32008L0092[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/92/EK irányelve ( 2008. október 22. ) az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról (átdolgozott szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/92/EK IRÁNYELVE

(2008. október 22.)

az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról (átdolgozott szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1) Az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról szóló, 1990. június 29-i 90/377/EGK tanácsi irányelvet (2) több alkalommal jelentős mértékben módosították (3). Mivel az említett irányelvet ismét módosították, az áttekinthetőség érdekében az érintett rendelkezéseket át kell dolgozni.

(2) Az energiaárak átláthatósága - abban a mértékben, amennyiben erősíti a közös piacon a verseny torzulásának megakadályozását biztosító feltételeket - elengedhetetlen a belső energiapiac eléréséhez és akadálytalan működéséhez.

(3) Az átláthatóság segíthet megelőzni a fogyasztókkal szemben alkalmazott megkülönböztetést azáltal, hogy növeli választási szabadságukat a különböző energiaforrások és különböző szolgáltatók között.

(4) Jelenleg az átláthatóság foka energiaforrásonként és tagállamonként vagy közösségi régiónként eltérő, kérdésessé téve ezáltal a belső energiapiac elérését.

(5) Ugyanakkor a Közösségen belül az ipar által a felhasznált energiáért fizetett ár az egyik olyan tényező, amely befolyásolja annak versenyképességét, és ezért bizalmasnak kell maradnia.

(6) A fogyasztói típusoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Eurostat) által az árközleményekben használt rendszere és a főbb ipari villamosenergia-felhasználók számára bevezetésre kerülő árrendszer biztosítja, hogy az átláthatóság ne akadályozza a bizalmas jelleget.

(7) Az Eurostat által használt fogyasztási kategóriákat addig a határig ki kell bővíteni, amelynél a fogyasztók még reprezentatívak.

(8) Így a végfelhasználói ár átláthatósága elérhető lenne a szerződések szükséges bizalmasságának veszélyeztetése nélkül. A bizalmasság tiszteletben tartása érdekében egy közzétételre kerülő ár esetén legalább három fogyasztónak kell egy adott fogyasztási kategóriában lennie.

(9) Az ipar által energia-végfelhasználóként fogyasztott gázra és villamos energiára vonatkozó információ szintén lehetővé teszi az összehasonlítást más energiaforrásokkal (olaj, szén, fosszilis és megújuló energiaforrások) és más fogyasztókkal.

(10) A gázt és villamos energiát szolgáltató vállalkozások valamint az ipari gáz- és villamosenergia-fogyasztók ezen irányelv alkalmazásától függetlenül továbbra is a Szerződés versenyszabályai alá tartoznak, és ebből következően a Bizottság megkövetelheti az árak és az értékesítési feltételek közlését.

(11) A hatályos árrendszerek ismerete az árak átláthatóságának részét képezi.

(12) A fogyasztók kategóriánkénti és piaci részesedés szerinti megoszlásának ismerete szintén részét képezi az árak átláthatóságának.

(13) Az árakra és a fogyasztóknak történő értékesítés feltételeire és az árrendszerekre, valamint a fogyasztók fogyasztási kategóriák szerinti megoszlására vonatkozóan az Eurostatnak nyújtott tájékoztatásnak elegendő információt kell nyújtania a Bizottságnak ahhoz, hogy a belső energiapiac helyzetének fényében szükség szerint döntést hozzon a megfelelő intézkedésről vagy javaslatokról.

(14) Az Eurostatnak szolgáltatott adatok megbízhatóbbak lesznek, ha azokat maguk a vállalkozások állítják össze.

(15) Az árak átláthatóságának biztosításához fontos az egyes tagállamokban az adózás és az adójellegű járulékok ismerete.

(16) Lehetővé kell tenni az Eurostatnak szolgáltatott adatok megbízhatóságának ellenőrzését.

(17) Az átláthatóság feltételezi az áraknak és az árrendszereknek a fogyasztók lehető legszélesebb körében történő közzétételét és terjesztését.

(18) Az energiaár átláthatóságának megvalósításához a rendszernek az Eurostat által az adatok feldolgozását, ellenőrzését és közzétételét illetően kifejlesztett és alkalmazott, elismert szakértelmen és módszereken kell alapulnia.

(19) A belső energiapiac elérése céljából az átlátható árrendszernek minél előbb működnie kell.

(20) Ennek az irányelvnek valamennyi tagállamban történő egységes végrehajtása csak akkor valósulhat meg, ha a földgázpiac - különös tekintettel az infrastruktúrára - megfelelő fejlettségi szintet ér el.

(21) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak (4) megfelelően kell elfogadni.

(22) A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az I. és II. mellékletet egyes meghatározott problémák fényében módosítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(23) Mivel az ezen irányelvbe bevezetett új szövegrészek kizárólag a bizottsági eljárásokra vonatkoznak, ezért a tagállamoknak nem kell ezeket a nemzeti jogukba átültetniük.

(24) Ezen irányelv nem érinti a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy azok a vállalkozások, amelyek az I. és II. mellékletben meghatározottak szerint ipari végfelhasználóknak gázt vagy villamosenergiát szolgáltatnak, a 3. cikkben megadott formában közlik az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalával (Eurostat):

1. a gáz és a villamos energia ipari végfelhasználóknak felszámított árát és értékesítési feltételeit;

2. a használatos árrendszert;

3. a fogyasztók megoszlását és fogyasztási kategóriánként a megfelelő mennyiségeket, hogy biztosítsák e kategóriák nemzeti szintű reprezentativitását.

2. cikk

(1) Az 1. cikkben említett vállalkozások az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat minden év január 1-jével és július 1-jével gyűjtik össze.

Ezeket a 3. cikkben említett rendelkezés szerint szerkesztett adatokat két hónapon belül megküldik az Eurostatnak és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatok alapján az Eurostat minden májusban és novemberben megfelelő formában közzéteszi az ipari felhasználóknak a tagállamokban felszámított gáz- és villamosenergia-árakat, és az abból a célból használt árképzési rendszereket.

(3) Az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott információt kétévente küldik meg az Eurostatnak és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak.

Ez az információ nem tehető közzé.

3. cikk

Az 1. cikkben meghatározott információ formájára, tartalmára és egyéb sajátosságaira vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket az I. és II. melléklet tartalmazza.

4. cikk

Az Eurostat nem tehet közzé olyan - számára az 1. cikknek megfelelően szolgáltatott - adatokat, amelyek jellegüknél fogva üzleti titkot képezhetnek. Az Eurostatnak továbbított ilyen bizalmas statisztikai adatok csak az Eurostat tisztviselői számára hozzáférhetők, és csak statisztikai célokra használhatók fel.

Az első bekezdés rendelkezései azonban nem érintik az ilyen adatok olyan összesített formában történő közzétételét, amely az egyes kereskedelmi ügyletek azonosítását nem teszi lehetővé.

5. cikk

Amennyiben az Eurostat az irányelv szerint átadott adatokban statisztikailag jelentős rendellenességet vagy következetlenséget észlel, engedélyt kérhet a nemzeti szervektől, hogy ellenőrizhesse a részekre lebontott adatokat, valamint azokat a számítási módszereket vagy értékeléseket, amelyeken az összesített adatok alapulnak, hogy megállapítsa vagy akár módosítsa a szabálytalannak ítélt információt.

6. cikk

Adott esetben a Bizottság a feltárt problémák fényében elvégzi az irányelv I. és II. mellékletének szükséges változtatásait. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 7. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az ilyen változtatások azonban csak az I. és II. melléklet technikai jellemzőit érintik, és nem módosíthatják a rendszer általános szerkezetét.

7. cikk

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire.

8. cikk

A Bizottság évente egyszer összefoglaló jelentést terjeszt az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé ezen irányelv érvényesüléséről.

9. cikk

Ezt az irányelvet a tagállamok a földgáz esetében annak a kérdéses piacra történő bevezetésétől számított öt évig nem hajtják végre.

Az ilyen energiaforrás nemzeti piacra történő bevezetésének időpontját az érintett tagállamnak késedelem nélkül, kifejezetten jelentenie kell a Bizottságnak.

10. cikk

A III. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 90/377/EGK irányelv hatályát veszti, a III. melléklet B. részében felsorolt irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

11. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

12. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2008. október 22-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

J.-P. JOUYET

(1) Az Európai Parlament 2008. június 17-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. szeptember 25-i határozata.

(2) HL L 185., 1990.7.17., 16. o.

(3) Lásd a III. melléklet A. részét.

(4) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

I. MELLÉKLET

GÁZÁRAK

Az ipari végfelhasználók (1) vonatkozásában meghatározott gázáradatok összegyűjtése és összeállítása a következő módszer alkalmazásával történik:

a) A jelentésben az ipari végfelhasználók által a fővezetéken keresztül saját célra vételezett földgázra vonatkozó árakat kell feltüntetni.

b) Az ipari gázfogyasztás minden formáját tekintetbe kell venni. E rendszer kizárja azonban azon fogyasztókat, amelyek

- a gázt erőműben vagy kapcsolt hő- és villamos erőműben villamos energia előállítására használják,

- gázfelhasználása nem energia célú (pl. vegyipar),

- gázfelhasználása évi 4 000 000 GJ-t meghaladó mennyiségű.

c) A regisztrált árak alapvetően az éves gázfogyasztás szintje alapján meghatározott fogyasztói csoportok rendszerén alapulnak.

d) Az árakkal kapcsolatos adatok összegyűjtése évente kétszer, minden hat hónapos időszak elején (januárban és júliusban) történik, és arra az átlagárra vonatkozik, amelyet az ipari végfelhasználók a megelőző hat hónapos időszakban fizettek a gázért. Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának (Eurostat) küldendő első jelentés a 2008. január 1-jei állapotra vonatkozik.

e) Az árakat nemzeti pénznem/gigajoule kifejezéssel kell megadni. A felhasznált energia egységét a bruttó fűtőérték (GCV) alapján kell mérni.

f) Az áraknak tartalmazniuk kell az összes fizetendő díjat: hálózati díjak, plusz elfogyasztott energia, mínusz az árengedmények vagy kedvezmények, plusz az egyéb díjak (mérő bérleti díja, állandó költségek stb.). A csatlakozási díj nem az árakba számítható be.

g) Az árakat nemzeti átlagárként kell megadni.

h) A tagállamok költséghatékony eljárásokat dolgoznak ki és alkalmaznak, biztosítva a következő szabályok szerint működő reprezentatív adat-összeállítási rendszert:

- A súlyozott átlagárakat képviselő adatokhoz a vizsgált gázszolgáltatók piaci részesedését használják súlytényezőként. Számtani átlagárak csak akkor adhatók meg, ha súlyozott értékek nem számíthatók ki. A tagállamok minden esetben gondoskodnak arról, hogy a felmérés a nemzeti piac reprezentatív részét fedje le.

- A piaci részesedés megállapításának a gázszolgáltatók által az ipari végfelhasználók részére kiszámlázott gáz mennyiségén kell alapulnia. Amennyiben lehetséges, a piaci részesedést minden felhasználói csoport vonatkozásában külön kell kiszámítani. A súlyozott átlagár kiszámítására használt információkat a bizalmas adatokra vonatkozó szabályok betartásával a tagállam kezeli.

- Az adatok bizalmas kezelése érdekében az áradatokat csak abban az esetben kell közölni, ha az érintett tagállamban a j) pontban felsorolt kategóriákba egyenként legalább három felhasználó tartozik.

i) Háromféle árszintet kell megadni:

- adók és járulékok nélküli ár,

- héa és egyéb visszatérítendő adók nélküli ár,

- az összes adót és járulékot (héát is) tartalmazó ár.

j) A gázárakat az ipari végfelhasználók következő kategóriáiban kell felmérni:

k) Kétévente egyszer, a januári áradatok közlésével együtt jelentést kell tenni az alkalmazott adat-összeállítási rendszerről az Eurostatnak; a jelentés tartalmazza különösen a felmérés leírását és hatókörét (a felmérésben szereplő szolgáltatók száma, összesített piaci részesedésük stb.), valamint a súlyozott átlagárak kiszámításához használt kritériumokat, továbbá az egyes fogyasztói csoportok összesített fogyasztását. Az összeállítási rendszerre vonatkozó első jelentés a 2008. január 1-jei helyzetre fog vonatkozni.

l) Évente egyszer, a januári árjelentéssel együtt jelenteni kell az Eurostatnak a közölt árakat befolyásoló főbb átlagos jellemzőket és tényezőket, minden fogyasztói csoport vonatkozásában. A jelentés a következőket tartalmazza:

- a szolgáltatott energia összmennyisége és az átlagos legnagyobb fogyasztói igény alapján kiszámolt átlagos terhelési tényezők az ipari végfelhasználók tekintetében fogyasztói csoportonként,

- a megszakítható ellátás esetén nyújtott kedvezmények ismertetése,

- az állandó díjak, mérő bérleti díjak és egyéb, nemzeti szempontból lényeges díjak ismertetése.

m) Évente egyszer, a januári jelentéssel együtt be kell nyújtani az ipari végfelhasználónak eladott gáz vonatkozásában a kivetett adók mértékéről és számítási módjáról szóló jelentést, valamint az adók ismertetését is. Az ismertetésnek tartalmaznia kell a rendszerköltségek fedezésére szolgáló, nem adójellegű járulékokat és közszolgáltatási kötelezettségeket is. Az adók ismertetésének három világosan elkülönülő részt kell tartalmaznia: A számításba vehető adók, járulékok, nem adójellegű járulékok és fiskális terhek vázlatos felsorolása: A jövedelemadók, ingatlanadók, a gépjármű-üzemanyagok jövedéki adója, útadók, hírközlési engedélyek, üzemi rádió és üzleti reklám adói, engedélyek illetékei, hulladékot terhelő adók, stb. nem vehetők figyelembe és ki vannak zárva ebből a felsorolásból, mert ezek kétségkívül az üzemi költségek részét képezik és más iparágakra és tevékenységekre is vonatkoznak.

- az ipari végfelhasználónak adott számlán fel nem tüntetett adók, járulékok, nem adójellegű járulékok, illetékek és más fiskális terhek; az e pontban leírt tételek bekerülnek az "adók és járulékok nélküli ár" árszintről készített jelentésbe,

- az ipari végfelhasználónak adott számlán feltüntetett és számukra vissza nem térítendőnek minősülő adók és járulékok; az e pontban leírt tételek bekerülnek a "héa és egyéb visszatérítendő adók nélküli ár" árszintről készített jelentésbe,

- az ipari végfelhasználónak adott számlán feltüntetett hozzáadottérték-adó (héa) és más visszatérítendő adók; az e pontban leírt tételek bekerülnek "az összes adót és járulékot (héát is) tartalmazó ár" árszintről készített jelentésbe.

- hozzáadottérték-adó,

- koncessziós díjak; ezek rendszerint a hálózatok vagy egyéb gázberendezések által elfoglalt földterület, illetve állami vagy magántulajdon használati engedélyére és díjaira vonatkoznak,

- környezetvédelmi adók és járulékok; ezek rendszerint a megújuló energiaforrások vagy a kapcsolt hő- és villamos energia támogatásával, vagy a szén-dioxid, kén-dioxid vagy egyéb, éghajlatváltozást előidéző anyagok kibocsátása miatti terhekkel kapcsolatosak,

- az energiaágazathoz kapcsolódó más adók vagy járulékok; a közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó díjak, az energiaszabályozó hatóságok finanszírozására szolgáló járulékok stb.,

- az energiaágazathoz nem kapcsolódó egyéb adók vagy járulékok; az elfogyasztott energia után fizetendő nemzeti, helyi vagy regionális adók, a gázelosztást érintő adók stb.

n) Azokban a tagállamokban, ahol egyetlen társaság látja el az ipari eladásokat, a jelentést ennek a társaságnak kell megtennie. Azokban a tagállamokban, amelyekben több társaság működik, a jelentést egy független statisztikai szervnek kell benyújtania.

(1) Ipari végfelhasználónak tekinthető az egyéb nem lakossági felhasználó is.

II. MELLÉKLET

VILLAMOSENERGIA-ÁRAK

Az ipari végfelhasználók (1) tekintetében a villamosenergia-áradatok összegyűjtése és összeállítása a következő módszer alkalmazásával történik:

a) A jelentésben az ipari végfelhasználók által saját célra vételezett villamos energiára vonatkozó árakat kell feltüntetni.

b) Az ipari villamosenergia-fogyasztás minden formáját tekintetbe kell venni.

c) A regisztrált árak alapvetően az éves villamosenergia-fogyasztás szintje alapján meghatározott fogyasztói csoportok rendszerén alapulnak.

d) Az árral kapcsolatos adatok összegyűjtése évente kétszer, minden hat hónapos időszak elején (januárban és júliusban) történik, és arra az átlagárra vonatkozik, amelyet az ipari végfelhasználók a megelőző hat hónapos időszakban fizettek a villamos energiáért. Az Eurostatnak küldendő első jelentés a 2008. január 1-jei állapotra vonatkozik.

e) Az árakat nemzeti pénznem/kWh kifejezéssel kell megadni.

f) Az áraknak minden fizetendő díjat tartalmazniuk kell: hálózati díjak, plusz elfogyasztott energia, mínusz az árengedmények vagy kedvezmények, plusz az egyéb díjak (kapacitásdíjak, az energia felhasználókhoz való eljuttatásával kapcsolatos díjak, mérő bérleti díja stb.). A csatlakozási díjat nem szabad az árakba beszámítani.

g) Az árakat nemzeti átlagárként kell megadni.

h) A tagállamok költséghatékony eljárásokat dolgoznak ki és alkalmaznak, biztosítva a következő szabályok szerint működő reprezentatív adat-összeállítási rendszert:

- A súlyozott átlagárakat képviselő adatokhoz a vizsgált villamosenergia-szolgáltatók piaci részesedését használják súlytényezőként. Számtani átlagárak csak akkor adhatók meg, ha súlyozott értékek nem számíthatók ki. A tagállamok minden esetben gondoskodnak arról, hogy a felmérés a nemzeti piac reprezentatív részét fedje le.

- A piaci részesedés megállapításának a villamosenergia-szolgáltatók által az ipari végfelhasználók részére kiszámlázott villamos energia mennyiségén kell alapulnia. Amennyiben lehetséges, a piaci részesedést minden fogyasztói csoport vonatkozásában külön kell kiszámítani. A súlyozott átlagár kiszámítására használt információkat a bizalmas adatokra vonatkozó szabályok betartásával a tagállam kezeli.

- Az adatok bizalmas kezelése érdekében az áradatokat csak abban az esetben kell közölni, ha az érintett tagállamban a j) pontban felsorolt kategóriákba egyenként legalább három felhasználó tartozik.

i) Háromféle árszintet kell megadni:

- adók és járulékok nélküli ár,

- héa és egyéb visszatérítendő adók nélküli ár,

- az összes adót és járulékot (héát is) tartalmazó ár.

j) A villamosenergia-árakat az ipari végfelhasználók következő kategóriáiban kell felmérni:

k) Kétévente egyszer, a januári áradatok közlésével együtt jelentést kell tenni az alkalmazott adat-összeállítási rendszerről az Eurostatnak; a jelentés tartalmazza különösen a felmérés leírását és hatókörét (a felmérésben szereplő szolgáltatók száma, összesített piaci részesedésük stb.), valamint a súlyozott átlagárak kiszámításához használt kritériumokat, továbbá az egyes felhasználói csoportok összesített fogyasztását. Az összeállítási rendszerre vonatkozó első jelentés a 2008. január 1-jei helyzetre fog vonatkozni.

l) Évente egyszer, a januári árjelentéssel együtt jelenteni kell az Eurostatnak a közölt árakat befolyásoló főbb átlagos jellemzőket és tényezőket, minden fogyasztói csoport vonatkozásában. A jelentés a következőket tartalmazza:

- a szolgáltatott energia összmennyisége és az átlagos legnagyobb fogyasztói igény alapján kiszámolt átlagos terhelési tényezők az ipari végfelhasználók tekintetében fogyasztói csoportonként,

- egy feszültséghatárokat bemutató táblázat országok szerint,

- az állandó díjak, mérő bérleti díjak és egyéb, nemzeti szempontból lényeges díjak ismertetése.

m) Évente egyszer, a januári árjelentéssel együtt be kell nyújtani az ipari végfelhasználónak eladott villamos energia vonatkozásában a kivetett adók mértékéről és számítási módjáról szóló jelentést, valamint az adók ismertetését is. Az ismertetésnek tartalmaznia kell a rendszerköltségek fedezésére szolgáló, nem adójellegű járulékokat és közszolgáltatási kötelezettségeket is. Az adók ismertetésének három világosan elkülönülő részt kell tartalmaznia: A számításba vehető adók, járulékok, nem adójellegű járulékok és fiskális terhek vázlatos felsorolása: A jövedelemadók, ingatlanadók, a nem villamosenergia-előállításhoz használt olajtermékek és üzemanyagok, valamint a gépjármű-üzemanyag jövedéki adói, útadók, hírközlési engedélyek, üzemi rádió és üzleti reklám adói, engedélyek illetékei, hulladékot terhelő adók stb. nem vehetők figyelembe és kimaradnak az ismertetésből, mert kétségkívül az üzemi költségek részét képezik és más iparágakra és tevékenységekre is vonatkoznak.

- az ipari végfelhasználónak adott számlán fel nem tüntetett adók, járulékok, nem adójellegű járulékok, illetékek és más fiskális terhek; az e pontban leírt tételek bekerülnek az "adók és járulékok nélküli ár" árszintről készített jelentésbe,

- az ipari végfelhasználónak adott számlán feltüntetett és számukra vissza nem térítendőnek minősülő adók és járulékok; az e pontban leírt tételek bekerülnek a "héa és más visszatérítendő adók nélküli ár" árszintről készített jelentésbe,

- az ipari végfelhasználónak adott számlán feltüntetett hozzáadott érték adó (héa) és más visszatérítendő adók; az e pontban leírt tételek bekerülnek "az összes adót és járulékot (héát is) tartalmazó ár" árszintről készített jelentésbe.

- hozzáadottérték-adó,

- koncessziós díjak; ezek rendszerint a hálózatok vagy egyéb villamos berendezések által elfoglalt földterület, állami vagy magántulajdon használati engedélyére és díjaira vonatkoznak,

- környezetvédelmi adók és járulékok; ezek rendszerint a megújuló energiaforrások vagy a kapcsolt hő- és villamos energia támogatásával, vagy a szén-dioxid, kén-dioxid vagy egyéb, éghajlatváltozást előidéző anyagok kibocsátása miatti terhekkel kapcsolatosak,

- nukleáris és más ellenőrzési adók: nukleáris létesítmények leszerelési díjai, felügyelete és egyéb díjai stb.,

- az energiaágazathoz kapcsolódó más adók vagy járulékok; a közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó díjak, az energiaszabályozó hatóságok finanszírozására szolgáló járulékok stb.,

- az energiaágazathoz nem kapcsolódó egyéb adók vagy járulékok; az elfogyasztott energia után fizetendő nemzeti, helyi vagy regionális adók, a villamosenergia-elosztást érintő adók stb.

n) Évente egyszer, a januári áradatok benyújtásával együtt jelentést kell tenni az Eurostatnak a villamosenergia-árak fő alkotóelemeiről. A villamosenergia-árak fő alkotóelemekre történő lebontásának a következő módszeren kell alapulnia: Fogyasztói csoportonként teljes villamosenergia-árnak minősül a következők végösszege: a "hálózat" ára, az "energia és ellátás" ára (az energia előállításától a felhasználóhoz való eljuttatásáig terjedő műveletek a hálózat igénybevételének kivételével), valamint az összes adó és járulék. MEGJEGYZÉS: Ha elkülönítetten beazonosíthatók kiegészítő szolgáltatások, azokat a következő két fő összetevő egyikébe kell besorolni:

- a "hálózat" ára az átviteli és elosztási díjtételekhez kapcsolódó bevétel és (ha lehetséges) a megfelelő, fogyasztói csoportonkénti kWh mennyiség közötti arány. Ha nem állnak rendelkezésre csoportonkénti kWh-adatok, becslést kell végezni,

- az "energia és ellátás" ára úgy számítható ki, hogy a teljes árból levonják a "hálózat" árát, valamint az összes adót és járulékot,

- adók és járulékok. Ez az összetevő további lebontást igényel:

- a "hálózat" árait terhelő adók és járulékok,

- az "energia és ellátás" árait terhelő adók és járulékok,

- héa és egyéb visszatérítendő adók.

- a "hálózat" ára a következő költségeket foglalja magában: átviteli és elosztási díjtételek, átviteli és elosztási veszteségek, hálózati költségek, ügyfélszolgálati tevékenységek, rendszerszolgáltatási költségek és a mérő bérleti díja,

- az "energia és ellátás" ára a következő költségeket foglalja magában: előállítás, aggregálás, kiegyenlítő energia, szolgáltatott energia költségei, vevőszolgálat, ügyfélszolgálati vezetés, mérési és más ellátási költségek,

- egyéb különleges költségek: ez a tétel azokat a költségeket foglalja magában, amelyek nem hálózati költségek, energia- és ellátási költségek vagy adók; amennyiben felmerülnek ilyen költségek, azokat elkülönítetten kell jelenteni.

o) Azokban a tagállamokban, ahol egyetlen társaság látja el az ipari eladásokat, a jelentést ennek a társaságnak kell megtennie. Azokban a tagállamokban, amelyekben több társaság működik, a jelentést egy független statisztikai szervnek kell benyújtania.

(1) Ipari végfelhasználónak tekinthető az egyéb nem lakossági felhasználó is.

III. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv módosításainak listája

(lásd a 10. cikket)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 10. cikket)

IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat