A Kúria Pfv.21317/2012/6. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 2001. évi CXVI. törvény (NFt.) 13. §, 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 35. §] Bírók: Abért János, Harter Mária, Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. 13. §-ának (4) bekezdése alapján nem áll fenn csereszerződés megkötésének a feltétele akkor, ha annak megkötésére nem a szerződésben megjelölt útberuházás megvalósítása érdekében került sor. A jogszabályi rendelkezés ellenére megkötött csereszerződés ezért jogszabályba ütközése folytán semmis. 1959. IV. Tv. 200. §, 2007. CVI. Tv. 35. §, 2001. CXVI. Tv. 13. §

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.22597/2009., Székesfehérvári Törvényszék P.22597/2009/269., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20237/2012/10. (ÍH 2012.118), *Kúria Pfv.21317/2012/6.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.21.317/2012/6.szám

A Kúria a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Bártfai Beatrix ügyvéd és a Dr. Abay és Dr. Török Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Abayné dr. Török Mónika ügyvéd által képviselt felperesnek a Sántha & Pozsgai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Sántha Ágnes ügyvéd és a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Köves Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Megyei Bíróságon 25.P.22.597/2009. szám alatt megindított és az Ítélőtábla 17.Pf.20.237/2012/10. számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.000.000 (ötmillió) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s :

Az alperes egy befektető csoport tagjaként - kaszinó, szálloda és egyéb létesítményekből álló - turisztikai beruházás céljára keresett Magyarországon területet és 2007. május 15-én 31.800.000 forintért megvásárolta az a.-i X/2 hrsz. alatti ingatlant. 2007. augusztus 1. napján ajándékozás útján megszerezte az a.-i X/3 hrsz. alatti ingatlan 200/366846-od tulajdoni hányadát is majd annak fennmaradt részét 68.648.000 forintért megvásárolta. A tervezett beruházás ezeken az ingatlanokon nem volt megvalósítható, ezért az alperes a V.-tó északi partján - a perbeli s.-i ingatlanokon - keresett és talált megfelelő területet. A s.-i ingatlanok a felperes tulajdonában álltak, ezért az alperes jogi képviselője útján - az Önkormányzati és Területfejlesztési, valamint a Pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalásokat követően - 2008. május 6-án levélben fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez (MNV Zrt.) és kérte a perrel érintett s.-i ingatlanok beruházás céljára való felhasználásának lehetővé tételét bérlet, csere vagy egyéb megoldás útján. Az alperes utóbb 2008. május 26-án már a nyilvános pályáztatás és árverés elkerülése érdekében kifejezetten csereszerződés megkötését kérte azzal, hogy az alperes a tulajdonában álló két a.-i ingatlant tudja felajánlani.

Az alperes 2008. július 7-én ajándékozás útján megszerezte a p.-i X/2 hrsz. alatti ingatlan 1/100 tulajdoni hányadát 5.000 forint értékben, majd 2008. július 15-én megszerezte annak a fennmaradó részét is 125.000.000 forint vételáron.

A felek tárgyalásai során az alperes ezt a harmadik ingatlant is felajánlotta a cserealapba azzal, hogy az ingatlanait közút beruházás érinti. Az MNV Zrt. vezérigazgatójának megkeresésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) úgy nyilatkozott, hogy a három felajánlott területet érinti az M4-es autópálya beruházás, ezért azok vonatkozásában a szükséges területekre - 300-400 forint/m2 áron - vételi ajánlatot tettek volna a tulajdonosnak.

A felperes képviseletében eljárt MNV Zrt. az általa beszerzett értékbecslés és az állami tulajdonú ingatlanok kezelőinek a nyilatkozata után - a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 507/2008. (VII.30.) számú előzetes jóváhagyó határozatával - 2008. július 30-án megkötötte az alperessel a csereszerződést.

A csereszerződésben rögzítették, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) 35. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján mellőzni lehet a versenyeztetést az ingatlanok cseréje esetén. A csereszerződés megkötése különösen azért állt a felperes érdekében, mert az annak alapján tulajdonába kerülő valamennyi ingatlant közvetlenül érinti az M4 autópálya fejlesztése, amelynek érdekében ezek az ingatlanok a felperes részéről egyébként is megszerzésre kerültek volna. A szerződéssel a felperes az alperes tulajdonába adta a S. külterület A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, és a T. hrsz. alatti ingatlanokat összesen 1.084.010.100 forint értékben, az alperes pedig a felperes tulajdonába adta az A. külterületi X/2, X/3, valamint a P. külterületi X/2 hrsz. alatti ingatlanokat összesen 784.400.000 forint értékben és kötelezettséget vállalt 269.610.100 forint értékkülönbözet megfizetésére. 2008. december 11-én a felek a csereszerződést módosították annyiban, hogy az alperes a tulajdonába kerülő árok megnevezésű ingatlanok vízelvezető funkcióját - erre vonatkozó szolgalmi jog alapításával is - vállalta a továbbiakban biztosítani. Az alperes az értékkülönbözetet megfizette, a felperes pedig 2008. december 12-én kiadta a hozzájáruló nyilatkozatot az alperes tulajdonjoga bejegyzéséhez.

A felek tulajdonjoga nem került átvezetésre az ingatlannyilvántartásban, az ügyben indult vizsgálat során pedig 2009. október 1. napján a Központi Nyomozó Főügyészség értékbecslést küldött meg az MNV Zrt. Ellenőrző Bizottsága részére, amely szerint az alperes által elcserélt ingatlanok összértéke 193.876.823 forintban határozható meg. A felperes, erre való tekintettel, 2009. november 18-án - egyebek mellett - feltűnő értékaránytalanságra és téves feltevésre való hivatkozással megtámadta a csereszerződést, majd pert indított az alperes ellen. Az alperes a peres eljárás során 2011. december 14-én közölte, hogy a felperes szerződésszegő magatartására tekintettel a csereszerződéstől eláll. Az alperes által a felperesre átruházott három ingatlant az autópálya építés nem, a közútépítés pedig összesen 5-6 %-ban érintette.

A felperes keresetében kérte a csereszerződés érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását, amelynek körében vállalta az alperes által teljesített értékkülönbözet visszafizetését. Elsődlegesen a szerződés jogszabályba ütközése miatti semmisségére hivatkozott, mert álláspontja szerint az alperes ingatlanait érintő közút fejlesztés nem autópálya fejlesztés volt, így az MNV Zrt. nem volt jogosult az ilyen ügyben eljáró NIF Zrt. helyett ilyen tartalmú - lényegében kisajátítást helyettesítő - csereszerződés megkötésére. A szerződés során megsértették a kisajátítási törvény szabályait, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rendeletet, mivel a jogügylet jelentős vagyonvesztéssel járt a felperes részére.