3202/2014. (VII. 15.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról[1]

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Székesfehérvári Törvényszék 27.P.21.531/2011/43. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.100/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] Az indítványozók jogi képviselőjük útján alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz.

[2] 1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozók Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indítottak pert. Kereseti kérelmük szerint az önkormányzat jogellenesen szüntette meg az egészségügyi ellátásra, illetőleg a rendelőhasználatra irányuló szerződésüket és kérték az emiatt keletkezett káruk megtérítését. Az első fokon eljárt Székesfehérvári Törvényszék ítéletében megállapította, hogy az önkormányzat az egészségügyi ellátásra kötött szerződés felbontása során nem tanúsított olyan felróható magatartást, amely a kártérítési felelőssége megállapítását eredményezte volna, ezért a felperesek (jelen ügy indítványozói) keresetét elutasította.

[3] A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira utalással - helybenhagyta. Az indítványozók jogi képviselője a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.100/2012/5. számú ítéletét 2013. február 12. napján vette át.

[4] Ezt követően az indítványozók felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához. A Kúria a Pfv.III.20.557/2013/3. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította - többek között - arra hivatkozással, hogy a felülvizsgálati kérelemben sem a felülvizsgálat alapjául szolgáló okot, sem a döntésre kiható konkrét jogszabálysértést nem jelölték meg. A Kúria végzését az indítványozók jogi képviselője 2013. október 10. napján vette át.

[5] Az indítványozók 2013. december 13. napján a Székesfehérvári Törvényszéken nyújtották be alkotmányjogi panaszukat, melyet 2014. április 9. napján - hiánypótlásra való felszólításukat követően - kiegészítettek. Beadványaikban az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Székesfehérvári Törvényszék 27.P.21.531/2011/43. számú ítélete és a Fővárosi ítélőtábla 9.Pf.21.100/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Az eredetileg benyújtott - és a kiegészített - alkotmányjogi panaszban kifejtették, hogy jogsérelmük abból következett, hogy az eljáró bíróságok ügyükben "újraalkalmazták" a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés harmadik mondatát, melyről az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, hogy alkotmányellenes volt [28/2006. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2006, 381.]. Az indítványozók szerint a hivatkozott norma alkalmazása következtében gyakorlatilag kiüresedett a praxisjoguk. Kérték, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a "bírósági határozatok, megsemmisített, Alkotmány ellenesnek kimondott, és visszamenő hatállyal 2000-ig megsemmisített jogi norma alapján keletkeztek". Az alaptörvény-ellenességet az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, az M) cikk (1) és (2) bekezdése, az R) cikk (1) és (2) bekezdése, az Alaptörvény I. cikk (1)-(4) bekezdései, a II. cikk, a XII. cikk (1) és (2) bekezdése, a XIII. cikk (1) és (2) bekezdése, a XV. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az Alaptörvény 18. cikk (1)-(3) bekezdései sérelmében jelölték meg.

[6] Az indítványozók hivatkoztak arra, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelmüket hivatalból elutasította, ennek a végzésnek az alkotmányossági vizsgálatát nem kérték.

[7] 2. Az Abtv. 56. § (1)-(2) bekezdései alapján az Alkotmánybíróság tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról, melynek keretében mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy a kérelem a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg, az alábbiak miatt.

[8] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozók jogi képviselője a vizsgálni kért jogerős másodfokú bírósági ítéletet 2013. február 12. napján vette át. A 2013. december 13. napján benyújtott alkotmányjogi panasz tehát nyilvánvalóan elkésett, az az Abtv. 30. § (4) bekezdésében megállapított, az esetleges igazolásra rendelkezésre álló száznyolcvan napos jogvesztő határidőn is túl érkezett.

[9] A Kúria Pfv.III.20.557/2013/3. számú végzésének kézhezvételéhez képest az alkotmányjogi panaszt határidőben nyújtották be, azonban az indítványozók ennek vizsgálatát nem kérték. Az Ügyrend 32. § (2) bekezdése értelmében alkotmányjogi panasszal a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott olyan döntése támadható meg, amely a) a megtámadott határozatot hatályában fenntartja, vagy b) a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és helyette, illetve az elsőfokú határozat helyett új és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz, vagy c) a jogerős határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő új határozatot hoz, vagy d) a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, feltéve, hogy az indítványozó a jogerős döntést az Alkotmánybíróság előtt nem támadta meg. Ebben az esetben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat mellőzésével végzésben utasította el, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ezen döntés ellen alkotmányjogi panasznak egyébként sem lett volna helye.

[10] Tekintettel arra, hogy a Székesfehérvári Törvényszék 27.P.21.531/2011/43. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.100/2012/5. számú ítélete vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz elkésett, az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdése d) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt - további vizsgálat nélkül - visszautasította.

Budapest, 2014. július 7.

Dr. Kiss László s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/83/2014.