Az Egri Törvényszék G.20151/2018/15. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:89. §, 6:90. §, 6:91. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §, 275. §, 276. §, 355. §, 365. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Kovács Péter

Kapcsolódó határozatok:

*Egri Törvényszék G.20151/2018/15.*, Debreceni Ítélőtábla Gf.30078/2019/3. (ÍH 2019.98)

***********

Egri Törvényszék

4.G.20.151/2018/15.

Az Egri Törvényszék a Dr. Fridman Róbert Ügyvédi Iroda (ü.i.: dr. Fridman Róbert ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Farkas Gábor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes elleni szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.921.000 (kétmillió-kilencszázhuszonegyezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de az Egri Törvényszéknél elektronikus úton benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik; vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; vagy a fellebbezés csak az ítélet indoklása ellen irányul, illetve ha a felek ezt kérték, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, azonban a felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

A bíróság arról is tájékoztatja a feleket, hogy az Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

I.

A bíróság a felek nyilatkozatai és a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes mint eladó, valamint a perben nem álló -kft neve- Kft. mint vevő között 2015. évben adásvételi keretszerződés jött létre, az alperes által gyártott és forgalmazott takarmányok és kiegészítő termékek értékesítésére, illetve szállítására.

A -kft neve- Kft. ellen 2017. július 27. napján került benyújtásra felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem.

Ezt követően a felperes által -település 1-en, 2017. augusztus 28-án aláírt, az alperes részéről -település 2-on, 2017. augusztus 31. napján aláírt készfizető kezesi szerződést kötöttek, melyben megállapodtak abban, hogy a felperes sortartási kötelezettség nélkül készfizető kezességet vállal a fenti adásvételi keretszerződés szerint a -kft neve- Kft. mint kötelezett szerződésszegése esetén, alperest megillető valamennyi követelés, de legfeljebb 60.000.000 forint erejéig.

A Nyíregyházi Törvényszék a Cégközlöny 2017. november 17-i számában közzétette a -kft neve- Kft. felszámolását elrendelő 1.Fpk.250/2017/13. sorszám alatti végzését.

A -település 1-en, 2017. november 20-án felperes részéről, míg -település 2-on 2017. november 22-én az alperes részéről aláírt "készfizető kezesi szerződés módosítás" elnevezésű szerződésmódosító okiratban a felperesi készfizető kezesség mértékét 60 millió forintról 130 millió forintra emelték fel.

Alperes a 2018. január 9. napján kelt levelével bejelentette felperes felé, hogy a -kft neve- Kft. "f.a."-val szemben 123.220.226 Ft-os vételár követelése áll fenn. Felszólította arra, hogy azt mint készfizető kezes 8 napon belül részére fizesse meg. Ezt az eredménytelen fizetési felszólítást a 2018. április 17. napján kelt levelével megismételte. Mivel a felperes a fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a felek képviselői 2018. július 3-án az alperes -alperes székhelye címe- székhelyén személyes egyeztetést tartottak. Ott felperes részéről ügyvezetője, -felperes ügyvezetője 1 neve-, -felperes ügyvezetője 2 neve-, és dr. Fridman Róbert ügyvéd felperesi jogi képviselő, alperes részéről -alperesi résztvevő 1 neve-, -alperesi résztvevő 2 neve-, és az alperesi képviselő volt jelen. Annak eredményeként felperes a 2018. június 21. napján kelt levelével többek között a -kft neve- Kft. "f.a" tartozásaiért való kezességvállalás alapján kérte, hogy az alperes részére szerződés tervezetet küldjön.

II.

A.

Felperes az Egri Törvényszékhez 2018. július 3. napján benyújtott keresetlevelében (1/F/11.) a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:90. §-ára, valamint 6:91. § (1) bekezdésére, 6:108. §-ára alapítva a készfizető kezesi szerződés módosítást azért kérte a bíróságtól érvénytelennek nyilvánítani, mert előadása szerint annak megkötésekor lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, és ezt az alperes okozta, vagy azt felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik ugyanis a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem, vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Ha pedig a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. Akit pedig a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. A keresetlevélben előadott jogi érvelése szerint a nélkül, hogy annak jogszabályi alapját megjelölte volna, kifejtette, hogy a jogosult (alperes) köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A -kft neve- Kft. a készfizető kezesi szerződést módosító szerződés megkötésének időpontjában, mint fizetésképtelen gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás alá került. Ennek a körülménynek az ismeretében a felperes nyilvánvalóan nem kötötte volna meg a kezességvállalás mértékét kétszeresére növelő módosító szerződést. Ez a körülmény a szerződés megkötése szempontjából nem csak hogy lényeges, gyakorlatilag kiemelkedő jelentőségű, melynek ismeretében létre sem jött volna közöttük a szerződés alperessel. Arra hivatkozott, hogy az alperes mint az alapszerződés jogosultja tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, ennek következtében a felperes a szerződés megkötése szempontjából lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt. Amennyiben alperesnek sem volt tudomása az adós ilyen helyzetéről, akkor az közös tévedés megállapítását vonja maga után. Arra vonatkozóan nyilatkozatot nem tett, hogy az alperest ez a tájékoztatási kötelezettség mely jogszabály mely rendelkezése alapján terheli.

B.

Alperes 6/A/7. alatti írásbeli ellenkérelmében a felperesi tényállításokat kiegészítő további tényelőadásokat tett. Ezek szerint az alperes mind a felperessel, mind annak cégcsoportjába tartozó több céggel áll hosszú évek óta üzleti kapcsolatban, amelynek során a felek között ténylegesen napi szintű a kommunikáció, a felek között igen jelentős és folyamatos szolgáltatások és ellenszolgáltatások teljesítése folyik. Állítása szerint ezen tények eleve kizárják annak lehetőségét, amelyre felperes a keresetében hivatkozik, a tévedés és a tévedésbe ejtés vonatkozásában.