2000. évi CXLV. törvény

a sportról[1]

A Magyar Köztársaság polgárai számára a sport mint önszerveződésre épülő autonóm civil tevékenység a magyar és az egyetemes kultúra része, a nemzeti egészségfejlesztés alapvető eszköze, valamint a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában és hozzájárul a testi-lelki jóléthez.

Mindezeket figyelembe véve az állam aktív magatartásával elősegíti a polgárok sportoláshoz fűződő jogának gyakorlati érvényesülését, támogatja a tisztességes játék (fair play) és az esélyegyenlőség eszményének jegyében kifejtett sporttevékenységet, sportolóinknak a kiemelkedő nemzetközi sportrendezvényeken való részvételét, az olimpiai eszmét, valamint előmozdítja a mozgásgazdag életmód terjedését, a rendszeres testmozgás hagyománnyá válását. Az állam ösztönzi a sporttal kapcsolatos üzleti vállalkozásokat, elősegíti azon feltételrendszerek kialakítását, amelyek hozzájárulnak a sport piaci típusú átalakításához. Az állam további feladata a sportolással járó kockázatok csökkentése, a káros önveszélyeztető tendenciák (dopping- és drogfogyasztás) korlátozása, a sportrendezvények biztonságáról való gondoskodás, valamint a sporttevékenység összeegyeztetése a környezetvédelemmel és a területfejlesztéssel.

Az Országgyűlés e célok jegyében és az Európai Sport Chartával összhangban a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A SPORTOLÓ

I. Fejezet

A SPORTOLÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § A versenyszerű sportoló köteles:

a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni;

b) a sportág jellegének megfelelő - külön jogszabályban meghatározott - sportorvosi vizsgálatokon részt venni;

c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani;

d) annak a sportszervezetnek az érdekeit figyelembe venni, amellyel tagsági vagy szerződéses viszonyban áll.

2. § (1) A sportoló nem használhat, illetve nem alkalmazhat külön jogszabályban meghatározott, tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket, illetve módszereket (a továbbiakban együtt: doppingtilalom).

(2) A sportoló a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles részt venni a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálaton (a továbbiakban: doppingvizsgálat), valamint az egészségügyi alkalmassági és szűrővizsgálaton (a továbbiakban: sportegészségügyi ellenőrzés).

(3) A doppingvizsgálatot és a sportegészségügyi ellenőrzést az országos sportegészségügyi hálózat végzi.

(4) Az országos sportegészségügyi hálózat működtetése állami feladat, amelynek költségeire a fedezetet a központi állami, valamint társadalombiztosítási költségvetésben kell biztosítani.

(5) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály állapítja meg.

II. Fejezet

AZ AMATŐR SPORTOLÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Amatőr sportolói sportszerződés

3. § (1) Amatőr sportoló sportszervezettel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - amatőr sportolói sportszerződést (a továbbiakban: sportszerződés) köthet.

(2) Amatőr sportoló sportvállalkozás keretében csak sportszerződés alapján sportolhat.

(3) A sportszerződés érvényesen csak határozott időre, legfeljebb öt évre köthető, azonban érvényessége meghosszabbítható:

(4) A sportszerződést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a sportszervezet által az amatőr sportoló részére nyújtandó támogatás formáit, valamint a sportoló sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködési kötelezettségének részletes feltételeit:

(5) A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az amatőr sportoló jogállása

4. § (1) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért a sportszervezettől díjazásban nem részesülhet.

(2) Nem minősül díjazásnak:

a) az amatőr sportoló versenyzéssel összefüggő indokolt költségeinek megtérítése,

b) a versenyzéssel, illetve az arra való felkészüléssel összefüggésben nyújtott természetbeni juttatás,

c) a kiemelkedő sportteljesítmény elérését követően adott eredményességi jutalom,

d) a szponzorálási szerződés keretében nyújtott támogatás;

e) a vegyes (nyílt) versenyrendszerben szerzett érem, trófea.

(3) A sportági országos szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) e törvény keretei között versenyszabályzatában szabályozza, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai vagy nemzetközi szervezésű pénzdíjas versenyen, illetve hivatásos versenyrendszerben.

(4) Az amatőr sportoló által a tagsági vagy szerződéses jogviszony keretében a sportszervezetnek okozott kár megtérítésére a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai az irányadóak.

Amatőr versenyengedély

5. § (1) Az amatőr sportoló versenyrendszerben szervezett versenyen csak akkor vehet részt, ha - a külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján megszerezhető - versenyengedéllyel rendelkezik.

(2) A sportág jellegéhez igazodva, külön jogszabály alapján a szakszövetség határozza meg, hogy melyik versenyrendszer esetén írja elő a sportolóknak a versenyengedély, megszerzésének feltételeként a sporttevékenységgel kapcsolatos élet- és baleset-biztosítást.

6. § (1) Az amatőr sportoló a versenyengedélyt mint a sportegyesület tagja vagy mint a sportvállalkozással sportszerződés alapján szerződéses jogviszonyban álló személy kapja meg.

(2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló csak a sportszervezeten keresztül nyújthatja be a szakszövetséghez, illetve a sportszövetséghez.

(3) A versenyengedély kiállításáért a szakszövetség, illetve a sportszövetség által megállapított díjat kell fizetni.

(4) A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolókról a szakszövetség, illetve a sportszövetség nyilvántartást vezet.

(5) Az amatőr sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit külön jogszabály határozza meg.

Átigazolás

7. § (1) Az amatőr sportoló a sportszerződés érvényessége alatt csak a sportszervezet hozzájárulásával igazolható át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés megfizetéséhez kötheti.

(2) A sportszerződés érvényessége alatt az amatőr sportoló csak hozzájárulásával igazolható át vagy adható ideiglenesen kölcsön más sportszervezetnek. Az amatőr sportoló a hozzájárulás megadását térítés megfizetéséhez nem kötheti. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(3) Érvényes sportszerződés hiányában az amatőr sportoló korábbi sportszervezetének az átigazolásért nevelési költségtérítés nem fizethető, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(4) A nevelési költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül.

(5)[2] A nevelési költségtérítés mértékét a szakszövetség szabályzatában, ennek hiányában a sportszervezetek határozhatják meg.

III. Fejezet

A HIVATÁSOS SPORTOLÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A hivatásos sportoló sporttevékenysége

8. § (1) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető;

b) a próbaidő a munkaszerződés időtartamának a felénél, de legfeljebb hat hónapnál hosszabb nem lehet, és ha a sportág versenyszabályzata átigazolási időszakot állapít meg, nem tarthat tovább az átigazolási időszak felénél: A próbaidő időtartama nem hosszabbítható meg;

c) ha a hivatásos sportoló részére a szakszövetség a hivatásos sportolói versenyengedélyt nem adja ki, vagy azt. visszavonja, a munkáltató a munkaszerződést az Mt. 88. § (2) bekezdésének alkalmazásával megszünteti azzal - kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét -, hogy a hivatásos sportoló a szerződéséből még hátralevő időszakra az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt;

d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. A heti pihenőnapra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket nem kell alkalmazni, azonban legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt biztosítani kell, amelyet a felek eltérő megállapodása hiányában legfeljebb hat havonta összevontan is ki lehet adni. A munkaidő legfeljebb hat havi keretben is meghatározható a napi nyolc óra alapulvételével;

e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (a továbbiakban: további jogviszony);

f) a hivatásos sportoló sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges;

g) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása is szükséges;

h) a hivatásos sportoló egyéni szponzorálási szerződést a munkaviszony fennállása alatt csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása esetén köthet;

i) a hivatásos sportoló csak a játékjog rendelkezési jogának kölcsönadása esetén rendelhető ki munkavégzésre más sportszervezethez;

j) a hivatásos sportoló e törvény szerint sportfegyelmi felelősséggel tartozik.

(2) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés érvényesen csak akkor jön létre, ha az tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást.

(3) A hivatásos sportolóval a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt baleset üzemi balesetnek minősül. A munkáltató köteles a szakszövetség által megállapított követelmények figyelembevételével a hivatásos sportoló javára élet- és baleset-biztosítást kötni.

(4) Semmis az a szerződés, amellyel sportszervezet a hivatásos sportoló sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek a hivatásos sportoló sporttevékenységre kötött munkaszerződésében, illetve munkavégzésre irányuló szerződésében foglaltakon túl díjazást vagy más anyagi előnyt biztosít.

(5) Ha a munkajogi szabályok szerint a hivatásos sportolóval életkorára tekintettel munkaszerződés nem köthető, a tizenhatodik életévének betöltéséig csak megbízási szerződés keretében foglalkoztatható.

(6) Ha a hivatásos sportolót munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatják, a jogviszonyra az (1) bekezdés a) és e)-j) pontjaiban a munkaviszonyra meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

A játékjog rendelkezési jogának átruházása

9. § (1) A hivatásos sportoló játékjogának rendelkezési jogát érvényesen csak a munkaszerződés vagy a munkavégzésre irányuló egyéb szerződés időtartamára ruházhatja át a sportszervezetre. A játékjog rendelkezési joga átruházásának további feltétele, hogy a hivatásos sportoló rendelkezzen a szakszövetség által kiállított hivatásos sportolói versenyengedéllyel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényességi időtartama alatt a sportszervezet a hivatásos sportoló hozzájárulásával a játékjog rendelkezési jogát ideiglenesen kölcsön adhatja (kölcsönadás) vagy más sportszervezetre átruházhatja.

(3)[3] A rendelkezési jog jogosultjának a hivatásos sportolóval munkaszerződést vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződést kötő sportszervezetet kell tekinteni, ha a hivatásos sportoló a játékjoga rendelkezési jogát a sportszervezetre átruházza.

(4)[4] A játékjog rendelkezési jogának hivatásos sportoló általi átruházása igazolásnak, a sportszervezet általi átruházása átigazolásnak minősül.

(5)[5] A játékjog rendelkezési jogának ideiglenes kölcsönadása nem érinti a kölcsönadó sportszervezetnek a játékjog feletti rendelkezési jogát.

10. § (1) A játékjog rendelkezési jogának hivatásos sportoló által történő átruházásáért a hivatásos sportoló a sportszervezettől térítésre (a továbbiakban: igazolási díj) tarthat igényt.

(2) A játékjog rendelkezési jogának sportszervezet által történő átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenérték (a továbbiakban: átigazolási díj) megfizetésére tarthat igényt. A játékjog rendelkezési jogát átruházó sportszervezet a hivatásos sportolónak az átigazolási díj külön megállapodásban foglalt százalékának megfelelő összeget (a továbbiakban: részesedés) fizethet.

(3) A 9. § (1) bekezdés szerinti szerződés érvényessége lejártát követően a játékjog rendelkezési joga ellenérték nélkül visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(4) A hivatásos sportoló játékjoga rendelkezési jogának átruházásáról szóló szerződés érvényesen

a) a hivatásos sportoló és a munkáltató sportszervezet között közvetlenül,

b) a munkáltató sportszervezet és a másik sportszervezet között közvetlenül,

c) kereskedelmi ügynök közvetítésével

köthető meg.

(5) A hivatásos sportoló játékjoga rendelkezési jogának kölcsönadásáról szóló szerződés érvényesen a (4) bekezdés b)-c) pontja szerint köthető meg.

(6) A (4)-(5) bekezdések szerinti szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével érvényesen akkor köthetők meg, ha az ügynököt az adott sportág szakszövetsége nyilvántartja. A nyilvántartásba vételre vonatkozó személyi és vagyoni követelményeket a szakszövetség szabályzata határozza meg. E követelmények a sportági nemzetközi szakszövetségek engedélyével rendelkező ügynökök nyilvántartásba vételénél nem alkalmazandók.

(7) Semmis az a szerződés, amely a játékjog elidegenítésére, valamint megterhelésére irányul, továbbá a hivatásos sportolón, valamint a játékjog rendelkezési jogát átruházó sportszervezeten kívül más személy javára biztosít részesedést a játékjog rendelkezési jogának átruházásáért fizetett igazolási, átigazolási díjból. E korlátozás nem érinti a kereskedelmi ügynök részére történő jutalék kifizetését.

(8) A játékjog rendelkezési jogának átruházásáért fizetett igazolási díj, illetve részesedés az adózás szempontjából bevételnek, az átigazolási díj szolgáltatásnyújtásnak minősül.

Hivatásos versenyengedély

11. § (1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A hivatásos sportolói versenyengedélyekről a szakszövetség külön nyilvántartást vezet.

(2) A hivatásos sportolói versenyengedélyt a szakszövetség a külön jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén adja ki. A hivatásos sportolói versenyengedélyre egyebekben az amatőr versenyengedélyre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3)[6]

(4) Az a hivatásos sportoló, aki hivatásos sportolói versenyengedéllyel rendelkezik, ugyanazon sportág belföldi amatőr versenyrendszerében nem vehet részt.

(5) A hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit külön jogszabály határozza meg.

IV. Fejezet

A SPORTTEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

12. § (1) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti, továbbá a versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

(2) A sportoló a sportszervezet és a saját adottságaihoz igazodó mértékben igényelheti a sportszervezettől az eredményes sporttevékenységéhez szükséges felkészülési, illetve versenyzési lehetőség biztosítását.

(3) A sportoló az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek és lehetőségek biztosítása esetén a sportszervezet által meghatározottak szerint pénzeszközökkel is hozzájárul sporttevékenysége gyakorlásához.

(4) Nem tartozik az (1) bekezdés szerinti feltételek közé a sportoló sportfelszerelése.

13. § (1) Sportegyesület keretében sportolni szabadidős vagy amatőr sportolóként tagként, illetve hivatásos sportolóként munkaszerződés vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződés alapján lehet.

(2) Hivatásos sportoló, sportegyesületben sporttevékenységet hivatásos versenyrendszerben csak akkor végezhet, ha abban a sportegyesület is részt vesz.

(3) Ha a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben vesz részt, alapszabályában a sportágban tevékenykedő szakosztályát jogi személynek nyilváníthatja és gazdálkodását számvitelileg elkülönítheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti szakosztály köteles a hivatásos versenyrendszer gazdasági és adminisztratív követelményeit teljesíteni.

A Magyar Sport Napja

14. § A Magyar Sport Napja minden év május 6-a.

V. Fejezet

A SPORTFEGYELMI FELELŐSSÉG

15. § (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportolóval szemben, ha

a) a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség játék-, verseny-, igazolási, átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeket,

b) a hivatásos sportoló a sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó kötelezettségeket,

c) az amatőr sportoló a tagsági vagy szerződéses jogviszonyból a sporttevékenységre vonatkozó kötelezettségeket

vétkesen megszegi.

(2) A sportszakemberrel szemben sportfegyelmi eljárást akkor lehet lefolytatni; ha

a) a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség szabályzataiban foglalt, illetve

b) a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó

kötelezettségeit vétkesen megszegi.

(3) A sportfegyelmi eljárást a sportolóval szemben az (1) bekezdés a) pontja esetén a szakszövetség, az (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a sportszervezet folytatja le.

(4)[7] A sportfegyelmi eljárást a sportszakemberrel szemben a (2) bekezdés a) pontja esetén a szakszövetség, a (2) bekezdés b) pontja esetén a sportszervezet folytatja le.

(5) A sportolóra és a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként

a) szóbeli figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás.

c) kedvezmények megvonása (csökkentése),

d) pénzbüntetés

szabható ki.

(6)[8] A sportolóra az (5) bekezdésben foglaltakon kívül

a) sporttevékenységtől,

b) átigazolástól,

c) kölcsönadástól

meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható, a 16. § (5) bekezdés szerint.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak mellett a sportegyesületi tag sportoló sportfegyelmi büntetésként a sportegyesületből kizárható. A szakszövetségnek a sportegyesületből való kizárásra vonatkozó indítványát a sportegyesületnek meg kell tárgyalnia és döntenie kell a kizárás kérdésében.

(8)[9] A sportszakemberre az (5) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható, a 16. § (5) bekezdés szerint.

16. § (1) A sporttevékenységtől eltiltás lehet:

a) versenyzéstől,

b) edzésen,

c) sportrendezvényen való részvételtől, vagy

d) a szakszövetségen belüli tevékenységtől eltiltás.

(2) A szakmai tevékenységtől eltiltás lehet:

a) edzői,

b) versenybírói,

c) mérkőzésvezetői tevékenységtől,

d) sportrendezvényen való részvételtől, vagy

e) a szakszövetségen belüli tevékenységtől eltiltás.

(3) A büntetés időtartama a 15. § (5) bekezdésének c) pontja esetében az egy évet, a 15. § (6) bekezdése és a 15. § (8) bekezdése esetében a két évet nem haladhatja meg.

(4) A büntetés mértéke a 15. § (5) bekezdésének d) pontja esetében a sportoló sporttevékenységből, a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves átlagjövedelmének háromhavi összegét nem haladhatja meg.

(5)[10] A sportolóra sporttevékenységtől, átigazolástól, kölcsönadástól meghatározott időre való eltiltás, valamint a sportszakemberre szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás sportfegyelmi büntetést csak a szakszövetség szabhat ki.

17. § (1)[11] Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a szakszövetség alapszabályában, illetve szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi.

(2)[12] A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen, versenyrendszerben részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le.

(3) Sportszervezetre, illetve annak szervezeti egységére sportfegyelmi büntetésként

a) írásbeli figyelmeztetés,

b) a szakszövetség által adható juttatások csökkentése, megvonása,

c) a rendezői létszám felemelésére kötelezés,

d) szakszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés,

e) sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben való megtartása vagy szektor lezárásának elrendelése,

f) pályaválasztási jog határozott időre való megvonása,

g) mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása,

h) büntetőpontok megállapítása,

i) nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás,

j) sportoló igazolásához, átigazolásához való jog megvonása,

k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás,

l) a versenyrendszerből vagy meghatározott számú versenyből kizárás,

m) a szakszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés,

n) a szakszövetségből kizárás,

o) pénzbüntetés

szabható ki.

(4) A büntetés időtartama

a) a (3) bekezdés b) pontja esetében a hat hónapot,

b) a (3) bekezdés e) pontja esetében a három alkalmat,

c) a (3) bekezdés f) pontja esetében a három hónapot,

d) a (3) bekezdés i), j) és l) pontja esetében a kilenc hónapot,

e) a (3) bekezdés n) pontja esetében az egy évet

nem haladhatja meg.

(5) A büntetés a (3) bekezdés m) pontja esetében teljes költségviselést jelent.

(6) A büntetés mértéke a (3) bekezdés o) pontja esetében az ötvenmillió forintot nem haladhatja meg.

18. § (1) A sportszervezettel szerződéses viszonyban nem álló sportolóra, illetve sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki.

(2) Ha a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség a sportolóra, sportszervezetre vagy sportszakemberre sportfegyelmi büntetést szabott ki, ezt a sportszervezet köteles végrehajtani.

(3) A szakszövetségnek - e törvény alapján - sportfegyelmi szabályzatában kell meghatározni a sportszervezetnél betöltött azon munkaköröket, amelyek betöltőivel szemben a szakszövetség sportfegyelmi eljárást kezdeményezhet.

(4) A sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

19. § (1) A sportfegyelmi eljárást első fokon sportfegyelmi bizottság, másodfokon sportfegyelmi fellebbviteli bizottság folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kihirdetésével a (2)-(3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására tekintet nélkül végrehajtható.

(2) Ha a sportfegyelmi eljárás lefolytatására a sportszervezet jogosult, annak másodfokon hozott döntése ellen a szakszövetség elnökségéhez lehet kérelmet benyújtani, amely azt soron kívül elbírálja.

(3) Ha a sportfegyelmi eljárás lefolytatására a szakszövetség jogosult, annak másodfokon hozott döntése ellen a szakszövetség közgyűlése által választott rendkívüli fegyelmi bizottsághoz lehet kérelmet benyújtani, amely azt soron kívül elbírálja.

(4) A sporttevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportoló, a szakmai tevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportszakember keresettel a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárásra a munkaügyi perekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A pénzben kifejezett sportfegyelmi büntetés a kifizetésekor, az időtartamban meghatározott sportfegyelmi büntetés az időtartam elteltekor, az egyéb sportfegyelmi büntetés a foganatosítása után azonnal elévül.

MÁSODIK RÉSZ

A SPORT SZERVEZETI ÉS VERSENYRENDSZERE

VI. Fejezet

A SPORTSZERVEZET

A sportegyesület

20. § (1) Sportegyesület:

a) tagja csak természetes személy lehet, tiszteletbeli, illetve pártoló tagként jogi személy is részt vehet a sportegyesület működésében;

b) elnökségének nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták;

c) csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt, folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet;

d) közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni;

e) illetékes szerve köteles a gazdálkodás ellenőrzésére felügyelő bizottságot választani vagy a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót alkalmazni (választani).

(2) A bírósági nyilvántartásba vétel során a társadalmi szervezet sportegyesületi jellegét kifejezetten jelölni kell.

(3) A sportegyesületre a Ptk., valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

21. §[13] A sportegyesületre és a sportszövetségre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait kell alkalmazni.

A sportszervezet nyilvántartásba vétele

22. § (1) A sportszervezet köteles nyilvántartásba vételét kérni és adatokat szolgáltatni az állami sportinformációs rendszerről szóló külön jogszabály szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és adatfelvételi eljárás díj- és illetékmentes.

(3) Állami, önkormányzati támogatásban csak az állami sportinformációs rendszerben nyilvántartott sportszervezetek részesülhetnek.

A sportszervezet kártérítési felelőssége

23. § (1) A sportszervezet a Ptk.-nak az alkalmazott által okozott kárért való felelősségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban harmadik személynek okoznak.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a nemzeti válogatott keret tagjai által okozott kár esetében a szakszövetség sportszervezetnek minősül.

VII. Fejezet

SPORTÁGI ORSZÁGOS SZAKSZÖVETSÉGEK

A sportági országos szakszövetséggel szembeni követelmények

24. § (1)[14] Az e törvényben, valamint a sportági nemzetközi szakszövetségek alapszabályaiban a sportági országos szakszövetségek számára meghatározott feladatok ellátására szakszövetség hozható létre, illetve működhet, ha az megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek és azt a Fővárosi Bíróság a sportági országos szakszövetségek nyilvántartásába bevezette.

(2) A szakszövetség

a) sportági nemzetközi szakszövetsége a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (a továbbiakban: AGFIS) vagy a Nemzetközi Sakkszövetségnek (a továbbiakban: FIDE) tagja, illetve sportági nemzetközi szakszövetsége az AGFIS-nak vagy a FIDE-nek nem tagja, de a sportág a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) által elismert sportágak között szerepel;

b) legalább a sportágában tevékenykedő tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz főnyi versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt;

c) legalább három éve folyamatosan országos jellegű versenyrendszert működtet;

d)[15] az alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben, illetve külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.

(3)[16] Egy sportágban csak egy szakszövetség vehető nyilvántartásba. A bírósági nyilvántartásba vétel után a szakszövetséget kérelmére a Nemzeti Sportszövetség is nyilvántartásba veszi.

(4) A Nemzeti Sportszövetség nyilvántartási eljárása díjköteles, a díj mértékét külön jogszabály határozza meg.

(5)[17] Ha a Fővárosi Bíróság a szakszövetséget a nyilvántartásából törli, azt a Nemzeti Sportszövetség nyilvántartásából és tagjai közül is törölni kell.

(6)[18] A Nemzeti Sportszövetség vizsgálja a szakszövetségként történő nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatos meglétét. A (2) bekezdésben meghatározott bármelyik feltétel nem teljesülése esetén a Nemzeti Sportszövetség felhívja a szakszövetséget, hogy hat hónapon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket. A határidő eredménytelen elteltét követően a Nemzeti Sportszövetség kezdeményezi a szakszövetségnek a Fővárosi Bíróság nyilvántartásából való törlését.

(7) Az Et. hatálya alá eső társadalmi szervezetként jogosultak a sportszövetség elnevezés használatára

a)[19]

b) azok a sportszövetségek, amelyek nem felelnek meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek;

c)[20] azok a sportszövetségek, amelyek nem kérik szakszövetségként történő nyilvántartásba vételüket a Fővárosi Bíróságnál.

(8) A szakszövetségnek az e törvényben meghatározott feladatait a Nemzeti Sportszövetség által nyilvántartott sportszövetség akkor láthatja el, ha a sportágban nincs a (3) bekezdés szerint nyilvántartásba vett szakszövetség és a sportszövetség:

a) sportágában legalább három földrészről, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik;

b) az a) pont szerinti sportági nemzetközi szakszövetségnek tagja;

c) legalább a sportágában tevékenykedő tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz főnyi versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt;

d) legalább három éve folyamatosan országos jellegű versenyrendszert működtet;

e) szerepel az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben, illetve külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.

(9)[21] A (8) bekezdés szerinti sportszövetséget megfelelően megilletik és terhelik a szakszövetségekre a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek.

A szakszövetség jogállása

25. § (1) A szakszövetségre a Ptk. és az Et., valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A szakszövetségnek csak a sportági versenyrendszerben részt vevő sportszervezet lehet a tagja.

(3)[22] A szakszövetség alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy a szakszövetségben pártolóként természetes személyek is részt vehetnek. A pártoló nem tagja a szakszövetségnek, annak közgyűlésén - ha az alapszabály megengedi - csak tanácskozási joggal vehet részt.

(4) A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a szakszövetség alapszabályát elfogadja és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.

(5) A szakszövetség jogosult elnevezésében a "magyar" megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.

A szakszövetség feladatai

26. § (1) A szakszövetség sportágában kizárólagosan jogosult

a) meghatározni a 29. § (2) bekezdésében foglalt szabályzatokat;

b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit;

c) maga vagy hivatásos és amatőr tagozata útján megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát;

d) meghatározni és kiadni a hazai és - a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt;

e) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken;

f) megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez;

g) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;

h) szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit;

i) a h) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni;

j) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni.

(2) A szakszövetség - az (1) bekezdésben megállapított kizárólagos feladatokon, illetve jogosítványokon kívül -

a) meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról;

b) a jogszabályok és az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabályzatok alapján maga vagy hivatásos, illetve amatőr tagozatain keresztül gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol;

c) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza;

d) meghatározza a sportlétesítmények - a sportág szempontjából történő - használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket;

e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat;

f) érvényesíti a doppingtilalmat;

g) a megfelelő feltételek fennállása esetén megköti az ifjúsági és sportminiszterrel (a továbbiakban: miniszter) a támogatási szerződést;

h) a szakszövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében;

i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé;

j) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését;

k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat.

(3) A versenyszerű sportolót a szakszövetség tartja nyilván és ad részére versenyengedélyt, amennyiben megfelel a sportegészségügyi és a szakszövetség által meghatározott sportszakmai követelményeknek.

(4) A versenyszerű sportoló egyik sportszervezetből a másik sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a sportág jellegéhez igazodva a szakszövetség állapítja meg.

(5) A nemzeti válogatott keretek működtetése során a szakszövetségekre a sportszervezetre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

A szakszövetség legfelsőbb szerve

27. § (1)[23] A szakszövetség legfelsőbb szerve - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tagok képviselőiből álló közgyűlés.

(2)[24] A több, mint 150 taggal rendelkező szakszövetség közgyűlésén jelen lévő tagjai legalább háromnegyedének egyhangú döntése alapján a szakszövetség legfelsőbb szerve a közgyűlés helyett a küldöttgyűlés is lehet. A küldöttgyűlésbe a szakszövetségi tag sportszervezetek régiónként választanak küldötteket. A regionális küldöttek számát a szakszövetség alapszabályában a régióban működő szakszövetségi tag sportszervezetek számával arányosan kell megállapítani.

(3)[25] A közgyűlést az elnökségnek évente legalább egyszer rendes ülésre össze kell hívni.

(4)[26] A közgyűlést az elnökségnek rendkívüli ülésre az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb tizenöt; legfeljebb harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia, ha

a) a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kéri;

b) a bíróság azt elrendeli.

(5)[27] a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolójának, a következő évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása;

c) az elnökség és az ellenőrző testület elnökének, továbbá tagjainak megválasztása, illetve visszahívása;

d) a szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása;

e) a szakszövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása;

f) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása;

g) mindaz, amit az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(6)[28] A közgyűlés határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással határoz, ha az alapszabály ennél magasabb arányt és titkos szavazást nem ír elő.

(7)[29] A közgyűlés csak akkor mondhatja ki a szakszövetség feloszlását, ha a szakszövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére.

(8)[30] A több, mint 300 taggal rendelkező szakszövetség a közgyűlését ugyanabban az időpontban megrendezendő regionális részközgyűlésekkel is megtarthatja. A részközgyűlésekre a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A szakszövetség szervezete

28. § (1) A szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve az elnökség.

(2) Az elnököt, az alelnököt (alelnököket) és az elnökség további tagjait a közgyűlés a tagjai közül legalább két és legfeljebb öt évre választja. Az elnökség tagjai újraválaszthatók.

(3) A szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását az alapszabály rendelkezései szerint az elnökség által kinevezett főtitkár irányítja a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között.

(4) A szakszövetség közgyűlése legalább kettő és legfeljebb öt év időtartamra elnökből, továbbá legalább kettő és legfeljebb hat tagból álló ellenőrző testületet választ a szakszövetség gazdálkodásának folyamatos ellenőrzésére. Az ellenőrző testület elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

(5) Az ellenőrző testület írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

(6) Az a szakszövetség, amely hivatásos versenyrendszert működtet, köteles a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót is alkalmazni (választani) gazdálkodásának ellenőrzésére. A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

(7) A közgyűlés által jóváhagyott, Sztv. szerinti beszámoló hiányában új hivatásos versenyrendszer nem hirdethető meg.

(8) A szakszövetség a feladatainak helyi ellátásához regionális szerveket hoz létre.

A szakszövetség szabályzatai

29. § (1) A szakszövetség alapszabályának biztosítania kell a szakszövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését és a tagok jogainak érvényesülését.

(2) Az alapszabály rendelkezései szerint a közgyűlés vagy az elnökség az alábbi szabályzatokat köteles elfogadni:

a) a szervezeti és működési szabályzatot;

b) a versenyszabályzatot;

c) a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot;

d) a sportfegyelmi szabályzatot;

e) a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot;

f) a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot; valamint

g) a hivatásos versenyrendszer működtetése esetén a versenyrendszerrel kapcsolatos és az abban szereplő sportszervezetekkel, sportolókkal szembeni követelményekről szóló szabályzatot.

(3) A versenyszabályzatban kell a sportág jellegének megfelelően rendelkezni a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosítására vonatkozó előírásokról.

(4) A szakszövetség szabályzatait az Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(5) A szakszövetség a sportfegyelmi szabályzatát e törvény, valamint a sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes előírásokat megállapító külön jogszabály alapján készíti el.

A szakszövetség gazdálkodása

30. § (1) A szakszövetség elsősorban a tagdíjakból, a központi költségvetési, illetve egyéb támogatásokból, felajánlásokból és a szakszövetség kereskedelmi és egyéb vállalkozási tevékenységéből származó bevételekből gazdálkodik.

(2) A szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás érvényes a szakszövetség által a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és működtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is.

(4) Ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti tárgyévi eredménye egymást követő két évben negatív, vagy a kötelezettségei ötven százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját vagyonának összegét, az ügyész keresetére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti a szakszövetség elnökségének és főtitkárának tevékenységét és a szakszövetség élére felügyelő biztost rendelhet ki.

(5) A felügyelő biztos javaslatot dolgoz ki a veszteség, illetve a tartozás megszüntetésére. Ha ez nem lehetséges, a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség feloszlatásának kezdeményezésére.

(6) A nemzeti válogatott kerettel kapcsolatos kereskedelmi jogok a szakszövetséget illetik, ugyanakkor terhelik az ezzel kapcsolatos költségek is.

(7) A sportoló által a nemzeti válogatott keret tagjaként, sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a szakszövetség felel a Ptk. rendelkezései szerint.

(8) A nemzeti válogatott keret felkészülésével és versenyzésével kapcsolatban a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosításának költségeit a szakszövetség viseli.

(9) Ha a szakszövetség feloszlással, jogutód nélkül való megszűnése esetén az alapszabály a fennmaradó vagyonról nem rendelkezik, erről a közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatban.

(10) Ha a bíróság a szakszövetséget megszünteti, a fennmaradó vagyont

a) a Nemzeti Sportszövetség vagy a Nemzeti Szabadidősport Szövetség rendelkezésére kell bocsátani attól függően, hogy a szakszövetség melyik szervezetnek a tagja;

b) egyenlő arányban megosztva a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség rendelkezésére kell bocsátani, ha a szakszövetség egyik szervezetnek sem tagja.

A szakszövetség törvényességi felügyelete

31. § (1) A szakszövetség működése feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.

(2) A miniszter kezdeményezheti az ügyésznél

a) vizsgálat lefolytatását a szakszövetségnél;

b) a szakszövetség rendkívüli közgyűlése összehívásának indítványozását a bíróságtól.

(3) A bíróság az ügyész keresetére:

a) megsemmisíti a szakszövetség jogszabálysértő határozatát, és szükség szerint új eljárás lefolytatását, vagy új határozat hozatalát rendeli el;

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a szakszövetség közgyűlését;

c) ha a szakszövetség működésének törvényessége másként nem biztosítható, legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti a szakszövetség elnökségének és főtitkárának működését és erre az időszakra a szakszövetséghez felügyelő biztost rendelhet ki, aki ellátja a szakszövetség törvényes képviseletét. Felfüggesztésnek a 30. § (4) bekezdése szerinti esetben is helye van;

d) súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés esetén, ha a törvényes állapot helyreállítása a c) pontban meghatározott módon sem volt biztosítható, feloszlathatja a szakszövetséget. Feloszlatásnak a 30. § (4) bekezdése szerinti esetben is helye van;

e) megállapítja a szakszövetség megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak létszáma tartósan tíz alá csökken.

(4) A nyilvántartási, igazolási, átigazolási és sportfegyelmi ügyekben hozott szakszövetségi határozat elleni törvényességi felügyelet iránti kérelmet az ügyész soron kívül, legkésőbb harminc napon belül köteles elbírálni és az eljárást lefolytatni.

VIII. Fejezet

A SPORT VERSENYRENDSZERE

A versenyrendszeren való részvétel általános feltételei

32. § (1) A hivatásos, az amatőr és a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (a továbbiakban együtt: bajnokság) csak az a sportszervezet indulhat (nevezhet), amelynek a nevezési határidő lejártakor nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása és illetékes szerve az Sztv. szerinti beszámolóját már elfogadta, valamint a sportvállalkozás az Sztv. szerinti letétbe helyezésre vonatkozó és közzétételi kötelezettségének eleget tett, és e tényeket igazolja.

(2) A Nemzeti Sportszövetség az indulási (nevezési) feltételek folyamatos meglétét a bajnokság alatt rendszeresen ellenőrzi. Ha a sportszervezet (1) bekezdés szerinti köztartozása a bajnokság alatt keletkezik, a sportszervezetet a bajnokságból ki kell zárni.

(3) A Nemzeti Sportszövetség kérelmére a bajnokságba nevező és abban részt vevő sportszervezetek kilencven napnál régebben lejárt köztartozásairól az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatást ad. A Nemzeti Sportszövetség a tájékoztatást az állami sportinformációs rendszerben közzéteszi. A sportszervezet neve, valamint az a tény, hogy kilencven napnál régebben lejárt köztartozása van, közérdekű adatnak minősül.

(4) Nem nevezhet a bajnokságba

a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a Cstv. szerint végelszámolási, csőd-, illetve felszámolási eljárás van folyamatban;

b) az a sportegyesület, amellyel szemben csőd-, illetve felszámolási eljárás van folyamatban;

c) az a sportegyesület, amellyel szemben a bíróság feloszlató határozatot hozott.

(5) A bajnokságban való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis.

(6) Az indulás (nevezés) jogával csak a megszűnő sportszervezet helyébe lépő általános jogutód sportszervezet vagy a megszűnt sportszervezet alapítója élhet a megszűnés kimondására jogosult testület határozatának meghozatalától számított hat hónapon belül. A határidő elmulasztása jogvesztő, az ellen igazolás nem nyújtható be.

(7) Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szűnik meg, az indulási (nevezési) jog megszűnik és a bajnokságban való részvétel sorsáról versenyszabályzata alapján a szakszövetség dönt.

A hivatásos versenyrendszer

33. § (1) A szakszövetségi szabályzatban a hivatásos versenyrendszerben részt vevő sportszervezetekre azonos pénzügyi és szakmai követelményeket kell megállapítani. A követelményeket a hivatásos tagozat javaslata alapján kell meghatározni.

(2) A szakszövetségen belül, ha az hivatásos versenyrendszert működtet, kötelezően el kell különíteni az amatőr és a hivatásos tagozatot, és e szervezeti egységeket jogi személyiséggel kell felruházni. A szakszövetség hivatásos tagozata köteles a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót alkalmazni (választani).

(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a szakszövetség köteles a tagozatok megfelelő hatásköreit és a szakszövetségen belüli megfelelő önállóságát az alapszabályban, illetve szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni.

(4) A szakszövetség a hivatásos versenyrendszerre vonatkozó szabályzatában

a) előírhatja a nevezés leadásával egyidejűleg meghatározott összegű óvadék letételét. Az óvadékot a szakszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie és azt a hivatásos versenyrendszer befejezésekor kamattal együtt haladéktalanul vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a hivatásos versenyrendszert nem fejezi be, az óvadék a szakszövetséget illeti;

b) a sportrendezvény rendezésével, illetve a sportlétesítmény technikai színvonalával kapcsolatban követelményeket állapíthat meg;

c) meghatározhatja a kötelezően foglalkoztatandó hivatásos sportolók legkisebb számát, valamint a sportszervezet által a különböző utánpótlás-bajnokságokba kötelezően nevezendő csapatok számát;

d) előírhatja a hivatásos versenyrendszerben induló sportszervezetek pénzügyi tervének, illetve az Sztv. szerinti előző évi beszámolójának a szakszövetség részére való benyújtását.

(5) A szakszövetség a hivatásos versenyrendszerről rendelkező versenyszabályzatában kimondhatja, hogy a hivatásos versenyrendszerben

a) csak sportvállalkozás, vagy

b) csak részvénytársaságként működő sportvállalkozás vehet részt, illetve

c) a részt vevő részvénytársaság alaptőkéjének a külön jogszabályban az alaptőkére megállapított legkisebb értéknél nagyobbnak kell lennie.

(6) Ha a szakszövetség a versenyszabályzatában nem korlátozza, a hivatásos versenyrendszerben induló sportvállalkozás amatőr sportolókat is foglalkoztathat, továbbá amatőr tartalék- vagy utánpótlás-csapatokkal is rendelkezhet, illetve a - szakszövetség előírásaitól függően - rendelkeznie kell.

(7) Ha a szakszövetség nem korlátozza, sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerben is részt vehet. Ez esetben a szakszövetségnek a versenyszabályzatában meg kell határoznia a sportvállalkozás által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát.

34. § (1) Ha a szakszövetség szabályzata előírja, a hivatásos versenyrendszerben részt vevő sportszervezetek kötelesek a szabályzatban meghatározott kereskedelmi jogaikat ellenérték fejében a szakszövetségre ruházni.

(2) A hivatásos versenyrendszerben részt vevő sportszervezet köteles a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót alkalmazni (választani), valamint a szakszövetség hivatásos tagozata könyvvizsgálójának lehetővé tenni a sportszervezet könyveibe való korlátlan betekintést.

(3) A sportszervezetnek felhatalmazást kell adnia az adóhatóság, valamint a számláját vezető bank számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól, valamint pénzügyi forgalmáról a szakszövetség hivatásos tagozatának könyvvizsgálóját kérelemre tájékoztathassa.

(4) A sportszervezetek a játékjog használati jogának átruházásáért egymásnak átigazolási díjat, valamint a hivatásos sportolónak igazolási díjat, illetve részesedést kizárólag szerződés alapján és sportolónként külön fizethetnek. A játékjog használati jogának átruházásáról szóló szerződés érvénybelépéséhez a szakszövetség ellenjegyzése szükséges.

(5) A játékjog használati jogát átruházó hivatásos sportoló, illetve sportszervezet - a szakszövetség által meghatározott határidőn belül - a játékjog használati joga átruházásáért szerződés szerint fizetendő igazolási díj, illetve átigazolási díj:

a) egy százalékának megfelelő összeget köteles átigazolási jutalékként a szakszövetségnek befizetni;

b) négy százalékának megfelelő összeget köteles az utánpótlás-nevelést támogató szakszövetségi alapba befizetni.

(6) Azok a sportszervezetek, amelyek a játékjog használati jogának egymás közötti átruházása során nem a (4)-(5) bekezdés szerinti igazolási, átigazolási előírásnak megfelelően járnak el, a hivatásos versenyrendszerben nem indulhatnak, illetve a hivatásos versenyrendszerből azokat ki kell zárni.

(7) Azoknak a hivatásos sportolóknak, akik a játékjog használati jogának átruházása során nem a (4)-(5) bekezdés szerinti igazolási, átigazolási előírásnak megfelelően járnak el, a hivatásos sportolói versenyengedélye e törvény alapján érvényét veszti.

(8) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott igazolási, átigazolási előírást a magyarországi sportszervezettől külföldi sportszervezethez igazolásra, valamint külföldi sportszervezettől magyarországi sportszervezethez való igazolásra is alkalmazni kell.

(9) Amennyiben a hivatásos sportoló, illetve a sportszervezet az (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, a szakszövetség jogosult a hivatásos sportoló versenyengedélyének visszavonására, illetve a sportszervezetnek a hivatásos versenyrendszerből való kizárására.

Hivatásos versenyrendszer csapatsportban

35. § (1) A csapatsportba tartozó sportágak esetében a hivatásos versenyrendszerben csak sportvállalkozás vehet részt.

(2) A szakszövetség hivatásos tagozata a sportág hivatásos versenyrendszerében kizárólagosan jogosult

a) kollektív szerződést kötni;

b) meghatározni, hogy a sportszervezet mikor, milyen feltételekkel köthet hivatásos sportolóval munkaszerződést, illetve munkavégzésre irányuló egyéb szerződést;

c) meghatározni, hogy a sportszervezet egy csapatnak havonta összesen mekkora összegű juttatást adhat;

d) a szakszövetség e törvény szerinti döntésétől függően a kereskedelmi jogokat hasznosítani.

(3) Csapatsport esetén a sportszervezet hivatásos sportolót csak akkor foglalkoztathat, ha a sportszervezet hivatásos versenyrendszerben vesz részt.

(4) Az igazolási, átigazolási díj felső határát a szakszövetség hivatásos tagozata szabályzatában megállapíthatja.

Vegyes (nyílt) versenyrendszer

36. § (1) Vegyes (nyílt) rendszerű versenyrendszerben amatőr és hivatásos sportoló egyaránt részt vehet.

(2) Csapatsport esetén a szakszövetség vegyes (nyílt) versenyrendszert csak akkor írhat ki, ha hivatásos versenyrendszert is működtet.

IX. Fejezet

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG

A Magyar Olimpiai Bizottság jogállása

37. § (1) A Magyar Olimpiai Bizottság köztestület, amely a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül.

(2) A MOB működése feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.

(3) A MOB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.

A Magyar Olimpiai Bizottság céljai és feladatai

38. § (1) a MOB feladatai elsősorban:

a) a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzések, feladatok végrehajtása;

b) a szakszövetségekkel együttműködve a sportolók olimpiai játékokra való felkészülésének, illetve részvételének szakmai elősegítése, az olimpiai mozgalom fejlesztése;

c) az olimpiai mozgalom feladataira biztosított állami támogatás felhasználásáról való döntés;

d) az olimpiai játékok jelképeinek védelme az olimpiai mozgalom érdekében;

e) az olimpiai mozgalom eszményének jegyében az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomban ható káros jelenségek ellen;

f) együttműködés a miniszterrel a kiemelt sportstratégiai célok megvalósítása során.

(2) A MOB kizárólagosan jogosult a NOB előírásaival összhangban

a) sportágak és sportolók nevezésére az olimpiai játékokra;

b) olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az "olimpia" és az "olimpiai" elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú használatára, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére.

A Magyar Olimpiai Bizottság szervezete

39. § (1) A MOB elnökségének tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet.

(2) A MOB elnökségének tagja nem lehet olyan állami vezető, aki a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kátjátv.) személyi hatálya alá tartozik.

(3)[31] A MOB elnökségének tagjait a közgyűlés választja meg. A MOB elnökségében az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy e képviselők számának meg kell haladnia a MOB elnöksége taglétszámának ötven százalékát.

(4) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(5) A MOB közgyűlésén a miniszter, valamint a Nemzeti Sportszövetség elnöke és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnöke tanácskozási joggal vesz részt.

(6) A MOB közgyűlése köteles könyvvizsgálót választani, akinek működésére a külön jogszabály rendelkezései alkalmazandók.

(7) A MOB részletes szervezeti és működési szabályait a NOB szabályainak, valamint e törvény, a Ptk., az Et. és a Kszt. rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

X. Fejezet

A NEMZETI SPORTSZÖVETSÉG

A Nemzeti Sportszövetség jogállása

40. § (1)[32] A Nemzeti Sportszövetség az általa nyilvántartásba vett szakszövetségek és az adott sportágban - a szakszövetség hiánya miatt - a szakszövetségi feladatokat ellátó és a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő sportszövetségek, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván.

(2) A Nemzeti Sportszövetség jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.

A Nemzeti Sportszövetség feladatai

41. § (1) A Nemzeti Sportszövetség:

a)[33] az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik az állami támogatásnak a szakszövetségek közötti felosztásáról;

b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a szakszövetségek közös érdekeit;

c) koordinálja a szakszövetségek tevékenységét;

d) sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;

e) együttműködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel a magyar sport fejlesztésében;

f) véleményt nyilvánít a sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket;

g) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében;

h) működteti a Sport Állandó Választott Bíróságot;

i) segíti az utánpótlás-nevelést;

j) nyilvántartja a versenyszerű sporttal foglalkozó sportszövetségeket;

k) végzi a szakszövetségek minősítését és azokat sportági országos szakszövetségként nyilvántartja;

l) könyvvizsgálója által ellenőrzi a szakszövetségek gazdálkodását, aminek keretében korlátlanul betekint a szakszövetségek könyveibe.

(2) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a társadalmi szervezetként a bíróság által nyilvántartásba vett sportszövetség:

a) fő tevékenységként versenyszerű sporttal kapcsolatos, különösen sportszervező, sportot támogató, valamint a sporttal összefüggő érdekképviseleti tevékenységet végezzen;

b) fő tevékenységét országos jelleggel folytassa.

XI. Fejezet

A NEMZETI SZABADIDŐSPORT SZÖVETSÉG

A Nemzeti Szabadidősport Szövetség jogállása

42. § (1)[34] A Nemzeti Szabadidősport Szövetség a szabadidősport, valamint a diák- és rétegsport területén működő országos sportszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván.

(2) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.

A Nemzeti Szabadidősport Szövetség feladatai

43. § (1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség

a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a szabadidő- és rétegsportok, valamint a fogyatékosok sportja állami támogatásának a tagok közötti felosztásáról;

b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, valamint más rétegsportok, továbbá a fogyatékosok sportjának érdekeit;

c) koordinálja a sportszövetségek tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;

d) véleményt nyilvánít a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági, valamint más rétegsportokat, továbbá a fogyatékosok sportját érintő sportpolitikai kérdésekben, e területeken kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket;

e) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében;

f) együttműködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében;

g) segíti az utánpótlás-nevelést;

h) nyilvántartja a szabadidősporttal foglalkozó sportszövetségeket.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a társadalmi szervezetként a bíróság által nyilvántartásba vett sportszövetség:

a) fő tevékenységként szabadidősporttal; gyermek- és ifjúsági sporttal, a nők és a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjával vagy egyéb rétegsporttal kapcsolatos, különösen sportszervező, sportot támogató, valamint a szabadidősporttal összefüggő érdekképviseleti tevékenységet végezzen;

b) fő tevékenységét országos jelleggel folytassa.

XII. Fejezet

A FOGYATÉKOSOK NEMZETI SPORTSZÖVETSÉGE

A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének jogállása

44. § (1)[35] A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja területén működő, a 92. §-ban meghatározott sportszövetségek önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván.

(2) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége alanyi jogon tagja a Nemzeti Sportszövetségnek és a Nemzeti Szabadidősport Szövetségnek, amelyek közgyűlésein egy-egy szavazattal rendelkezik. Mindkét szervezet elnökségébe legalább egy-egy, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége által jelölt tagot kell választani.

(3) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.

A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének feladatai

45. § (1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége

a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a fogyatékosok sportját támogató állami anyagi eszközöknek a tagok közötti felosztásáról;

b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a fogyatékosok sportjának érdekeit;

c) koordinálja a sportszövetségek és az egyéb tagszervezetek tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;

d) véleményt nyilvánít a fogyatékosok sportját érintő sportpolitikai kérdésekben, e területeken kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket;

e) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) és a fogyatékosok nemzetközi sportszervezetei tevékenységében;

f) elősegíti és koordinálja a magyar sportolóknak a speciális világjátékokon való részvételét;

g) kidolgozza a speciális világjátékokra való előkészületek és az azokon való részvétel pénzügyi tervét;

h) segíti az utánpótlás-nevelést a versenyszerű és szabadidősportban;

i) nyilvántartja a fogyatékosok országos sportszövetségeit.

(2) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a társadalmi szervezetként a bíróság által nyilvántartásba vett sportszövetség:

a) fő tevékenységként a fogyatékosok sportjával kapcsolatos, különösen sportszervező, sportot támogató, valamint a fogyatékosok sportjával összefüggő érdekképviseleti tevékenységet végezzen;

b) fő tevékenységét országos jelleggel folytassa.

XIII. Fejezet

A NEMZETI SPORTSZÖVETSÉGEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

Gazdálkodás

46. § (1) A Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (a továbbiakban együtt: nemzeti sportszövetségek)

a) a tagok által fizetendő egyszeri hozzájárulásból, valamint

b) az állam által a létrehozáshoz nyújtott központi költségvetési támogatásból

származó bevételekből gazdálkodnak.

(2) A tagok éves tagdíj fizetésére kötelesek.

Szervezeti felépítés

47. § (1) A nemzeti sportszövetségek legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az elnök, az alelnök (alelnökök) és az elnökség tagjainak, valamint az ellenőrző testület elnökének és tagjainak - a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel történő - megválasztása, valamint visszahívása;

c) az elnökség Sztv. szerinti beszámolójának és szakmai beszámolójának, a közhasznúsági jelentésnek és az elnökség következő évi pénzügyi és szakmai tervének elfogadása;

d) az állami támogatás tagszervezetek közötti felosztásáról szóló döntés;

e) minden olyan kérdés, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A Nemzeti Sportszövetség esetében a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásakor tagszervezetek alatt kizárólag a szakszövetségek értendők.

(4) A nemzeti sportszövetségek ügyintéző-képviselő szerve az elnökség, amely

a) a Nemzeti Sportszövetség esetében tizenöt,

b) a Nemzeti Szabadidősport Szövetség esetében tizenegy,

c) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége esetében kilenc

tagból áll.

(5) A nemzeti sportszövetségek irodáját az elnökség által kinevezett főtitkár vezeti. A gazdálkodás ellenőrzését a közgyűlés által választott ellenőrző testület végzi, amely a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség esetében öt, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége esetében három tagból áll.

(6) Az elnököt, alelnököt (alelnököket) és az elnökség tagjait, valamint az ellenőrző testület elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre választja. A választhatóságnak feltétele, hogy a jelölt felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkezzen. Az elnököt, alelnököt (alelnököket) és az elnökség tagjait, valamint az ellenőrző testület elnökét és tagjait a miniszter tisztségükben megerősíti.

(7) A Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség közgyűlése a (6) bekezdés szerinti választást a 44. § (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel folytatja le.

(8) Az elnökség és az ellenőrző testület tagja, valamint a főtitkár nem lehet olyan állami vezető, aki a Kátjátv. személyi hatálya alá tartozik.

(9) A Nemzeti Sportszövetség elnökségének legalább öt tagját az olimpiai sportágakat képviselő szakszövetségek, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége elnökségéből kell választani.

48. § (1) Az ellenőrző testület írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az elnökség Sztv. szerinti beszámolójáról és szakmai beszámolójáról, a közhasznúsági jelentésről és az elnökség következő évi pénzügyi és szakmai tervének elfogadásáról nem dönthet.

(2) A nemzeti sportszövetségek kötelesek könyvvizsgálót alkalmazni (választani) gazdálkodásuk ellenőrzésére. A könyvvizsgáló működésére a külön jogszabály rendelkezései alkalmazandók.

(3) A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az elnökség Sztv. szerinti beszámolójáról, a közhasznúsági jelentésről és az elnökség következő évi pénzügyi tervének elfogadásáról nem dönthet.

(4) A nemzeti sportszövetségek közgyűlésein a miniszternek és a MOB elnökének képviselői tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) A közgyűlésen a (4) bekezdés szerint vesznek részt

a) a Nemzeti Sportszövetség esetében a Nemzeti Szabadidősport Szövetség,

b) a Nemzeti Szabadidősport Szövetség esetében a Nemzeti Sportszövetség,

c) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége esetében a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség

elnökének képviselői.

(6) A nemzeti sportszövetségek részletes szervezeti és működési szabályait az alapszabály határozza meg.

(7) A nemzeti sportszövetségek működésére és megszűnésére a Ptk. és az Et. előírásai is irányadóak.

A miniszter törvényességi felügyeleti eljárásának szabályai

49. § A nemzeti sportszövetségek működése feletti törvényességi felügyeletet a miniszter gyakorolja.

50. § (1) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy

a) a nemzeti sportszövetségek alapszabályai jogszerűek-e;

b) a nemzeti sportszövetségek más szabályzatai, a nemzeti sportszövetségek szerveinek és tisztségviselőinek a határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetve az alapszabályt.

(2) A nemzeti sportszövetségek az alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetve a felhívástól számított tizenöt napon belül - törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátják. A miniszter álláspontjáról a nemzeti sportszövetségeket a döntés, határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja.

(3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(4) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, a nemzeti sportszövetségek más szabályzata vagy szervének, illetve tisztségviselőjének határozata jogszabálysértő, illetőleg alapszabály-ellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja a nemzeti sportszövetségek érintett szervét, tisztségviselőjét a jogsértés megszüntetésére. A nemzeti sportszövetségek szerve (tisztségviselője) köteles - a miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogsértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(5) Ha a nemzeti sportszövetségek érintett szerve (tisztségviselője) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidő lejártától számított harminc napon belül - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a közigazgatási perekre irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet a jogsértő nemzeti sportszövetséggel szemben kell benyújtani.

(6) Ha a bíróság az (5) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként jogsértést állapít meg:

a) a jogsértő alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértő részét hatályon kívül helyezi, és új döntés meghozatalát rendeli el;

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására vagy a nemzeti sportszövetségek jogsértően működő szervének (tisztségviselőjének) választására jogosult másik szerv összehívását;

c) a nemzeti sportszövetségek jogsértő szerve (tisztségviselője) működését felfüggesztheti, vagy a nemzeti sportszövetségek szervének ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.

51. § (1) A felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a nemzeti sportszövetségek illetékes szervét.

(2) A felügyelő biztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelő biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelő biztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki.

(3) A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött nemzeti sportszövetség viseli.

(4) A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható.

XIV. Fejezet

A SPORTKÖZALAPÍTVÁNYOK

52. § (1) A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány (a továbbiakban: Wesselényi Közalapítvány) és a Mező Ferenc Közalapítvány (a továbbiakban együtt: sportközalapítványok) a sport támogatási rendszerének működtetésével összefüggésben az e törvényben meghatározott feladatokat látnak el.

(2) A sportközalapítványok kuratóriumai kilenc-kilenc tagból állnak és megbízatásuk ideje öt év.

(3) A sportközalapítványok kuratóriumainak tagjait a miniszter javaslatára a Kormány kéri fel. A kuratóriumi tagok a közalapítványnál végzett tevékenységükkel kapcsolatban felmerült igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

(4) A sportközalapítványok kuratóriumainak tevékenységét az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága által megválasztott három-három személyből álló felügyelő bizottságok ellenőrzik, amelyek megbízatási ideje öt év.

(5) A kuratóriumok és a felügyelő bizottságok tagja nem lehet olyan állami vezető, aki a Kátjátv. személyi hatálya alá tartozik.

(6) A sportközalapítványok szervezeti és működési szabályzatait a kuratóriumok állapítják meg.

(7) A sportközalapítványok minden évben az Sztv. előírásainak megfelelő beszámolót kötelesek készíteni az előző évi tevékenységükről. A beszámolót a miniszter véleményezi.

XV. Fejezet

A SPORT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTT BÍRÓSÁG

53. § (1) A Sport Állandó Választott Bíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény rendelkezései szerint működik, a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján az alábbi ügyekben:

a) a szakszövetségek egymás közötti, illetve a Nemzeti Sportszövetséget, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséget, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét vagy a Magyar Olimpiai Bizottságot érintő, sporttal kapcsolatos jogvitákban;

b) a szakszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - sporttal kapcsolatos - jogvitáiban;

c) a szakszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban;

d) a sportszervezetek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, valamint a sportszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban.

(2)[36]

(3) A Sport Állandó Választott Bíróság tagjaira - a MOB és a nemzeti sportszövetségek elnökei együttes véleményének figyelembevételével - a miniszter tesz javaslatot, amely alapján a Nemzeti Sportszövetség elnöksége választja a tagokat a jogi szakvizsgával és legalább ötéves jogi gyakorlattal, valamint az illetékes ügyvédi, közjegyzői kamara vagy jogászegyleti elnökség ajánlásával rendelkező jogászok közül.

(4) A Sport Állandó Választott Bíróság a tagok közül négy évre elnököt és alelnököt választ.

(5) A Sport Állandó Választott Bíróság eljárásának alapvető célja a felek kölcsönös érdekeinek figyelembevételével egyezség létrehozása. Ha egyezség nem jön létre, a Sport Állandó Választott Bíróság kötelező döntést hozhat.

(6) A Sport Állandó Választott Bíróság a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalástól számított harminc napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni.

HARMADIK RÉSZ

AZ ÁLLAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI

XVI. Fejezet

AZ ÁLLAM SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI

A sport szabályozása és ellenőrzése

54. § A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:

a) meghatározza a szervezett formában történő sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit;

b) az alsó-, a közép-, és a felsőfokú oktatás során közreműködik a rendszeres testedzés feltételeinek megteremtésében a nevelési-oktatási intézményekben, a felsőoktatási intézményekben és a kollégiumokban;

c) elősegíti ez egészséges életmód és a szabadidősport feltételeinek megteremtését;

d) e törvénybe foglaltak szerinti különleges eszközökkel is támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját;

e) törvényességi felügyeletet gyakorol a köztestületek, a szakszövetségek, a sportszövetségek és a sportszervezetek működése felett;

f) korlátozza a sport önveszélyeztető, káros megnyilvánulását és ellenőrzi a doppingtilalom betartását;

g) közreműködik abban, hogy az egyes sportágakban a sporttevékenység ugyanazon elvek és szempontrendszer alapján legyen végezhető;

h) ösztönzi a sportvállalkozásokat, a sportpiac kialakulását és rendeltetésszerű működését;

i) a környezetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz létre;

j) gondoskodik a kincstári vagyon részét képező, valamint az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportlétesítmények fenntartásáról és rendeltetésszerű hasznosításáról;

k) támogatja a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények karbantartását, korszerűsítését, illetve fejlesztését;

l) közreműködik a sportrendezvények biztonságos lebonyolításában;

m) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben;

n) támogatja az olimpiai mozgalmat, a Magyar Köztársaság sportolóinak, sportszervezeteinek részvételét az olimpiákon és más, kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyeken, ideértve a speciális világjátékokat, valamint a fogyatékosok más kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyeit is;

o) támogatja a sportszakember-képzést, a sportorvosi tevékenység fejlesztését, és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenységet;

p) működteti az állami sportinformációs rendszert.

Az Országgyűlés feladatai

55. § Az Országgyűlés megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit érintő törvényeket, illetve határozatokat és folyamatosan ellenőrzi azok végrehajtását.

A Kormány feladatai

56. § (1) A Kormány kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyűlésnek a sporttal kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására, illetve egyéb döntések meghozatalára.

(2) A Kormány az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban megalkotja a szükséges jogszabályokat, és meghozza az egyéb döntéseket, amelyek keretében:

a) a költségvetésről szóló törvénnyel összhangban meghatározza a sport állami támogatásának alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit;

b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt, valamint előkészíti, illetve megköti a sporttal kapcsolatos tárgykörbe tartozó nemzetközi szerződéseket;

c) koordinálja a miniszterek és az országos hatáskörű szervek sporttal kapcsolatos tevékenységét.

Az ifjúsági és sportminiszter feladatai

57. § (1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásáról a miniszter gondoskodik.

(2) A miniszter:

a) előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket;

b) ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat, ellenőrzi e pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről;

c) a Kormány rendelete alapján, illetőleg az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében rendeletet ad ki;

d) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról;

e) szervezi a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggő állami feladatok ellátását és elősegíti a magyarországi sport világesemények megvalósulását;

f) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak ellátásához;

g) részt vesz az Országos Területfejlesztési Tanács és a regionális fejlesztési tanácsok munkájában, valamint kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal;

h) együttműködik a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzeti Sportszövetséggel, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével, valamint kapcsolatot tart a szakszövetségekkel, a sportszövetségekkel, a sportközalapítványokkal és a sport területén működő érdekképviseletekkel;

i) irányítja a felügyelete alá tartozó intézményeket;

j) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket;

k) programokat dolgoz ki a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nők és a családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsőoktatás sportjának, valamint a sporttal foglalkozó vállalkozásoknak a támogatására;

l) vagyonkezelési szerződés alapján gondoskodik az állami tulajdonú sportlétesítmények fenntartásáról, felújításáról, korszerűsítéséről és kommunikációs, valamint építészeti akadálymentesítéséről;

m) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok bevonásával, valamint a helyi önkormányzatok, a szakszövetségek és a sportszövetségek közreműködésével kialakítja és működteti az állami sportinformációs rendszert;

n) ellátja a részére jogszabályban, valamint a Kormány által meghatározott egyéb feladatokat;

o) gondoskodik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben hatáskörébe tartozó feladatok teljesítéséről, valamint a sport szakmai (sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítása érdekében együttműködik más minisztériumokkal, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával, továbbá az Országos Sportegészségügyi Intézettel;

p) együttműködik más minisztériumokkal a sport szakmai hátterének biztosításában;

q) ellenőrzi az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény alapján tulajdonba adott ingatlanok működtetését és a tulajdonba adás alapjául előírt feltételek folyamatos meglétét.

A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal feladatai

58. § (1) A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal:

a) közreműködik - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján - a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak ellátásában;

b) a külön jogszabályban meghatározott módon közreműködik az állami sportinformációs rendszer kialakításában, működtetésében.

(2) A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok sporttal kapcsolatos tevékenységének sportszakmai irányítását a miniszter látja el.

XVII. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI

Települési feladatok

59. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata illetékességi területén a helyi sporttevékenység támogatása.

(2) Ennek formái különösen:

a) a sport hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelő helyi sportkoncepció meghatározása és megvalósítása;

b) az a) pont szerinti célok alapján a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködés;

c) a tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása, működtetése;

d) az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

(3)[37] A megyei jogú városi, a fővárosi, a fővárosi kerületi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladata keretében illetékességi területén a (2) bekezdésben foglaltak mellett - lehetőségei szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működésének feltételeit is.

60. § (1) A települési önkormányzat az 59. §-ban meghatározott kötelező feladatai mellett illetékességi területén a helyi sporttevékenységet elsősorban a következő módon támogathatja:

a) a tulajdonában álló sportlétesítmények fejlesztésével;

b) a külön jogszabályban meghatározott nemzeti sportszabvány alapján új sportlétesítmények építésével;

c) a szabadidősport feltételeinek fejlesztésével;

d) a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának; illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának segítésével;

e) adottságainak megfelelő részvétel a nemzetközi sportkapcsolatokban;

f) az iskolán kívüli, önszerveződő sporttevékenység feltételeinek elősegítésével;

g) a nemzeti és a nemzetközi sport népszerűsítésében közreműködéssel.

(2)[38] A fővárosi és a megyei jogú városi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltak mellett illetékességi területén segítheti az olimpiai utánpótlás-műhelyek működését.

(3) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén ellátja a 61. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.

Térségi feladatok

61. § (1)[39] A megyei (fővárosi) önkormányzat feladatai illetékességi területén, a sport hosszú távú fejlesztési céljaira figyelemmel, a következők:

a) a sporttal foglalkozó helyi szervezetek támogatása;

b) a területi versenyrendszerek kialakításának és működtetésének, sportrendezvények szervezésének segítése;

c) a szakszövetség területi szervei működésének segítése;

d) a szakszövetségekkel való együttműködés az éves verseny-, illetve szabadidősport-naptár összeállításában;

e) közreműködés a szakszövetségekkel együttműködve a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben, valamint az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben;

f) a sportorvosi tevékenység támogatása;

g) az 59. § (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban foglalt feladatok ellátása.

(2)[40] A megyei (fővárosi) önkormányzat illetékességi területén az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a helyi sporttevékenységet elsősorban a 60. § (1) bekezdésének a)-e) és g) pontjaiban meghatározott módon támogathatja.

(3) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos, az (1) bekezdésben, az 59. §-ban és a 62. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint önálló normatív támogatásban részesülnek. Ezen kívül részükre a feladatellátáshoz szükséges egyéb pénzügyi eszközöket a költségvetési fejezetek ágazati, szakmai célú támogatási pénzeszközei terhére kell biztosítani, az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok szerint, elsősorban pályázati rendszer keretében.

(4) Az e törvényben meghatározott feladataik alapján a helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a helyi önkormányzat sporttevékenységgel kapcsolatos részletes feladatait és kötelezettségeit, valamint a helyi önkormányzat költségvetéséből sportra fordítandó összeget.

NEGYEDIK RÉSZ

A SPORT SZABÁLYOZÁSA ÉS TÁMOGATÁSA

XVIII. Fejezet

AZ ISKOLAI ÉS EGYETEMI SPORT FEJLESZTÉSE

Iskolafejlesztés

62. § (1) Iskola, kollégium és óvoda nem építhető a lakosság és a tanulók számához viszonyított, külön jogszabályban meghatározott méretű tornaterem vagy tornaszoba nélkül.

(2) A tornateremmel nem rendelkező, már működő iskola, illetve kollégium fenntartója köteles a tanulók részére a külön jogszabályban meghatározott sportolási lehetőséget biztosítani.

Az iskolai és az egyetemi (főiskolai) sport

63. § (1) A közoktatási intézményekben a tanulók szervezett formában való rendszeres testedzéséhez, sporttevékenységéhez szükséges feltételeket biztosítani kell.

(2) A felsőoktatási intézményekben a hallgatók intézményen belüli, szervezett formában való rendszeres testedzéséhez, sporttevékenységéhez (a továbbiakban: egyetemi sport) szükséges feltételeket biztosítani kell.

(3) Az állam az egyetemi sport feltételeinek megteremtését és folyamatos biztosítását a Nemzeti Szabadidősport Szövetségen keresztül támogatja.

(4) Az egyetemi sport támogatásának feltételeit - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénnyel összhangban -, valamint az iskolai sportkörök keretében megvalósuló sporttevékenység támogatási feltételeit külön jogszabály határozza meg.

(5) A közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához a sport területén szükséges, külön jogszabályban meghatározott képesítések mellett a szakszövetség előzetes hozzájárulása is szükséges.

(6) A szakszövetség a hozzájárulást szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében adja ki.

XIX. Fejezet

SPORTLÉTESÍTMÉNYEK

Sportlétesítmény építése, korszerűsítése

64. § (1) Új sportlétesítmény csak úgy építhető, hogy a fogyatékos sportolók és nézők számára mind építészeti, mind pedig kommunikációs szempontból akadálymentes legyen. A sportlétesítmények korszerűsítésénél is figyelemmel kell lenni a fogyatékos személyek érdekeire.

(2) A sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelmi hatóság, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) a versenyrendszer első sportrendezvénye előtt harminc nappal közösen ellenőrzi.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés időpontjáról - azt legalább tizenöt nappal megelőzően - a sportlétesítmény üzemeltetője értesíti az érintett szervezeteket.

(4) A sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos részletes településrendezési, építésügyi, sportszakmai, egészségügyi, környezet- és természetvédelmi feltételeket külön jogszabály állapítja meg.

Állami tulajdonban lévő sportlétesítményekkel való gazdálkodás

65. § (1) A külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, védett természeti területnek nem minősülő, a kincstári vagyon körébe tartozó sportlétesítmények felett a vagyonkezelői jogokat - a 90. §-ban foglaltakra is figyelemmel - a miniszter gyakorolja, és gondoskodik e vagyon hasznosításáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sportlétesítményekkel való gazdálkodásra a miniszter közhasznú szervezetet hozhat létre, amely a vagyonkezelői jogot versenyeztetés nélkül, ingyenesen szerezheti meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti gazdálkodásra a kincstári vagyon hasznosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, védett természeti területnek nem minősülő, kincstári vagyont képező és a minisztérium vagyonkezelésében lévő sportlétesítményeket - kivéve a 90. § szerinti sportcélra szolgáló építményeket - a miniszter kezdeményezésére a kincstári vagyonért felelős miniszter

a) ingyenesen vagy kedvezményesen helyi önkormányzatok, szakszövetségek, sportszövetségek, illetve sportegyesületek, vagy kedvezményesen sportvállalkozások tulajdonába adhatja;

b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) meghatározott előírások megfelelő alkalmazásával értékesítheti.

(5) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó védett természeti területnek minősülő sportlétesítmény (4) bekezdés szerinti elidegenítése a külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárólag a környezetvédelmi miniszter egyetértésével, a védelem célját nem veszélyeztetve, a védettségből eredő korlátozások, tilalmak maradéktalan betartásával és legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel történő csere esetén lehetséges.

(6) Ingyenesen vagy kedvezményesen történő átruházás esetén a kedvezményezett legalább tizenöt évig csak a miniszter engedélyével idegenítheti el, illetve terhelheti meg az ingatlant, amelyet csak sportcélokra használhat. A tulajdon-átruházási szerződésben a kötelezettségek teljesítésére megfelelő biztosítékot és ellenőrzési lehetőséget kell kikötni.

(7) A kincstári vagyon körébe tartozó sportcélú ingatlan, illetve sportlétesítmény értékesítésére csak a miniszter egyetértése esetén kerülhet sor.

(8) A privatizációért felelős miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlása során az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportcélú ingatlan, illetve sportlétesítmény értékesítését megelőzően köteles a miniszter véleményét kikérni.

(9)[41] Az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények értékesítéséből származó bevételt a költségvetési törvényben meghatározottak szerint sportlétesítmények építésére, illetve fejlesztésére lehet felhasználni.

66. § (1) Az állami tulajdonban lévő sportlétesítményeket illetően a vagyonkezelő a sportszervezetekkel - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel - bérleti szerződést köthet.

(2) A bérleti szerződés csak határozott időtartamú lehet és legfeljebb tíz évre szólhat. A szerződésben megállapított időtartam után a bérlővel újabb bérleti szerződés köthető.

XX. Fejezet

A SPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE

A támogatás forrásai

67. § (1) Az állam a sporttevékenység folytatásához évente a költségvetési törvényben foglaltak szerinti összegű támogatást nyújt. A (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével a támogatás szerződés alapján vehető igénybe. A szerződés megkötésére, teljesítésére, az abban foglaltak ellenőrzésére, a támogatás igénybevételére az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) A bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának tizenöt százaléka a Nemzeti Szabadidősport Szövetséget illeti meg. E játékadó harmincöt százalékát a minisztérium költségvetési fejezetében a sport támogatására felhasználható bevételként kell előirányozni.

(3) A sorsolásos játékok játékadójának tizenkét százaléka a Wesselényi Közalapítványt illeti meg.

(4) A totó játékadóját a minisztérium költségvetési Fejezetében a labdarúgás támogatására felhasználható bevételként kell előirányozni.

A versenyszerű sport támogatása

68. § (1) A szakszövetségek állami támogatása - a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - a Nemzeti Sportszövetségen keresztül történik. A miniszter évente rendeletben határozza meg a szakszövetségek részére nyújtandó támogatás feltételeit és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének tagjai részére nyújtandó együttes támogatás összegét.

(2) A szakszövetségek támogatására rendelkezésre álló összegnek a szakszövetségek közötti felosztásáról a Nemzeti Sportszövetség közgyűlése dönt.

(3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti döntés és az (1) bekezdés szerinti rendeletben foglaltak alapján köt állami támogatási szerződést a szakszövetségekkel. A miniszter a szerződéskötést megtagadhatja, ha a közgyűlés döntése ellentétes az (1) bekezdés szerinti rendeletben foglaltakkal.

(4) A miniszter a szakszövetségekkel kötött támogatási szerződések végrehajtásának ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodik.

A szabadidősport és a sportolók tanulmányainak támogatása

69. § (1) A szabadidősport, valamint a fogyatékosok e keretek közötti sportjának állami támogatása alapvetően a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, valamint a Wesselényi Közalapítvány útján történik. A támogatás feltételeit a miniszter évente rendeletben állapítja meg.

(2) Az állam a sportolók tanulmányainak elősegítése érdekében sportiskola- és Gerevich Aladár tanulmányi ösztöndíj-rendszert tart fenn.

(3) A sportiskolarendszer támogatása és a tanulmányi ösztöndíjrendszer működtetése a Wesselényi Közalapítvány útján történik a miniszter által kiadott rendeletnek megfelelően.

(4) Tanulmányi ösztöndíj az iskolai rendszerben a következő iskolai végzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytató, kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó sportolók (ideértve a fogyatékos sportolókat is) részére adható:

a) első szakképzettség (szakképesítést igazoló szakmunkás-, szakiskolai vagy speciális szakiskolai bizonyítvány);

b) érettségi bizonyítvány;

c) főiskolai, illetve egyetemi oklevél.

(5) Tanulmányi ösztöndíjban részesülő sportoló hivatásos sportolói szerződéses jogviszonyt sportszervezettel nem létesíthet.

(6) A tanulmányi ösztöndíj adásának részletes feltételeit, valamint a sportiskolarendszer támogatásának feltételeit a Wesselényi Közalapítvány kuratóriuma határozza meg.

(7) A Wesselényi Közalapítvány a rendelkezésére álló forrásokat a következő célokra használhatja fel:

a) normatív támogatás;

b) feladathoz kötött fejlesztési támogatás;

c) pályázati rendszeren alapuló feladatellátás támogatás;

d) tanulmányi ösztöndíjrendszer fenntartása.

e)[42] sportösztöndíj-rendszer fenntartása.

(8)[43] A Wesselényi Közalapítvány működési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetésből folyósított támogatás öt százalékát.

A kimagasló sportteljesítmények és elsődleges sportcélok támogatása

70. § (1) Az olimpián szereplő sportágak, az olimpiai előkészületek és részvétel állami támogatása elsősorban a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül történik.

(2) A fogyatékosok sportja esetében a speciális világjátékokra való előkészületek és azokon történő részvétel állami támogatása elsősorban a Nemzeti Sportszövetségen keresztül történik.

(3) Az állam a hazai és nemzetközi versenyeken kimagasló teljesítmények elérését szolgáló sporttevékenységet, ideértve az utánpótlás-nevelést és a fogyatékosok sportját is, elsősorban a MOB, valamint a Nemzeti Sportszövetség rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel támogatja.

(4) A tanulmányokat nem folytató, a sportteljesítménye alapján az olimpián vagy a speciális világjátékokon kiemelkedő sporteredmény elérésére esélyes olimpiai vagy speciális világjáték-válogatott kerettag sportolók és azok edzői (a továbbiakban együtt: éremesélyesek) részére legfeljebb négy évre sportösztöndíj adható.

(5) A sportösztöndíj adásának feltételeit olimpiai éremesélyesek esetén - a szakszövetség javaslata alapján - a MOB, speciális világjátékokon éremesélyesek esetén a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapítja meg, és azt a Wesselényi Közalapítvány folyósítja.

(6) Az állam a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kimagasló sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek megbecsülését a Mező Ferenc Közalapítvány útján biztosítja.

(7) A miniszter támogatja a hosszú távú sportstratégia alapján meghatározott sportfejlesztési programokat, így különösen a sportágfejlesztéseket, az olimpiai műhelyeket, a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok, valamint a hátrányos helyzetűek és a fogyatékosok sportját, a sportlétesítmények korszerűsítését, továbbá a sportvállalkozásokat. E programokon kívül a miniszter sportszervezetek számára közvetlen támogatást nem nyújthat.

71. § (1) Az állam évente központi költségvetési támogatást nyújt a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége tagszervezeteinek működési kiadásai részleges fedezésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást az állam a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége részére a Nemzeti Sportszövetségen és a Nemzeti Szabadidősport Szövetségen keresztül nyújtja.

(3) A miniszter évente rendeletben határozza meg, hogy a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség költségvetéséből a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének tagjait együttesen mekkora összeg illeti meg. Ez az összeg az előző évi támogatásnál kisebb nem lehet. A rendeletben kell megállapítani azokat a szakmai feladatokat és szempontokat is, amelyek alapján a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a támogatást tagjai között felosztja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételét biztosító szerződés megkötéséről és a támogatás folyósításáról a miniszter gondoskodik.

(5) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének tagjaival a miniszter a támogatási szerződést közvetlenül köti meg.

A támogatás igénybevételének feltételei

72. § (1) A minisztérium, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, valamint a Wesselényi Közalapítvány csak akkor nyújthat szakszövetség, sportszövetség vagy sportszervezet részére támogatási szerződés alapján támogatást, ha annak

a) nincs lejárt köztartozása;

b) rendeltetésszerűen gazdálkodik; és

c) a korábban kapott támogatással megfelelő módon elszámolt.

(2) Nem kaphat támogatást

a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a Cstv. szerint végelszámolási, csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban;

b) az a szakszövetség, sportszövetség, illetve sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az Et. szerint eljárás van folyamatban;

c) az a sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint csődeljárás van folyamatban, vagy amely ellen a Cstv. szerinti felszámolási eljárás megindítása céljából kérelmet nyújtottak be.

(3) A miniszter a támogatási szerződéstől köteles elállni, ha a támogatott szervezet

a) a támogatás igénylésekor valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott,

b) köztartozása a szerződés megkötése óta lejárt és arra fizetési könnyítést sem kapott;

c) a támogatást nem a szerződésben megjelölt célra használta fel;

d) az (1) bekezdés szerinti feltételeket nem teljesítette;

e) a (2) bekezdés szerinti helyzetben van.

(4)[44] Az a gazdasági társaság, amelynek működésében az állam többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, csak a miniszter egyetértésével - az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szerv előzetes hozzájárulásával - nyújthat bármilyen jogcímen támogatást sportszervezetnek, sportcélú köztestületnek, sportközalapítványnak, szakszövetségnek vagy sportszövetségnek, illetve szerezhet tulajdoni részesedést sportvállalkozásban.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem érintik a szponzorálási vagy reklámszerződés megkötését, ha annak értéke éves szinten és gazdasági társaságonként nem éri el a tízmillió forintot.

Az olimpiai járadék

73. § (1) Harmincötödik életévének betöltését követő év január 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott keret tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként

a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon, vagy a FIDE által szervezett Sakkolimpián, illetve

b) 1984-től kezdődően Paralimpián vagy a Siketek Világjátékain

első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes).

(2) Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának időpontjától annak özvegye.

(3) Élete végéig járadékra jogosult az érmes járadékra jogosultságának időpontjától - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - annak edzője.

(4) Az edző - az érmes járadékra jogosultságának időpontjára tekintet nélkül - negyvenötödik életéve betöltését követő év január 1. napjától jogosult a járadékra.

(5) Az özvegy és az edző járadékra csak akkor jogosult, ha magyar állampolgár és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik.

(6)[45] Az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és a fizetésből élők előző évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg.

(7) A második helyezést elért érmes járadékának mértéke a (6) bekezdésben meghatározott járadék hatvan százalékának megfelelő összeg.

(8) A harmadik helyezést elért érmes járadékának mértéke a (6) bekezdésben meghatározott járadék negyven százalékának megfelelő összeg.

(9) Az érmes özvegye, illetve edzője élete végéig az érmes járadéka fele részének megfelelő özvegyi, illetve edzői járadékra jogosult.

74. §[46] (1) Az érmes csak a legjobb helyezése után járó járadék egyszeri igénylésére jogosult, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott esetet.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott esetet kivéve az özvegy és az edző csak egy járadékra jogosult, amelyet özvegy esetében az érmesnek az (1) bekezdés szerinti járadéka alapján, edző esetében a (4) bekezdés szerint kell megállapítani.

(3) Aki érmesként, özvegyként, illetve edzőként is járadékra jogosult, a 73. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott járadékokra együttesen jogosult.

(4) Az edzői járadékot az edzői jogosultság alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani abban az esetben is, ha az érmes másik olimpián elért helyezése után részesül járadékban.

(5) A járadékra jogosultságot és a járadékot a minisztérium - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogosult kérelmére állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a minisztérium éves költségvetésében kell biztosítani.

(6) A járadékra jogosult edző személyére a minisztériumnak az érmes-olimpiánként külön, az egyes olimpiákon elért legjobb helyezése alapján - tesz javaslatot, amelyhez a szakszövetség, valamint

a) a 73. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott verseny esetén a MOB,

b) a 73. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott verseny esetén a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége

véleményt csatol.

(7) E törvény alkalmazásában

a) olimpiai játékoknak minősülnek a szocialista országok versenyzői számára 1984-ben megrendezett "A" kategóriás nemzetközi versenyek is;

b) Sakkolimpiának minősülnek a FIDE tagszervezetei által a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és gyengénlátók számára 1984-től kezdődően megrendezett sakkolimpiák is.

(8) A járadékra jogosultságra és a járadék folyósítására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

XXI. Fejezet

A SPORTTAL KAPCSOLATOS SZERZŐDÉSEK, VALAMINT A KÖZVETÍTÉSI JOGOK HASZNOSÍTÁSA

Szponzorálási szerződés

75. § (1) Szponzorálási szerződésben a szponzor kötelezi magát, hogy pénz vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sporttevekenységét, a szponzorált pedig köteles lehetővé tenni, hogy sporttevékenységét a szponzor a marketing munkája során felhasználja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti marketing és egyéb reklámtevékenység során a sporttevékenységet egészségre ártalmas szolgáltatással, életmóddal összefüggésben tilos megjeleníteni.

(3) Szponzorálási szerződést jogi vagy természetes személlyel szakszövetség, sportszervezet és sportoló egyaránt köthet.

(4) A szponzorálási szerződésre egyebekben a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései az irányadóak.

Arculatátviteli (piacépítési) szerződés

76. § (1) Arculatátviteli szerződés alapján a felhasználó a sportszervezet nevét, emblémáját, híres sportolóinak nevét és képmását, illetve a sporttevékenységével összefüggő más eszmei javakat használ fel dísztárgyakon, ruházati termékeken, ajándéktárgyakon, hirdetőtáblákon és más eszközökön ellenérték fejében marketing tevékenységének alátámasztására a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.

(2) A sportoló nevét, képmását a sportszervezet arculatátviteli, reklám vagy egyéb szerződés keretében csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával használhatja fel, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A sportoló jó hírnevének és személyiségi jogainak védelmére egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

(3) Az arculatátviteli szerződésre egyebekben a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései az irányadóak.

Televíziós közvetítések engedélyezési jogának hasznosítása

77. § (1)[47] A sportági versenyek televíziós közvetítése engedélyezési jogának hasznosításáról a szakszövetség szabályzatban rendelkezik. A szabályzat elfogadása a szakszövetség közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályzatban meg kell határozni:

a)[48] hogy mely közvetítésekről, a szakszövetség melyik szerve jogosult a televíziós műsorszolgáltatókkal szerződést kötni;

b) a hasznosításból származó bevételnek a szakszövetség tagjai közötti elosztási módját és arányát is.

(3) A közvetítés engedélyezésének vagyoni értékű joga gazdasági társaság törzs(alap)tőkéjébe nem pénzbeli hozzájárulásként nem vihető be és korlátolt felelősségű társaság, illetve közhasznú társaság esetében mellékszolgáltatásnak sem minősülhet. A szakszövetség jogosult azonban a közvetítés engedélyezési jogát ügynöki (bizományosi) szerződésen keresztül is hasznosítani.

(4) A nem a szakszövetség által kiírt vagy szervezett versenyek közé tartozó sportrendezvény közvetítésének engedélyezési joga a szervező sportszervezetet illeti meg.

(5) A sportági nemzetközi szakszövetség által Magyarországon szervezett verseny közvetítése engedélyezési jogának hasznosítására a sportági nemzetközi szakszövetséggel kötött szerződésben foglaltak az irányadók.

(6)[49]

XXII. Fejezet

SPORTRENDEZVÉNY SZERVEZÉSE

A szervezésre jogosultak

78. § (1) Sportrendezvényt - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy (a továbbiakban együtt: szervező) szervezhet.

(2) Külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény szervezője csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportszövetség lehet.

A szervező felelőssége

79. § (1) A sportrendezvény helyszínén a szervező felel a sportrendezvény e törvényben, más jogszabályban, a versenykiírásban, valamint a szakszövetség és a sportági nemzetközi szakszövetség által meghatározott előírásoknak megfelelő és biztonságos megtartásáért.

(2) A sportrendezvény rendjének szabályozásáért, a szabályok betartásának ellenőrzéséért a szervező a felelős.

(3) A szervező köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása érdekében szükséges.

(4) A szervező a sportrendezvény biztonságára vonatkozó előírások felróható megszegésével másnak okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint felel. Rendező szerv, rendező megbízása esetén a szervező és a rendező szerv, rendező felelőssége egyetemleges.

(5) A szervező felelőssége a nézőknek a sportrendezvény helyszínére történő beléptetése megkezdésétől addig tart, amíg a nézők a sportrendezvény helyszínét elhagyják.

(6) A szakszövetség az (1) bekezdésben meghatározott előírások be nem tartása esetén a szervezővel szemben a külön jogszabályban meghatározott joghátrányt alkalmazza.

A szervezés feltételei

80. § (1) Sportrendezvény a szakszövetség, illetve a sportszövetség által meghatározott előírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szervezhető. Ha a versenyt sportági nemzetközi szakszövetség szervezi, a szervezéskor a sportági nemzetközi szakszövetség által meghatározott előírásokat is alkalmazni kell.

(2) Sportrendezvény csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely a sportrendezvény jellegére is tekintettel a sportrendezvényen résztvevők személyét és vagyonát nem veszélyezteti.

(3) Ha a sportrendezvényt nem sportlétesítményben tartják, a sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a szervező a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyoni biztonságára, valamint a környezet és a természet védelmére vonatkozó előírásokat teljesíteni.

(4) A szervező a sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a fogyatékos nézőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását, ott az akadálymentes közlekedést lehetővé tenni, és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni.

(5) A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapít meg.

81. § (1) A szervező köteles a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény esetében a belépőjegy-eladást, a sportrendezvény helyszínére a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését, valamint a sportrendezvény helyszínének elhagyását a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen.

(2) A sportrendezvény biztonsága érdekében a szurkolótáborok sportrendezvényen való részvételének megszervezésekor, valamint a sportrendezvény időtartama alatt és a rendőrség igényei szerint a sportrendezvényt megelőzően, illetve követően a szervező köteles az illetékes rendőri vezetővel együttműködni és részére az igényelt segítséget megadni.

(3) Ha a sportrendezvényre kibocsátott belépőjegyek, bérletek száma alapján a nézőszám a háromezer főt eléri vagy meghaladja, vagy egyébként a körülmények alapján indokolt, a szervező köteles az illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezni a sportrendezvénynek a külön jogszabályban meghatározott szerződésben foglalt díj ellenében történő rendőri biztosítását.

(4) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni. A rendőrség kezdeményezésére a sportrendezvényt meg kell szakítani.

(5) Ha a rend a (4) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre, a sporttevékenységet irányító személy (mérkőzésvezető) a sportrendezvényt befejezetté nyilváníthatja.

82. § (1) A szervező a sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben közzétett általános szerződési feltételekben köteles meghatározni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit. Az általános szerződési feltételeket összefoglalva a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.

(2) Ha a sportrendezvény elmarad, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a sportrendezvény félbeszakad, a megismételt sportrendezvényre a belépőjegy érvényes.

(3) A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén jogosult a sportrendezvényről eltávolított személlyel szemben a belépőjegy-eladást megtagadni, illetve megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás). A sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetőségét az (1) bekezdésben megjelölt általános szerződési feltételekben fel kell tüntetni.

(4) A sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartama, ha az a szervező által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozik, a két évet, ha csak meghatározott sportlétesítményre érvényes, az öt évet nem haladhatja meg.

(5)[50]

(6) A sportrendezvény látogatásától eltiltható az a személy is, akit a 84. § (2) bekezdésének c) pontja alapján el kellett volna távolítani, de erre azért nem került sor, mert a sportrendezvény helyszínén való szervezői beavatkozás következtében olyan nézői cselekmény volt várható, amely a sportrendezvény biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna.

A rendező

83. § (1) A szervező a sportrendezvény lebonyolítására, valamint a helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására (a továbbiakban: rendezés) szerződésben rendező szervet vagy rendezőt bízhat meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megbízásnak a rendező szerv esetében feltétele, hogy az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő rendezőt alkalmazzon.

(3) Rendező szervnek csak a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozás, rendezőnek csak büntetlen előéletű személy bízható meg.

(4) A rendezőnek e minőségében külsőleg azonosíthatónak kell lennie.

(5) A rendező szerv, rendező köteles a szervező utasításai szerint eljárni. A szervező szabályzatai és a versenykiírás utasításnak minősülnek.

(6) A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező köteles a rendezőt rendszeresen felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásként igénybe veheti.

(7) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a sportrendezvényeket,

a) amelyeken a rendezésre rendező szervet, rendezőt kell megbízni;

b) amelyek esetében a szervező köteles a sportrendezvény résztvevői számára felelősségbiztosítást kötni.

(8) A (7) bekezdés b) pontja alapján meghatározott sportrendezvények felelősségbiztosítás nélkül nem tarthatók meg. A felelősségbiztosítás meglétét a belépőjegyen fel kell tüntetni.

A beléptetés

84. § (1) A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha

a) érvényes belépőjeggyel, bérlettel vagy más, a sportrendezvény helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik;

b) nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer befolyása alatt;

c) nem tart magánál szeszes italt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a sportrendezvény megtartását, továbbá mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a sportrendezvényre való bevitelét a szervező a belépőjegy vásárlását megelőzően megtiltotta, és erről a belépőjegy vásárlóját megfelelő módon tájékoztatta;

d) nem tart magánál mások iránti gyűlölet keltésére alkalmas feliratot, zászlót vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet;

e) nem tart magánál olyan tárgyat vagy eszközt, amelynek birtoklása esetén őt a külön jogszabály értelmében fegyveresen vagy felfegyverkezve megjelentnek kell tekinteni.

(2) A szervező köteles

a) az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik feltétel hiánya esetén, vagy az e bekezdés b) pontjában meghatározott magatartás tanúsítása esetén a résztvevőnek a sportrendezvényre való belépését megakadályozni;

b) azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti vagy rasszista, gyűlöletkeltő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani;

c) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya esetén, vagy a b) pont szerinti felszólítás eredménytelensége esetén, illetve a 87. § (1) bekezdésében foglaltak be nem tartása esetén a résztvevőt a sportrendezvény helyszínéről eltávolítani.

(3) A sportrendezvényen résztvevővel szemben a külön jogszabályban foglaltak szerinti kényszerítő eszköz alkalmazására, továbbá személy, illetve csomag átvizsgálására az eljáró rendőri szerv és a rendező szerv alkalmazottja jogosult.

(4) Arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazására a külön jogszabályban meghatározott esetekben a rendező szerv alkalmazottja is jogosult.

85. § (1) A szervező a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága érdekében köteles a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény ideje alatt annak helyszínét kamerával megfigyelni.

(2) A kamerával való megfigyelésről és rögzítésről a nézőt a sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben és a belépőjegyen, bérleten is feltüntetve tájékoztatni kell.

(3) Szabálysértési vagy büntetőeljárás lefolytatásának megkönnyítése céljából a szervező

a) a sportrendezvény résztvevőit kamerával vagy más úton rögzítheti és a felvételeket harminc napig tárolja;

b) a nézők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat;

c) a sportrendezvény látogatásától eltiltott személyeket nyilvántarthatja.

(4)[51]

(5) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező a belépőjegy-eladáskor csak a néző nevére szóló belépőjegyet, illetve bérletet értékesíthet.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szervező a rendező szerv alkalmazottja útján a belépőjegy, bérlet birtokosának kilétét ellenőrzi és egybeveti a belépőjegyen, bérleten szereplő személyi adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a belépést meg kell tagadni.

(7) A szervező a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásban a rendbontás rövid leírását és a sportrendezvény látogatásától eltiltott személy, valamint a büntető- és szabálysértési jogszabályok szerinti kitiltás hatálya alatt álló személy azonosítására alkalmas következő személyi adatokat rögzíti:

a) név,

b) anyja neve,

c) születési hely és idő,

d) állandó és ideiglenes lakcím, tartózkodási hely címe,

e) személyi igazolvány száma,

f) személyleírás.

(8) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásnak a (7) bekezdésben foglaltakon kívül a sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartamát, illetve a büntető- és szabálysértési jogszabályok szerinti kitiltás időtartamát is tartalmaznia kell.

(9) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartás nyomtatott és elektronikus formában egyaránt létrehozható.

(10) A szervező az (1) bekezdés szerint rögzített felvételeket a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartam elteltével köteles megsemmisíteni.

86. § (1) A külön jogszabályban meghatározott sportrendezvények esetében a szervező köteles évente helyzetjelentésben összegezni az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, valamint azok hatásait.

(2) A helyzetjelentést a szervező január 31-éig köteles megküldeni a szakszövetségnek és a rendőrségnek.

(3) A szakszövetség a helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendőrség és a szervezők részvételével.

A néző részvétele a sportrendezvényen

87. § (1) A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat, és nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja vagy meghiúsítja, illetve a sportrendezvényen résztvevők testi épségét, továbbá vagyoni javait károsítja vagy veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő kárért a néző, több károkozó esetén a károkozásban részt vevő nézők egyetemlegesen, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartoznak. A kártérítési felelősség nem érinti a néző szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét.

(3) A néző a sportrendezvény befejezési időpontjában, illetve a szervezőnek, rendezőnek vagy a rendőrségnek a személyi és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni.

(4) A sportrendezvény és a nézők biztonságára vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály állapítja meg.

ÖTÖDIK RÉSZ

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

88. § E törvény alkalmazásában

1. amatőr sportoló: az a versenyszerű sportoló, aki sportegyesület tagjaként, illetve sportvállalkozással fennálló amatőr sportolói sportszerződés alapján sporttevékenységet folytat;

2. állami sportinformációs rendszer: a sportolókra, a sportszervezetekre, a sport célú köztestületekre és közhasznú szervezetekre, a sportközalapítványokra, ezek tevékenységére, valamint a sportlétesítményekre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - adatoknak az állam által rendszerezett és nyilvánosan hozzáférhetővé tett összessége;

3. csapatsport: azoknak a sportágaknak az összessége; amelyekben sporttevékenységet folytatni a játék jellegéből, valamint a versenyrendszer szabályaiból adódóan kizárólag úgy lehet, hogy legalább három természetes személy alkot egy részvevőt és a sportágnak nincs egyéni változata;

4. edző: a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező természetes személy, aki a sportolónak a sporttevékenységre-való szakmai felkészítését végzi;

5. építészeti akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat az egészségkárosodott személyeket is; akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

6. fogyatékos: a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy;

7.[52] hivatásos sportoló: az a versenyszerű sportoló, aki a sportszervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állva, jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen sporttevékenységet folytat. Az egyéni vállalkozó sportolóval kötött polgári jogi szerződés munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül;

8. játékjog: személyhez kötött vagyoni értékű jog, amely a hivatásos sportoló sporttevékenységéhez fűződik és fizikai, szellemi képességeinek összességét testesíti meg;

9. kincstári vagyon: az Áht. szerinti vagyoni kör;

10. kommunikációs akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a sportrendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelően értelmezhesse;

11. közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér;

12. nyilvános hely: az olyan épület, építmény vagy a közterületnek sportrendezvény megtartása céljából lezárt része, ahová a sportrendezvény szervezője által meghatározott feltételek mellett bárki bemehet vagy ott tartózkodhat;

13. országos jellegű tevékenység: amelyet valamely szervezet legalább nyolc megyében, megyénként legalább két tagszervezettel folytat;

14. özvegy: a sportolónak halála időpontjában és legalább az azt megelőző hat hónapban vele közös háztartásban élő házastársa;

15. speciális világjátékok: a Paralimpia, a Speciális Olimpia, a Siketek Világjátékai és a Szervátültetettek Világjátékai;

16. sportegyesület: az e törvény, az Et. és a Ptk. alapján működő egyesület;

17. sportiskola:

a) az utánpótlás-nevelést végző alsó-, középfokú nevelési-oktatási intézmény, amelyben a képzés korcsoportos rendszerben történik, a tankötelezettség teljesíthető és alapműveltségi vizsga tehető; vagy

b) költségvetési szervként vagy közhasznú szervezetként működő intézmény, amelyben sport célú nevelés-oktatás folyik, a tankötelezettség nem teljesíthető és alapműveltségi vizsga nem tehető. A tanuló az utolsó évfolyam befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott - sportági képességfelmérő vizsgát, illetve szakmai ismereteket igazoló szakmai elméleti vizsgát tesz;

18. sportoló: az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez;

19. sportrendezvény helyszíne: az a nyilvános hely vagy a közterület meghatározott része, ahol a sportrendezvényt megtartják, és ahol néző tartózkodhat;

20. sportrendezvény résztvevője: az a természetes személy, aki a sportrendezvény helyszínén annak időtartama alatt, valamint a sportrendezvényt megelőzően vagy követően másfél órával tartózkodik. A néző (szurkoló) résztvevőnek minősül;

21. sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a foglalkozások egységes osztályozási rendszeréről (FEOR) szóló 9029/1993. (SK 1994.1.) KSH közlemény szerinti szakképesítéssel rendelkezik és sportszervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el. Sportszakember különösen a sportegyesületi vezető, az edző, a pályaedző, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportorvos, a gyúró;

22. sportszervezet: a sportegyesület és a sportvállalkozás;

23. sporttevékenység: a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként vagy hivatásszerűen végzett testedzés, illetve szellemi gyakorlat, amely a fizikai, illetve szellemi erőnlét fejlesztését és megtartását szolgálja;

24. sportvállalkozás: a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint működő korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, illetve kivételesen közös vállalat formájában működő társaság, valamint a Ptk. szerint működő közhasznú társaság, amelyek keretében sporttevékenységet folytatnak és tevékenységi körükben a sporttevékenységet megjelölték;

25. szabadidős sportoló: az a természetes személy, aki szabadideje eltöltéseként nem szervezett formában végez sporttevékenységet, illetve, aki a szervezett formában folytatott sporttevékenysége során nem vesz részt a 30. pont szerinti versenyeken;

26.[53] szakszövetségi pártoló: az a természetes személy, aki a szakszövetség alapszabályában, szabályzataiban foglalt célokkal egyetért és a szakszövetség tevékenységét személyes közreműködésével vagy pénzeszközökkel, anyagi javakkal támogatja;

27. versenyengedély: a sportolónak a versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételhez jogot biztosító és a részvétel feltételeit meghatározó, a szakszövetség által kiállított és nyilvántartott hivatalos okirat;

28. versenyrendszer: a sportág nemzetközi szakszövetsége és a sportági országos szakszövetség által meghatározott szabályok szerint a szakszövetség által szervezendő (fizikai vagy szellemi) sportteljesítményt mérő erőpróba. A bajnokság versenyrendszernek minősül. A versenyrendszer hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) rendszerű lehet;

29. versenyszabályzat: a versenyrendszer keretében folytatott sporttevékenységre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai tevékenységekre vonatkozó előírások rendszerbe foglalt összessége, amely a versenyrendszerben résztvevő sportolók, sportszervezetek, sportszakemberek általános és sportági kötelezettségein kívül teljeskörűen tartalmazza a versenyrendszert működtető szakszövetség eljárásának szabályait is;

30. versenyszerű sportoló: az a természetes személy, aki amatőr sportolóként vagy hivatásos sportolóként szakszövetség, illetve sportszövetség által kiírt, engedélyezett vagy szervezett versenyeken vesz részt. A nemzeti válogatott keret tagja versenyszerű sportolónak minősül.

Hatálybalépés

89. § (1) Ez a törvény 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 41. § (1) bekezdésének a) pontjában és a 68. §-ban meghatározott rendelkezéseket kötelezően 2001. július 1. napjától kell alkalmazni.

(3) A 85. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott rendelkezést kötelezően 2002. január 1. napjától kell alkalmazni.

90. § (1) A törvény hatálybalépésekor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vagyonkezelésében lévő sportcélra szolgáló építmények vagyonkezelői jogának gyakorlására a miniszter és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megállapodásában foglaltak az irányadóak.

(2) A törvény hatálybalépésekor a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak képzési és kiképzési feladatait ellátó, sportcélra szolgáló építményekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók.

Átmeneti rendelkezések

91. § (1) A miniszter kérelmére a Fővárosi Bíróság a soron kívüli eljárás szabályai szerint a törvény hatálybalépésekor sportági országos szakszövetségként nyilvántartott szakszövetségeket - a jelenlegi nyilvántartásban foglalt adatokkal - a sportági országos szakszövetségek bírósági nyilvántartásába bevezeti (a továbbiakban: új bírósági nyilvántartás).

(2) A szakszövetségek e törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül kötelesek alapszabályukat e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani és megalkotni az e törvény szerinti szabályzatokat.

(3) A szakszövetségek köztestületi jogállása a törvény erejénél fogva akkor szűnik meg, amikor a Fővárosi Bíróság azokat az új bírósági nyilvántartásba bevezeti.

(4) A szakszövetségek választott tisztségviselőinek megbízatása a szakszövetségnek az új bírósági nyilvántartásba vételekor megszűnik, de a tisztségviselők feladataikat megbízottként, a korábbi feltételekkel, az új tisztségviselők bíróság általi bejegyzéséig ellátják.

(5) Az új tisztségviselők megválasztására a szakszövetségnek az új bírósági nyilvántartásba vétele és a törvény hatálybalépésétől számított kilencvenedik nap között kerül sor.

(6) Az új főtitkárok kinevezéséről vagy a hivatalban lévő főtitkár megerősítéséről a szakszövetségnek a tisztújítást követően hivatalba lépő új elnöksége dönt.

92. § (1) A Nemzeti Sportszövetséget a törvény rendelkezéseinek megfelelő szakszövetségek és az adott sportágban - a szakszövetség hiánya miatt - a szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetségek, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége hozzák létre, illetve az alapítás után ahhoz csatlakozhatnak.

(2) A Nemzeti Szabadidősport Szövetséget a Magyar Szabadidősport Szövetség, a Magyar Természetbarát Szövetség, a Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetsége, a Magyar Technikai és Tömegsport Klubok Országos Szövetsége, a Magyar Diáksport Szövetség, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, valamint a szabadidősport, a diák- és rétegsport területén működő más, a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő országos sportszövetségek hozzák létre, illetve az alapítás után ahhoz csatlakozhatnak (a továbbiakban: felvétel). A felvételi kérelmekről a Nemzeti Szabadidősport Szövetség közgyűlése dönt.

(3) A Nemzeti Szabadidősport Szövetségbe felvételét kérheti az a (2) bekezdés szerinti országos sportszövetség, amely

a) nem tagja a Nemzeti Sportszövetségnek;

b) a főváros és a 19 megye legalább felében tagszervezettel rendelkezik;

c) alapszabályában fő tevékenységként a szabadidősport, a sportrekreáció elősegítését, lehetőségeinek bővítését, programkínálatának gazdagítását és az ezekhez kapcsolódó szemléletformálást jelöli meg;

d) közhasznú vagy kiemelten közhasznú besorolással rendelkezik;

e) legalább három éve működik.

(4) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét a Magyar Speciális Olimpia Szövetség, a Magyar Siketek Sportszövetsége, a Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége, valamint a Magyar Paralimpiai Bizottság hozzák létre, illetve az alapítás után ahhoz csatlakozhatnak.

(5) A nemzeti sportszövetségek megalapításának szándékáról az (1)-(2) és a (4) bekezdésben meghatározott szervezetek a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül értesítik a minisztert (a továbbiakban: jelentkezés).

(6) A szakszövetségek esetében a Nemzeti Sportszövetség megalapításában való részvétel feltétele, hogy a szakszövetség a 91. §-ban meghatározott alapszabály-módosítást elvégezze, a szabályzatokat elkészítse és az új tisztségviselőket megválassza.

(7) A miniszter a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének alapító közgyűlését a törvény hatálybalépését követő 90. és 120. nap, a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség alapító közgyűléseit a törvény hatálybalépését követő 120. és 150. nap közötti időpontra hívja össze a jelentkezett szervezetek részvételével. Az alapító közgyűlésen meg kell állapítani az alapszabályt, valamint ügyintéző-képviselő szervet (elnökséget) és ellenőrző testületet kell választani.

(8) A Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége elnöksége az alapító közgyűléstől számított tizenöt napon belül köteles a főtitkárt kinevezni.

(9) A Sport Állandó Választott Bíróság 2001. augusztus 1. napján kezdi meg működését.

(10)[54] A sport területén működő köztestületek és közalapítványok döntéshozó, vezető, valamint ellenőrző testületeiben a nő tagok arányát

a) 2001. november 15-ig legalább tíz,

b) 2006. november 15-ig legalább harmincöt százalékra

kell emelni.

(11)[55]

(12) A Kormány a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles a sportközalapítványok módosított alapító okiratainak nyilvántartásba vételét kérni az illetékes bíróságon.

Felhatalmazások

93. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat;

b) a sportolók sportfegyelmi felelősségére, a sportfegyelmi eljárásra, valamint a szakszövetségek által a hivatásos versenyrendszerben részt vevő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben alkalmazható egyes büntetésekre vonatkozó részletes előírásokat;

c) a sportrendezvény és a nézők biztonságára vonatkozó részletes előírásokat, a rendőrséget a sportrendezvényről tájékoztató szervezői bejelentés tartalmi elemeit, a sportrendezvény biztonsági tervének tartalmi követelményeit, a sportrendezvény látogatásától eltiltás részletes feltételeit, a biztonsági szempontból különösen veszélyes sportrendezvények körét és a szakszövetség által a szervezővel szemben a szervezői feladatok elvégzésének elmulasztása miatt alkalmazható joghátrányokat;

d) az olimpiai központnak minősülő sportlétesítmények körét;

e) az olimpiai járadékra való jogosultság és a járadék mértékének megállapítására, valamint a járadék folyósítására vonatkozó részletes szabályokat;

f) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékét és a szükséges képesítési előírásokat, valamint a sportoktatói tevékenység végzéséhez a szakszövetség által szakhatóságként kiadandó előzetes hozzájárulás díját;

g) a sportorvoslás szabályait;

h) a szabálysértési eljárásban intézkedésként alkalmazható kitiltás esetére vonatkozó nyilvántartás és ellenőrzés szabályait;

i) az állami sportinformációs rendszer adattartalmát és a rendszerrel kapcsolatos államigazgatási feladatokat.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az állami támogatás e törvényben meghatározott felhasználásának, elosztásának részletes szabályait;

b) a kiemelkedő és a lakosság közérdeklődésére számot tartó sportrendezvényeket, valamint ezek közvetítésének eljárási szabályait;

c) az üzleti vállalkozás keretében sportrendezvényt rendező természetes személyekre és jogi személyiséggel rendelkező szervezetekre vonatkozó szakmai követelményeket;

d) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. §-ának (5) bekezdésében meghatározott méltányossági hozzájárulás iránti kérelemhez csatolandó okiratok, tervek és adatok körét, valamint a méltányossági eljárás szabályait;

e) a nemzeti sportszabványt;

f) az amatőr és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel; valamint a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a nők, a családok és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségfejlesztési célú sporttevékenységével kapcsolatos szakmai szempontrendszereket.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a környezetvédelmi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos településrendezési, építésügyi, sportszakmai, egészségügyi, valamint környezet- és természetvédelmi feltételeket.

(5) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter és a miniszter, hogy együttes rendeletben határozza meg:

a) az iskolai sportkörök keretében megvalósuló sporttevékenység részletes szabályait;

b) az a) pont szerinti sporttevékenység támogatásának feltételeit, különös tekintettel a központi költségvetésben meghatározott kötött közoktatási támogatási normatívára, valamint az egyetemi sport támogatásának feltételeit;

c) új iskola építése esetén a tornaterem vagy tornaszoba méretét;

d) a tornateremmel nem rendelkező iskola fenntartója által kötelezően biztosítandó sportolási lehetőség fajtáit;

e) a sportiskolában tehető sportági képességfelmérő vizsga, valamint szakmai ismereteket igazoló szakmai elméleti vizsga követelményeit, a vizsgázás rendjét.

(6) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter és a miniszter, hogy együttes rendeletben határozza meg a külföldi állampolgárságú hivatásos sportolók sportcélú munkavállalásának, valamint átigazolásának részletes szabályait.

Módosuló jogszabályok

94. § Ez a törvény a hatálybalépésével egyidejűleg az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény

a) a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § (1) Az 1. §-ban meghatározott ingatlanra vonatkozó tulajdon-átruházási szerződés helyi önkormányzattal (önkormányzati társulással) - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak akkor köthető meg, ha a helyi önkormányzat (önkormányzati társulás) az ingatlannak a sportszervezet általi sportcélú használatáról, használatának módjáról a sportszervezettel előzetesen írásban megállapodott.

(2) A helyi önkormányzat (önkormányzati társulás) köteles az ingatlant használó sportszervezetet a megállapodás megkötésére írásban felhívni.

(3) Ha a sportszervezet a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra annak kézhezvételétől számított 120 napon belül nem válaszol, az ingatlanra vonatkozó tulajdon-átruházási szerződés a helyi önkormányzattal (önkormányzati társulással) megköthető."

b) 5. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

"c) elidegenítéséhez vagy megterheléséhez, ha ezt helyi önkormányzat szociális, egészségügyi, oktatási vagy művelődési feladatainak megvalósítása érdekében kéri és az elidegenítendő vagy megterhelendő ingatlan helyett azzal értékében és sportcélú használatában egyező másik ingatlant (a továbbiakban: csereingatlan) biztosít."

c) 5. §-ának (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

"d) tulajdonjogának ingyenes átruházásához, ha ezt sportszervezet kéri annak érdekében, hogy az ingatlant a szétválás miatt önálló sportszervezetként továbbműködő szakosztálya részére, annak működése biztosításához juttassa."

d) 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság iránti kérelemhez a külön jogszabály szerinti okiratokat, terveket és adatokat kell csatolni. A méltányossági eljárás szabályait külön jogszabály határozza meg."

e) 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"5. § (7) Repülőtér esetében az (5) bekezdés szerinti méltányosság gyakorlásának feltétele a közlekedési és vízügyi miniszter egyetértése."

f) 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"5. § (8) Az (5) bekezdés szerinti méltányosság gyakorlásakor a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit figyelembe kell venni."

g) 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"5. § (9) Az (5) bekezdés b) pontja alapján szerzett vagy épített ingatlanra, valamint az (5) bekezdés c) pontja szerinti csereingatlanra, továbbá az (5) bekezdés d) pontja alapján ingyenesen átruházott ingatlanra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

95. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény

a) 13. §-ának (2) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:

[(2) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések]

"e) kitiltás"

b) az alábbi címmel és 22/A. §-sal egészül ki:

"Kitiltás

22/A. § (1) A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből. ,

(2) A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év."

c) 27. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kitiltás hatálya alatt az érintett sportrendezvény szervezője részére az (1) bekezdés szerinti adatok közül az eljárás alá vont személy neve, anyja neve, születési ideje kérelemre kiadható. A sportrendezvény szervezőjét személyes adatkezelőnek kell tekinteni, aki a kitiltás hatályának megszűnését követően haladéktalanul köteles a személyes adat megsemmisítéséről gondoskodni."

d) 142. § (1) bekezdésének felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Aki közterületen, nyilvános helyen vagy sportrendezvényen"

e) 142. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak és kitiltásnak is helye van."

f) 142. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A szabálysértési hatóság határozatának egy példányát az Ifjúsági és Sportminisztérium központi nyilvántartásának megküldi, ha a rendzavarás sportrendezvényen történt."

96. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztéséről a fiatalkorúak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok keretében történő foglalkoztatására tárgyú 1998. évi XXIII. törvény

a) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A foglalkoztatás alsó korhatárát meghatározó rendelkezések nem vonatkoznak a külön jogszabályban meghatározott művészeti és sporttevékenység keretében végzett munkára."

b) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"Felhatalmazást kap az ifjúsági és sportminiszter, hogy rendeletben határozza meg a (2) bekezdés szerinti sporttevékenység körét."

97. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény

a) 2. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelően alkalmazni kell."

b) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár. Gazdálkodó szervezetnek minősül az egyesülés és a sportegyesület is;"

c) 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél az ügyintéző-képviseleti szerv;"

d) 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) a társadalombiztosítási tartozások, az adók- kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak; "

98. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (10)-(17) bekezdések számozása (11)-(18) bekezdésekre változik:

"(10) A kötelező tanórai foglalkozások megtartásához a kerettantervben rendelkezésre álló időkereten felül az elsőtől a negyedik évfolyamig további heti kettő és fél testnevelésórát kell az iskola helyi tantervébe beépíteni. Ezen testnevelési órák megszervezéséhez a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartására rendelkezésre álló időkeret terhére-a kerettantervben meghatározott időkereten túl - egy tanítási óra vehető figyelembe. Ez az időkeret nem vehető.figyelembe a nem kötelező tanórai foglalkozás (7) bekezdésben meghatározott időkeretének számításakor. E rendelkezéstől az iskola a (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásával eltérhet."

99. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a következő új 66. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

"A sportági országos szakszövetség

66. § (1) A sportági országos szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportágban működő sportszervezetek hozhatnak létre a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel.

(2) A szakszövetség a külön jogszabályban és az alapszabályában meghatározott feladatokat lát el. A szakszövetség jogi személy.

(3) Törvény meghatározhat olyan feladatot, amelyet kizárólag a szakszövetség láthat el. A szakszövetség a feladatai ellátásához szükséges - törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik és ezeket önigazgatása útján gyakorolja.

(4) A szakszövetségre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

100. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23. §-ának (3) bekezdése új f) ponttal egészül ki:

[(3) A területrendezési terv tartalmazza továbbá:]

"f) a sporttal kapcsolatos térségi feladatokat."

Hatályukat vesztő jogszabályok

101. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény, valamint az annak módosításáról rendelkező 1998. évi II. törvény és 1998. évi XXXI. törvény, továbbá a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 65-75. §-a és 77. § (2) bekezdésének i) pontja, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 75. §-a és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 39: § (3) bekezdésének h) pontja;

b) az olimpiai járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény, valamint az annak módosításáról rendelkező 1998. évi LXXXI. törvény és a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 86. §-a;

c) az olimpiai járadék megállapításáról és folyósításáról szóló 70/1999. (V. 21.) Korm. rendelet;

d) a fogyatékos sportolók világversenyein eredményesen szereplők járadékáról szóló 71/1999. (V. 21.) Korm. rendelet;

e) a sportesemények rendezéséről és a nézők biztonságáról szóló 28/2000. (III. 8.) Korm. rendelet.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke