A Kúria Pfv.22106/2012/7. számú precedensképes határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 84. §, 86. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 6. §, 7. §, 140. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 4. §] Bírók: Havasi Péter, Szűcs József, Udvary Katalin

A határozat elvi tartalma:

A végrehajtási eljárásban kapott költségmentesség a becsérték megállapításához igénybe vett ingatlanforgalmi szakértő költségeire kiterjed. Ha a bíróság ezzel ellentétes döntést hoz, az a kártérítési felelősségét megalapozó lényeges jogértelmezési tévedés. 1959. IV. Tv. 349. § (1), 1952. III. Tv. 84. §, 1952. III. Tv. 86. §, 6/1986. IM rend. 4. §, 1994. LIII. Tv. 140. § (1), 1994. LIII. Tv. 6. §, 1994. LIII. Tv. 7. §

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.III.22.106/2012/7.szám

A Kúria a Dékány Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dékány Alexandra ügyvéd) által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a személyesen eljáró I.r. és az Országos Bírósági Hivatal Elnöki Titkárság Jogi Képviseleti Osztály által képviselt II.r. alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megfizetése iránt a Pécsi Törvényszék előtt 10.P.20.274/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.304/2012/10. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a II.r. alperes által 157. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2013. március 6. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárásban a II.r. felperes teljes egészében pernyertes.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Szegedi Városi Bíróság a 4.B.2494/1999/40. számú büntető ítélete alapján 2003. március 12-én kiállított végrehajtási lappal rendelt el végrehajtást a II.r. felperes ellen.

A végrehajtást kérő Közterület-fenntartó Kft. 520.000 forintos követelésére D.Á. önálló bírósági végrehajtó lefoglalta a II.r. felperes személygépkocsiját. A gépkocsi árverési értékesítése sikertelen volt, ezért a végrehajtó a gépkocsit 2007. január 11-én a foglalás alól feloldotta. A II.r. felperes kizárólagos tulajdona a sz-i ... helyrajzi számú, Sz., J. utca ... szám alatti házas ingatlan és a szatymazi ... helyrajzi számú tanyás ingatlan 1/2 tulajdoni illetősége.

A II.r. felperes ellen az APEH Megyei Igazgatósága is végrehajtási eljárást indított 3.185.267 forint adótartozás és járulékai iránt. A sz-i ... helyrajzi számú házas ingatlanra az adóhatóság elrendelte a végrehajtási jog bejegyzését. Mivel az ingatlan lefoglalása 2003. május 8-án a végrehajtási jog bejegyzésével már bírósági végrehajtási eljárásban megtörtént, az adóhatóság az adóvégrehajtást 2004. szeptember 20-án a bírósági végrehajtónak engedte át.

Az ingatlan becsértékét D.Á. bírósági végrehajtó 2003. november 3-án állapította meg beköltözhetően 7.000.000 forintban, lakottan 5.600.000 forintban.

A II.r. felperes a végrehajtási eljárás során Dienes Árpád végrehajtó intézkedéseivel szemben sorozatosan kifogásokat terjesztett elő, emiatt a végrehajtó elfogultságot jelentett be és a végrehajtási eljárás folytatására másik végrehajtó kijelölését kérte. A végrehajtási ügyet 2007. augusztus 2-án vette át az I.r. alperes. Az I.r. alperes 2008. január 23. napjára árverést tűzött ki a házas ingatlanra. Az I.r. alperes D.Á. által megállapított becsértéken bocsátotta az ingatlant árverésre. Az árverési hirdetményt a II.r. felperes 2007. december 7-én vette át s ellene 2007. december 10-én kifogást terjesztett elő. A kifogását a végrehajtást foganatosító Szegedi Városi Bíróság elutasította. A végzését a II.r. alperes hatályon kívül helyezte s a becsérték tekintetében új eljárást rendelt el. Utasította az elsőfokú bíróságot, hogy a becsérték megállapítása óta eltelt hosszú időre tekintettel a becsértéket szakértő bevonásával ismét állapítsa meg s a szakértői díj előlegezésére a II.r. felperest hívja fel. A végrehajtást egyúttal felfüggesztette.

A végrehajtást foganatosító bíróság felhívta a II.r. felperest, hogy a szakértői költségek fedezetére helyezzen letétbe 90.000 forintot s tájékoztatta arról, hogy a végrehajtási eljárásban kapott költségmentessége nem terjed ki a szakvélemény költségére. A II.r. felperes a felhívás ellenére a szakértői költségek fedezetére a felhívásban megjelölt összeget nem helyezte letétbe; a költségmentességére hivatkozott.

A végrehajtást foganatosító Szegedi Városi Bíróság a szakértő kirendelését mellőzte, adó- és értékbizonyítványt szerezett be B. község Polgármesteri Hivatalától és az adó- és értékbizonyítvánnyal egyezően a lakóház forgalmi értékét beköltözhetően 8.000.000 forintban, lakottan 6.400.000 forintban állapította meg.

A Szegedi Városi Bíróság becsértéket megállapító végzését a II.r. felperes megfellebbezte, a másodfokon eljárt II.r. alperes 4.Pkf.22.440/2008/1. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését. Ezt követően az I.r. alperes kitűzte az árverés napját. A 2008. december 17-én megtartott árverésen az árverési vevő a beköltözhető érték 70%-át kitevő 5.600.000 forintos vételáron vette meg az ingatlant. A II.r. felperes a lakás kiürítésére történt többszöri végrehajtói felhívásoknak nem engedelmeskedett, ezért a kilakoltatást az I.r. alperes karhatalom közreműködésével foganatosította.

Az I.r. alperest a felperesek keresetükben személyenként 2.500.000-2.500.000 forint nem vagyoni, a II.r. felperes 400.000 forint vagyoni, az alpereseket egyetemlegesen mindkét felperes, mint egyetemlegesen jogosultak további 18.410.919 forint kártérítésre kérték kötelezni.

Az elsőfokú bíróság a II.r. alperest 3.070.000 forint és annak 2008. december 17-től járó kamatai megfizetésére kötelezte, a keresetet a II.r. alperessel szemben ezt meghaladóan, az I.r. alperessel szemben, egészében elutasította.

Döntését a következőkkel indokolta:

Az I.r. alperes elleni igényüket a felperesek arra alapították, hogy az I.r. alperes az árverés kitűzésekor és a kilakoltatásukkor is jogellenesen járt el, mert az árverés kitűzésének feljegyzése iránt a földhivatalt nem kereste meg. A II.r. felperes az árverés kitűzése ellen azonban kifogást nem terjesztett elő. A jogorvoslati lehetőség kimerítésének elmulasztása az I.r. alperes kártérítési felelősségét a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése értelmében eleve kizárja. Az I.r. alperes felelőssége egyébként sem állapítható meg. A Vht. 222. §-a kimondja, hogy a végrehajtási kifogásnak halasztó hatálya nincs, így az I.r. alperes szabályosan foganatosította az ingatlanárverést; a kilakoltatás során is szabályosan járt el. A II.r. felperesnek önként kellett volna a lakást kiüríteni, mivel erre nem volt hajlandó a Vht. 154/A. §-a (10) bekezdése és 182. §-a alapján jogszerű volt a karhatalom igénybevétele is. A tanya ingatlan értéke olyan csekély volt, hogy a végrehajtandó követelésre az árverési vételár nem nyújtott volna fedezetet, ezért alaptalanul kifogásolta a II.r. felperes, hogy az I.r. alperes nem a tanyás ingatlant bocsátotta árverésre.