1993. évi X. törvény

a termékfelelősségről[1]

Magyarország részvétele a nemzetközi gazdasági integrációban, az áruforgalom biztonsága, a fogyasztók érdekeinek védelme, valamint a termékek korszerűsítésének fokozása és minőségük javításának követelménye szükségessé teszi, hogy a modern termelési feltételek mellett a gyártót a hibás terméke által okozott kárért az általánosnál szigorúbb felelősség terhelje.

Az Országgyűlés e célok érdekében, figyelembe véve a termékfelelősségre vonatkozó európai jogegységesítési eredményeket is, a következő törvényt alkotja:

1. § E törvény alkalmazásában

(1)[2] termék: minden ingó dolog - akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált -, valamint a villamos energia;

(2) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;

(3) importáló: a külkereskedő, illetve a külkereskedelmi bizományi szerződés esetén a megbízó;

(4) kár:

a) valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár;

b)[3] a hibás termék által más dologban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.

2. § (1) A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

(2) A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.

3. § (1) E törvény szabályai szerint a termék gyártója felel a termék hibája által okozott kárért.

(2) Import termék esetén e törvénynek a gyártóra vonatkozó rendelkezéseit az importálóra is megfelelően alkalmazni kell. Ez a szabály nem érinti az importálónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényét.

4. § (1)[4] Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. E szabály import termék esetén akkor is megfelelően alkalmazandó, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de importálója nem állapítható meg.

(2) A forgalmazó ezt a nyilatkozatát legkésőbb a károsult írásbeli felhívásától számított harminc napon belül teheti meg.

5. § Ha többen felelnek ugyanazon kárért, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges.

6. § A kárt, a termék hibáját és a kettő közötti okozati összefüggést a károsult köteles bizonyítani.

7. § (1) A gyártó csak akkor mentesül az e törvényben meghatározott felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a terméket nem hozta forgalomba, vagy

b) a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta, vagy

c) a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt és a hiba oka később keletkezett, vagy

d) a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, vagy

e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

(2) Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a hibát a végtermék szerkezete, illetőleg összetétele okozta, vagy

b) a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.

8. § (1) A gyártó nem mentesül a felelősség alól a károsulttal szemben, ha a kár bekövetkeztében harmadik személy magatartása is közrehatott. Ez a szabály nem érinti a gyártónak a harmadik személlyel szemben érvényesíthető igényét.

(2) A gyártónak nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a károsult felróható közrehatásából származott. A károsult terhére esik mindazok tevékenysége vagy mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.

9. § A károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.

10. § (1) A károsult kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti.

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy kellő gondossággal tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről, a termék hibájáról vagy a hiba okáról és a gyártó, illetőleg az importáló személyéről.

11. § A gyártót az e törvényben meghatározott felelőssége az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli, kivéve, ha a károsult időközben bírósági eljárást indított a gyártó ellen.

12. § Ez a törvény nem érinti a károsultnak a szerződésszegéssel, illetve a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályain alapuló, vagy külön jogszabályban meghatározott igényérvényesítési lehetőségeit.

13. § (1) A termékfelelősség körében a gyártóra nézve a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 339. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható.

(2) A Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az e törvényben nem szabályozott kérdésekben, így különösen a halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás esetén a kártérítés mértéke, a nem vagyoni kár, közös károkozók egymás közötti felelőssége, az elévülés nyugvása és megszakadása tekintetében.

14. § (1) Ez a törvény 1994. január hó 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit azonban csak a hatálybalépését követően forgalomba hozott termékekre lehet alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezései nem alkalmazhatók

a)[5]

b)[6] az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott károkra, továbbá az olyan nukleáris balesetek által okozott károkra, amelyeket a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezmények rendeznek.

(3)[7] Gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetében a gyártó a 7. § (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással nem mentesülhet a felelősség alól.

15. §[8] Ez a törvény - az 1999. május 10-i 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1993. február 16-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította a 2002. évi XXXVI. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[3] Megállapította a 2002. évi XXXVI. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[4] Megállapította a 2002. évi XXXVI. törvény 12. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XXV. törvény 25. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1999.01.01.

[6] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 68. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[7] Beiktatta a 2005. évi XCV. törvény 28. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.10.30.

[8] Megállapította a 2005. évi XCV. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.10.30.