A Kúria Kfv.37375/2011/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 242. §, 348. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Fekete Ildikó, Kalas Tibor

A határozat elvi tartalma:

A szolgáltatási koncesszió megállapításához elengedhetetlen, hogy a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog átengedése megtörténjen.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.32467/2009/26., Fővárosi Ítélőtábla Kf.27484/2010/5., *Kúria Kfv.37375/2011/5.* (BH 2012.11.272)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.37.375/2011/5.szám

A Kúria a dr. Vidra Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben, mely perbe a felperes pernyertessége érdekében ügyvezető által képviselt és az alperes pernyertessége érdekében a dr. Hernádi Rita ügyvéd által képviselt beavatkozók beavatkoztak, a Fővárosi Bíróság 13.K.32.467/2009/26. számú ítélete elleni fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla által 2011. február 23. napján meghozott 3.Kf.27.484/2010/5. számú jogerős ítélet ellen az alperes által 34. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.484/2010/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Az alperes 2009. május 19. napján kelt D.92/32/2009. számú határozatában azt állapította meg, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2.§ (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 240.§ (1) bekezdését, ezért a felperest 20.000.000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. Alperes a Kbt. 2.§ (1) bekezdése, a Kbt. 22.§ (1) bekezdés d) pontja alapján azzal érvelt, hogy a felperes a közbeszerzési eljárást törvénysértően mellőzte, annak ellenére, hogy maga a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik és a beszerzése a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó szolgáltatási koncessziónak minősül. Ez utóbbi körben az alperes arra mutatott rá, hogy a felperesnek a felperesi beavatkozóval 2008. december 17-én megkötött bérleti, üzemeltetési és gázátadási szerződése lényegében azt eredményezi, hogy a felperesi beavatkozó 15 évre kizárólagosan megkapta a számú ingatlan meghatározott részébe (kazánházba) telepített gázmotor által termelt hő- és gőzszolgáltatás jogosultságát, és a felperes kizárólag a felperesi beavatkozó számára biztosította a gázmotor hasznosításának jogosultságát a használatában álló ingatlanon, így a szolgáltatás megrendelése mellett a koncesszió további sajátossága, a hasznosítás jogának átengedése is megvalósult. Érvelt a visszterhesség meglétével, nem fogadta el, hogy kizárólag hőátadás, mint árubeszerzés valósult volna meg. Utalt arra, hogy a szerződéssel a felperesnek az volt a szándéka, hogy a hőszükségletét kielégítse.

A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértések miatt. Az anyagi jogi jogszabálysértés körében állította, hogy az alperes a szolgáltatási koncesszió fogalmi elemeit pontatlanul és iratellenesen értelmezte és tévesen állapította meg, hogy az általa megkötött szerződések alapján hasznosítási jog átengedése történt, tekintve, hogy a gázmotor tulajdonjogával a beruházást saját költségén megvalósító felperesi beavatkozó rendelkezik, így az őt megillető hasznosítási jog nem a felperessel kötött szerződésből, hanem tulajdonjogából fakad.

Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A felülvizsgálati kérelemmel érintett körben az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a Kbt. tárgyi hatályának megállapításához szükséges a beszerző célkitűzéseinek, így jognyilatkozatainak tartalmi vizsgálata. Hangsúlyozta, hogy a beszerzés minősítésénél a beszerzésre vonatkozó megállapodás tartalma a lényeges. Relevánsnak tekintette, hogy a felperesi ingatlanrész (kazánház) bérbeadására azért került sor, hogy ott a felperesi beavatkozó villamosenergia termelés céljából gázmotort helyezzen el. Megállapította, hogy e folyamat mellékterméke a keletkező gőz, melyet a felperes megvásárolt. Ez okból indokoltnak tartotta a felperes és a felperesi beavatkozó által megkötött mindkét szerződés (bérleti szerződés, valamint az üzemeltetési és gázátadási szerződés) tartalmának elemzését. Rögzítette, hogy a szerződéskötés oka (költségtakarékosság, korszerűsítés) nem releváns a beszerzés minősítése során.