3260/2016. (XII. 6.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.22.446/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] Az indítványozó társasház közös képviselője útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. A közös képviselő nevében jogtanácsosa jár el.

[2] 1. Az indítványozó - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján előterjesztett - alkotmányjogi panaszában a Kúria Pfv.I.22.446/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

[3] Az ügy előzményei a következőek. Az indítványozó társasház az ügy alapját képező - társasházi közös költség tartozás tárgyában kiállított végrehajtási lappal összefüggő - végrehajtói intézkedést (tizenkét havi részletfizetés megállapítása) vitatta, ellene végrehajtási kifogással élt. Álláspontja szerint az ügyben legfeljebb hat havi részletfizetés megállapítására lett volna lehetőség. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 0101 - 9.Vh.11.017/2014/2. számú végzésével az indítványozó végrehajtási kifogását elutasította. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék az első fokú végzést a 45.Pkf.633.315/2015/2. számú végzésével helybenhagyta. Ezt követően az indítványozó felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet - az alkotmányjogi panasszal támadott - Pfv.I.22.446/2015/2. számú végzésével, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 273. § (2) bekezdése alapján hivatalból elutasította. A Kúria végzésében kifejtette, hogy az ügyben bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 214. §-ára tekintettel (mivel a felülvizsgálati kérelem nem a végrehajtás elrendelésével, illetve nem a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról szóló döntéssel összefüggésben került előterjesztésre) felülvizsgálati eljárás lefolytatására nincs lehetőség.

[4] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát a Kúria végzésével szemben terjesztette elő. Kifejtette, hogy a társasházi tulajdont szerző egy speciális - társasházi - jogviszony alanyává válik. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. § (1) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a közös költség megfizetése - mint teherviselés - a tulajdonjoghoz elválaszthatatlanul kapcsolódik, hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonos a közös tulajdonban lévő részek fenntartásával a külön tulajdont képező ingatlanát rendeltetésszerűen használhassa. A támadott végzés sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jogot, valamint a XXII. cikkét, mert az emberhez méltó lakhatás feltétele az is, hogy valamennyi társasházi tulajdonostárs arányosan részt vállaljon a közös tulajdon fenntartásában. Az indítványozó vitatja a Kúria jogértelmezését, mivel szerinte a végzés elzárta az érdemi felülvizsgálati eljárás lehetőségétől, ezért az sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, valamint a (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogot, illetve az Alaptörvény 28. cikkét is.

[5] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében először azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz eleget tesz-e a befogadhatóság feltételeinek.

[6] Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz formai követelményeinek való megfelelés körében áttekintette, hogy az indítvány határidőben érkezett-e [Abtv. 30. §-a], illetve, hogy tartalmaz-e határozott kérelmet [Abtv. 52. § (1b) bekezdése].

[7] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében - az Abtv. 27. §-a szerinti - alkotmányjogi panaszt - a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.

[8] Az indítványozó perbeli képviselője 2016. március 24-én vette át a Kúria támadott végzését, míg alkotmányjogi panaszát 2016. május 23-án, határidőben adta postára.

[9] Az alkotmányjogi panasznak az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kérelme e feltételeknek csak részben felel meg. Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének, illetve a XXII. cikkének sérelmére is, azonban ezen alaptörvényi rendelkezésekkel összefüggésben nem terjesztett elő - saját - alapjogsérelmét alátámasztó, alkotmányjogilag megalapozott indokolást, így kérelme ezen alaptörvényi rendelkezések vonatkozásában nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontjában foglaltaknak. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatot követ a tekintetben, hogy az indokolás hiánya az ügy érdemi elbírálásának akadálya (lásd például: a 3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]).

[10] 3. Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeinek (az Abtv. 27. §-ának, illetve a 29-31. §-ainak) való megfelelés vizsgálata során az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.

[11] Az indítványozó a bírósági eljárásokban végrehajtási kifogás előterjesztőjeként vett részt, érintettsége a támadott végzéssel összefüggésben egyértelműen megállapítható.

[12] A Kúria - az indítványozó által támadott - végzését végrehajtási kifogás elutasításával összefüggésben, a felülvizsgálati eljárás törvényi kizártsága alapján hozta meg. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt csak az ügy érdemében hozott, vagy az eljárást befejező egyéb bírósági döntéssel összefüggésben lehet előterjeszteni, "[a]z Alkotmánybíróság visszautasítja az olyan alkotmányjogi panaszt, amelyet nem ilyen határozattal szemben kezdeményeztek" (3179/2013. (X. 9.) AB végzés, Indokolás [9]).

[13] Az Alkotmánybíróság a pontjában3179/2013. (X. 9.) AB végzés, Indokolás [9] rámutatott, hogy "[a] végrehajtási kifogás a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó intézkedésével szemben igénybe vehető jogorvoslat, amelyet nemperes eljárásban bírál el a bíróság. [...] A kifogás tárgyában való döntéssel a bíróság a kifogásolt intézkedést megsemmisítheti és a végrehajtót új intézkedés megtételére kötelezheti [Vht. 217/A. § (4) bekezdés]. A végrehajtási kifogásnak nincs az eljárás folytatására halasztó hatálya [Vht. 222. §]. A végrehajtási kifogásra vonatkozó rendelkezések alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által sérelmezett, a végrehajtási kifogásait elutasító jogerős végzést a bíróság nem az ügy érdemében, de nem is a végrehajtási eljárás befejezése tárgyában, hanem a végrehajtási eljárás során hozta meg, ezért a döntés ellen alkotmányjogi panasznak nincs helye" (megerősítette többek között: 3252/2014. (X. 14.) AB végzés, Indokolás [5] pontja, 3197/2016. (X. 11.) AB végzés, Indokolás [28]).

[14] Az indítványozó - végrehajtást kérő - a végrehajtónak a Vht. 52/A. § (1) bekezdése szerint, 12 havi részletfizetési megállapítása ellen élt kifogással. Az alkotmányjogi panasszal támadott kúriai végzés a végrehajtási eljárás során hozott részletfizetési megállapítással összefüggésben született, amely azonban nem tekinthető az ügy érdemében hozott döntésnek, mivel az jelen esetben a közös költség tartozás megfizetése tárgyában született bírósági döntés volt. A Kúria támadott végzése ugyanakkor nem tekinthető az eljárást befejező egyéb döntésnek sem, mivel - az előbbiek mellett - a végrehajtási eljárás még folyamatban van. Mindezekre tekintettel - figyelembe véve az Alkotmánybíróságnak a fent idézett végzésekben kialakított gyakorlatát - a Kúria támadott végzése ellen alkotmányjogi panasz előterjesztésére az Abtv. 27. §-a alapján nincs lehetőség.

[15] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza nem felel meg az Abtv.-ben előírt formai és tartalmi követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján az indítványt visszautasította.

Budapest, 2016. november 28.

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czine Ágnes s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1106/2016.