BH 2018.2.48 A termékfelelősség a hibás termék által más dologban okozott, azaz az ún. "következménykárok" tekintetében alkalmazható, magának a terméknek a hibájával kapcsolatban azonban nem [1993. évi X. tv. (Termékfelelősségi tv.) 1. § (4) bek.].

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék G.21279/2010/115., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40253/2016/4., Kúria Pfv.22477/2016/7. (*BH 2018.2.48*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes új tehergépjármű-javító műhely építésének a kivitelezési munkáira a korábbi II. rendű alperessel kötött szerződést. A korábbi II. rendű alperes a 2007-ben létrejött szállítási szerződés alapján az alperestől mint gyártótól Kingspan KS 1000 TF típusú, két oldalán acélfegyverzetű, közte poliuretán hőszigetelésű szendvicspaneleket rendelt, majd azokat használta fel az üzemcsarnok falazatának és tetőzetének építéséhez. A szállítás során sérült két panelt az I. rendű alperes kicserélte.

[2] A felperes a kivitelezés során észlelte, hogy a falpanelek minősége nem megfelelő, a poliuretán hőszigetelő habban zárványok találhatóak.

[3] A felperes az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs (a továbbiakban: ÉMI) Kht.-t bízta meg a panelek minőségének vizsgálatával. A 2007. június 12-én zárult vizsgálat megállapítása szerint a szendvicspanelekben a fegyverzetlemezek tapadása nem felel meg a 2006. február 28. napján az alperes részére a perbeli szendvicspanelek gyártásához A-990/1999. számon kiadott ÉME engedély követelményeinek.

[4] Az alperes által gyártott panelek a 2007. évben történt beépítés idején már érvényben volt MSZ EN 14509:2007. számú szabványban foglaltaknak megfeleltek.

[5] A felperes árleszállítási igényt jelentett be az I. rendű alperessel szemben, aki - nem a minőségi hiba elismeréseként, hanem a jogvita peren kívüli lezárása érdekében - 20% árkedvezményt írt jóvá helyesbítő számlával a korábbi II. rendű alperes javára.

[6] A 2007. év óta eltelt időszakban az üzemcsarnok falpaneljeiben hiba (magától vagy külső természeti erő hatására leválás akár külső, akár belső oldalon) nem történt.

[7] Az alapper elsőfokú bírósága a felperes I. rendű alperessel szemben 10 745 350 forint és járulékai iránti keresetét részítéletével elutasította. A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság részítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

[8] A korábbi II. rendű alperes 2008. június 12-től felszámolás hatálya alatt állt, majd a felszámolás folytán 2013. március 8-i hatállyal a cégjegyzékből törlésre került.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[9] A felperes a megismételt eljárásban módosított keresetében az I. rendű alperest - mint a hibás termék gyártóját - 8 954 459 forint + áfa és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (a továbbiakban: Termékfelelősségi tv.) 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján. A II. rendű alperest összesen 4 297 985 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 310. §-a alapján, kártérítés címén.

[10] Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen szerződéses jogviszony hiányában a felperes kereshetőségi jogát vitatta, másodlagosan arra hivatkozott, hogy a minőségi hibák összeszerelési hibákra vezethetőek vissza.

[11] A II. rendű alperes érdemi nyilatkozatot nem terjesztett elő.

Az első- és másodfokú ítélet

[12] Az elsőfokú bíróság a II. rendű alperest a 2010. de­cember 9-én kibocsátott jogerős bírósági meghagyásban kötelezte 4 297 985 forint és járulékai megfizetésére, majd ítéletében az I. rendű alperessel szembeni keresetet elutasította.

[13] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet - az indokolás részbeni kiegészítésével - a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

[14] A másodfokú bíróság határozatának indokolásában kiemelte, hogy a Termékfelelősségi tv. 1. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti kár a hibás termék által más dologban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár. A polgári eljárási jogban érvényesülő peranyag-szolgáltatási elvből, a bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher szabályaiból következően a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felek kötelezettsége. A Pp. 121. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a felperesnek kell megjelölnie az érvényesített jog alapjául szolgáló tényeket, és a Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a perben annak az állított ténynek a kétséget kizáró bizonyítása, hogy a termék a forgalomba hozatalának időpontjában a Termékfelelősségi tv. 2. § (1) bekezdése szerint is hibás volt, a felperest terhelte.

[15] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a felperes nem bizonyította, hogy az I. rendű alperes által gyártott panelek hibásak voltak. Ennek keretében megalapozottan vette ítélete alapjául a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület aggálytalan szakvéleményét, amelyből logikusan és okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli falpanelek nem tekinthetők hibásnak. Ez annak ellenére a bizonyítás sikertelenségét jelenti a felperes oldalán, hogy a testület szakvéleményében nem tartotta kizárhatónak, hogy rejtett hibaként a homlokzaton életveszélyes állapotú panelek is lehetnek.

[16] Rámutatott továbbá, hogy a testület szakvéleménye nem ellentmondásos, az a megállapítás pedig, amely szerint az I. rendű alperes nem a szerződésben rögzített I., hanem II. osztályú minőségben szállította a paneleket, a Termékfelelősségi tv.-ben meghatározott hibafogalom alapján önmagában nem alapozza meg a felelősséget. Miután pedig az I. rendű alperes termékfelelősségen alapuló kártérítési kötelezettségét eredményező együttes feltételek - a hiba és a kár - teljesülését a felperes nem bizonyította, az elsőfokú bíróság megalapozottan mellőzte a felperes által indítványozott további - szükségtelen - bizonyítást.

[17] Emellett a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú ítéletben foglaltakkal abban a tekintetben is, hogy a felperes és az I. rendű alperes közötti szerződéses jogviszony hiányában a teljesítés hibájára alapítottan a felperes az I. rendű alperessel szemben szavatossági igényt nem érvényesíthet.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[18] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és - tartalmilag - az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az I. rendű alperes módosított keresete szerinti marasztalását, másodlagosan az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Pp. 206. § (1) bekezdését és 182. § (3) bekezdését jelölte meg.

[19] A felperes arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság - és a helybenhagyás folytán a másodfokú bíróság is - a tényállást részben iratellenesen, részben hiányosan állapította meg. A tényállás részben feltáratlan maradt és a bíróságok jogszabálysértően mérlegelték a bizonyítékokat.