BH 2004.11.476 Ha ugyanazon jogvitából eredő ugyanazon tárgyú pereket önálló perindításra jogosult különböző személyek indítják, a perfüggőség nem áll be [Pp. 130. § (1) bek. d) pont].

A Cs. Rt. ellen 1997. január 31-ei kezdő időponttal felszámolási eljárás indult. Az I. r. alperes nyilvánosságra hozta, hogy a Cs. Rt.-vel szemben adótartozás címén 2 232 793 843 Ft követelése áll fenn, továbbá, hogy ezt a követelését nyilvános árversenyeztetés útján értékesíti. A versenyeztetés eredményeként az engedményezési szerződést 1998. május 5-én a II. r. alperessel kötötte meg. A II. r. alperes pert indított a jelen perben peres félként részt nem vevő ÁPV Rt. ellen, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az ÁPV Rt. mint a Cs. Rt. alaptőkéjének 75%-át meghaladó részvénycsomag tulajdonosa a Gt. konszernjogi szabályai szerint felel a Cs. Rt. mint irányított társaság tartozásaiért. Egyben kérte kötelezni az ÁPV Rt.-t a Cs. Rt.-vel szemben fennálló, az engedményezéssel megszerzett követelés felszámolási eljárásban meg nem térült részének megfizetésére.

Az ÁPV Rt. pert indított a jelen per I-II. r. alperesei ellen, amelyben a közöttük 1998. május 5-én létrejött engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés egyrészt jogszabályba, másrészt a jóerkölcsbe ütközik, ezért a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis. A jóerkölcsbe ütközik a szerződés azért, mert azzal egy állami követelés minimális értéken, végső soron nyerészkedési célzattal egy magántulajdonban álló gazdálkodó szervezethez került, a vételár pedig a követelés 0,5%-át sem tette ki, ami ellentétes a közfelfogással és a társadalom értékítéletével. Álláspontja szerint a szerződés jogszabályba is ütközik.

A városi bíróságnál a megyei főügyészség is pert indított az I-II. r. alperesek ellen a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésére alapítva, az I. és II. r. alperesek között 1998. május 5-én kötött engedményezési szerződés semmisségének megállapítása iránt arra hivatkozással, hogy a szerződés a jóerkölcsbe és jogszabályba ütközik. A városi bíróság ítéletében megállapította, hogy a megtámadott szerződés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis, mert az jogszabályba és a jóerkölcsbe ütközik. A megyei bíróság végzésében a pert a szerződés "érvénytelenségét" a jó­erkölcsbe ütközés címén "támadó" kereset tekintetében megszüntette és ebben a keretben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy e kereseti kérelem érdemben történt elbírálásával az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, illetőleg a 157. §-ának a) pontjában írt rendelkezéseket. Jogi álláspontja szerint a jelen perben a szerződést a jóerkölcsbe ütközés miatt támadó kereseti kérelem tekintetében a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint perfüggőség áll fenn. Tény, hogy a pert már bíróság előtt az ÁPV Rt., a városi bíróság előtt pedig a megyei főügyészség indította, így látszólag a két per felpereseinek személye különböző. A felek azonosságát azonban abból a szempontból kell vizsgálni, hogy a jogvitában mely alanyok közötti jogviszony dől el. A felperesek perindítási motivációjától függetlenül mindkét perben az alperesek közötti jogviszony érvényességének fennállása kerül elbírálásra, ezért a felperesek személyének különbözősége ellenére is megállapítható, hogy - ugyanazon ténybeli alapból, ugyanazon jog iránt folyó perek között - perfüggőség áll fenn. Az ÁPV Rt. által a szerződés jóerkölcsbe ütköző volta miatt benyújtott keresetet a bíróság az I. r. alperesnek 2001. június 18-án, a II. r. alperesnek 2001. június 15-én kézbesítette, ezért velük szemben a perindítás hatálya a Pp. 128. §-a szerint a közlés napján beállt. A városi bíróság a Főügyészség által benyúj­tott keresetet az I. r. alperesnek 2001. november 21-én, a II. r. alperesnek 2001. november 20-án kézbesítette, - későbbi időpontban, mint ahogy az ÁPV Rt. által benyújtott keresetről az alperesek értesültek. A perfüggőség a városi bíróságnál a keresetnek csupán a szerződést a jóerkölcsbe ütköző volta miatt támadó része vonatkozásában állt be. Erre figyelemmel a pert a szerződést a jó­­-erkölcsbe ütközés miatt támadó kereseti kérelem tekintetében a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetőleg a 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette és e körben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.

A végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, a másodfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróságnak az eljárás folytatására történő utasítását kérve. A bíróságtól a következő elvi jelentőségű jogkérdésekben kért állásfoglalást:

Kérte megállapítani, hogy általában beáll-e a perfüggőség a perekben részt vevő felek személyének azonosságára tekintet nélkül - azaz a korábban indult perben részt nem vevő személyekkel szemben - abban az esetben, ha a fél által megindítandó per és a korábban más személyek között indult per tárgyának azonossága megállapítható.

A jogviszonyon kívül álló személyek valamelyikének perindítása esetén beáll-e a perfüggőség a perindításra érdekeltségüknél fogva vagy jogszabály rendelkezése folytán jogosult többi személlyel szemben.

A szerződés semmisségének megállapítására irányuló keresetet elutasító ítélet anyagi jogereje - külön jogszabályi rendelkezés hiányában - mindenkire kiterjed-e.

A II. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú bíróság végzésének hatályban tartását kérte.

Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.