A Győri Ítélőtábla Bf.23/2018/10. számú határozata költségvetési csalás bűntette tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 34. §, 344. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 75. §, 151. §, 155. §, 335. §, 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 37. §, 50. §, 74. §, 79. §, 81. §, 85. §, 345. §, 396. §, 399. §, 423. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, 2014. évi LXXII. törvény 86. §, 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (Lakástám. R.) 18. §, 44. §] Bírók: Péntek László, Takácsné dr. Helyes Klára, Vajda Edit

Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

Bf.III.23/2018/10. szám

A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Győrött, 2018. április 11. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott neve vádlott ellen indult büntetőügyben a Győri Törvényszék 2018. január 4. napján kihirdetett 27.B.163/2017/29. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott terhére költségvetési csalás bűntettének (Btk. 396.§ (1) bekezdés a/ pont (4) bekezdés b/ pont) és folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének (Btk. 399.§ (3) bekezdés b/ pont) minősített cselekményeit egységesen költségvetési csalás bűntetteként (Btk. 396.§ (1) bekezdés a/ pont, (4) bekezdés b/ pont) minősíti.

A folytatólagosan elkövetett információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége (Btk. 423.§ (1) bekezdés c/ pont) folytatólagosan elkövetett információs adat megsértésének bűntetteként (Btk. 423.§ (2) bekezdés b/ pont) minősül.

Ezért, és az elsőfokú bíróság által megállapított további bűncselekmény miatt halmazati büntetésül a vádlottat 2 (kettő) év szabadságvesztés büntetésre ítéli.

A szabadságvesztés végrehajtását 5 (öt) év próbaidőre felfüggeszti.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön.

A közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzi.

A szabadságvesztés büntetés végrehajtása esetére megállapítja, hogy a vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A vádlott által a Győri Törvényszék Bírósági Letéti Csoportjánál befizetett, BL00021/2018/1. számon bírói letétként kezelt 15.000.000 (tizenötmillió) forint lefoglalását megszünteti, és azt a egyéb érdekelt magánfél részére kiadni rendeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A Győri Törvényszék a 2018. január 4. napján kihirdetett B.163/2017/29. számú ítéletében megállapította vádlott neve vádlott bűnösségét:

- költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396.§ (1) bekezdés a/ pont, (4) bekezdés b/ pont,

- folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettében (Btk. 399.§ (3) bekezdés b/ pont, (4) bekezdés a/ és c/ pont),

- folytatólagosan elkövetett információs rendszer vagy adat megsértésének vétségében (Btk. 423.§ (1) bekezdés c/ pont) és

- folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345.§).

Ezért halmazati büntetésül 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 5 év pénzügyi tevékenység végzésétől való eltiltásra, 300 napi tétel pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az egy napi tétel összegét 1.500 Ft-ban állapította meg. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az összesen kiszabott 450.000.- Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetére az átváltoztatásról, a magánfél részére kártérítés megfizetésére kötelezésről, az államnak járó eljárási illetékről, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen részbeni felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.59/2018/1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta megalapozottnak. Hivatkozott arra, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárás lefolytatása során az irányadó büntetőeljárási szabályokat betartotta, s ennek eredményeként megalapozott ítéleti tényállást állapított meg.

A tényállás 4. oldalának táblázat alatti első bekezdését pontosítani indítványozta a megtévesztett személye tekintetében.

Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott ténybeli beismerő vallomása mellett, megfelelő mértékben értékelte és elemezte a rendelkezésre álló bizonyítékokat teljesítve az indokolási kötelezettségét.

Rámutatott, hogy helyesen vont le következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére, a pénzmosás bűntette vonatkozásában azonban álláspontja szerint tévedett, amikor ezen bűncselekmény elkövetését is a vádlott terhére rótta. E körben részletesen kifejtette, melyek azok az okok, melyre figyelemmel a terhelt cselekménye a pénzmosás bűntettét nem valósította meg és e cselekmény vonatkozásában a felmentés szükségességét az anyagi halmazattal is indokolta.

A büntetés kiszabása kapcsán az irányadó tételkeret és a középmérték pontosításának szükségességére hívta fel az ítélőtábla figyelmét akként, hogy a büntetési tételkeret a pénzmosás nélkül két évtől tizenegy évig terjedő szabadságvesztés, az irányadó középmérték pedig hat év hat hónap.

Rámutatott arra is, hogy a súlyosító és enyhítő körülményeket a törvényszék nagyrészt helyesen vette számba azzal, hogy álláspontja szerint a terhelt pszichés állapota még kisebb súllyal sem vehető figyelembe, mivel - a terhelt megnyilvánulásai alapján - éppen ezen betegségének előnyére történő kihasználására utaltak, továbbá ezen állapotát a szakértői vélemények szerint a büntetéstől való félelem alakította ki.

Felhozta, hogy ugyancsak nem vehető figyelembe enyhítő körülményként a sértetti közrehatás. Erre nézve a tényállás nem tartalmaz megállapítást, illetve részben a vádlottnak, mint kirendeltség-vezetőnek lett volna a feladata az ellenőrzés.

A törvényszék által megállapított joghátrányt méltányosnak és tettarányosnak tartotta, annak enyhítését nem látta indokoltnak, miközben az ítélet egyéb rendelkezéseivel egyetértett.

Összességében indítványozta, hogy a táblabíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlottat a folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének vádja alól mentse fel, egyebekben az ítéletet a tényállás, az indokolás és a büntetéskiszabási tényezők fentebb írt korrekcióját követően hagyja helyben.

Az új védő másodfokon igazolást csatolt, mely szerint a vádlott kármegtérítésként 15.000.000 Ft-ot bírói letétbe helyezett,valamint magán igazságügyi elmeorvos szakértői és orvos-szakértői leletet, és véleményt csatolt be.

A védő a fellebbezés írásbeli indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat teljes körűen értékelte, az általa megállapított tényállás felülbírálatra alkalmas, helytelenül következtetett azonban a bűnösségre és a kiszabott büntetés aránytalanul súlyos, nem szolgálja a büntetési célok megvalósítását.