1964. évi III. törvény

az építésügyről

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § Ez a törvény egységesen és átfogóan szabályozza az építésügyi igazgatást, valamint az állami szerveknek, a társadalmi szervezeteknek, a szövetkezeteknek, más jogi személyeknek és az állampolgároknak az építésüggyel kapcsolatos alapvető jogait és kötelezettségeit.

Az építésügyi igazgatás

2. § Az építésügyi igazgatás körébe tartozik:

a)[1] a városok és a községek rendezésére vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése;

b) az épületek, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítmények kivételével - a műtárgyak és más építmények (a továbbiakban együtt: építmények) megépítésére, használatára, jókarbantartására, felújítására, helyreállítására, átalakítására, bővítésére és lebontására vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése;

c)[2] a területrendezés tervezésével, továbbá az építmények műszaki tervezésével és típustervezésével (a továbbiakban együtt: építéstervezés) kapcsolatos tevékenység szabályozása, szakirányítása és ellenőrzése;

d)[3] az építmények kivitelezésével kapcsolatos építőipari tevékenység szabályozása, szakirányítása és ellenőrzése;

e) az építésügy körébe tartozó kutatás és kísérletezés célkitűzéseinek megállapítása, e munkák szabályozása, szakirányítása, összehangolása és ellenőrzése;

f) árszabályozási hatáskör gyakorlása - az árszabályozásra vonatkozó jogszabályok keretei között - az építéstervezés, az építmények kivitelezése, továbbá az építésügyi kutatás körében;

g) az építési anyagok, szerkezetek és építési módok, továbbá az építőipari szerelvények tipizálása és - a szabványosításra vonatkozó jogszabályok keretei között - szabványosítása, azok alkalmazásának szabályozása, valamint az építőipari gyártmányok minőségi vizsgálata és ellenőrzése;

h) a műemlékvédelem;

i) a belterületi fásításra és parkosításra, továbbá a közterületek használatára vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése.

3. §[4] Az építésügyi igazgatás központi feladatait a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, illetőleg az építőipari tevékenység tekintetében - a Kormány által meghatározott körben - az ipari és kereskedelmi miniszter látja el.

II. FEJEZET

A TERÜLETRENDEZÉS

A regionális tervek

4. §[5]

A rendezési programok

5. § (1) A városok és a községek rendezési terveinek elkészítése előtt meg kell állapítani a város, illetőleg a község rendezési programját.

(2) A rendezési programot a város (község) fejlesztése, rendezési terveinek elkészítése, továbbá az építésügyi hatósági engedélyek megadása során figyelembe kell venni.

(3)[6] A rendezési program megállapítása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(4)[7] A rendezési programot a megállapítása előtt az érdekelt államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel egyeztetni és azt az egyeztetési eljárás során a lakossággal ismertetni kell. Az egyeztetési eljárás lefolytatásáról a polgármester (főpolgármester) gondoskodik.

(5)[8] A lakosság az egyeztetési eljárás során véleményt nyilváníthat és javaslatokat tehet.

A rendezési tervek

6. § (1) A városok és a községek tervszerű fejlesztése céljából általános rendezési tervet, valamint - a szükségletnek megfelelően, fokozatosan - részletes rendezési terveket kell készíteni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) ellenszolgáltatás nélkül köteles tűrni, hogy az ingatlanon - annak rendeltetésszerű használatát nem akadályozó módon - elvégezzék a rendezési terv elkészítéséhez szükséges munkálatokat, és az ehhez szükséges berendezést ott tartsák. Az okozott kárt a polgári jog szabályai szerint meg kell téríteni.

(3)[9] A rendezési tervek elkészítéséről, továbbá a meglévő rendezési tervek továbbfejlesztéséről, illetőleg - szükség szerint - módosított rendezési tervek kidolgozásáról a települési önkormányzat köteles gondoskodni.

(4)[10] A rendezési tervek jóváhagyása, illetőleg - azok hiányában - a belterület határvonalának a megállapítása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(5)[11] A rendezési terveket a jóváhagyásuk előtt az érdekelt államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel egyeztetni és azokat az egyeztetési eljárás során a lakossággal ismertetni kell. Az egyeztetési eljárás lefolytatásáról a polgármester (főpolgármester) gondoskodik.

(6)[12] A lakosság az egyeztetési eljárás során véleményt nyilváníthat és a rendezési tervekre észrevételeket tehet. Az észrevételek, vélemények el nem fogadása esetén az önkormányzatot indokolási kötelezettség terheli.

7. § (1) A rendezési terveket a népgazdasági tervek elkészítése és végrehajtása során figyelembe kell venni.

(2) A város (község) területét felhasználni, építési telkeket alakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot s általában bármely építményt létesíteni, valamint ilyen célokra építésügyi hatósági engedélyt adni csak a rendezési terveknek megfelelően szabad.

(3)[13]

(4)[14] A rendezési terv jóváhagyására jogosult hatóság a tulajdonjog gyakorlásának a terv végrehajtása céljából szükséges korlátozásait megállapíthatja. Ezeket a tulajdonjogi korlátozásokat a hatóság megkeresése alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a bejegyzés elmaradása a korlátozások hatályát nem érinti.

A telekalakítás általános szabályai

8. § (1) Építési telket csak a törvény, az építésügyi szabályzatot megállapító rendelet (a továbbiakban: építésügyi szabályzat) rendelkezései és az építésügyi hatóság engedélye (határozata) szerint szabad alakítani.

(2)[15] A telekalakítást az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jog nem gátolja. Az eljárás megindítását az építésügyi hatóság megkeresése alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

9. § (1) A telekalakítási engedély megadását meg kell tagadni, ha a telekalakítás következtében a terület rendeltetésének és a város (község) érdekeinek meg nem felelő település vagy beépítés keletkeznék.

(2)[16] Az építésügyi hatóság a telekalakítást kezdeményező szervezetet - a rendezési tervnek és az építésügyi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig - utak és közművek létesítésére vagy költségeinek viselésére kötelezheti.

(3)[17]

(4)[18]

10. § (1) Ha a telekalakítás folytán a telek területe csökkent, a tulajdonost e telekrészért kártalanítani kell; ha a telek területe növekedett, a tulajdonos köteles e telekrész értékét megfizetni.

(2) A telekalakítás során a teleknek az a része, amelyen épület áll, csak a tulajdonos beleegyezésével adható másnak. Az új tulajdonos az épületért a korábbi tulajdonost köteles kártalanítani.

(3) Ha a telekalakítás miatt valamely épületet (épületrészt) le kell bontani, az épület tulajdonosát az épületért (épületrészért) kártalanítani kell.

11. § (1)[19] A kártalanításra jogosultakat és a fizetésre kötelezetteket, továbbá a kártalanítás összegét az érintett ingatlanok tulajdonosainak a polgári jog szabályai szerint kötött megállapodása határozza meg.

(2)[20] A telekalakítással kapcsolatos költségek az érdekelteket terhelik.

(3) Az építésügyi hatóságnak a telekalakítást engedélyező, illetőleg elrendelő jogerős határozata - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kártalanítás kérdésében felmerült vitára tekintet nélkül végrehajtható.

12. § Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) ellenszolgáltatás nélkül köteles tűrni, hogy a telken - annak rendeltetésszerű használatát nem akadályozó módon - elvégezzék a telekalakítás céljából szükséges munkálatokat, és az ehhez szükséges berendezést ott tartsák. Az okozott kárt a polgári jog szabályai szerint kell megtéríteni.

A telekalakítási és az építési tilalom

13. § (1)[21] A rendezési terv jóváhagyására jogosult a terv végrehajtásának biztosítása céljából a város (község) meghatározott területrészeire telekalakítási, illetőleg építési tilalmat rendelhet el. Az építésügyi szabályzatban vagy más jogszabályban, valamint meghatározott esetekben telekalakítási, illetőleg építési tilalmat az építésügyi hatóság is elrendelhet.

(2)[22] A telekalakítási, illetőleg építési tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, és azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok vagy körülmények már nem állnak fenn. Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) az ingatlant a jogszabályok keretei között a tilalom fennállása alatt is birtokolhatja, használhatja és azzal rendelkezhet.

(3)[23]

(4)[24]

(5)

(6)

14. § (1) A város (község) külterületén nem szabad állandó lakás, közintézmény vagy nyaraló (hétvégi ház) céljára alkalmas épületet építeni; az építésügyi szabályzat e rendelkezés alól kivételeket állapíthat meg.

(2) Olyan külterületi helyeken, ahol állandó lakás, közintézmény vagy nyaraló (hétvégi ház) céljára alkalmas épületeket nem szabad építeni, ilyen célra új telkeket sem szabad kialakítani.

Védőterületek

15. § (1) Az üzemek és az építmények által a környezetre gyakorolt káros hatások megakadályozása, illetőleg az üzemeknek és az építményeknek a környezet káros hatásaitól való védelme céljából védőterületeket (védőövezeteket, védősávokat) kell létesíteni.

(2) A védőterületeken telekalakítási, illetőleg építési tilalom rendelhető el.

(3) A védőterületek létesítésére, valamint azok területének beépítésére és használatára vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.

Területrendezés céljára kisajátítás

16. § Területrendezés céljára a kisajátításra vonatkozó jogszabályok szerint ingatlan kisajátításának van helye.

Ingatlan igénybevétele közút céljára

17. §[25] (1) Ha a részletes rendezési terv szerint a város (község) belterületén vagy külterületi település beépítésére szánt területén közút létesítése, bővítése vagy szabályozása céljára terület szükséges, az építésügyi hatóság a teleknek a közút céljára szükséges részét - kisajátítási eljárás nélkül - igénybe veheti és közterületként lejegyezheti. Az ingatlannyilvántartási lejegyzéshez az ingatlannyilvántartásba bejegyzett érdekeltek hozzájárulása nem szükséges.

(2) Ha a teleknek a közút céljára szükséges részén épület vagy épületrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni.

(3) A közút céljára történő igénybevétel esetében a kártalanításra a kisajátítási kártalanítás szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha az igénybevételre az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárással kapcsolatban kerül sor, és az érdekeltek a kártalanítási igényükről lemondtak.

(4) A részletes rendezési terv szerint a közút létesítése, bővítése során feleslegessé vált közterületet az érintett telektulajdonosok részére vételre kell felajánlani.

18. §[26]

19. §[27]

III. FEJEZET

A MŰEMLÉKVÉDELEM, VALAMINT AZ ÜDÜLŐTERÜLETEK ÉPÍTÉSÜGYI VÉDELME

A műemlékvédelem

20. § A műemlékeket, tartozékaikat és a velük kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotásokat - mint hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan emlékeit - a törvényben szabályozott hatósági védelemben kell részesíteni.

21. § (1) A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül fenn kell tartani. A fenntartási kötelezettség kiterjed a műemlék építészeti állagára, alkatára, homlokzatára, tartozékaira, továbbá a művészeti megjelenés minden tényezőjére (díszítés, vakolat, festés, korabeli berendezések).

(2)[28] Műemléken külső vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési vagy bontási, továbbá a műemlék jellegét és művészeti megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatokat végezni, valamint a műemlék felhasználásának módját megállapítani, illetőleg azt megváltoztatni csak a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által előírt módon és előzetes hozzájárulásával szabad.

(3)[29] A miniszter a (2) bekezdésben megállapított hatáskörét - a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével - közvetlen irányítása alatt működő országos hatáskörű műemléki hatósági szervezet útján látja el.

Az üdülőterületek építésügyi védelme

22. § (1) A város (község) területének gyógyászat vagy üdülés céljára alkalmas részét építésügyi védelemben kell részesíteni.

(2) A Balatont és környékét, továbbá a természeti adottságok folytán összefüggő, az üdülés és az idegenforgalom szempontjából jelentős más területeket üdülőterületi egységekké lehet nyilvánítani. Az ilyen területeket egységes építésügyi védelemben kell részesíteni.

23. § (1) Az üdülőterületet a regionális tervben, illetőleg a város (község) rendezési programjában és általános rendezési tervében külön fel kell tüntetni.

(2) Üdülőterületen csak olyan építményt szabad építeni, amely a hely rendeltetésének megfelel és a lakosság, továbbá az üdülőterületet igénybevevő személyek szükségleteinek kielégítését szolgálja.

(3) Az állandó lakás céljára alkalmas épületekkel beépíthető lakóterületeket általában el kell különíteni az üdülőterületektől. Ha erre lehetőség nincs, az állandó lakás céljára alkalmas épület építésének engedélyezése során különleges építési kikötéseket, használatára pedig korlátozásokat lehet megállapítani.

IV. FEJEZET

AZ ÉPÍTKEZÉSEK ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE

Az építésügyi hatóság

24. §[30] Az építésügyi hatósági feladatokat - az Étv. 2. §-ának h) pontjában foglalt műemlékvédelem kivételével - ha a törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a jegyző látja el.

Az építésügyi állandó bizottság

25. §[31] (1) A településfejlesztéssel és településrendezéssel, továbbá a környezet épített és természetes elemeinek védelmével - kivéve a műemlékvédelem hatósági és egyéb külön jogszabályban meghatározott feladatait - összehangolásával kapcsolatos feladatokat a saját működési területén a települési önkormányzat, továbbá - ha azok a megye egész területére vagy nagy részére kiterjednek - a megyei önkormányzat látja el.

(2) Az (1) bekezdésben említett önkormányzati feladatokkal kapcsolatos helyi döntések és vélemények előkészítése és végrehajtásának szervezése a települési képviselőtestületi, illetőleg a megyei önkormányzat hivatalában működő főépítész feladata.

Az építésügyi hatósági engedélyezés

26. § (1) Területfelhasználáshoz, telekalakításhoz, építmény megépítéséhez, használatbavételéhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez és lebontásához, továbbá gép felállításához (a továbbiakban együtt: építési munka) - a törvényben, az építésügyi szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

(2) Az építésügyi hatóság az építési engedélyhez kötött építési munka, illetőleg az engedélyben meghatározott egyes munkaszakaszok megkezdését - az építésügyi szabályzatban vagy más jogszabályban meghatározott esetekben - kezdési engedélyhez vagy bejelentési kötelezettséghez kötheti.

(3) Az építésügyi hatóság az engedély megadását feltételekhez kötheti.

27. § (1) Ha jogszabály az építésügyi hatósági engedély megadásával kapcsolatban valamely állami szerv előzetes meghallgatását vagy hozzájárulását előírja, a határozathozatal előtt gondoskodni kell az érdekelt szerv szakvéleményének beszerzéséről, és annak előírásait az építésügyi hatóság határozatába kell foglalni.

(2) Az építésügyi hatóság határozatának az (1) bekezdésben említett előírásai ellen irányuló fellebbezés ügyében a felettes építésügyi hatóság - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szakvéleményt adó szerv felügyeleti szervének állásfoglalása alapján határoz.

28. § (1) Építési engedélyt az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának), továbbá annak szabad adni, aki a tervezett építési munkák elvégzéséhez az ingatlan tekintetében rendelkezésre jogosult hozzájárulását megszerezte.

(2) Közös tulajdonban álló ingatlanon az építési jogosultság a tulajdonostársat csak akkor illeti meg, ha a tervezett építési munkák elvégzéséhez valamennyi tulajdonostárs hozzájárult. Ha azonban a tulajdonostárs tartózkodási helye vagy más körülményei miatt a hozzájárulás megszerzése rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, az építésügyi hatóság be nem épített telek tekintetében akkor is megadhatja az engedélyt a tervezett építési munkák elvégzésére, ha ahhoz a tulajdonostársaknak a tulajdoni hányad szerint számított többsége hozzájárult.

29. § (1) Az építésügyi hatósági engedély megadását meg kell tagadni, ha előre meg lehet állapítani, hogy az építmény megépítése, illetőleg fenntartása víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, zaj, rázkódtatás, sugárzás vagy más ok miatt a környezetre olyan káros hatással járna, amely a helyi viszonyoknak és az érintett terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladná, a szomszédos ingatlanok használatát számbavehetően korlátozná, illetőleg az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

(2) Az építési engedély feltételeit úgy kell megállapítani, hogy az építmény a korszerű építészeti követelményeknek megfeleljen, a szomszédos telkeken levő építmények továbbra is kellő támasztékot, világosságot, napfényt és levegőt kapjanak, továbbá az építmény a szomszédok kilátását lehetőleg ne akadályozza.

(3) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadása során köteles az építési munkával érintett telekkel szomszédos ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) jogos érdekeit figyelembe venni.

30. § Az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges járulékos építményeket, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatokat az építménnyel együtt, illetőleg azt megelőzően kell megvalósítani. Az építésügyi hatóság az építési engedély megadását megtagadhatja, ha e járulékos munkálatok megvalósítása nem biztosított.

31. § (1)[32] Újfajta építési anyagokat, szerkezeteket, építési módokat és építőipari szerelvényeket csak akkor szabad alkalmazni, ha erre a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter vagy az általa feljogosított hatóság, illetőleg tudományos szerv engedélyt adott.

(2)[33]

32. § (1)[34] Az építési munkát az építési engedélynek és az ahhoz tartozó műszaki terveknek és egyéb okiratoknak megfelelően kell elvégezni. Az építésügyi hatóság által engedélyezett műszaki tervtől csak a hatóság engedélyével szabad eltérni; a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter e rendelkezés alól jogszabályban kivételeket állapíthat meg.

(2) Közterületet épülettel, épületrésszel vagy más építménnyel elfoglalni, illetőleg rendeltetésétől eltérő célra és módon használni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak az építésügyi hatóság engedélyével szabad.

(3) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) ellenszolgáltatás nélkül köteles tűrni, hogy a szomszédos ingatlanon folyó építkezés elvégzéséhez szükséges mértékben ingatlanára állványzatot helyezzenek, továbbá telkén átjárjanak, a szükséges mérési munkálatokat elvégezzék, az építőanyagot átvigyék vagy lerakják. Az okozott kárt a polgári jog szabályai szerint meg kell téríteni.

(4) Ha építkezés során építészeti emlék vagy építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő, a kivitelező köteles azt az építésügyi hatósághoz haladéktalanul bejelenteni és a lelőhelyet a hatóság intézkedéséig érintetlenül hagyni.

33. § (1) Ha az építményt a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas módon építették meg, az építésügyi hatóság az építmény használatbavételét megtilthatja, vagy a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teheti függővé.

(2) Az építményt csak az építési és a használatbavételi engedélyben meghatározott célra szabad használni. Az engedélyezett céltól eltérő használathoz az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

34. § Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles a telek és az építmény jókarbantartásáról, illetőleg fenntartásáról gondoskodni és az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni; ilyen kötelezettséget jogszabály más személyek tekintetében is elrendelhet.

35. §[35]

Az építésügyi hatósági ellenőrzés

36. § (1) A rendezési tervek és az építésügyi szabályok megtartásának ellenőrzése - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Az építésügyi hatóság e feladatának ellátása során ellenőrzi az építési munkák végzését, a telkek és az építmények állapotát, rendeltetésszerű használatát és jókarbantartását, a közterületek használatát; feladata továbbá az engedély nélkül és az engedélytől eltérő módon végzett építési munkák megelőzése, felkutatása, illetőleg megakadályozása.

(2) Az építtető, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) és a kivitelező tűrni köteles, hogy az ellenőrzésre jogosult szervek az építési munka végzését, illetőleg a telket és az építményt ellenőrizzék. Az ellenőrzéshez szükséges adatokat, anyagokat, segédszerkezeteket, eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül kell rendelkezésre bocsátani.

(3)[36] Az ellenőrzési feladatok végrehajtásában a rendőrség és a közterület-felügyelet is közreműködik. A közterület-felügyelet közreműködésének részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.

Az építésügyi hatósági kötelezés szabályai

37. § Az építésügyi hatóság elrendelheti:

a) az építési munka végzése során a kivitelezés megszüntetését és az eredeti állapot helyreállítását, az építési engedélynek megfelelő munkaműveletek elvégzését, a műszaki követelményeknek meg nem felelő anyagok vagy szerkezetek kicserélését, illetőleg az építmény részleges vagy teljes átalakítását, lebontását és újraépítését, ha a kivitelezés építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetőleg az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető módon történik;

b) a hibák, hiányosságok megszüntetését, ha az építményt a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy az építési munka végzése következtében idegen ingatlanban kár keletkezett;

c) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg - a szükséghez képest - az építmény felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, átalakítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti, a városképet rontja, vagy azt a rendezési terv végrehajtása, illetőleg a műemlékvédelem érdekei megkövetelik;

d) az egy épületben levő valamennyi üzlethelyiség homlokzatának, továbbá a kirakatszekrényeknek, hirdetőberendezéseknek és feliratoknak egységes tervezését és kivitelezését, ha az közérdekből, különösen a városkép előnyösebb kialakítása céljából szükséges;

e) műemlék hatásának zavartalan érvényesülése érdekében - a nemzetgazdaság érdekeire is figyelemmel - az eléktelenítő vagy idegen részek eltávolítását, továbbá az eredeti jelleg kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzését;

f) az építésügyi szabályzatban vagy más jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a teleknek közterületről közvetlenül látható részén a városkép előnyösebb kialakítása céljából szükséges kertészeti munkák elvégzését.

38. §[37] (1) Ha az építményt (építményrészt) építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon építették meg, az építésügyi hatóság - kizárólag a műemlékek kivételével - az építményre (építményrészre) - kérelemre - fennmaradási engedélyt csak akkor adhat, ha az elvégzett építési munkára az építési engedély utólagos megadásának feltételei - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - fennállnak vagy megteremthetők, illetve az építmény (építményrész) átalakítással szabályossá tehető. Az építésügyi hatóság az építtetőt - kérelem hiányában - a fennmaradási engedély megkérésére kötelezheti, vagy az eljárást hivatalból is lefolytathatja.

(2) A fennmaradási engedély meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges jellegű lehet. A meghatározott idő eltelte, illetőleg az engedély visszavonása után az építményt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. E kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendelheti.

(3) Ha az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építményre (építményrészre) fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését rendeli el. Amennyiben ez műszakilag nem lehetséges, vagy a kötelezett a munkálatok elvégzését nem vállalja az építmény (építményrész) lebontását kell elrendelni.

(4) Az építésügyi hatóság az (1)-(3) bekezdés alapján az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. Új eljárás lefolytatása esetén az egyéves határidő kezdetét az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani.

39. § (1) Az építési munkával kapcsolatban vagy annak következtében szükségessé vált munkálatok elvégzésére, továbbá az építmény jókarbantartására, felülvizsgálatára, felújítására, helyreállítására, átalakítására vagy lebontására, műemlék hatásának zavartalan érvényesülése érdekében elrendelt munkálatok elvégzésére a telek bekerítésére, illetőleg a kertészeti munkák elvégzésére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) kell kötelezni.

(2) Ha az építési munkát nem az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) végeztette, az azzal kapcsolatban vagy annak következtében szükségessé vált munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni.

(3) Üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető-berendezés és felirat jókarbantartására a bérlőt, felújítására, helyreállítására, átalakítására vagy eltávolítására pedig az azt létesítőt is lehet kötelezni. Ilyen esetben az, aki az építmény tekintetében rendelkezésre jogosult, tűrni köteles a munkálatok elvégzését.

(4)[38] Az építésügyi hatóság a rendezési terv végrehajtása érdekében a tervvel ellentétes állapot megváltoztatását állami szerv tekintetében csak a népgazdasági terv, a költségvetés, illetőleg a város- (község-) fejlesztési terv keretei között rendelheti el.

40. § Az építésügyi hatóság által elrendelt munkálatok költségei - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kötelezettet terhelik.

V. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSTERVEZÉS

Az építéstervezési tevékenység gyakorlása

41. §[39]

41/A. §[40] A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházás hatósági építési engedélyezési tervdokumentációja, illetőleg az építési beruházással összefüggő terület- és településrendezési terv készítését megelőzően a külön jogszabályban meghatározottak szerint tervpályázatot kell kiírni.

42. §[41]

A típustervezés

43. §[42]

44. §[43]

A tervező felelőssége

45. §[44]

VI. FEJEZET

AZ ÉPÍTMÉNYEK KIVITELEZÉSE

Az építőipari tevékenység gyakorlása

46. §[45] Építőipari kivitelezési tevékenységet építőipari kivitelezési jogosultsággal rendelkező szervezetek és személyek gyakorolhatnak.

47. §[46] A kivitelezésre vonatkozó szabályok egységes érvényre juttatása céljából az ipari és kereskedelmi miniszter az építőipari tevékenység felett szakfelügyeletet gyakorol. A szakfelügyelet gyakorlásának szabályait a Kormány állapítja meg.

48. §[47]

49. § Az építkezés gazdasági-műszaki előkészítése és a kivitelezés során az építtető, a tervező és a kivitelező köteles együttműködni.

A kivitelező felelőssége

50. § (1) A kivitelező felelős az építőipari tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, szabványok és egyéb előírások, továbbá a hatósági engedélyek megtartásáért, valamint a szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítéséért.

(2)[48]

VII. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Térképek és műszaki nyilvántartások

51. § (1) Az építésügyi igazgatás körébe tartozó feladatok ellátásához szükséges térképek elkészítéséről megfelelő időben gondoskodni kell.

(2) Az építésügyi hatóságok ügyviteléhez szükséges műszaki, térképi és egyéb adatokat tartalmazó tervtárakat és nyilvántartásokat kell rendszeresíteni és gondoskodni kell azok folyamatos kezeléséről, illetőleg vezetéséről.

Szabálytalan építkezésre vonatkozó rendelkezés

52. § Építési engedély nélkül vagy az engedélytől lényegesen eltérő módon végzett építkezést nem szabad állami kedvezményben vagy támogatásban részesíteni.

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

53. §[49]

A törvény hatálybalépése és végrehajtása

54. § (1)[50] A törvény 1965. évi január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Kormány gondoskodik; ennek során a szükséges átmeneti rendelkezéseket is megállapíthatja.

(2) A törvény végrehajtása során Budapest fővárosnak és a megyei jogú városoknak más városoktól eltérő helyzetére, továbbá a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló telkek és építmények különleges rendeltetésére figyelemmel kell lenni.

(3)[51] A települési önkormányzat képviselőtestülete az építésügyi igazgatás körébe tartozó helyi társadalmi viszonyok rendezésére rendeletet alkothat.

Hatályon kívül helyezett jogszabályok

55. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1937. évi VI. törvény, az 1946. évi XXIV. törvény, az 1948. évi XLIV. törvény, az 1949. évi 13. törvényerejű rendelet még hatályos 17-21. §-ai, 33. §-a, 22. és 30. §-ának a műemlékekre vonatkozó rendelkezései, az 1955. évi 36. törvényerejű rendelet, továbbá a helyi építésügyi szabályrendeleteknek, valamint a tanácsi rendeleteknek a törvénnyel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.