BH 1997.2.88 Nem irányul lehetetlen szolgáltatásra s ezért nem semmis az a tervezési szerződés, amely olyan terület beépítési tervének elkészítését célozza, amelyre az illetékes hatóság részletes rendezési tervet még nem hagyott jóvá. Ha a tervező eredményszolgáltatásra vállalkozott, de az építési engedélyt az elkészített terv alapján a megrendelő nem kapta meg, a tervezővel szemben a hibás teljesítés jogkövetkezményei alkalmazhatók [Ptk. 227. § (2) bek., 408. §, 1964. évi III. tv. 6. § (1) és (5) bek., 7. § (2) bek., 2/1986. (II. 27.) ÉVM r. 50. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2 millió forintot, ennek évi 20% késedelmi kamatát és 110 000 Ft perköltséget. Ítéletének indokolása szerint a felperes megbízta az alperest a B. F. L. u. 30-32. szám alatti telken létesítendő épület építési terveinek elkészítésével azzal a kikötéssel, hogy a szerződést akkor tekinti teljesítettnek, ha az építési engedélyt megkapja. Az alperes 2 millió forint előleget vett fel, a szerződést azonban nem teljesítette. Az alperes érdemi védekezést nem terjesztett elő, ezért a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján állapította meg a tényállást, és marasztalta az alperest.

Az alperes perújítási kérelme alapján az elsőfokú bíróság ítéletével a korábbi ítéletét hatályon kívül helyezte, a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 30 000 Ft perköltséget fizessen meg az alperesnek. Az elsőfokú bíróság az alperes által elkészített tervdokumentáció vizsgálatára szakértői bizonyítást rendelt el. A szakvélemény szerint a tervdokumentáció nem felelt meg teljes egészében sem a felperes által szolgáltatott adatoknak, sem a vonatkozó előírásoknak. Az építési engedély kiadásának megtagadása tehát tervezői mulasztásra vezethető vissza. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a felperes a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése alapján elállási jogát gyakorolta a tervdokumentáció alkalmatlansága miatt. A felperes azonban az engedélyezés iránti kérelem elutasításáról már 1991. március 13-án tudomást szerzett, tehát a fizetett előleg visszafizetése iránti igénye már ekkor esedékessé vált, a 6 hónapos elévülési idő megszakítására - 1991. augusztus 14-e és 1992. március 1-je között - azonban nem került sor, ezért a követelés elévült. A Ptk. 325. §-ának (1) bekezdése szerint pedig az elévült követelés bírósági úton nem érvényesíthető.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben annak megváltoztatásával a perújítással megtámadott ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint a keresetének a jogcíme nem a hibás teljesítés, hanem a megbízási szerződés semmissége. A megbízási szerződés szerint a tervezésen túl az alperesnek az építési engedélyt is biztosítania kellett. Az alperes nem vállalhatta volna el a tervezői munkát, mert tudnia kellett, hogy jóváhagyott rendezési terv nélkül az építési engedély nem adható ki. A szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányult, ezért a Ptk. 227. §-ának (2) bekezdése szerint semmis.

A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a felperest 25 000 Ft perköltség, 600 Ft szakértői díj és 120 000 Ft elsőfokú eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Ítéletében tényként állapította meg, hogy a felek között a Ptk. 408. §-ában szabályozott tervezési szerződés jött létre. Az alperes a tervet elkészítette, de a hatóság az elvi építési engedélyt nem adta meg. Az alperes eredményszolgáltatásra vállalkozott, ezért a felperes joggal kifogásolta az alperes teljesítését. A felperes a hibás teljesítés miatt szavatossági igényt érvényesíthetett, minden más jogcímen előterjesztett igénye alaptalan. A szerződést nem tette érvénytelenné a rendezési terv jóváhagyásának hiánya, és erre alapítva a szolgáltatás lehetetlensége sem állapítható meg. Az elsőfokú bíróságnak az elévülés kérdésében elfoglalt jogi álláspontját helytállónak találta, ezért az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A másodfokú ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben "mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróságok új eljárásra kötelezését" kérte. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem foglalkozott a szerződés érvénytelenségére alapított kereseti kérelmével. Az érvénytelenséget arra alapozta, hogy az alperes lehetetlen szolgáltatásra vállalkozott, mert tudnia kellett, hogy jóváhagyott rendezési terv nélkül nem adható ki az építési engedély. A Legfelsőbb Bíróság felhívására a felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló jogszabálysértésként a Ptk. 227. §-ának (2) bekezdését és az 1964. évi III. törvényt, valamint a "12/1986. ÉVM" rendeletet jelölte meg.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Vitatta, hogy lehetetlen szolgáltatásra vállalkozott volna. Többek között azzal érvelt, hogy a felperes az újabb tervre megkapta az építési engedélyt annak ellenére, hogy az adott területre a mai napig nincsen jóváhagyott részletes rendezési terv.