdése alapján helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felperes szülei, mint a felperes törvényes képviselői a kiskorúsága miatt korlátozottan cselekvőképes felperes nevében jogosultak voltak jognyilatkozat tételére. Helyes továbbá az a megállapítása is, hogy ezáltal a szerződés a felperes és az alperes között létrejött. Abból azonban, hogy a szerződés a felek között létrejött, még nem következik, hogy az a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján nem minősül semmisnek.

A Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz.

A sportról szóló 2000. évi CXLV. tv. (Spt.) azon túlmenően, hogy a sportszerződés megkötésére vonatkozóan írásbeli alakot rendel, a szerződés létrejöttével kapcsolatban egyéb speciális rendelkezést nem tartalmaz. Ezért az ilyen szerződésekre is irányadók a Ptk. általános szabályai. A Ptk. 12/D. §-a szerint a törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű, illetve az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie. A szülőknek a gyermek nevében tett és szerződés létrehozását célzó jognyilatkozata a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 71. §-ának (2) bekezdése szerint a szülői felügyelet, ezen belül a törvényes képviselet körébe tartozó olyan tevékenység, melyet a 71. § (1) bekezdése értelmében is a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolniuk. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét - korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni.

A fenti jogszabályi rendelkezésekből következően tehát a törvényes képviselőnek a kiskorú nevében tett jognyilatkozatakor a kiskorú gyermek érdekeit és véleményét (akaratát) is figyelembe véve kell eljárnia. Különösen akkor fontos ezeknek a szempontoknak az érvényre juttatása, ha a jognyilatkozat a korlátozottan cselekvőképes kiskorú számára a nagykorúsága utáni időre is évekig, személyes jellegű kötelezettségvállalást jelent. Ennek figyelmen kívül hagyásával tett jognyilatkozat ezért azt eredményezi, hogy a szerződést a jogszabály megkerülésével kötötték, amely (egyéb jogkövetkezmény hiányában) a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint semmis.

A per meg nem cáfolt adatai szerint a felperes nem kívánt az alperesnél nagykorúságát követően is sporttevékenységet végezni és nem kívánt az alperessel ilyen tartalmú sportszerződést sem kötni. Ezzel magyarázható, hogy a felperes szülei a felperes iskolai távolléte alatt írták alá a szerződést és arról a felperessel előzetesen nem konzultáltak.

Miután a felperes szülei a felperes hozzájárulása nélkül, sőt a felperes kifejezett akarata ellenére tettek a felperest a nagykorúsága idejére is személyes jellegű sporttevékenység végzésére kötelező jognyilatkozatot, megállapítható, hogy megszegték a Ptk. 12/D. § és a Csjt. 71. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Eljárásuk megítélése szempontjából pedig nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy jóhiszeműek voltak, egy alapítványi ösztöndíj elnyerésének reménye motiválta tettüket. A szerződés ugyanis a felperes és az alperes között jött létre és a szerződés a felperest és nem a szülőket kötelezte személyes sporttevékenység végzésére.

A kifejtettekből következően a felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozottan állította, hogy az ő akaratnyilvánítását mellőző, kizárólag a törvényes képviselői által aláírt sportszerződés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján semmis. Azt ugyanis jogszabály megkerülésével kötötték.

Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a Pp. 253. §-a (2) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva megállapította a felek között (pontosan meg nem állapítható időpontban) létrejött, határozott időtartamra szóló szerződés semmisség miatti érvénytelenségét. (Legf. Bír. Pfv. IV. 22.342/2003. sz.)