18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet

a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 3. §-a (7) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya az Öotv.-ben meghatározott háziorvosokra, házi gyermekorvosokra és fogorvosokra (a továbbiakban: háziorvos), valamint a háziorvosok által nyújtott önálló orvosi tevékenységre terjed ki.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a)[1] háziorvosi körzet: a területi ellátási kötelezettség alapján a feladattal érintett települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által az Öotv. 2. § (2) bekezdése szerint rendeletben - a külön jogszabály rendelkezései figyelembevételével - meghatározott település(ek), illetve településrész(ek);

b) tartósan betöltetlen háziorvosi körzet: az a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzet

ba) amelyben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van,

bb)[2] amelyben - a helyettesítés kivételével - az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel.

(2) A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell arra a körzetre is, amelyet külön jogszabályban foglaltak szerint az önkormányzat új körzetként hoz létre.

(3) Az (1) bekezdés ba) pontja szempontjából a háziorvos a munkavégzésben akkor akadályozott, ha a tevékenységét keresőképtelensége, hivatalos távolléte, szabadsága vagy gyermekápolás, -gondozás miatt nem végzi, illetve, ha a munkavégzés a közmegbízatásával összeférhetetlen vagy közmegbízatása miatt a tevékenységét ellátni nem tudja.

(4) E rendelet háziorvosi körzetre, illetve tartósan betöltetlen háziorvosi körzetre vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a fogorvosi körzetre is.

(5) Az Öotv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásában egyenesági leszármazó a működtetési jog jogosultjának gyermeke, örökbefogadott és nevelt gyermeke, illetve unokája.

3. § (1)[3] Az Öotv.-ben foglalt kivétellel önálló háziorvosi tevékenységet végezni csak külön működtetési engedély vagy hatósági bizonyítvány birtokában lehet. Ennek megfelelően a működtetési jog megszerzése a jogi előfeltétele annak, hogy az önkormányzat valamely orvost háziorvosként foglalkoztasson.

(2)[4] Az Öotv.-ben meghatározott működtetési engedély, valamint a hatósági bizonyítvány kiadása a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) hatáskörébe tartozik.

(3)[5] Az 1. melléklet szerinti megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek e rendelet szerinti feladat- és hatáskörükben különös illetékességgel járnak el.

4. § (1)[6] A működtetési jogot a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv annak az orvosnak engedélyezi, aki háziorvosi tevékenység végzésére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jogosult, és megfelel a (2)-(3) bekezdés szerinti feltételeknek.

(2) A működtetési jogra vonatkozó kérelemhez csatolni kell:

a) a külön jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálat eredményéről szóló igazolást,

b) az (1) bekezdésben foglalt külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállásáról szóló igazolásokat, dokumentumokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott okiratokon túlmenően a működtetési jogra vonatkozó kérelemhez mellékelni kell:

a)[7]

b) a működtetési jog folytatása esetén: a kérelmezőnek a folytatásra való jogosultságát igazoló okiratokat, ideértve - több folytatásra jogosult személy esetén - az Öotv. 2. §-ának (5) bekezdésében meghatározott megállapodást is,

c)[8]

d)[9]

(4) Az Öotv. 3. §-a (3) bekezdése alapján működtetési jogot szerző háziorvosnak a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelméhez mellékelnie kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazolását arról, hogy az Öotv. hatálybalépésének napján háziorvosi tevékenységet legalább 200 hozzá bejelentkezett betegre kiterjedően látott el.

(5)[10] Ha az Öotv. 3. § (3) bekezdése alapján működtetési jogot szerző a (4) bekezdés szerinti adatot nem igazolja, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a kérelem elbírálása érdekében adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz.

5. § Nem kaphat működtetési jogra vonatkozó engedélyt az a kérelmet benyújtó orvos

a) aki működtetési joggal már rendelkezik,

b) akitől a működtetési jogot az orvosi tevékenysége gyakorlásával összefüggő jogszabálysértő magatartása miatt visszavonták, a visszavonástól számított 5 évig,

c)[11][12]

6. §[13] A működtetési jogra vonatkozó határozatot közölni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatalával (a továbbiakban: ÁNTSZ OTH), az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és az állami adóhatósággal.

6/A. §[14] Az ÁNTSZ OTH országos nyilvántartást vezet a működtetési jogra vonatkozó engedélyekről.

7. § (1) A működtetési jog jogosultja a működtetési jogot mint vagyoni értékű jogot az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő személynek elidegenítheti.

(2)[15] A működtetési jognak elidegenítéssel történő megszerzésénél értelemszerűen irányadók a 3-6. §-ban foglalt rendelkezések a (3) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel.

(3)[16] A működtetési jogot - ingyenesen vagy visszterhesen -csak olyan személy részére lehet elidegeníteni, aki nem rendelkezik működtetési joggal, de birtokában van a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv határozata arról, hogy megfelel a működtetési jog engedélyezésére nézve jogszabályban megállapított feltételeknek.

8. § (1) A működtetési jogra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a működtetési jog jogosultja a jog elnyerése iránti eljárás során az ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszemű volt,

b) a működtetési jog jogosultja a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel már nem rendelkezik,

c)[17] az ÁNTSZ vagy a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv három éven belül legalább két alkalommal jogszabálysértés miatt intézkedett, és a háziorvos a határozatban foglaltaknak nem tett eleget,

d)[18] az ÁNTSZ vagy a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv ismételt figyelmezetése ellenére a háziorvos az ellátást nem, illetve - a helyettesítés kivételével - nem személyesen nyújtja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából rosszhiszeműnek minősül különösen az a személy, aki az eljárás során valamely, az engedély megadása szempontjából fontos tényt, adatot, körülményt elhallgat, adatot meghamisít, vagy más módon a hatóságot megtéveszti.

(3) Ha a háziorvos a tevékenység ellátására egészségi ok miatt vált véglegesen alkalmatlanná, a külön jogszabály szerinti alkalmassági vizsgálat időpontjától számított hatodik hónap első napján kell a működtetési jogra vonatkozó engedélyét visszavonni.

(4)[19] A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban foglaltak fennállását az engedély kiadásától számított 5 évenként, a (3) bekezdésben foglaltakat a vonatkozó jogszabályokban meghatározott időszakonként ellenőrzi.

(5)[20] A működtetési jog visszavonását - az állami adóhatóság kivételével - a 6. § szerinti szervek is kezdeményezhetik.

(6)[21] A működtetési jog visszavonásáról szóló határozatot közölni kell az önkormányzattal és azokkal a szervekkel, amelyekkel a működtetési jogot engedélyező határozatot közölték.

9. § Amennyiben a működtetési jog jogosultja meghal, a működtetési jog folytatására a 3-8. §-ok rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. A működtetési jog folytatására jogosult személy a korábbi működtetési joggal rendelkező személy halálától számított 30 napon belül nyújthatja be a működtetési jog megadása iránti kérelmet, feltéve, hogy megfelel az e rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételeknek.

10. § (1) Ha a működtetési jog jogosultja a személyes szolgáltatásnyújtási kötelezettségének nem tud eleget tenni, illetve betöltetlen háziorvosi körzet esetén a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell a helyettesítésről gondoskodni.

(2) A helyettesítést olyan orvos láthatja el, aki megfelel a működtetési jog megszerzéséhez és a tevékenység gyakorlásához szükséges személyi feltételeknek.

11. § (1) A háziorvosi szolgáltatást nyújtó szervezetben önálló háziorvosi tevékenységet kizárólag működtetési joggal rendelkező tag, illetve alkalmazott láthat el.

(2) A működtetési jog jogosultja - a helyettesítés kivételével - csak egy háziorvosi körzetben végezhet önálló orvosi tevékenységet.

12. § (1)[22] A működtetési jogot elidegenítő háziorvos, illetve tartósan betöltetlen körzet esetén a helyettesítő gondoskodik a szakmai feladatok, valamint - az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvénynek megfelelően - a bejelentkezett betegek dokumentációjának és nyilvántartásának a háziorvosi szolgáltatást nyújtó új háziorvos számára történő átadásáról.

(2)[23]

13. § (1)[24] E rendelet az Öotv. hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2)[25]

(3) Az e rendelet hatálybalépése napját követően gazdálkodó szervezettel vagy magánorvossal az Öotv. 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott önálló orvosi tevékenységre kötött szerződés esetén a szerződés legrövidebb időtartama 5 év [Ptk. 226. § (1) bekezdés].

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet

a) 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"7. § (1) A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló rendelet (a továbbiakban: Hr.) hatálya alá tartozó háziorvosi tevékenységet nyújtó szolgáltató által nyújtott ellátásra kötendő szerződéshez a szolgáltató a rendelet melléklete szerinti adatokat írásban közli a Pénztárral és nyilatkozik arról, hogy az ellátást nyújtó orvos a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel vállalja a folyamatos ellátást.

(2) Folyamatos az ellátás, ha a háziorvosi szolgálat orvosa

a) a Hr.-ben meghatározott rendelési időben rendelőjében háziorvosi tevékenységet végez,

b) munkanaponként 8 órában az őt választó biztosítottak számára rendelkezésre áll, ide nem értve a keresőképtelenség, a hivatalos távollét, illetve a szabadság miatt szükségessé váló helyettesítés eseteit, és

c) részt vesz a háziorvosi ügyeleti rendszerben, kivéve, ha a 18. § szerinti működtető nyilatkozik, hogy a közreműködésére nem tart igényt."

b) 8. §-ának (3) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

"Új körzet létesítése esetén nem köthető finanszírozási szerződés, ha az új körzet létesítése következtében valamely meglévő körzet lakosságszáma felnőtt és vegyes körzet esetén 1200, gyermekkörzet esetén 600 fő alá csökken."

c) 13. §-a (1) bekezdésének felvezető mondatában a "(2) bekezdése" szövegrész helyébe a "(3) bekezdése" szövegrész lép.

14. § (1)[26] Az Öotv. alapján szerzett működtetési jog jogosultja a működtetési jog gyakorlásához szükséges, az önkormányzat tulajdonában álló orvosi rendelő, amennyiben az orvosi lakás az orvosi rendelővel egybeépített, úgy az orvosi lakás, továbbá gép, műszer megvásárlásához - a hitelintézettel kötött kölcsönszerződés alapján - kiemelt kamattámogatásra jogosult a következők szerint:

a) az orvosi rendelő, illetve az orvosi lakás megvásárlására, valamint felújítására felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak kiegyenlítéséhez kiegészítő kamattámogatás illeti meg a lakáscélú támogatásokról szóló általános szabályok szerint azzal, hogy az általános feltételek közül az életkorra, a gyermekszámra és a házastársi életközösségre vonatkozó feltételeket nem kell alkalmazni;

b)[27] az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához a szakmailag szükséges gép, műszer, egyéb berendezés, a távoli hálózati hozzáférésre alkalmas személyi számítógép, valamint a kulturált betegfogadást szolgáló berendezési tárgyak vásárlása költségeinek fedezetére maximum 5 éves lejáratú kamattámogatás vehető igénybe. A kamattámogatás mértéke az első évben legalább 70%, a második évben legalább 60%, a harmadik évben legalább 50%, a negyedik évtől legalább 40% a jegybanki alapkamat százalékában.

(2)[28] A működéshez szakmailag szükséges feltételeknek megfelelő, nem önkormányzattól vásárolt gép, műszer, egyéb berendezés vételárához felvett hitelintézeti kölcsönhöz kamattámogatás vehető igénybe. A kamattámogatás mértéke az első évben 60%, a második évben 50%, a harmadik évben 40%, a negyedik és ötödik évben 30% a jegybanki alapkamat százalékában.

(3)[29] A működtetési jog megvásárlásához a hitelintézettől felvett hitelhez a (2) bekezdésben foglalt mértékű kamattámogatás vehető igénybe azzal, hogy a kamattámogatás legfeljebb 5 millió forint hitel kamatához nyújtható.

(4)[30] Az (1) bekezdés b) pontjában, továbbá a (2) és (3) bekezdésben szabályozott támogatás részletes szabályait a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet alapján kiadásra kerülő pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A (4) bekezdésben hivatkozott kamattámogatásban részesülő hitelekhez - külön jogszabály előírásai alapján - a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalása igénybe vehető.

14/A. §[31] (1) Az Öotv. alapján szerzett működtetési jog jogosultja, vagy az az egészségügyi vállalkozás, amelynek keretében a működtetési jog jogosultja a háziorvosi tevékenységét végzi, a működtetési jog gyakorlásához szükséges orvosi rendelő megvásárlásához vagy építéséhez - a hitelintézettel kötött kölcsönszerződés alapján - kamattámogatásra jogosult a (4) bekezdésben meghatározott pályázati kiírás szerint.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy vagy egészségügyi vállalkozás az orvosi rendelő építéséhez vagy nem az önkormányzat tulajdonában álló orvosi rendelő megvételéhez kamattámogatással hitelt kíván igénybe venni, a hitelfelvételhez be kell szereznie az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az önkormányzat a működtetési joggal rendelkezőt területi ellátási kötelezettséggel háziorvosként kívánja foglalkoztatni a megépített vagy a megvásárolt orvosi rendelőben.

(3) Az Öotv. alapján szerzett működtetési jog jogosultja, vagy az az egészségügyi vállalkozás, amelynek keretében a működtetési jog jogosultja a háziorvosi tevékenységét végzi, a működtetési jog gyakorlásához szükséges gép, műszer, egyéb berendezés, a távoli hálózati hozzáférésre alkalmas személyi számítógép, valamint a kulturált betegfogadást szolgáló berendezési tárgyak megvásárlásához - a hitelintézettel kötött kölcsönszerződés alapján - kamattámogatásra jogosult a 14. § (1) bekezdés b) pontja vagy a (2) bekezdése szerint.

(4) Az e § (1) bekezdésében, továbbá a (3) bekezdésében meghatározott támogatás részletes szabályait a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet alapján kiadásra kerülő pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A működtetési jog jogosultja a 14. §, illetve a 14/A. § szerinti kamattámogatások közül csak az egyik támogatást veheti igénybe.

15. §[32]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelethez[33]

A 3. §(3) bekezdés szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozó feladatot a Veszprém Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Fejér megyére, Komárom-Esztergom megyére és Veszprém megyére kiterjedő illetékességgel látja el.