2014. évi LXXII. törvény

a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 54. § (2) bekezdésében a "kegyelmi" szövegrész helyébe a "kegyelmi kérelem",

b) 54. § (3) bekezdésében a "Vagyoni jellegű joghátrány elengedése" szövegrész helyébe az "A bűnügyi költség és a rendbírság elengedése",

c) 57. § (2) bekezdés c) pontjában az "az elítélt" szövegrész helyébe az "a terhelt, a törvényes képviselője"

szöveg lép.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

2. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény) 21. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"g) a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás, valamint az igazságügyért felelős miniszter a bűnügyi költség és rendbírság mérséklése, elengedése iránti kérelmek elbírálása során;"

3. § Az 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, - a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont] igénylésére jogosultak."

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

4. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"e) rendeletben jelölje ki a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a munkavédelmi hatóságot."

(2) Az Mvt. 88. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a büntetésvégrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében az e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, eljárási szabályokat, továbbá a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat."

(3) Az Mvt. 87. § 9. pontjában az "az előzetesen letartóztatottként vagy elítéltként végzett munka" szövegrész helyébe az "az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka" szöveg lép.

4. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

5. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,)

"g) akinek a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 38. § (5) bekezdése alapján büntetés-végrehajtási őrizetbe vétele szükséges."

6. § (1) Az Rtv. 38. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közbiztonsági őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. A rendőrség az őrizet (1) és (2) bekezdés szerinti határidejének lejártát nap, óra és perc megjelöléssel tartja nyilván.

(4) A közbiztonsági őrizetbe vett személyt

a) a személyazonosságának megállapítását követően, továbbá

b) ha a személyazonosság megállapítására vagy a feltételes szabadság megszüntetésére az (1) és (2) bekezdés szerinti határidőn belül nem került sor, a határidő elteltével

haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(5) A közbiztonsági őrizetre a Bv. tv. őrizet végrehajtására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezési jogkör gyakorlója az őrizetet elrendelő rendőri szerv vezetője, továbbá az őrizetbe vett személy befogadásáról és szabadításáról az őrizetet elrendelő rendőri szervet, pártfogó felügyelet alatt álló személy esetében pedig a pártfogó felügyelőt vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt is értesíteni kell."

(2) Az Rtv. 39. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve)

"k) a Bv. tv.-ben meghatározott, az elítélt mozgását nyomon követő elektronikus távfelügyeleti eszköz telepítése, ellenőrzése, karbantartása, valamint eltávolítása céljából."

7. § (1) Az Rtv. 42. §-a a következő (5c) és (5d) bekezdéssel egészül ki:

"(5c) A rendőrség az előállító egység előterében és a rendőrségi fogda területén - a zárka, a WC és a tisztálkodásra szolgáló helyiség kivételével - a fogvatartás rendjének biztosítása, bűncselekmények, szabálysértések és fegyelmi vétségek megelőzése, továbbá a fogvatartott életének, testi épségének megóvása céljából elektronikus formában kép, hang vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelési eszközt helyezhet el, amellyel felvételt készíthet.

(5d) Ha a fogvatartott korábban öngyilkosságot kísérelt meg, a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el, vagy a fogvatartással összefüggésben észlelt körülmények alapján megalapozottan feltehető, hogy a fogvatartott ilyen cselekményt fog elkövetni, ezért a fogvatartott életének, testi épségének megóvása érdekében viselkedésének folyamatos nyomon követése szükséges, a rendőrség az előállító helyiségben, valamint a rendőrségi fogda zárkájában kép vagy kép és hang továbbítására alkalmas, felvételt nem rögzítő megfigyelési eszközt helyezhet el."

(2) Az Rtv. 42. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az)

"b) (5a) és (5c) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség miatt indult büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás során, vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében"

(használható fel.)

(3) Az Rtv. 42. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség,]

"c) az (5), (5a) és (5c) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő három munkanap elteltével,"

(törölni kell.)

8. § Az Rtv. 42/A. § (1) bekezdésében az "(5a) és (5b) bekezdése" szövegrész helyébe az "(5a), (5b) és (5c) bekezdése" szöveg lép.

9. § Az Rtv. 91/K. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az államhatáron átlépő harmadik ország állampolgárai által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:)

"c) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása,"

10. § Az Rtv. 101. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"g) az igazságügyért felelős miniszterrel, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel és a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével, rendeletben állapítsa meg a törvény alapján rendőrségi fogdán végrehajtható fogvatartások végrehajtásának részletes szabályait, valamint a rendőrségi fogdák rendjét."

11. § Hatályát veszti az Rtv. 101. § (1) bekezdés c) pontja.

5. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

12. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A személyi állomány egyenruha viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosítószáma, a nem egyenruhában szolgálatot teljesítő tagját a szolgálati igazolványa igazolja."

13. § A Bv. Sztv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok, addig és olyan mértékben alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek."

14. § (1) A Bv. Sztv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell. A figyelmeztetésnek, valamint a kényszerítő eszköz készenlétbe helyezésének csak akkor van helye, ha az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek fennállnak."

(2) A Bv. Sztv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben csak testi kényszer alkalmazható."

15. § A Bv. Sztv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul szóban, a szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell."

16. § A Bv. Sztv. "A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai" alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § A kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából a bv. szerv elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás, amely a területén lévő vagy az üzemeltetését (működését) biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek, egyéb eszközök megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul."

17. § A Bv. Sztv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) Bilincs alkalmazható a fogvatartott támadásának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának és önkárosításának a megakadályozására, továbbá bármely személy jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülésének megtörésére.

(2) A bilincs használatára és a bilincselés módjára az elítélt mozgását korlátozó eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

18. § A Bv. Sztv. a következő alcímmel és 20/A. §-sal egészül ki:

"Traumatikus és irritáló lőszer

20/A. § A bv. szervezetnél rendszeresített speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, valamint irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés alkalmazható

a) az életet, a testi épséget közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására;

b) a fogvatartott szökésének megakadályozására, megszökése esetén elfogására."

19. § A Bv. Sztv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Kényszerítő eszközként csak az arra kiképzett szolgálati kutyát lehet alkalmazni."

20. § (1) A Bv. Sztv. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékos, személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, továbbá a tömegoszlatás, rendfenntartás céljából alkalmazott riasztólövés, valamint a speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés."

(2) A Bv. Sztv. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatásos állomány tagja csak a bv. szervezetnél rendszeresített lőfegyvert és lőszert használhatja."

(3) A Bv. Sztv. 22. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A lőfegyver használata után gondoskodni kell a helyszín biztosításáról.

(7) A bv. szerv területén belül a fogvatartottak elhelyezésére, munkáltatására és egyéb tartózkodására szolgáló helyiségbe vagy területre lőfegyvert bevinni tilos.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendkívüli esemény felszámolása érdekében alkalmazott lőfegyverekre, valamint a 20/A. §-ban meghatározott, nem élet kioltására tervezett, speciális lőszerek alkalmazása során használt lőfegyverekre.

(9) A bv. szerv területére a bv. szervezet kezelésében lévő lőfegyveren kívül más lőfegyvert - a védett személyek biztosítását ellátó, valamint a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más fegyveres szerv hivatásos állományú tagja által viselt fegyvert kivéve - bevinni tilos, az az erre kijelölt tároló helyre le kell adni, nyilvántartásba vételéről és biztonságos tárolásáról gondoskodni kell."

21. § A Bv. Sztv. 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28/A. § (1) A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó

a) családi és utónevére,

b) lakcímére (székhelyére),

c) telefonszámára,

d) kapcsolattartói minőségére, és

e) születési helyére és idejére.

(2) A bv. szervezet nyilvántartja a hivatalos minőségben kapcsolatot tartó személy

a) családi és utónevét,

b) születési helyét és idejét vagy hivatása gyakorlására való jogosultságot igazoló igazolványa vagy szolgálati igazolványa számát,

c) lakcímét vagy székhelyét,

d) telefonszámát,

e) kapcsolattartói minőségét, és

f) a hivatalos kapcsolatot megalapozó, az igazoló okmány megnevezését és számát."

22. § A Bv. Sztv. 28/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság értesítése alapján a fogva tartó bv. szerv nyilvántartja az élet, testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy az meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet], valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) sértettjének az elítélt szabadulásáról történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat."

23. § A Bv. Sztv. 35. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

"c) a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat;"

24. § (1) A Bv. Sztv.

a) 5. § e) pontjában a "munkavédelemmel és" szövegrész helyébe a "munkavédelemmel, környezetvédelemmel, energetikai tevékenységgel, elektronikus információbiztonsággal és",

b) 13. § (1) bekezdésében az "alapítványokkal és személyekkel" szövegrész helyébe az "alapítványokkal, oktatási intézményekkel és személyekkel",

c) 16. § (6) bekezdésében a "parancsnokának az" szövegrész helyébe a "parancsnoka alkalmazta, vagy azt az"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Bv. Sztv.

a) 13. § (4) bekezdése,

b) 22. § (3) bekezdés b) pontjában a "vagy a személyi szabadságot" szövegrész,

c) 22. § (3) bekezdés k) pontja,

d) 28. § (2) bekezdés c) pontjában a "választójoggal nem rendelkező" szövegrész.

6. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

25. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 9. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében rendeletben jelölje ki a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját."

(2) A Met. 9. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"c) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait, valamint a 3. § és 6. § alkalmazásának eltérő szabályait."

7. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

26. § Hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 85. § (1) bekezdés a) pontjában, 88. § (1) bekezdés a) pontjában, 91. § (1) bekezdés a) pontjában, 96. § (1) bekezdés a) pontjában és 99. § (1) bekezdés a) pontjában a " , valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában" szövegrész.

8. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

27. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy az meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet), valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. Fejezet) sértettje jogosult arra, hogy kérelmére értesítsék az előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról, továbbá szökéséről, valamint a javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú végleges vagy ideiglenes elbocsátásáról, vagy a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról."

28. § A Be. a következő 62/A. §-sal egészül ki:

"62/A. § (1) Ha az érintett személy kihallgatásakor a tizennyolcadik életévét még nem haladta meg, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést az érintett személy számára érthető módon, a korára és érettségére figyelemmel fogalmazza meg.

(2) Ha az érintett személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - beszámítási képességre tekintet nélkül -kóros elmeállapotú, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést az állapotára figyelemmel fogalmazza meg és a számára érthető módon közli."

29. § A Be. 179. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A gyanúsítottat tájékoztatni kell arról is, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a bűnügyi költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni, és ezt a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja, saját vagy védője kérelmére a bíróság, illetve az ügyész személyes költségmentességet engedélyezhet részére. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a személyes költségmentesség engedélyezése esetén a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli."

30. § A Be. 214. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az előzetes letartóztatást elrendelő határozat (2)-(3) bekezdés szerinti közlésével egyidejűleg az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell."

31. § A Be. 262. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik; a vádlottal közölt határozatot a védővel is, az ügydöntő határozatot a sértettel is közölni kell. Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell. A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot közölni kell az ügyésszel, a pótmagánvádlóval, az ügy áttételéről, a bíróság kijelöléséről és az eljárás felfüggesztéséről hozott határozatot közölni kell a sértettel is."

32. § A Be. 327. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az előzetes letartóztatás elrendelése esetén az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell."

33. § A Be. XXII. Fejezete a következő alcímmel és 491. §-sal egészül ki:

"A szabálysértés elbírálása

491. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szolgálati helyen, illetve szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, az ügy iratait - a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével - a fegyelmi eljárás lefolytatása céljából megküldi a fegyelmi jogkör gyakorlójának.

(2) Ha a katona szolgálati viszonya az iratoknak a fegyelmi jogkör gyakorlójának történt megküldése előtt megszűnt, a szabálysértést a bíróság bírálja el.

(3) Az (1) és (2) bekezdés esetében a bíróság elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja."

34. § A Be. 574. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az összbüntetési eljárást a bíróság hivatalból vagy indítványra folytatja le. Az összbüntetési eljárás lefolytatását az elítélt, a védő vagy az ügyész indítványozhatja. Az összbüntetési eljárás lefolytatásához - kivéve ha az az elítélt indítványozta - az elítélt hozzájárulását minden esetben be kell szerezni. Az elítélt az indítványát vagy a hozzájárulását az első fokú ítélet meghozataláig visszavonhatja, ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság az összbüntetésbe foglalást ítélettel, az erre irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja ki. Az ítéletben a bíróság az 556. és 557. §-ban foglaltakról is rendelkezhet."

35. § A Be. 590. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendbírság, a rendbírság helyébe lépő elzárás és az államot illető bűnügyi költség behajtása végett az a bíróság intézkedik, amelynek eljárásában az végrehajthatóvá válik. Az ügyész által kiszabott rendbírság, megállapított bűnügyi költség végrehajtása végett az ügyész intézkedik."

36. § A Be. 598. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a 71. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem hivatkozik, vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek. A megkeresésre ilyen esetben a 71. § (1)-(5) és (7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni."

37. § A Be. 598. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,

c) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,

d) közúti közlekedési nyilvántartás,

e) központi idegenrendészeti nyilvántartás."

38. § (1) A Be. 608. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) E törvény a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

(2) A Be. 608. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) E törvény a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

39. § (1) A Be. 245. § (1) bekezdésében a "büntetés-végrehajtási testület" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási szervezet" szöveg lép.

(2) A Be. 593. § (1) bekezdésében az "az 592. §-ban" szövegrész helyébe az "a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben (a továbbiakban: Bv. tv.)" szöveg lép.

(3) A Be. 596. § (4) bekezdésében az "[591. § (2) bek. c) pont]" szövegrész helyébe a "[Bv. tv. 39. § (2) bek. c) pont]" szöveg lép.

(4) A Be. 596/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 91. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "Bv. tv. 324. § (3) bekezdése" szöveg lép.

(5) A Be. 604. § (2) bekezdés l) pontjában a "büntetőügyekben" szövegrész helyébe a "fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben" szöveg lép.

40. § Hatályát veszti a Be.

a) 86. § (3a) bekezdése,

b) 117. § (6) bekezdése,

c) 161. § (7) bekezdésében az "Az elzárás végrehajtására a szabálysértési jogszabályok irányadók azzal, hogy az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a megbírságolt személy kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig engedélyezhető. Az elzárást büntetésvégrehajtási intézetben kell végrehajtani." szövegrész,

d) 591. §-a,

e) 591/A. §-a,

f) 591/B. §-a,

g) 592. §-a,

h) 594. §-a,

i) 595. § (4) bekezdésében a "pénzbüntetés, a" szövegrész,

j) 595. § (5) bekezdése,

k) 596. §-a és az az megelőző alcím,

l) 597. § (1) bekezdésében " , a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter" szövegrész,

m) 597. § (2) bekezdése,

n) 597. § (4) bekezdésében az "A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani." szövegrész, és

o) 598. § (4) bekezdésében a "Ha a kegyelmi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követően terjesztették elő, a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek, és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének. Ha az elítélt a szabadságvesztését, illetve a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a büntetésvégrehajtási intézet, illetve a javítóintézet útján kézbesíti, egyben értesíti az első fokon eljárt bíróságot." szövegrész.

9. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

41. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

"g) a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a 8. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában és b) pont ba), bc) és bd) alpontjában meghatározott adatokat;"

10. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

42. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény

a) 1. § 3. pontjában a "vám- és pénzügyőrségnek" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak", a "büntetés-végrehajtási szervezetnek" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási szervnek",

b) 9. § (2) bekezdésében a "büntetés-végrehajtási szervezettel" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási szervvel",

c) 38. § (2) bekezdésében a "Vám- és Pénzügyőrség" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal", a "büntetés-végrehajtási szervek" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási szerv"

szöveg lép.

11. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

43. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az eljáró hatóság a kegyelmi eljárás során a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter részére a 75. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglalt résznyilvántartásokból szolgáltathat adatot."

12. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

44. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 106. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a 102. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja, valamint a 104. § (1) bekezdése szerinti résznyilvántartásokból igényelhet adatokat."

45. § A Harmtv. 106. § (2) bekezdésében az "Az (1)" szövegrész helyébe az "Az (1)-(1b)" szöveg lép.

13. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

46. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv EGT-állam, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet tájékoztatása alapján arról értesül, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó érintett személyazonosító adatai a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatoktól eltérnek, akkor a személyazonosító adatok változását haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában."

47. § A Bnytv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmását az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet az érintett befogadását követően megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek."

48. § A Bnytv. 7. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:) "d) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása."

49. § A Bnytv. 11. § (2) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"a) a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,

b) a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy az a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,

c) a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,

d) a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,"

50. § (1) A Bnytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A személyazonosító adatokat, a 11. § (1) bekezdés c)-g) és k) pontjában meghatározott adatokat, valamint az a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött."

(2) A Bnytv. 12. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a különleges eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(4) A 11. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

51. § A Bnytv. 15. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)

"d) akivel szemben a bíróság megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy kényszergyógykezelés intézkedést, illetve akivel szemben a bíróság terheltként elkobzás, vagyonelkobzás vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést alkalmazott, valamint

e) akit az ügyész megrovásban részesített."

52. § A Bnytv. 16. § (2) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

d) a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,"

53. § (1) A Bnytv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A személyazonosító adatokat, a 16. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá az a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött."

(2) A Bnytv. 17. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a különleges eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5) A 16. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

54. § A Bnytv. 23. § h)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 23. § a következő l) ponttal egészül ki:

(A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

"h) az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás, az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének tényét, valamint az a tényt, hogy az előzetes letartóztatás óvadék letétele miatt szűnt meg, a kényszerintézkedés időtartamát, megszűnése vagy megszüntetése tényét, a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, megszüntetéséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a kényszerintézkedés megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;

i) a büntetőügy iktatószámát;

j) a büntetőügyek egyesítésének, elkülönítésének, áttételének tényét, az erről szóló határozat számát és keltét;

k) az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését;

l) a szakrendszeri azonosító kódot."

55. § (1) A Bnytv. 24. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c), h) és i) pontjában meghatározott adatokat a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, valamint megszüntetéséről határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5) Ha a kényszerintézkedést az ügyészség szünteti meg, a személyazonosító adatokat, a 23. § c) és i) pontjában meghatározott adatokat, valamint a kényszerintézkedés megszüntetése tényét az erről határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

(2) A Bnytv. 24. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A 23. § j) pontjában meghatározott adatokat a büntetőügyek egyesítéséről, elkülönítéséről vagy áttételéről határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(7) A büntetőeljárás jogerős befejezésének időpontját a bíróság, a nyomozás megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

56. § (1) A Bnytv. 30/C. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

"b) az elrendelt kényszerintézkedés és egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése vagy megszüntetése tényét; valamint az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot; továbbá abban az esetben, ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási letartóztatás azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás tényét és időpontját,"

(2) A Bnytv. 30/C. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

"g) a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás tényét, időtartamát, az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot, illetve megszüntetése tényét,"

(3) A Bnytv. 30/C. § i) pont ia) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

i) a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:]

"ia) a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról határozatot hozó, valamint az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,"

(4) A Bnytv. 30/C. § i) pont id) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

i) a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:]

"id) a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,"

57. § A Bnytv. 30/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási letartóztatás azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás időpontját a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

58. § A Bnytv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a tagállami ítéletek nyilvántartása adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint a kérelemre történő adattovábbítást megelőzően - a változások nyomon követése céljából - elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt adatokkal.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartás hatálya alá nem tartozó személyek adatairól történt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító adatait az értesítésben megküldött adatokkal.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatokban bekövetkezett változást.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett adatait a tagállami ítéletek nyilvántartásában nem kezeli.

(5) Ha az elítélt személy személyazonossága az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldött személyazonosító adatok alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv - ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága erre vonatkozóan küldött adatot -

a) a 33. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által továbbított, az érintett szüleinek nevére,

b) a 33. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő nyilvántartó, vagy a központi útiokmány-nyilvántartást kezelő központi adatkezelő szerv által továbbított, az érintett személyazonosító okmánya típusára és számára vonatkozó adatokkal való összehasonlítás útján állapítja meg az elítélt személy személyazonosságát.

(6) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)-(5) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, és az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte, a bűnügyi nyilvántartó szerv ezeket az adatokat megküldi a szakértői nyilvántartó szerv részére a 38. § b) vagy c) pont szerinti daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal való összehasonlítás céljából.

(7) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)-(6) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, egy személyhez kétséget kizáróan nem kapcsolható adatokról adattovábbítást nem teljesíthet."

59. § A Bnytv. 68. § (2) bekezdés e)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:)

"e) a rendészeti feladatokat ellátó személyek és a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából

ea) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok, valamint

eb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok;

f) a légi közlekedés biztonságának ellenőrzése céljából

fa) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

fb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

fc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

g) külön törvényben meghatározott nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatás közbiztonsági feltételeinek ellenőrzésére irányuló eljárás során

ga) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában meghatározott adatok,

gb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint

gc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

h) a fegyveres biztonsági őr tevékenységének ellátását kizáró közbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából

ha) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), h), i) pontjában meghatározott adatok,

hb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint

hc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

i) a külföldiek idegenrendészeti ellenőrzése céljából

ia) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

ib) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

ic) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

j) a szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárásban szakhatósági jogkörben eljárva, valamint a repülőtér zárt területére való belépés ellenőrzésekor a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából

ja) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

jb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

jc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

k) befogadás során a terhelt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatok;

l) határ-ellenőrzési feladatai ellátása során a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának helyszínen történő ellenőrzése céljából a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat."

60. § A Bnytv. 69. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Az adatigénylés alapján, valamint a közvetlen hozzáféréssel történő adattovábbítás általános követelményei"

61. § A Bnytv. 69. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az adatigénylők kérelmüket elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével (a továbbiakban: elektronikus úton előterjesztett adatigénylés) is előterjeszthetik.

(4) Elektronikus úton előterjesztett adatigénylés alapján csak az a személy vehet át adatokat, akinek az adatigénylő erre felhatalmazást adott.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról az adatigénylő - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.

(6) Az elektronikus úton előterjesztett adatigénylésre az adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton továbbítja."

62. § A Bnytv. a következő alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:

"A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása

70/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásának célja a bűnügyi nyilvántartó szerv, elektronikus úton adatközlést teljesítő szerv, a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbításra jogosult szerv, valamint az elektronikus úton előterjesztett adatigénylésre jogosult szerv hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.

(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza a bűnügyi nyilvántartó szerv, az elektronikus adatközlést teljesítő szerv, a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbításra jogosult szerv, valamint az elektronikus úton adatigénylésre jogosult szerv

a) megnevezését,

b) levelezési címét,

c) telefonszámát,

d) telefaxszámát,

e) elektronikus levélcímét,

f) hozzáférési jogosultságának típusát, megadásának és visszavonásának tényét és időpontját,

g) a szerv által adott felhatalmazás jogosultjának

ga) születési családi és utónevét,

gb) személyi azonosítóját,

gc) beosztását,

gd) szervezeti egységét,

ge) jogosultságának terjedelmét, megadásának és visszavonásának tényét és időpontját,

gf) egyedi azonosítóját.

(3) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét közvetlen adathozzáféréssel történő adatátvétellel jogosult átvenni:

a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából

aa) a bűnügyi nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,

ab) a szakértői nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,

ac) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH),

ad) a törvényességi felügyelet gyakorlása során a legfőbb ügyész;

b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság;

c) törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(4) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság törlésétől számított öt évig kell kezelni."

63. § A Bnytv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon papír alapon, a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton személyesen szóban vagy ügyfélkapun keresztül egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, elektronikus úton kell előterjeszteni."

64. § A Bnytv. 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kérelmező elektronikus azonosítását követően és az információ megőrzését biztosító módon történő hangrögzítés mellett, a kérelem telefonon is előterjeszthető."

65. § A Bnytv. 73. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban - a személyes úton előterjesztett kérelemre indult eljárás kivételével - megállapítja, hogy a kérelem nem tartalmazza a 72. § (2) bekezdésében foglaltakat, a kérelmezőt tizenöt napos határidő tűzésével a hiány pótlására hívja fel."

66. § A Bnytv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságának kérelmére, a kérelem vagy az (1a) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül a mellékletben meghatározott formanyomtatványon vagy elektronikus úton adatokat továbbít - a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának, valamint a 15. § e) pontja szerinti adatok kivételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból."

67. § A Bnytv. 83. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a bűncselekmények felderítése, a büntetőeljárás lefolytatása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a bíróság, továbbá bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében végzett információcsere céljából a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatot ellátó szervei (a továbbiakban: bűnüldözési feladatot ellátó szerv) részére"

68. § A Bnytv. 84. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Adatátvétel és adattovábbítás kezdeményezésére jogosultak"

69. § A Bnytv. 85. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szakértői nyilvántartó szerv a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság rendelkezésére, egyedi ügyben a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot, valamint DNS-profilt automatikus találati adathozzáférés útján összehasonlítja az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal, valamint DNS-profilokkal. Egyedi ügyben kizárólag bűnmegelőzési célból a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatnak az automatikus találati adathozzáférés útján történő összehasonlítását kérheti a bűnüldözési feladatot ellátó szerv is."

70. § A Bnytv. VIII. Fejezete a következő alcímmel és 86/A-86/D. §-sal egészül ki:

"Az automatikus találati adathozzáférés során elért találatot követő eljárás

86/A. § (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (2) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött az együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére, és az együttműködő tagállam ezt követően a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kérelemmel fordult a magyar szervekhez a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.

(2) A szakértői nyilvántartó szerv a 68. § (10) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat. Az átvett személyazonosító adatokat haladéktalanul megküldi az személyazonosító adatok továbbítását kérő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak, ügyészségnek vagy bíróságnak.

(3) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság a (2) bekezdés alapján átvett személyazonosító adatokat a bűnügyi jogsegélyre, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó törvények alapján továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(4) Ha az együttműködő tagállam a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében további, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok továbbítását kéri, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből azokat a személyes adatokat, amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt.

86/B. § (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (5) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött az összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szervnek, nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített szerv a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az együttműködő tagállamhoz fordulhat a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot ellátó szerv és a nyomozó hatóság a kérelmét a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(2) Ha ez a bűnmegelőzés vagy a büntetőeljárás lefolytatása céljából szükséges, a személyazonosító adatok birtokában az összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság az együttműködő tagállamtól kérheti az érintett személlyel kapcsolatos további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes adatokat a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.

86/C. § (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (8) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött valamely nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített szerv a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az együttműködő tagállamhoz fordulhat a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot ellátó szerv és a nyomozó hatóság a kérelmét a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(2) A személyazonosító adatok birtokában az a nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság, amelynek eljárásában a DNS-profil meghatározásának alapjául szolgáló anyagmaradvány rögzítésére sor került, az együttműködő tagállamtól kérheti az érintett személlyel kapcsolatos további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes adatokat a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.

86/D. § (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 86. § (2) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére, és az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve ezt követően a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kérelemmel fordult a magyar szervekhez a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.

(3) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság a (2) bekezdés alapján átvett személyazonosító adatokat a bűnügyi jogsegélyre vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó törvények alapján továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(4) Ha az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében további, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok továbbítását kéri, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből azokat a személyes adatokat, amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt."

71. § A Bnytv. 96. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"c) állapítsa meg a 86/A-86/D. §-ban meghatározott adattovábbítási eljárások során alkalmazott formanyomtatványokat."

72. § A Bnytv.

1. 7. § c) pontjában a "nyilvántartása," szövegrész helyébe a "nyilvántartása, és",

2. 11. § (2) bekezdés e) pontjában és a 16. § (2) bekezdés k) pontjában az "e büntetések" szövegrész helyébe az "a járművezetéstől eltiltás",

3. 24. § (1) bekezdésében a "h) pontjában" szövegrész helyébe az "i) pontjában",

4. 30/C. § l) pontjában a "hogy az elítélt" szövegrész helyébe a "hogy a terhelt vagy az elítélt",

5. 30/D. § (1) bekezdés a) pontjában és a 30/D. § (7) bekezdés a) pontjában a "kényszerintézkedés hatálya" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás hatálya",

6. 30/D. § (3) bekezdésében a "megszüntetését a határozatot" szövegrész helyébe a "megszüntetését - a (3a) bekezdésében meghatározott kivétellel - a határozatot",

7. 30/D. § (6) bekezdésében az "az azzal kapcsolatos adatokat az" szövegrész helyébe az "az egyéb korlátozással kapcsolatos adatokat, valamint a személyazonosító adatokat az",

8. 33. § (2) bekezdés d) pontjában az "érintett személyi" szövegrész helyébe az "érintett külföldi személyi",

9. 37. § f) pontjában a "(3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésében",

10. 68. § (1) bekezdés a) pontjában a "végrehajtása céljából" szövegrész helyébe a "végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából",

11. 68. § (1) bekezdés b) pontjában a "végrehajtása" szövegrész helyébe a "végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából",

12. 68. § (2) bekezdés c) pontjában a "28. § b) és c)" szövegrész helyébe a "23. § c) és h)",

13. 68. § (2) bekezdés d) pontjában a "személy- és vagyonvédelmi" szövegrész helyébe a "vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység",

14. 68. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában a "cb), e)" szövegrész helyébe a "cb), cf) alpontjában, e)" szöveg,

15. 68. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjában a "cb), f), g), i) pontjában" szövegrész helyébe a "cb), cf) alpontjában, f), g), i), k) pontjában",

16. 68. § (4) bekezdés a) pontjában az "az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelem felterjesztésének előkészítése" szövegrész helyébe az "a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás",

17. 68. § (5) bekezdés c) pontjában a "23. § c), f) és g)" szövegrész helyébe a "23. § c), f), g) és h)", a "meghatározott adatok, valamint" szövegrész helyébe a "meghatározott adatok.",

18. 68. § (11) bekezdés c) pontjában a "23. § c), f) és g)" szövegrész helyébe a "23. § c), f), g) és h)", a "meghatározott adatok," szövegrész helyébe a "meghatározott adatok.",

19. 68. § (10) bekezdésében az "adattovábbítás teljesítése" szövegrész helyébe az "adattovábbítás és automatikus találati adathozzáférést követő adattovábbítás teljesítése",

20. 78. § (1) bekezdésében és a 78. § (2) bekezdés b) pontjában a "g) pontja" szövegrész helyébe az "e) pontja",

21. 82. § (5) bekezdés c) pontjában a "(3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésében",

22. 84. § nyitó szövegrészében az "igényelhet" szövegrész helyébe az "igényelhet, valamint - ha erre e törvény alapján jogosult - közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át",

23. 84. § b) pontjában az "együttműködésről" szövegrészek helyébe az "együttműködéséről", a "feljogosított magyar bűnüldöző szerv" szövegrész helyébe a "feljogosított magyar bűnüldözési feladatot ellátó szerv", a "törvényben, továbbá" szövegrész helyébe a "törvényben, az Európai Unió kötelező jogi aktusában, továbbá",

24. 85. § (5) bekezdésében az "a nyomozó hatóságot" szövegrész helyébe az "a bűnüldözési feladatot ellátó szervet, nyomozó hatóságot", a "kódot" szövegrész helyébe a "kódot, valamint az érintett együttműködő tagállam megjelölését",

25. 85. § (6) bekezdésében az "a nyomozó hatósággal" szövegrész helyébe az "a bűnüldözési feladatot ellátó szervvel, nyomozó hatósággal",

26. 85. § (8) bekezdésében a "tényéről, valamint az" szövegrész helyébe a "tényéről, az", a "kódról" szövegrész helyébe a "kódról, valamint az érintett együttműködő tagállamról",

27. 88. § (2) bekezdésében, a 91. § (1) bekezdés c) pontjában és a 91/A. § (3) bekezdésében a "Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság" szövegrész helyébe a "NAIH",

28. 91/A. § (2) bekezdésében a "Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal" szövegrész helyébe a "NAIH-hal",

29. 96. § (3) bekezdésében "a közigazgatás-fejlesztésért" szövegrész helyébe az "az igazságügyért",

30. 96. § (4) bekezdésében "a közigazgatás-fejlesztésért" szövegrész helyébe az "az igazságügyért"

szöveg lép.

73. § Hatályát veszti a Bnytv.

1. 7. § e) pontja,

2. 15. § f) és g) pontja,

3. 26-30. §-a és az az megelőző alcíme,

4. 68. § (5) bekezdés d) pontja és a 68. § (11) bekezdés d) pontja,

5. 70. §-át megelőző alcím,

6. 84. § c) pontjában "a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába," szövegrész.

14. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

74. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 96. § (1) bekezdésében a "büntetés-végrehajtási intézmény" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási intézet" szöveg lép.

15. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

75. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. § 28. pontjában a "szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka végrehajtását" szövegrész helyébe a "gondoskodik a közérdekű munka végrehajtásáról" szöveg lép.

16. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

76. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 10. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy)

"b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,"

77. § (1) A Szabs. tv. 73. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szabálysértési őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. Az őrizetbe vett eljárás alá vont személy a szabálysértési eljárás során őt megillető jogokat korlátozás nélkül gyakorolhatja."

(2) A Szabs. tv. 73. §-a a következő (9)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az a rendőrségi fogda, ahol az őrizetet végrehajtják, az őrizet határidejének lejártát nap, óra és perc megjelöléssel nyilvántartja.

(10) A magyar nyelv nem tudása miatt a szabálysértési őrizetest a fogvatartás során nem érheti hátrány. A szabálysértési őrizetes a rendőrségi fogdában mind szóban, mind írásban anyanyelvét, nemzetiségi nyelvét, vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismert más nyelvet használhatja.

(11) Az őrizetet elrendelő szerv a szabálysértési őrizetes részére írásban, egyszerűen, közérthető módon, a fogvatartott anyanyelvén, nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatást ad

a) a szabálysértési eljárás során az őt megillető védelemhez való jogról,

b) a szabálysértési eljárás folytatásának alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogáról,

c) az anyanyelvhasználat jogáról,

d) a vallomástétel megtagadásának jogáról,

e) az ellene folyamatban lévő szabálysértési ügy irataiba való betekintési jogról,

f) a konzuli hatóságok, továbbá a szabálysértési őrizetes által megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról, valamint

g) a szabálysértési őrizetnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, a szabálysértési őrizet meghosszabbításáról, a szabálysértési őrizet elrendelését és a meghosszabbítását tartalmazó határozatokkal szembeni jogorvoslatról.

(12) Ha az őrizetbe vett eljárás alá vont személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - beszámítási képességre tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, a (11) bekezdés szerinti tájékoztatást az állapotára figyelemmel kell megadni.

(13) Az őrizetbe vett eljárás alá vont személyt, ha

a) az őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, az őrizet tartamának elteltével,

b) a bíróság a gyorsított eljárás eredményeként nem szabott ki szabálysértési elzárást, a bírósági határozat átadását követően helyben

haladéktalanul szabadítani kell. A szabadításról az őrizetet elrendelő rendőrséget, az ügydöntő határozatot hozó járásbíróságot, továbbá katona esetén a parancsnokát értesíteni kell.

(14) A szabálysértési őrizet e törvényben nem szabályozott kérdéseire a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvénynek az őrizet végrehajtására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a rendelkezési jogkör gyakorlója az őrizetet elrendelő szerv vezetője."

78. § (1) A Szabs. tv. 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési elzárást - az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani."

(2) A Szabs. tv. 139. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szabálysértési elzárást a szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye szerinti rendőrségi fogdában kell végrehajtani, ha az elkövető a rendőrség őrizetében van, és a 9. § (3) bekezdése szerinti beszámítást követően az elzárás hátralevő tartama a két napot nem haladja meg. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában nincs lehetőség, az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani."

79. § A Szabs. tv. 153. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti:]

"e) a (2) bekezdés l) pontja esetén a büntetés-végrehajtási intézet, valamint a szabálysértési elzárás rendőrségi fogdán történő végrehajtása esetén az előkészítő eljárást lefolytató szerv,"

80. § A Szabs. tv. 157. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

"g) a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás lefolytatása céljából."

81. § A Szabs. tv. 253. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvény 73. § (10)-(12) bekezdése a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

82. § Hatályát veszti a Szabs. tv. 250. § (1) bekezdés a) pontja és 250. § (2) bekezdés e) pontja.

17. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

83. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Halmazati büntetés esetén a 81. § (3) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni."

84. § A Btk. 95. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontját a legszigorúbb rendelkezés alapján kell meghatározni. Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt az összbüntetésből, ha bármelyik szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt."

85. § A Btk. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. A visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 178/A. § (2) bekezdése szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek."

86. § A Btk. 423. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"423. § (1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy az megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki

a) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy

b) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el.

(5) E § alkalmazásában adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja."

87. § A Btk. 465. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"f) 375. §-a és XLIII. Fejezete az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,"

(való megfelelést szolgálja.)

88. § A Btk. 424. § (1) bekezdésében az "a 375. vagy a 423. §-ban" szövegrész helyébe "a 375. §-ban, a 422. § (1) bekezdés d) pontjában vagy a 423. §-ban" szöveg lép.

18. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

89. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EU tv.) a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:

"XI/A. FEJEZET

AZ EURÓPAI VÉDELMI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

55/A. Értelmező rendelkezések

163/A. § E Fejezet alkalmazásában:

a) védett személy: az európai védelmi határozatban vagy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelemben megjelölt, védendő személy,

b) veszélyeztető személy: az európai védelmi határozatban megjelölt azon személy, akivel szemben a tagállami hatóság a 163/B. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettséget vagy tilalmat előírta,

c) harmadik tagállam: a védett személy által lakóhelyként, tartózkodási helyként megjelölt, az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállamtól eltérő azon tagállam, amelybe a távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabályt előíró határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként továbbításra kerül.

55/B. Az európai védelmi határozat fogadása

163/B. § (1) A bíróság elismeri egy tagállami hatóság által kibocsátott európai védelmi határozatot, ha annak alapja a tagállami hatóság által

a) büntetőeljárásban hozott távoltartásról rendelkező határozat vagy

b) felfüggesztett szabadságvesztésről, feltételes szabadságra bocsátásról, próbára bocsátásról, jóvátételi jellegű munkáról rendelkező határozat,

amelyben a tagállami hatóság egy vagy több, a (2) bekezdésben meghatározott, a veszélyeztető személyre előírt, a védett személy védelmét biztosító kötelezettséget vagy tilalmat fogalmaz meg, és gondoskodik annak végrehajtásáról.

(2) A tagállami hatóság az (1) bekezdésben megjelölt határozatában a következő tilalmakat vagy kötelezettségeket fogalmazhatja meg:

a) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy belépjen bizonyos helyekre, helységekbe vagy meghatározott területekre, ahol a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,

b) arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a veszélyeztető személy a védett személlyel bármely formában érintkezzen, ideértve a telefonon, elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést is,

c) arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a veszélyeztető személy előre meghatározott távolságon belül megközelítse a védett személyt.

(3) Ha a (2) bekezdésben megfogalmazott egy vagy több kötelezettséget vagy tilalmat a tagállami hatóság vádemelés elhalasztásáról rendelkező határozatában állapítja meg, az e határozat alapján kibocsátott európai védelmi határozatot az ügyész elismeri és gondoskodik annak végrehajtásáról.

(4) A bíróság

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében távoltartást,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás vagy a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, vagy a jóvátételi munka előírása mellett elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt

rendel el, vagy határoz meg.

(5) Az ügyész a (3) bekezdés esetében a vádemelés elhalasztásának tartamára elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt határoz meg.

163/C. § (1) Az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának feltétele, hogy a tagállami hatóság a 16. számú melléklet szerinti formanyomtatványt (európai védelmi határozatot) magyar nyelven a bíróságnak vagy az ügyésznek megküldte, és a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, vagy a védett személy Magyarországon kíván lakni vagy tartózkodni.

(2) Az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a 163/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha a védett személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel még nem rendelkezik, de a 163/B. § (1) bekezdése szerinti európai védelmi határozat Magyarország által történő elismerését és végrehajtását azért kéri, mert Magyarország területén kíván lakni vagy tartózkodni, akkor az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt.

(3) Az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a 163/B. § (3) bekezdésében foglalt esetben a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság mellett működő ügyész, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő ügyész intézkedik. Ha a védett személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel még nem rendelkezik, de a 163/B. § (3) bekezdése szerinti európai védelmi határozat Magyarország által történő elismerését és végrehajtását azért kéri, mert Magyarország területén kíván lakni vagy tartózkodni, akkor az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő ügyész dönt.

(4) Ha a védett személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmét a bírósághoz vagy az ügyészhez nyújtja be, a bíróság vagy az ügyész az haladéktalanul továbbítja az abban foglalt védelmi intézkedést meghozó tagállami hatósághoz, amely dönt az európai védelmi határozat kibocsátásáról.

(5) Ha az európai védelmi határozat nem postai úton érkezett, a bíróság vagy az ügyész kérheti a tagállami hatóságot, hogy az európai védelmi határozat eredeti példányát küldje meg számára.

(6) Ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz, és erről a tagállami hatóságot írásban tájékoztatja.

(7) Ha az ügyészhez valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes ügyészhez, és erről a tagállami hatóságot írásban tájékoztatja.

55/C. Döntés az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról

163/D. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat kézhezvétele után haladéktalanul - figyelembe véve az eset egyedi körülményeit, az ügy sürgősségét, a védett személy Magyarországra történő érkezésének várható időpontját, a védett személyt érintő kockázat mértékét - dönt az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról vagy annak megtagadásáról.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt döntés haladéktalanul nem hozható meg, a bíróság vagy az ügyész a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot.

(3) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról indokolt határozatot hoz, és erről a veszélyeztető személyt, a védett személyt és a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A bíróság vagy az ügyész határozatában tájékoztatást nyújt arról is, hogy a magyar jog szerint a távoltartás szabályainak vagy a magatartási szabályoknak a megszegése milyen következményeket vonhat maga után. A bíróság által hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el. Az ügyész által hozott határozat ellen panasznak van helye, amelyet a felettes ügyész bírál el.

(4) A védett személy kérheti személyi adatainak zártan kezelését, kivéve azokat az adatokat, amelyek az európai védelmi határozat végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek.

(5) Ha az európai védelmi határozat hiányos vagy pontatlan, és emiatt az elismerésről és végrehajtásról vagy annak megtagadásáról döntés nem hozható, a bíróság vagy az ügyész erről írásban haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és a hiánypótlásra, kijavításra ésszerű határidőt tűz.

55/D. Az elismerés és végrehajtás megtagadása

163/E. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha

a) az európai védelmi határozat hiányos vagy pontatlan, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el vagy a kiegészített, javított európai védelmi határozat elismerése, végrehajtása továbbra sem lehetséges;

b) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

c) a 163/B. § (2) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek;

d) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;

e) a veszélyeztető személy közjogi tisztség betöltésén vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát vagy a diplomáciai mentességet nem függesztették fel;

f) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a kiszabott büntetés vagy elrendelt intézkedés elévült;

g) Magyarországon vagy egy tagállamban a veszélyeztető személy ellen az európai védelmi határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján az előírt magatartási szabályt vagy távoltartást, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

h) a veszélyeztető személyt egy harmadik államban az európai védelmi határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt már jogerősen elítélték, feltéve hogy az előírt magatartási szabályt vagy távoltartást, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy a veszélyeztető személyt egy harmadik államban az európai védelmi határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt jogerősen felmentették;

i) a veszélyeztető személy a magyar szabályok szerint gyermekkor miatt nem büntethető;

j) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekményt egészben vagy jelentős részben Magyarország területén követték el.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását nem tagadhatja meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

(3) Az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a bíróság vagy az ügyész indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság a veszélyeztető személy és a védett személy részére haladéktalanul megküld. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

55/E. Az európai védelmi határozat átalakítása

163/F. § (1) Az európai védelmi határozat elismerése esetén a bíróság a határozatában a 163/B. § (4) bekezdése, az ügyész a 163/B. § (5) bekezdése szerint állapítja meg a távoltartást vagy a magatartási szabályt, és ennek megfelelően rendelkezik a végrehajtásról úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a távoltartásnak vagy magatartási szabálynak, amelyet az európai védelmi határozat tartalmaz.

(2) Ha a 163/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben

a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

b) a tagállami hatóság a veszélyeztető személlyel szemben úgy alkalmazott próbára bocsátást, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítélt veszélyeztető személyt úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

d) a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

a bíróság az ilyen felfüggesztett szabadságvesztést, próbára bocsátást, feltételes szabadságra bocsátást, jóvátételi jellegű munkát is felfüggesztett szabadságvesztésként, próbára bocsátásként, feltételes szabadságra bocsátásként, jóvátételi munkaként ismeri el úgy, mintha a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, a próbára bocsátás, a feltételes szabadságra bocsátás, a jóvátételi munka előírása a Btk. rendelkezései szerint történt volna.

(3) Ha a 163/B. § (3) bekezdésében foglalt esetben a tagállami hatóság a vádemelés elhalasztásáról úgy döntött, hogy annak a Be. szerint nincs helye, az ügyész az ilyen vádemelés elhalasztásáról hozott határozatot is úgy ismeri el, mintha a vádemelés elhalasztása a Be. rendelkezései szerint történt volna.

(4) Ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban megjelölt időtartama meghaladja a Be. vagy a Btk. szerint megállapítható leghosszabb időtartamot, akkor a bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály időtartamát a Be. vagy a Btk. szerint meghatározható leghosszabb időtartamban állapítja meg.

(5) Ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban megjelölt időtartama nem éri el a Be. vagy a Btk. szerint megállapítható legrövidebb időtartamot, akkor a bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály időtartamát az európai védelmi határozatban megjelölt időtartamban állapítja meg.

(6) A bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály időtartamát - a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével - az európai védelmi határozatban foglalt időegységek alapján határozza meg.

55/F. Az európai védelmi határozat végrehajtása és megsértése

163/G. § (1) Az európai védelmi határozatban foglalt távoltartást vagy magatartási szabályt a bíróság vagy az ügyész - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a magyar jog szerint hajtja végre, ideértve a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására és a jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabására vonatkozó szabályokat. Az e bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

(2) Ha az ügyész a vádemelés elhalasztásának tartamára elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt határozott meg, és a magatartási szabály súlyos megszegése miatt a veszélyeztető személlyel szemben a magyar szabályok szerint vádemelés lenne indokolt, erről az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, de vádat nem emel.

(3) Ha a bíróság távoltartást rendelt el, és a veszélyeztető személy a távoltartás szabályait szándékosan megszegte, és ezt utólag nem menti ki, a bíróság a veszélyeztető személyt rendbírsággal sújthatja, de előzetes letartóztatását nem rendelheti el. A távoltartás szabályainak megszegéséről a bíróság a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) Ha az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabály előírásáról hozott határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként továbbításra került egy harmadik tagállamnak, az (1) és (3) bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság haladéktalanul értesíti e harmadik tagállam illetékes hatóságát is.

(5) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat megsértéséről a 17. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon értesíti az (1)-(4) bekezdésben említett tagállami hatóságokat. A formanyomtatványt az európai védelmi határozatot kibocsátó tagállam, illetve a (4) bekezdésben foglalt esetben a harmadik tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre le kell fordítani.

55/G. Az európai védelmi határozat módosítása

163/H. § Ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozatot módosítja, és erről a bíróságot vagy az ügyészt tájékoztatja, a bíróság vagy az ügyész a határozatában foglalt távoltartást vagy magatartási szabályt úgy módosítja, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a távoltartásnak vagy magatartási szabálynak, amelyet a módosított európai védelmi határozat tartalmaz, vagy a módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a 163/E. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján megtagadja.

55/H. Az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetése

163/I. § (1) Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul megszünteti, ha

a) a tagállami hatóság az európai védelmi határozat visszavonásáról értesíti a bíróságot vagy az ügyészt;

b) a védett személy a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy a védett személy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik;

c) az elrendelt távoltartás vagy előírt magatartási szabály magyar jog szerinti maximális időtartama letelt;

d) a 163/H. §-ban foglalt esetben, ha a módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a bíróság vagy az ügyész megtagadja;

e) az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabály előírásáról hozott határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként, az európai védelmi határozat elismerését követően Magyarországnak továbbításra került.

(2) A végrehajtás megszüntetéséről a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, a veszélyeztető személyt és a védett személyt. Az (1) bekezdés c) pontja esetében, a végrehajtás megszüntetése előtt a bíróság vagy az ügyész tájékoztatást kérhet a tagállami hatóságtól arról, hogy az európai védelmi határozatban előírt védelemre szükség van-e még.

(3) Ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban foglalt időtartama eltelt, az európai védelmi határozat végrehajtásának befejezéséről a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóságot, a veszélyeztető személyt és a védett személyt haladéktalanul értesíti.

163/J. § Ha az európai védelmi határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész és a tagállami hatóság, valamint adott esetben a harmadik tagállam hatósága egyeztetést folytat egymással. 163/K. § Az európai védelmi határozat elismerése és végrehajtása során felmerülő költségek - a kizárólag az európai védelmi határozatot kibocsátó tagállam területén felmerülő költségek kivételével - bűnügyi költségnek minősülnek, amelyet a magyar állam visel.

55/I. Az európai védelmi határozat kibocsátásának feltételei

163/L. § (1) Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, próbára bocsátást alkalmazott, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátotta, jóvátételi munka végzését írta elő, és a próbaidőre, a feltételes szabadság tartamára vagy a jóvátételi munka mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapította meg:

aa) a terhelt a védett személytől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a védett személy jár, továbbá a védett személy által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát,

ab) arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a terhelt a védett személlyel bármilyen módon kapcsolatba lépjen,

ac) arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a terhelt a védett személyt meghatározott távolságon belül megközelítse,

b) távoltartást rendelt el,

akkor e magatartási szabályoknak vagy a távoltartásnak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében a bíróság a védett személy érdekében és írásbeli kérelmére - figyelembe véve, hogy a védett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni, és tekintettel a védelem szükségességének mértékére -a 16. számú melléklet szerinti európai védelmi határozatot bocsáthat ki, feltéve hogy a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye másik tagállam területén van, vagy a védett személy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni. (2) Ha az ügyész a vádemelés elhalasztása mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és az (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában foglalt egy vagy több magatartási szabályt állapított meg, akkor e magatartási szabályoknak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében az ügyész a védett személy érdekében és írásbeli kérelmére - figyelembe véve, hogy a védett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni, és tekintettel a védelem szükségességének mértékére - a 16. számú melléklet szerinti európai védelmi határozatot bocsáthat ki, feltéve hogy a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye másik tagállam területén van, vagy a védett személy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni.

(3) A bíróság vagy az ügyész írásban tájékoztatja a védett személyt arról a lehetőségről, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén európai védelmi határozat kibocsátását kérheti.

(4) A védett személy kérelmét, vagy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba, illetve, hogy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni, a bíróság vagy az ügyész jegyzőkönyvbe foglalja.

163/M. § (1) A védett személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet - választása szerint -a bíróságnál vagy az ügyésznél, vagy annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál nyújthatja be, amelynek területén lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek területén a lakóhelye vagy tartózkodási helye van.

(2) Az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú védett személy esetében a törvényes képviselő, eseti gyám, eseti gondnok nyújthatja be, egyébként meghatalmazott ügyvéd, nagykorú hozzátartozó vagy pártfogó ügyvéd is benyújthatja.

(3) Ha a védett személy vagy a (2) bekezdésben megjelölt valamely személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet az (1) bekezdés alapján a bíróságnál vagy az ügyésznél nyújtotta be, akkor a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul dönt az európai védelmi határozat kibocsátásáról vagy a kérelem elutasításáról.

(4) Ha a védett személy vagy a (2) bekezdésben megjelölt valamely személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet az (1) bekezdés alapján annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál nyújtotta be, amelynek területén lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek területén a lakóhelye vagy tartózkodási helye van, akkor a bíróság vagy az ügyész azután dönt haladéktalanul az európai védelmi határozat kibocsátásáról vagy a kérelem elutasításáról, hogy a tagállami hatóság a kérelmet a bíróságnak vagy az ügyésznek továbbította.

(5) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat kibocsátása vagy a kérelem elutasítása tárgyában haladéktalanul indokolt határozatot hoz, amelyet a védett személynek és a (2) bekezdésben megjelölt személynek, valamint a terheltnek haladéktalanul megküld. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

55/J. Az európai védelmi határozat kibocsátása és továbbítása

163/N. § (1) Ha a bíróság vagy az ügyész európai védelmi határozatot bocsát ki, kitölti a 16. számú melléklet szerinti formanyomtatványt.

(2) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul gondoskodik az európai védelmi határozat lefordításáról annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére vagy azon tagállam által megjelölt nyelvre, amelynek területén a védett személy lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek területén lakóhelye vagy tartózkodási helye van.

(3) A bíróság vagy az ügyész a lefordított európai védelmi határozatot a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján haladéktalanul megküldi. A számítástechnikai rendszer útján továbbított európai védelmi határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Ha a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot nem postai úton küldte meg, akkor kérelemre a lefordított európai védelmi határozat eredeti példányát megküldi a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára. Az európai védelmi határozatot egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az európai védelmi határozat elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain vagy az Eurojust nemzeti tagján keresztül kell beszerezni.

55/K. Az európai védelmi határozat módosítása vagy visszavonása

163/O. § Ha a magyar szabályok szerint

a) a távoltartás elrendelt időtartama letelt,

b) a távoltartásról rendelkező határozat módosítása vagy a távoltartás megszüntetése indokolt,

c) a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése szükséges,

d) az előírt magatartási szabályok módosítása indokolt,

e) a feltételes szabadság megszüntetése indokolt,

f) a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása indokolt,

g) a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani,

h) jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabása indokolt,

i) a pártfogó felügyelet megszüntetése indokolt,

j) a pártfogó felügyelet tartama letelt, vagy

k) vádat kell emelni,

a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot megfelelően módosítja vagy visszavonja, és erről a tagállami hatóságot, a terheltet és a védett személyt haladéktalanul tájékoztatja.

163/P. § (1) Ha a távoltartásról rendelkező határozatot, mint felügyeleti intézkedést elrendelő határozatot a bíróság a védett személy által megjelölt tagállamba vagy attól eltérő harmadik tagállamba továbbította, vagy az európai védelmi határozat kibocsátását követően továbbítja e tagállamok valamelyikének, erre az esetre - ideértve a felügyeleti intézkedés megsértését is - a 87-92. § alkalmazandó.

(2) Ha a magatartási szabályokat tartalmazó jogerős ítéletet a bíróság a védett személy által megjelölt tagállamba vagy attól eltérő harmadik tagállamba továbbította, vagy az európai védelmi határozat kibocsátását követően továbbítja e tagállamok valamelyikének, erre az esetre - ideértve a magatartási szabályok megsértését is -a 145-147. § alkalmazandó.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt esetben az ott megjelölt tagállam hatósága az európai védelmi határozatban foglalt magatartási szabályokat érintő további határozatokat hozott, és erről a bíróságot tájékoztatta, a bíróság - ha az szükséges - az európai védelmi határozatot megfelelően módosítja vagy visszavonja, és erről az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

163/Q. § Ha

a) a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot a 163/O. § szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot értesítette,

b) a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot a 163/O. § szerint módosította, és erről a tagállami hatóságot értesítette, azonban a tagállami hatóság a módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a 163/E. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján megtagadta,

c) a védett személy a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik,

d) az elrendelt távoltartásnak vagy az előírt magatartási szabálynak a tagállam joga szerinti maximális időtartama letelt,

e) az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabály előírásáról hozott határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként a védett személy által megjelölt tagállamnak továbbításra került, feltéve hogy e tagállam az európai védelmi határozatot már elismerte,

és a tagállami hatóság az európai védelmi határozat végrehajtását ez alapján megszüntette, a továbbiakban a bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály végrehajtását a magyar szabályok szerint folytatja, feltéve hogy a védett személy Magyarország területére visszatért.

163/R. § Ha az európai védelmi határozat végrehajtása érdekében elfogadott intézkedéseknek a tagállam nemzeti joga alapján megállapítható maximális időtartamának lejárta előtt a tagállami hatóság tájékoztatást kér a bíróságtól vagy az ügyésztől, hogy az európai védelmi határozatban előírt védelemre szükség van-e még, a bíróság vagy az ügyész a választ haladéktalanul megküldi a tagállami hatóságnak.

163/S. § Ha az európai védelmi határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész, a tagállami hatóság és adott esetben a harmadik tagállam hatósága egyeztetést folytat egymással."

(2) Az EU tv. 179. § 19. és 20. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 179. § a következő 21. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"19. a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározatnak,

20. a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló, 2009. november 30-i 2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak,

21. az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

(3) Az EU tv. az 1. és 2. melléklet szerinti 16. és 17. számú melléklettel egészül ki.

19. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

90. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 16. § g) pontjában a "nyilvántartásában, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában, a" szövegrész helyébe a "nyilvántartásában, a" szöveg lép.

20. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

91. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a "büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 6/A. §-a" szövegrész helyébe a "büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 19. §-a" szöveg lép.

21. A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény módosítása

92. § Nem lép hatályba a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény 1. § (1) bekezdése és 14. § (5) bekezdése.

22. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

93. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"3. § E törvény alkalmazásában

1. büntetés-végrehajtási ügy: a bíróságnak, a végrehajtásért felelős szervnek és az adott ügyben döntési jogkörrel rendelkező személynek a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés, valamint a rendbírság helyébe lépő és a szabálysértési elzárás végrehajtásával kapcsolatos olyan eljárása - ide nem értve a Be. XXIX. Fejezet II. Címe szerinti eljárásokat - amely érinti annak tartalmát, mértékét, a végrehajtás helyét vagy módját, megkezdésének időpontját, a félbeszakítás, a feltételes szabadságra bocsátás, az ideiglenes elbocsátás, illetve a végrehajthatóság kérdését, vagy a végrehajtás rendjének fenntartására irányul, és lényeges kihatással van az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott jogaira és kötelezettségeire,

2. büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) tisztántartását, karbantartását és ellátását szolgáló munka: az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető által, jogszabályban meghatározott feltételekkel és tartamban, alkalomszerűen, a fogva tartó bv. intézet fenntartása körében, díjazás nélkül végzett takarítási, karbantartási és ellátási tevékenység, amely nem minősül munkáltatásnak,

3. büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő: a büntetés-végrehajtási szervezethez tartozó, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásával összefüggő pártfogói tevékenységet végző pártfogó felügyelő,

4. egyéb jogcímen fogvatartott: a kényszergyógykezelt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető,

5. elektronikus megfigyelési eszköz: zárt rendszerű biztonságtechnikai eszköz, amely elektronikus formában kép, hang vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas,

6. elektronikus távfelügyeleti eszköz: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott mozgását nyomon követő technikai eszköz,

7. értesítőlap: a bíróság által a végrehajtás érdekében - papír alapon vagy elektronikus formátumban -a végrehajtásért felelős szerv részére a kiszabott büntetésről, az alkalmazott intézkedésről, valamint az ezeket érintő, az ítélethozatalt követő érdemi rendelkezésekről, továbbá a kényszerintézkedés elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről kiállított értesítés, amelynek része a szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés vagy kényszerintézkedés foganatosítására, avagy a szabadításra adott bírói rendelvény,

8. fogvatartással kapcsolatos ügy: minden olyan ügy, amely nem tartozik a büntetés-végrehajtási ügy körébe, de az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott fogvatartásával összefügg, ideértve a bv. intézet által lefolytatandó kártérítési eljárást is,

9. hivatalos minőségben kapcsolattartó:

a) a Btk. szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy a hivatalos eljárásában,

b) a védő, a jogi képviselőként eljáró ügyvéd és jogtanácsos folyamatban lévő büntető-, polgári, szabálysértési eljárásban, közigazgatási hatósági eljárásban, egyéb hatósági ügyben vagy büntetés-végrehajtási ügyben, valamint ilyen eljárás megindításának kezdeményezése érdekében eljárva, ideértve a meghatalmazás adását is,

c) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott államának konzuli tisztviselője,

d) a büntetőügyben eljáró tolmács és szakértő,

e) az egyházi személy hitéleti szolgálata ellátása során, a büntetés-végrehajtási szervvel (a továbbiakban: bv. szerv) kötött megállapodás alapján a bv. intézetben vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személy e tevékenység végzése során,

f) a bv. szervvel kötött megállapodás alapján a bv. intézetben jogvédő vagy karitatív tevékenységet folytató civil szervezet tagja, képviselője vagy ilyen szervezet megbízásából eljáró személy e tevékenység végzése során,

10. hozzátartozó: a Btk.-ban hozzátartozóként meghatározott személy,

11. kapcsolattartó: az a személy, aki az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal jogszabály vagy engedély alapján kapcsolattartásra jogosult,

12. kényszerintézkedés: a büntetőeljárásban, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében és a nemzetközi bűnügyi jogsegély ügyekben elrendelt szabadságelvonással járó kényszerintézkedés,

13. munkáltatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor az elítéltek vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető munkavégzése szervezetten, rendszeresen, haszon- vagy bevételszerzési céllal, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által szabályozott munkaviszonytól eltérő, jogszabályban meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében történik, az így létrejövő munkáltatási jogviszony alanyai munkáltatóként a bv. intézet, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vagy a bv. szerv szerződése és az elítéltek vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető hozzájárulása alapján más gazdálkodó szervezet, valamint munkavégzőként az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy vagy a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető;

14. munkaterápiás foglalkoztatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor elsősorban a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt és a gyógyító-reintegráló csoportba helyezett, valamint a megváltozott munkaképességű vagy egyébként az egészségi állapota miatt a munkáltatásban részt venni nem képes elítélt foglalkoztatása szervezetten, rendszeresen, e törvényben meghatározott feltételekkel és térítési díj ellenében, büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történik,

15. védő: a Be. szerinti védő, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtása alatt az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében eljáró ügyvéd,

16. végrehajtásért felelős szerv: a büntetés-végrehajtási szervezet, a javítóintézet, a pártfogó felügyelői szolgálatként a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat)."

94. § (1) A Bv. tv. 11. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, ezek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá hazája konzuli tisztviselője hatalmazhat meg. A felsoroltak kérelmére vagy hivatalból a végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a Be. 48. § (3) bekezdése alapján haladéktalanul védőt rendel ki. A kirendeléskor a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére a Be. 74. § (3) bekezdés c) pontjára kiterjedően költségmentességet engedélyezhet. Előzetesen letartóztatott vagy ideiglenesen kényszergyógykezelt esetében a büntetőeljárásban adott meghatalmazás vagy kirendelés hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási ügyre is.

(5) A fogvatartással kapcsolatos ügyben az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott képviselőt hatalmazhat meg, akinek a képviseleti jogosultságát igazolni kell. A képviselő tevékenysége nem sértheti vagy veszélyeztetheti a fogvatartás biztonságát, illetve a végrehajtás rendjét. Nem járhat el képviselőként, akit a rendelkezési jogkör gyakorlója vagy a végrehajtásért felelős szerv vezetője a fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárt."

(2) A Bv. tv. 11. §-a a következő (5a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(5a) Ha a képviselő magatartása súlyosan sérti vagy veszélyezteti a fogvatartás biztonságát vagy a végrehajtás rendjét, a végrehajtásért felelős szerv vezetője a képviselőt indokolt határozattal az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárja. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott és a képviselő a határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be."

95. § A Bv. tv. 12. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"12. § (1) A magyar nyelv nem tudása miatt az elítéltet vagy az egyéb jogcímen fogvatartottat nem érheti hátrány. A végrehajtás során az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott mind szóban, mind írásban anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét, vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismert más nyelvet használhatja.

(2) A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben a végrehajtásért felelős szerv kellő nyelvismerettel rendelkező tagja eseti tolmácsként eljárhat. A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos ügyben a határozatot akkor kell írásban lefordítani az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott anyanyelvére, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvre, vagy az általa ismert más nyelvre, ha ezt a határozat közlésekor tett nyilatkozatában kifejezetten kéri. Ezen jogára az elítéltet figyelmeztetni kell.

(3) A végrehajtásért felelős szervnek az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére az anyanyelvén, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről tájékoztatást kell adnia.

(4) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni

a) a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,

b) a büntetés-végrehajtási ügyben őt megillető védelemhez való jogról,

c) a végrehajtás során az őt megillető anyanyelv használatához való jogról,

d) a büntetés-végrehajtási ügy irataiba és az egészségügyi dokumentációba való betekintéshez való jogról,

e) a kapcsolattartás formáiról,

f) a konzuli hatóságok értesítéséhez való jogról,

g) az intézetben betartandó magatartási szabályokról, a fegyelmi felelősségről és a fegyelmi eljárás rendjéről,

h) a kényszerítő eszközökről, a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus megfigyelési rendszer alkalmazására vonatkozó szabályokról,

i) a büntetés, az intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napjáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékessége napjáról,

j) a kártérítési felelősség rendjéről,

k) az egészségügyi ellátáshoz való jogról,

l) a betegjogok érvényesüléséről.

(5) Az előzetesen letartóztatott és az ideiglenes kényszergyógykezelt részére befogadáskor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan

a) a védelemhez való jogról,

b) a személyes költségmentesség kérelmezéséhez való jogról és annak feltételeiről,

c) a gyanúsítás, illetve a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogról,

d) az anyanyelv használatához való jogról,

e) a büntetőügy irataiba való betekintéshez való jogról,

f) a vallomástétel megtagadásához való jogról,

g) a kényszerintézkedésnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, továbbá a kényszerintézkedés meghosszabbításának és felülvizsgálatának szabályairól, valamint a szabadlábra helyezési kérelem benyújtásához való jogról,

h) a kényszerintézkedés elrendelése, meghosszabbítása vagy fenntartása esetén az általa megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról.

(6) Ha az előzetesen letartóztatott vagy az ideiglenes kényszergyógykezelt a (4) bekezdés f) és k) pontjában, valamint az (5) bekezdésben szereplő jogokról a tájékoztatást az őrizetbe vétel során már megkapta, a tájékoztatást nem kell megismételni.

(7) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott jogokról szóló írásbeli tájékoztatót az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott magánál tarthatja.

(8) A (3)-(5) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásulvételét írásban kell rögzíteni. Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott írni, olvasni nem tud, vagy a tájékoztatás időpontjában az írásbeli tájékoztató az általa értett nyelven nem áll rendelkezésre, a (4) és (5) bekezdés szerinti tájékoztatást szóban - két tanú jelenlétében - kell elvégezni, és annak megtörténtét írásban kell rögzíteni. Ha ezt követően a (4) és (5) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztató az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott által értett nyelven elkészül, az részére haladéktalanul át kell adni.

(9) A tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással - vagy ezek bármilyen halmozódásával - élő, az írni vagy olvasni nem tudó, valamint a fiatalkorú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott részére a tájékoztatást - állapotára, adottságaira és helyzetére figyelemmel - a számára érthető módon kell megadni."

96. § A Bv. tv. 13. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatálya:

"13. § (1) Az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy az meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet), valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. Fejezet) sértettjét kérelmére értesíteni kell az előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról, továbbá szökéséről, illetve javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú végleges vagy ideiglenes elbocsátásáról, valamint a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról.

(2) A kérelmet a büntetőügyben eljáró bíróságnál, előzetesen letartóztatott esetén a büntetőügyben eljáró ügyésznél kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre kéri a sértett az értesítést. A sértett a kérelmét a bírósághoz, vagy az ügyészhez történő bejelentésével visszavonhatja."

97. § A Bv. tv. 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3a) A (3) bekezdés az előzetesen letartóztatottra is irányadó azzal, hogy az előzetesen letartóztatott szabadulása vagy szökése esetén a sértett által megadott lakcím szerint illetékes rendőri szervet haladéktalanul értesíteni kell."

98. § A Bv. tv. 14. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A szabadságvesztés és a kényszerintézkedés foganatosítása az elzárás, a közérdekű munka, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés és a javítóintézeti nevelés végrehajtását megszakítja. A javítóintézeti nevelés foganatosítása az elzárás és a közérdekű munka végrehajtását megszakítja. Az elzárás foganatosítása a közérdekű munka végrehajtását megszakítja. Az elzárás, a közérdekű munka, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása az értesítőlapoknak a végrehajtásért felelős szervhez érkezésének sorrendjében történik."

99. § A Bv. tv. 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"16. § (1) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtását a Be.-ben és az e törvényben meghatározott feltételek szerint, kérelemre vagy hivatalból a bíróság, az igazságügyért felelős miniszter, a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felfüggesztheti, elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja.

(2) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadulásakor tízezer forintot meg nem haladó összeggel tartozik a végrehajtásért felelős szervnek, és a tartozás összegének a levonására nincs lehetőség, a tartozás összegét törölni kell. Ezt meghaladó, de a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelést meg nem haladó tartozás esetén a végrehajtásért felelős szerv vezetője a követelést, kérelemre, ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott személyi vagy vagyoni körülményei ezt megalapozzák, méltányosságból elengedheti.

(3) Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként meghatározott összeget és nem haladja meg a tízezer forintot, akkor az törölni kell."

100. § (1) A Bv. tv. 24. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozatot hozó végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró - a 73. és 75. §-ban írt eljárások kivételével - iratok alapján bírálja el. Ezekben az ügyekben bírósági titkár nem járhat el."

(2) A Bv. tv. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(7) Ha az elítélt vagy a védő az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelem tárgyában a határozathozatalt mellőzheti, és erről a kérelmezőt értesíti."

101. § (1) A Bv. tv. 26. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - saját költségén másolat kiadását kérheti."

(2) A Bv. tv. 26. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Nem engedhető betekintés és nem adható ki másolat

a) a döntés-előkészítés során készült tervezetről,

b) a kockázatértékelési összefoglaló jelentésről, a záró kockázatértékelési jelentésről,

c) a bv. szerv előterjesztésének a döntésre vonatkozó javaslatát tartalmazó részéről,

d) a biztonsági kockázati besorolással, a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezéssel kapcsolatos olyan iratról, amelynek ismertté válása valamely más személy jogait vagy érdekeit sértené,

e) a végrehajtásért felelős szerv szakterületi véleményéről,

f) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feljegyzéséről és az egyéni pártfogó felügyelői tervnek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokra, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a pártfogoltat veszélyeztető körülmények kockázatelemzésére vagy kockázatértékelésére vonatkozó részéről,

g) az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló igazolásról, valamint

h) azon iratokról, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem jogosult."

(3) A Bv. tv. 26. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos iratbetekintésre és másolat kiadására az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény, valamint az egészségügyről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

102. § A Bv. tv. 30. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Ha a kegyelmi jogkör gyakorlója ettől eltérően nem dönt, a kegyelem gyakorlása esetén azok a büntetőjogi jogkövetkezmények, amelyeket a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény a korábbi elítéléshez fűz, az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak."

103. § A Bv. tv. 34. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Ha a terhelt szabadlábon van és a szabadságvesztés azonnali foganatba vételének nincs helye, továbbá elzárás kiszabása esetén a jogerős szabadságvesztést vagy elzárást kiszabó bíróság a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapot, az elzárásról kiállított értesítőlapot és az ítélet rendelkező részét a székhelye szerinti törvényszéken működő bv. csoport részére küldi meg."

104. § A Bv. tv. 38. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásait az elítélt megszegte, a rendőrség haladéktalanul értesíti az intézkedést elrendelő bíróságot, és az elítéltet a bíróság határozatának meghozataláig - legfeljebb hat napig - büntetés-végrehajtási őrizetbe veheti. A büntetés-végrehajtási őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásainak megszegése esetén a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendelheti el. A bíróság a szabadságvesztés azonnali foganatba vételéről való döntés során a Btk. 92. § alkalmazásával rendelkezik a büntetés-végrehajtási őrizet beszámításáról."

105. § A Bv. tv. 39. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felhívására, amint az a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP egészségügyi szakterületének vezetője - a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján - nyilatkozik."

106. § A Bv. tv. 40. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, az elzárás végrehajtását a bíróság felhívására, amint az a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP egészségügyi szakterületének vezetője - a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján - nyilatkozik."

107. § A Bv. tv. 41. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"41. § (1) A tanács elnöke a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet,

b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.

(3) El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - a közérdekű munka végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki

a) a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő tizenkettedik hónap végéig,

b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását.

(5) Ha a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti, és a kérelmet a közérdekű munka végrehajtásának esetleges félbeszakítása iránti intézkedés megtétele végett a büntetés-végrehajtási bírónak, tájékoztatásul az illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak is megküldi.

(6) A büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, ha

a) az elítélt gyermeke halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerült az elítélt gondozásából, és az a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi,

b) az elítélt részére a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik,

c) az elítélt fogvatartása vagy házi őrizete megszűnik, kivéve ha a közérdekű munka végrehajtásának e törvény szerinti végrehajtási akadálya áll fenn.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti szülés utáni egészségi állapotról az igazságügyi orvos-szakértő vagy a szülést levezető egészségügyi intézmény főorvosa nyilatkozik."

108. § A Bv. tv. 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"46. § (1) Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi okra hivatkoznak, az igazságügyért felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során - a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal - elrendelheti az elítéltnek a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában (a továbbiakban: Központi Kórház) vagy az IMEI-ben történő szakorvosi vizsgálatát.

(2) A büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem vagy előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés vagy javítóintézeti nevelés intézkedés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a 17. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem hivatkozik vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek.

(4) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,

c) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,

d) közúti közlekedési nyilvántartás,

e) központi idegenrendészeti nyilvántartás.

(5) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.

(6) A kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének.

(7) Ha az elítélt a szabadságvesztését vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti, egyidejűleg a kegyelmi határozat megküldésével értesíti az első fokon eljárt bíróságot. Ha az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter a BVOP-nak is megküldi.

(8) Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az elítélt részére küldött értesítés tartalmazza a kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is."

109. § A Bv. tv. a következő alcímmel és 46/A-46/H. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kötelező kegyelmi eljárása

46/A. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt esetében e törvény rendelkezései alapján hivatalból kegyelmi eljárást (a továbbiakban: kötelező kegyelmi eljárás) kell lefolytatni.

(2) A kötelező kegyelmi eljárás lefolytatása nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt vagy az arra jogosult más személy az általános szabályok szerint kegyelmi kérelmet nyújtson be vagy az arra jogosult hivatalból kegyelmi eljárást kezdeményezzen. 46/B. § (1) Az elítéltet fogva tartó bv. intézet értesíti az igazságügyért felelős minisztert, ha az elítélt a szabadságvesztésből negyven évet kitöltött.

(2) A bv. intézet az (1) bekezdés szerinti értesítést megelőzően nyilatkoztatja az elítéltet arról, hogy a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Az (1) bekezdés szerinti értesítéshez az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát, a hozzájárulás megtagadásáról szóló nyilatkozatát, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt megtagadja, az erről kiállított jegyzőkönyvet mellékelni kell.

(3) Az elítélt hozzájárulásának hiánya esetén, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt megtagadja, a kötelező kegyelmi eljárás nem folytatható le.

46/C. § Az igazságügyért felelős miniszter - a 46/B. § szerinti értesítés beérkezésétől számított hatvan napon belül -a 46. § (4) bekezdése szerint beszerzi a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatokat, illetve a 17. § szerinti megkeresés szabályai szerint beszerzi a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges, a kegyelmi ügyben hozott döntéshozatal során megvizsgálandó előkészítő iratokat, különösen

a) a bv. intézet által összeállított,

aa) az elítéltről készült kockázatértékelési összefoglaló jelentést,

ab) az elítélt biztonsági kockázati besorolásával kapcsolatos iratokat,

ac) az elítéltről készült értékelő véleményeket,

ad) az elítélttel szemben indított fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos iratokat,

ae) az elítélt egészségi állapotára vonatkozó dokumentációt, ideértve az elítélt mentális állapotára vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményeket is;

b) az elítélt büntetőügyének az iratait;

c) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által, az elítélt befogadó környezetéről készített környezettanulmányt;

d) - ha az elítélt a bv. intézetet arról tájékoztatja, hogy szabadulása esetén foglalkoztatása biztosított lesz - a munkáltató által kiadott foglalkoztatási nyilatkozatot.

46/D. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter - legkésőbb a 46/B. § szerinti értesítés beérkezésétől számított három napon belül - értesíti a Kúria elnökét a kötelező kegyelmi eljárás megkezdéséről.

(2) A Kegyelmi Bizottság öttagú, a kötelező kegyelmi eljárásban közreműködő testület.

(3) A Kegyelmi Bizottság eseti jelleggel, tagjainak kijelölésétől a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásának az igazságügyért felelős miniszternek történő megküldéséig működik.

(4) A Kegyelmi Bizottság tagjait az (1) bekezdés szerinti értesítést követően haladéktalanul a Kúria elnöke jelöli ki a Kúria büntető kollégiumának javaslata alapján. A Kegyelmi Bizottság tagjává a Kúrián vagy az ítélőtáblán büntető ügyekben eljáró bíró jelölhető ki. A kijelöléshez a bíró hozzájárulása szükséges.

(5) A Kegyelmi Bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan bíró, aki

a) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a szabadságvesztés végrehajtása során bíróként eljárt,

b) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a szabadságvesztés végrehajtása során ügyészként eljárt,

c) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben a nyomozó hatóság tagjaként eljárt,

d) az elítélt hozzátartozója,

e) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügy sértettje vagy a sértett hozzátartozója.

46/E. § (1) Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények a Kegyelmi Bizottság tagjaként történő eljárásra is kiterjednek.

(2) A Kegyelmi Bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza meg.

(3) A Kegyelmi Bizottság saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén a Kegyelmi Bizottságnak az elnök által kijelölt tagja teljes jogkörben helyettesíti.

46/F. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a 46/C. § szerinti határidőben beszerzett iratokat a rendelkezésre bocsátásukat követő nyolc napon belül megküldi a Kegyelmi Bizottság részére.

(2) A Kegyelmi Bizottság a 46/C. § szerint beszerzett iratok beérkezését követő kilencven napon belül megvizsgálja, hogy

a) az elítéltnek a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására, valamint arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni, illetve

b) az elítélt személyi vagy családi körülményeire, valamint az egészségi állapotára tekintettel alaposan feltehető-e, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.

(3) A Kegyelmi Bizottság a 17. § szerinti megkeresés szabályai szerint, illetve a 46. § (4) bekezdése alkalmazásával a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges további adatokat és iratokat szerezhet be.

(4) A Kegyelmi Bizottság eljárása során bármely, a vizsgálat során lényegesnek minősülő szakkérdésben megfelelő szakértelemmel rendelkező személy közreműködését veheti igénybe vagy meghatározott szakkérdésben állásfoglalást kérhet. Az elítélt mentális állapotára vonatkozóan a Kegyelmi Bizottság köteles szakorvos vagy pszichológus szakértő közreműködését igénybe venni. A felkért szakértő az eljárás során beszerzett iratokat, adatokat megismerheti. A felkért szakértő eljárásának a költségeit az állam viseli.

(5) A Kegyelmi Bizottság az elítéltet az eljárása során meghallgatja.

(6) A Kegyelmi Bizottság a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt állásfoglalást fogad el, amely a kegyelem gyakorlásával kapcsolatos javaslatot is tartalmaz.

(7) A Kegyelmi Bizottság az indokolt állásfoglalást, valamint a vizsgálata során beérkezett iratokat, beszerzett adatokat, illetve a szakértői véleményeket megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.

46/G. § (1) A Kegyelmi Bizottság állásfoglalásától az igazságügyért felelős miniszter nem térhet el. Az igazságügyért felelős miniszter a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásában szereplő tartalommal készíti el a köztársasági elnök részére a felterjesztést, amely az állásfoglalás indokolását is tartalmazza.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásának a beérkezését követő tizenöt napon belül megküldi a köztársasági elnöknek.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést az elítéltet fogva tartó bv. intézet útján megküldi az elítéltnek is.

(4) A kegyelmi döntésről szóló határozat kézbesítésére a 46. § (6)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

46/H. § Ha a kötelező kegyelmi eljárás anélkül zárult le, hogy az elítélt kegyelemben részesült volna, és az elítélt továbbra is életfogytig tartó szabadságvesztését tölti, a kötelező kegyelmi eljárás lezárultát követően két év elteltével a kötelező kegyelmi eljárást ismételten le kell folytatni."

110. § A Bv. tv. 48. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"48. § (1) A szabadságvesztés - ideértve a 64. § és a 66. § szerinti szabadságvesztést is -, az elzárás, a közérdekű munka kiszabása vagy a javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró a bíróság határozatának rendelkező része és az értesítőlapok alapján - külön jogszabályban meghatározottak szerint - megvizsgálja, hogy

a) nem állapítható-e meg a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását kizáró ok, vagy e törvény szerinti egyéb végrehajtási akadály bekövetkezése,

b) az elítélt az előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben töltött-e annyi időt, hogy a kiszabott szabadságvesztést, a 64. § és 66. § szerinti szabadságvesztést, az elrendelt javítóintézeti nevelést kitöltötte, vagy a szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátása vagy javítóintézeti nevelésből az ideiglenes elbocsátása kérdésében való döntés esedékes.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy az értesítőlap hiteles másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről.

(3) Ha a szabadlábon lévő elítélt befogadásáról a bv. intézet a bv. csoportot értesítette, a büntetés-végrehajtási bíró az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és az haladéktalanul megküldi a befogadó bv. intézet részére.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a hibás formában vagy tartalommal kiállított értesítőlap kijavítását saját hatáskörben elvégezheti.

(5) Elzárás, közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén, ha az elítélt szabadlábon van, a büntetés végrehajtásának megkezdésére szóló felhívást a büntetésvégrehajtási bíró adja ki.

(6) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtás során az általa lefolytatott eljárásokban hivatalból vizsgálja a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának törvényi akadályát, és annak fennállását - a 27. § (1) bekezdés a) és c) pontja kivételével - határozattal állapítja meg."

111. § (1) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdése a következő l) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

"l) az e törvényben meghatározott esetekben, amennyiben a jogosult kérelmében új körülményre nem hivatkozik, a határozat hozatalát mellőzheti, és erről a kérelmezőt értesíti."

(2) A Bv. tv. 50. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az e fejezetben szabályozott eljárások közül azokban, amelyeknél e törvény az elítélt meghallgatását nem írja elő vagy a bírósági titkár eljárását nem tiltja meg, a büntetés-végrehajtási bíró feladatait önálló aláírási joggal a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár is elláthatja. A bírósági titkár a döntését iratok alapján hozza meg."

112. § A Bv. tv. 58. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A büntetés-végrehajtási bíró

a) a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet és az ügyészt, a védőt, ha a pártfogó felügyelő meghallgatása szükséges, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, továbbá, ha az elítélt fiatalkorú, a törvényes képviselőjét értesíti,

b) ha az elítélt szabadlábon van, az elítéltet a meghallgatásra idézi."

113. § A Bv. tv. a 61. §-t követően a következő alcímmel, valamint 61/A-61/D. §-sal egészül ki:

"A reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése, valamint a reintegrációs őrizetben lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátására vonatkozó eljárás különleges szabályai

61/A. § (1) A reintegrációs őrizet elrendelésére a bv. intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak.

(2) A reintegrációs őrizet elrendelését a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a bv. intézet - értékelő véleményével és javaslatával - tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(3) A reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki az elítélt tartózkodási helyéül szolgáló lakást. A végzésben meghatározza, hogy a kijelölt lakás és a hozzá tartozó bekerített hely milyen - elsősorban a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítását szolgáló, munkavégzési vagy gyógykezelési - célból és milyen időtartamban hagyható el.

(4) A reintegrációs őrizet elrendelése iránti előterjesztés tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján is meghozhatja a döntést; az elítélt vagy a védő által benyújtott kérelem tárgyában - az (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - meghallgatást tart.

(5) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül az iratok alapján elutasítja, ha a reintegrációs őrizet elrendelését e törvény kizárja.

(6) Az elítélt vagy a védő kérelmére a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet elrendeléséről szóló határozatnak a lakás kijelölésére, valamint a kijelölt lakás és az ahhoz tartozó bekerített hely elhagyásának feltételeire vonatkozó részét megváltoztathatja vagy eseti jelleggel engedélyezheti az elítélt meghatározott célból történő eltávozását. A büntetés-végrehajtási bíró a kérelemről öt napon belül, sürgős szükség esetén soron kívül - az iratok alapján - határoz.

(7) A reintegrációs őrizet elrendelésével kapcsolatos eljárás bűnügyi költségét az állam viseli.

61/B. § (1) Ha a reintegrációs őrizet alatt az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról kell dönteni, és a bv. intézet az előterjesztésben a feltételes szabadságra bocsátás engedélyezésére tesz javaslatot, a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt meghallgatását mellőzheti.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napjáig arról értesíti, hogy az elítélt a reintegrációs őrizet magatartási, illetve az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályait megszegte, az elektronikus távfelügyeleti eszközt megrongálta vagy használhatatlanná tette, a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátást újból megvizsgálja, és ennek alapján a végzését hatályon kívül helyezheti.

(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzte, megteszi a szükséges intézkedéseket a szabadságvesztés fennmaradó részének a letöltése érdekében.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró eljárására egyebekben az 57-59. §-t kell alkalmazni.

61/C. § (1) A reintegrációs őrizet megszüntetéséről a büntetés-végrehajtási bíró a bv. intézet előterjesztésére soron kívül, az iratok alapján határoz.

(2) Ha az elítélt ismeretlen helyre távozik, a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet megszüntetéséről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg elfogatóparancsot bocsát ki.

61/D. § E cím alkalmazásával - ideértve a feltételes szabadságra bocsátásról az elítélt meghallgatásának mellőzésével - lefolytatott eljárásokban a 61/A. § (5) és (6) bekezdésében foglalt kivétellel bírósági titkár nem járhat el."

114. § A Bv. tv. a következő alcímmel és 68/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"A javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre

68/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 122. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a javítóintézeti nevelést vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott javítóintézeti nevelés helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető."

115. § A Bv. tv. 71. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"71. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyész indítványára, az elítélt vagy a védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján utólag - a Be. XXIX. Fejezetében foglaltak alapján - folytatja le az 52-70. § szerinti eljárásokat, ha határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.

(2) Ha az elítélt vagy a védő az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelem tárgyában a határozat hozatalát mellőzheti, és erről a kérelmezőt értesíti.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli."

116. § (1) A Bv. tv. 76. § (2) bekezdés f) és g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]

"f) a szabadságvesztés és az elzárás hatálya alatt álló arcképmására, társadalombiztosítási azonosító jelére, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi adataira (a továbbiakban: egészségügyi adat), esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, a választójoggal nem rendelkező elítélt személyi azonosítójára, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára,

g) a közérdekű munkára ítélt társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, szociális helyzetére, foglalkozására, munkahelyére, munkarendjére és tanulói jogviszonyára, tanulmányi rendjére, valamint családi körülményeire vonatkozó adataira, továbbá - ha azokat megadja - a levelezési címére, telefonszámára, illetve e-mail címére, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára, valamint a ledolgozott napok számára,"

(2) A Bv. tv. 76. § (2) bekezdése a következő r) ponttal kiegészülve lép hatályba:

[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]

"r) a szabálysértési elzárás hatálya alatt álló arcképmására, társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára."

117. § (1) A Bv. tv. 78. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[A rendőrség a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül]

"b) ha az előzetes letartóztatást, a szabálysértési elzárást rendőrségi fogdában hajtják végre, az előzetes letartóztatás, a szabálysértési elzárás,"

(végrehajtásához szükséges adatokat ismerheti meg és kezelheti.)

(2) A Bv. tv. 78. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A rendőrség a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül]

"e) a reintegrációs őrizet"

(végrehajtásához szükséges adatokat ismerheti meg és kezelheti.)

118. § A Bv. tv. 80. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:

a) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,

b) a Bnytv. 16. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat, ha az érintettel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el,

c) a Bnytv. 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el."

119. § A Bv. tv. 82. § 1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E fejezet alkalmazásában)

"1. fiatalkorú alatt érteni kell a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott - fiatalkorúak szabadságvesztését töltő - elítéltet is,"

120. § (1) A Bv. tv. 84. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A szabadságvesztés végrehajtása iránt azonnal intézkedni kell, ha

a) a szabadságvesztést kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor a terhelt akár az adott ügyben, akár más ügyben előzetes fogvatartásban van,

b) a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét rendelte el."

(2) A Bv. tv. 84. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4a) Ha az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, és a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet, a BVOP az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának - a kegyelmi döntésről szóló határozat meghozatalától számított - harminc napon belül történő megkezdésére vagy folytatására hívja fel."

(3) A Bv. tv. 84. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Ha a bv. bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy az értesítőlap másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről."

121. § A Bv. tv. 85. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"85. § (1) A BVOP a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv. intézet kiválasztásánál figyelembe veszi

a) a kiszabott szabadságvesztés tartamát és végrehajtási fokozatát,

b) az elítélt állandó lakóhelyét,

c) azt, hogy az elítélt visszaeső-e, és

d) a telítettséget.

(2) A 84. § (3) bekezdése szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a szabadságvesztés végrehajtását az elítélt legkésőbb a szabadságvesztés végrehajthatóságának a 84. § (7) bekezdés szerinti megállapítását követő három hónapon belül megkezdje.

(3) A BVOP a felhívás megtörténtét követően haladéktalanul tájékoztatja a bv. csoportot a felhívás tényéről, a szabadságvesztés kezdő időpontjáról, valamint a végrehajtás megkezdésére kijelölt bv. intézetről."

122. § A Bv. tv. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"86. § (1) A BVOP az előző naptári héten kiadott felhívásokat az azokban megjelölt bv. szervek szerint összesíti, az ezek alapján összeállított jegyzéket a bv. intézet parancsnokának megküldi.

(2) Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert ismeretlen helyre távozott, a BVOP haladéktalanul megkísérli az elítélt tartózkodási helyének a felkutatását, ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezi az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását.

(3) Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv. intézetnél, a BVOP haladéktalanul intézkedik az elítélt elővezetése iránt. Ha az elővezetés nem járt eredménnyel, kezdeményezi az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását.

(4) A BVOP az elítélt elővezetését az elítélt ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetbe rendeli el.

(5) Az elővezetés költségének megfizetésére a BVOP az elítéltet határozattal kötelezi. Eredménytelen elővezetés esetén a BVOP a kötelezettet kérelmére különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költéségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli. Az elítélt az elővezetés költségének megfizetésére kötelező határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti a fogvatartás helyeként kijelölt bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál.

(6) Ha az elítélt önként, határidőben jelentkezik, vagy elővezetés, elfogatóparancs alapján a bv. intézetbe elővezetik, erről a bv. intézet haladéktalanul értesíti a bv. csoportot és a BVOP-t."

123. § A Bv. tv. 92. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Az egy év hat hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt a KKMI-ben kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. A KKMI-ben az elítélt elhelyezése legfeljebb harminc napig tarthat, amit a KKMI főigazgatója indokolt esetben további harminc nappal meghosszabbíthat.

(3) A KKMI-ben eltöltött időszak kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel zárul, amely tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános - visszaesési és fogvatartási - kockázatát, meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie. Az elítéltet tájékoztatni kell a kockázatértékelési összefoglaló jelentés tartalmáról, valamint a javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő reintegrációs programok igénybevételéről."

124. § A Bv. tv. 93. § (3) és (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A bv. intézeti szakterületi véleményezést megelőzően az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a feltételes szabadságra és reintegrációs őrizetre bocsátáshoz készítendő előterjesztés megalapozása érdekében azzal, hogy a vizsgálatot az előterjesztés benyújtásának esedékességét megelőző két hónapon belül meg kell kezdeni.

(4) Nem kell elvégezni annak az elítéltnek a záró kockázatértékelését,

a) aki nem tartozik a 92. § (2) bekezdés alá,

b) aki az anya-gyermek részlegen van elhelyezve,

c) aki a társadalmi kötődés programban vesz részt,

d) aki a reintegrációs őrizetben van, vagy

e) akinél a fogva tartó bv. intézet ezt nem javasolja."

125. § (1) A Bv. tv. 95. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Az elítéltet

a) a befogadást követően, vagy

b) a 92. § (2) bekezdésében meghatározott kivizsgálást követően a kijelölt bv. intézetben

a befogadó részlegen kell elhelyezni, ahol legfeljebb tizenöt napig tartózkodhat. A befogadó részlegen való elhelyezés időtartamába nem számít be az IMEI-ben, a Központi Kórházban vagy a más bv. intézetben megőrzésen töltött idő.

(3) A bv. intézeti befogadást követően a kockázatértékelési összefoglaló jelentés alapján a befogadó részleg vezetője az elítélt együttműködésével kialakítja és rögzíti az egyéniesített fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes meghallgatását követő nyolc napon belül dönt az elítélt rezsimbe sorolásáról és a bv. intézetben működő reintegrációs programokon való részvételéről."

(2) A Bv. tv. 95. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A fogvatartott egyéniesítéséhez igazodó rezsimbe sorolásáról és annak megváltoztatásáról, valamint a magas szintű biztonsági kockázati besorolásáról - a 26. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -a BFB határozattal dönt."

126. § (1) A Bv. tv. 96. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:

a) az elítélt befogadást követő elhelyezése,

b) a rezsimbe sorolás és a besorolás megváltoztatása,

c) a rezsimbe helyezés felülvizsgálata,

d) a reintegrációs programba történő bevonás, ilyen programba történő helyezés vagy annak megszüntetése, a programon való részvétel eredményességének értékelése,

e) a biztonsági kockázati besorolás és a besorolás megváltoztatása,

f) a nem dolgozó és újonnan befogadott elítélt munkába állítása, a munkahely és a munkakör kijelölése,

g) a dolgozó elítélt más munkahelyre történő áthelyezése, munkahelyről történő leváltása,

h) a bv. szerv orvosának javaslata alapján döntés a munkaterápiás foglalkoztatásról, annak munkaidejéről és munkarendjéről,

i) az oktatásra, a szakképzésre és a továbbképzésre jelentkezők beiskolázása,

j) a hosszúidős speciális részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,

k) a gyógyító-terápiás részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,

l) a pszichoszociális részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,

m) a drogprevenciós részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,

n) az alacsony biztonsági kockázatú részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,

o) jogszabályban meghatározott egyéb feladat.

(2) A BFB az (1) bekezdés b), d), f)-h), j) és l) pontjában meghatározott feladatkörének ellátása során az elítéltet meghallgatja, egyéb esetben meghallgatást tarthat."

(2) A Bv. tv. 96. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a Bv. tv. 96. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:)

"o) reintegrációs őrizet elrendelésére javaslattétel,

p) jogszabályban meghatározott egyéb feladat."

(3) A Bv. tv. 96. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A BFB a KKMI részére az elítélt záró kockázatelemzési vizsgálatához véleményt készít."

127. § A Bv. tv. 109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az alacsony biztonsági kockázatú részlegen az az elítélt helyezhető el, akinek biztonsági kockázati besorolása alapján a fogvatartása nem igényli magas szintű biztonsági védelmi eszközök alkalmazását."

128. § A Bv. tv. 113. § (1) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Az elítéltet - megjelenési szándékától függetlenül - elő kell állítani, ha)

"f) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága által közreműködésre kötelezett személyként"

(idézik.)

129. § A Bv. tv. 115. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha

a) az elítélt a szabadságvesztésből - az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva -a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,

b) az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható és a szabadságvesztés tartamának - az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva - fegyházfokozatban a felét, börtönfokozatban az egyharmadát nem töltötte le,

c) az elítélt a szabadságvesztésből fegyházfokozatban legalább egy évet, börtönfokozatban legalább hat hónapot nem töltött le,

d) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,

e) az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

f) az elítélt életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt, amelyből nem bocsátható feltételes szabadságra."

130. § A Bv. tv. 116. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A szabadságvesztés félbeszakítására irányuló kérelem indokoltságának ellenőrzése céljából a bv. intézet az elítélt által megjelölt tartózkodási hely szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését rendelheti el, illetve megkeresheti a rendőri szervet a környezettanulmány készítése céljából."

131. § (1) A Bv. tv. 117. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha tudomására jut, hogy)

"a) az elítélttel szemben a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás sorrendjére kihatással van,"

(2) A Bv. tv. 117. § (1) bekezdése a következő d) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha a tudomására jut, hogy)

"d) a kegyelmi döntés meghozataláig az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását félbeszakították."

(3) A Bv. tv. 117. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszüntetheti, ha az elítélttel szemben olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás sorrendjére nincs kihatással."

132. § A Bv. tv. 134. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az elítélt nem kötelezhető a tartási költségek megfizetésére a reintegrációs őrizet, feltételes szabadságra bocsátás, a büntetés félbeszakítás és a bv. intézet huszonnégy órát meghaladó elhagyása esetén."

133. § A Bv. tv. 143. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(6) A kárt a bv. szerv viseli, ha a károkozásért az elítélt felelőssége nem állapítható meg, továbbá, ha az elítéltet a kár megtérítése alól részben vagy egészben mentesítették, vagy a tartozást törölték."

134. § A Bv. tv. 144. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kártérítési eljárást a 143. § (1) bekezdésében meghatározott bv. szerv folytatja le."

135. § A Bv. tv. a következő 144/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"144/A. § A rendőrségi fogdán történő végrehajtás során okozott kár esetében a 143. § és a 144. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bv. szerv alatt a 427. § (8) bekezdésében meghatározott személyt kell érteni."

136. § A Bv. tv. 175. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Ha jogorvoslatra vonatkozó jognyilatkozat megtétele miatt a védővel való telefonon történő kapcsolatfelvétel indokolt, és az elítélt nem rendelkezik a telefonáláshoz szükséges összeggel, részére a telefonbeszélgetés költségét a bv. intézet megelőlegezi."

137. § (1) A Bv. tv. 185. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az elítéltek szabadulásra felkészítése keretében (a továbbiakban: gondozás) már a szabadságvesztés végrehajtása alatt segítséget kapnak a szabadulást követő társadalomba való visszailleszkedéshez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A gondozás - az elítélt visszailleszkedésének elősegítése érdekében - kiterjed a befogadó környezet felkészítésére, más személyek és szervezetek bevonására is. A bv. intézet az elítélt részére egyéni reintegrációs programot készít, amely alapján végrehajtja az elítélt gondozását."

(2) A Bv. tv. 185. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő gondozási tevékenységét legkésőbb a bv. intézetből való szabadulás - ideértve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is - várható időpontja előtt két hónappal kezdi meg."

138. § A Bv. tv. 186. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Az egyéni reintegrációs programot a bv. intézet szükség szerint - az elítélt, a reintegrációt segítő szervezetek képviselőinek bevonásával - felülvizsgálja és módosíthatja."

139. § (1) A Bv. tv. 187. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A társadalmi kötődés program végrehajtását a bv. intézet parancsnoka

a) felfüggeszti, ha az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés,

b) felfüggesztheti, ha az elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indul."

(2) A Bv. tv. 187. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) A programelemek megvalósításának eredményességét a bv. intézet ellenőrzi és értékeli. Az értékelés alapját a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek a befogadó környezettel történő együttműködés és ellenőrzés során beszerzett adatok képezik."

140. § A Bv. tv. a 187. §-t követően a következő alcímmel és 187/A-187/E. §-okkal egészül ki:

"A reintegrációs őrizet

187/A. § (1) Ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága esetén a szabadulás várható időpontja előtt legfeljebb hat hónappal reintegrációs őrizetbe helyezhető az az elítélt

a) akit első alkalommal ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre,

b) akit nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek el,

c) aki öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztését fogház- vagy börtönfokozatban tölti, és

d) aki a reintegrációs őrizetbe helyezést vállalja.

(2) A reintegrációs őrizet alkalmazása iránt, továbbá az elítélt kérelme esetén a bv. intézet előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak.

(3) A reintegrációs őrizet az elítélt szabadságának teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza.

(4) Reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet az elítélt csak az elrendelő határozatában meghatározott célból, különösen

a) a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása,

b) munkavégzés,

c) oktatásban, képzésben való részvétel vagy

d) gyógykezelés céljából,

az ott meghatározott időben és az úti cél meghatározása mellett hagyhatja el.

(5) A reintegrációs őrizet az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása mellett biztosítható.

187/B. § (1) A bv. intézet az előterjesztés megalapozása érdekében, továbbá a kérelem véleményezésével egyidejűleg megkeresi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, környezettanulmány és javaslat elkészítése és a büntetés-végrehajtási bírónak történő megküldése céljából.

(2) A környezettanulmány kiterjed különösen az elítélt

a) családi körülményeire,

b) lakáskörülményeire;

c) vagyoni, jövedelmi viszonyaira,

d) munkavállalási lehetőségeire.

(3) Ha a reintegrációs őrizet helye nem az elítélt saját tulajdonában álló lakóingatlan, úgy a tulajdonos előzetes, írásbeli befogadó nyilatkozata szükséges.

187/C. § Az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe, ha

a) az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani,

b) az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőügyben elrendelt előzetes letartóztatását a szabadságvesztés végrehajtásának idejére megszakították,

c) a fogvatartása során engedélyezett reintegrációs őrizetet az elítéltnek felróható okból megszüntették,

d) az egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésből legalább három, egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztésből legalább hat hónapot nem töltött le,

e) a megjelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlan.

187/D. § (1) A reintegrációs őrizetben töltött tartam a szabadságvesztésbe beleszámít.

(2) A reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályok megtartását a büntetés-végrehajtási szervezet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel együttműködve ellenőrzi. A bv. intézet jogosult a reintegrációs őrizet szabályainak megtartására vonatkozó adatok megismerésére.

187/E. § (1) A bv. szerv vezetője a reintegrációs őrizet megszüntetéséről haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónál, ha annak tartama alatt

a) végrehajtandó szabadságvesztésről, új büntető ügyről érkezik értesítés,

b) az elítélt a magatartási, illetve az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályait megszegi, az elektronikus távfelügyeleti eszközt megrongálja vagy használhatatlanná teszi.

(2) Az elfogott elítéltet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a legközelebbi bv. intézetbe előállítja.

(3) A reintegrációs őrizet alkalmazásának megszüntetését kimondó határozatban megjelölt időpont és a bv. intézetbe történő előállítás napja között eltelt idő a szabadságvesztésbe nem számít bele."

141. § A Bv. tv. a következő 200/A. §-sal egészül ki:

"200/A. § A 187/A. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a fiatalkorú reintegrációs őrizetének alkalmazási feltétele:

a) a szabadságvesztés végrehajtása alatt legalább egy alkalommal családi terápián vagy családi konzultáción való részvétel,

b) a törvényes képviselő hozzájárulása az elektronikus távfelügyeleti eszköz telepítéséhez, és fogadónyilatkozat megtétele a lakhatás tekintetében, valamint nyilatkozata a fogvatartott kíséréséről."

142. § A Bv. tv. 270. §-a és az az megelőző alcím a következő szöveggel lép hatályba:

"Munkaterápiás foglalkoztatás

270. § (1) A bv. orvos javaslatára a BFB dönt az elítélt munkaterápiás foglalkoztatásáról, munkaidejéről, munkarendjéről.

(2) A munkaterápiás foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a heti harminc órát, de el kell érnie a napi négy és a heti húsz órát.

(3) A munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő elítélt rendszeres pénzbeli térítésre jogosult, amelynek legkisebb összege napi hatórás foglalkoztatás esetén az alapmunkadíj egyharmada. A térítési díj összege az országos parancsnok által normatív utasításban, évente meghatározott összeg.

(4) Munkaterápiás foglalkoztatás esetén e törvény munkáltatásra vonatkozó szabályait kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy az ilyen foglakoztatásban részt vevő elítélt számára teljesítménykövetelmény nem írható elő."

143. § A Bv. tv. 271. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4) A fogvatartott mentesül a (3) bekezdésben meghatározott felelősség alól, ha

a) a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy

b) a munkáltató nem biztosította a biztonságos őrzés feltételeit.

(5) Fogvatartottal szemben az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó szabályai alapján kártérítési igény nem érvényesíthető."

144. § A Bv. tv. 272. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3) A munkáltatásból származó kártérítési igény érvényesítése során az Mt. 285. §-a nem alkalmazható."

145. § A Bv. tv. 273. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az elzárás a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre. Az elzárás végrehajtásának megkezdése érdekében a bv. csoport intézkedik."

146. § A Bv. tv. 294. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtására az V. Fejezet rendelkezéseit e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtásának megkezdése érdekében a bv. csoport intézkedik."

147. § A Bv. tv. 310. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"310. § (1) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolt ellenőrzésével és irányításával elősegíti annak megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújt a társadalmi beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális készségek kialakításához és feltételek megteremtéséhez, közreműködik a sértettek érdekeinek érvényesülésében.

(2) A pártfogó felügyeletet a pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt pártfogó felügyelője, a feltételes szabadságra bocsátással összefüggő pártfogó felügyeletet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő hajtja végre.

(3) A pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő

a) ellátja a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket,

b) a pártfogó felügyelet végrehajtására pártfogoltanként egyéni pártfogó felügyelői tervet készít,

c) összehangolja a pártfogó felügyelet végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek és személyek tevékenységét,

d) a külön magatartási szabályok meghatározása és a bíróság döntésének megalapozása érdekében pártfogó felügyelői véleményt készít.

(4) A pártfogó felügyelet végrehajtásában a rendőrség közreműködik. Ennek keretében a rendőrség

a) teljesíti a pártfogó felügyelői szolgálat vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő megkereséseit,

b) ellenőrzi egyes külön magatartási szabályok [Btk. 71. § (2) bekezdés a)-d) pont] megtartását, ezek megszegése esetén jelentését megküldi a pártfogó felügyelői szolgálatnak vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek,

c) javasolhatja a pártfogó felügyelői szolgálatnak vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek az előírt külön magatartási szabályok módosításának kezdeményezését (68. §),

d) tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatot vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt a pártfogolt ellenőrzése során szerzett tapasztalatairól."

148. § A Bv. tv. 313. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"313. § (1) A pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolt köteles

a) a bíróság határozatában előírt külön magatartási szabályokat és az e törvényben meghatározott kötelezettségeket (a továbbiakban együtt: magatartási szabályok) megtartani,

b) a pártfogó felügyelőnek vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek és a rendőrségnek a magatartási szabályok megtartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni, a kért felvilágosítást megadni,

c) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő felhívásának eleget tenni, és a kapcsolattartás meghatározott rendszeressége és módja szerint a pártfogó felügyelőnél jelentkezni.

(2) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogolt a pártfogó felügyelői szolgálattól vagy a bv. szerv büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelőjétől

a) segítséget kérhet, különösen munkába állásához, letelepedéséhez, megélhetése és szállása biztosításához, tanulmányai folytatásához, gyógyító kezeléséhez és gyógyító eljárásához,

b) életvezetési tanácsot kérhet,

c) segítséget kérhet családi kapcsolatainak helyreállításához,

d) kérheti csoportos foglalkozáson való részvételét.

(3) Ha a pártfogolt az (1) bekezdés b) pontja szerinti felvilágosításadási kötelezettségének nem tesz eleget, a pártfogó felügyelő, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő vagy a rendőrség a büntetés-végrehajtási bírónál rendbírság kiszabását kezdeményezi, erre a pártfogoltat előzetesen figyelmeztetni kell.

(4) A magatartási szabályok megtartását a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő ellenőrzi, abban a rendőrség a 310. § (4) bekezdése szerint vagy a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő megkeresésére közreműködik.

(5) Ha a pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása érdekében a külön magatartási szabály módosítása vagy mellőzése indokoltnak tűnik, a pártfogó felügyelő az ellenőrzési tapasztalatai, vagy a rendőrség kezdeményezése vagy a pártfogolt kérelme alapján a külön magatartási szabály megváltoztatásának indítványozására az ügyésznek javaslatot tesz."

149. § A Bv. tv. 314. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Ha a pártfogolt a

a) feltételes szabadság tartama alatt,

b) szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt,

c) próbára bocsátás próbaideje alatt,

d) jóvátételi munka elrendelése mellett

a magatartási szabályokat megszegi, a pártfogó felügyelő a b), c) és d) pontokban foglalt, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő pedig az a) pontban foglalt esetben javaslatot készít, amelyhez mellékeli a rendelkezésre álló bizonyítékokat, vagy a rendőrség jelentését, és az megküldi az ügyésznek.

(2) Ha az ügyész a tényállást nem látja tisztázottnak, a tényállás felderítése érdekében a nyomozó hatóságot keresi meg, vagy a pártfogótól vagy a büntetés-végrehajtási pártfogótól további bizonyítási eszközök megjelölését kéri."

150. § A Bv. tv. 334. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"334. § (1) Annak a betegnek, akinek gyógyulását, munkaképessége megtartását vagy fejlesztését, illetve szakmai átképzését ez várhatóan előmozdítja, munkaterápiás foglalkoztatást kell biztosítani. A betegek munkaterápiás foglalkoztatását az IMEI elsősorban intézetfenntartási munka formájában biztosítja.

(2) A munkaterápiás foglalkoztatás módját és helyét az IMEI főigazgató főorvosa állapítja meg, de annak időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a heti harminc órát, de el kell érnie a napi négy és a heti húsz órát.

(3) A munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő beteg rendszeres pénzbeli térítésre jogosult, amelynek legkisebb összege napi hatórás foglalkoztatás esetén az alapmunkadíj egyharmada. A térítési díj összege az országos parancsnok által normatív utasításban, évente meghatározott összeg.

(4) Az a beteg, aki a munkaterápiás foglalkoztatásban nem vehet részt, terápiás célból munkával foglalkoztatható, amely nem haladhatja meg a napi négy órát és a heti húsz órát. A beteget e tevékenységért havonként jutalomban kell részesíteni; esetenként soron kívül is jutalmazható. A jutalom mértékét az IMEI főigazgató főorvosa állapítja meg."

151. § A Bv. tv. 337. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A beteg felügyelettel

a) meglátogathatja - orvos által igazoltan - súlyos beteg közeli hozzátartozóját,

b) részt vehet a közeli hozzátartozója temetésén, vagy ha a temetésen nem vett részt, az az követő harminc napon belül a közeli hozzátartozó temetési helyénél kegyeletét leróhatja."

152. § A Bv. tv. 368. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Testi kényszer az igazgató vagy távollétében az ügyeletes vezető rendelkezése alapján alkalmazható. Testi kényszert a fiatalkorúval szemben az ehhez szükséges kiegészítő képzésben részesült vagy megfelelő szakirányú képesítéssel, képzettséggel rendelkező javítóintézeti rendész alkalmazhat."

153. § A Bv. tv. 375. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorú felelősségét fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni. Az eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől vagy ismertté válásától, szökés és a rendőrségi fogdán elkövetett fegyelmi vétség esetén a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő visszakerülésétől számított három napon belül meg kell indítani, és öt napon belül be kell fejezni."

154. § A Bv. tv. 388. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az előzetes letartóztatást - a rendelkezési jogkör gyakorlójának vagy jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a rendelkezési jogkör gyakorlójának székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bv. intézetben kell végrehajtani. Az országos parancsnok erre a célra - kivételesen - más bv. intézetet is kijelölhet."

155. § A Bv. tv. 394. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(8) Az előzetesen letartóztatott a (7) bekezdésben meghatározott esetben az előállítás költségét köteles megtéríteni."

156. § (1) A Bv. tv. 432. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtására a VII. Fejezetben foglaltakat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

(2) A Bv. tv. 432. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3) Az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig engedélyezhető."

157. § (1) A Bv. tv. 433. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A szabálysértési elzárás végrehajtására a VII. Fejezetben foglaltakat az (1a)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

(2) A Bv. tv. 433. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) A szabálysértési elzárást a Szabs. tv. 139. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott helyen kell végrehajtani."

(3) A Bv. tv. 433. §-a a következő (3a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3a) Nincs helye az elkövető munkáltatásának, ha a szabálysértési elzárást rendőrségi fogdán kell végrehajtani."

158. § (1) A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés a)-c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"a) a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályait a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a katonák vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével,

b) a Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a pártfogó felügyelők tevékenységének szabályait, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők tevékenységének vonatkozásában a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a katonák pártfogó felügyeletének vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,

c) az elkobzás végrehajtásának szabályait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben,"

(2) A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés l) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"l) a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak letétjének kezelésére és a birtokukban lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben."

(3) A Bv. tv. 434. § (3)-(6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás és az előzetes letartóztatás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályait az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével,

b) a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályait a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter egyetértésével,

c) a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályait a szabálysértési szabályozásért és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével, a legfőbb ügyész véleményének a kikérésével.

(4) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a pártfogó felügyelői és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásának szabályait.

(4a) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az elektronikus távfelügyeleti eszköz működését biztosító rendszer létesítésének és üzemeltetésének, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőri szerv ezzel kapcsolatos feladatának részletes szabályait.

(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtás során elrendelt elővezetés végrehajtásával, az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész vagy végrehajtásért felelős szerv elé állításával, valamint az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére történő előállítás során felmerült költség megtérítésének részletes szabályait.

(6) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a javítóintézeti rendészek kiegészítő képzésének és a vizsgájának részletes tartalmi feltételeit vagy ezek díját; a vizsgaszabályzatot; valamint a kiegészítő képzésnek és vizsgának megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel és az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza."

159. § A Bv. tv. 435. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A 92. §-t megelőző alcím, a 92-94. §, a 95. § (2)-(4) bekezdése és a 437. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba."

160. § A Bv. tv. 436. § (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(10) Az elítéltet a befogadást követően a befogadó részlegen kell elhelyezni, ahol legfeljebb tizenöt napig tartózkodhat. Az országos parancsnok által kiadott módszertani útmutató alapján lefolytatott kockázatelemzési vizsgálat lefolytatását követően a BFB kockázatértékelési összefoglaló jelentésben rögzíti az elítélt befogadásakor mért általános - visszaesési és fogvatartási - kockázatát, valamint meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie. A kockázatértékelési összefoglaló jelentés alapján a befogadó részleg vezetője az elítélt együttműködésével kialakítja és rögzíti az egyéniesített fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes meghallgatását követő nyolc napon belül dönt az elítélt rezsimbe sorolásáról és a bv. intézetben működő reintegrációs programokban történő részvételéről."

161. § (1) A Bv. tv. 2. § c) pontja a "szerinti átadási és ideiglenes átadási" szövegrész helyett a "szerinti őrizet, átadási és ideiglenes átadási" szöveggel, valamint a "szerinti kiadatási és ideiglenes kiadatási" szövegrész helyett a "szerinti őrizet, kiadatási és ideiglenes kiadatási" szöveggel lép hatályba.

(2) A Bv. tv. 11. § (6) bekezdése a "fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben" szövegrész helyett a "fogvatartással kapcsolatos ügyben" szöveggel lép hatályba.

(3) A Bv. tv. 18. § (2) bekezdése az "a bíróság" szövegrész helyett az "a bíróság, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP)" szöveggel lép hatályba.

(4) A Bv. tv. 21. § (7) bekezdés a) pontja az "a fogvatartott" szövegrész helyett az "az elítélt és egyéb jogcímen fogvatartott" szöveggel lép hatályba.

(5) A Bv. tv. 39. § (1) bekezdése a "két évnél rövidebb" szövegrész helyett a "két év, vagy annál rövidebb" szöveggel lép hatályba.

(6) A Bv. tv. 50. § (2) és (5) bekezdése az "Az e fejezet szerinti" szövegrész helyett az "A büntetés-végrehajtási bírói" szöveggel lép hatályba.

(7) A Bv. tv. 51. § (1) bekezdése a "hatálya van" szövegrész helyett a "hatálya nincs" szöveggel lép hatályba.

(8) A Bv. tv. 54. § (1) bekezdése az "a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye" szövegrész helyett az "az első fokon eljárt bíróság székhelye, ha más ügyben szabadságvesztését tölti, akkor a fogvatartás helye" szöveggel lép hatályba.

(9) A Bv. tv. 68. § (6) bekezdése, a 185. § (5)-(7) és (8) bekezdése, valamint a 191. § (4) bekezdése a "pártfogó felügyelő" szövegrész helyett a "büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő" szöveggel lép hatályba.

(10) A Bv. tv. 68. § (7) és (9) bekezdése a "pártfogó felügyelő" szövegrész helyett a "pártfogó felügyelő vagy a büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelő" szöveggel lép hatályba.

(11) A Bv. tv. 68. § (10) bekezdése a "pártfogó felügyelőt" szövegrész a "büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt" szöveggel lép hatályba.

(12) A Bv. tv. 83. § (3) bekezdése a "terápiás foglalkoztatása" szövegrész helyett a "munkaterápiás foglalkoztatása" szöveggel lép hatályba.

(13) A Bv. tv. 84. § (5)-(6) bekezdése a "(3)-(4) bekezdés" szövegrész helyett a "(3)-(4a) bekezdés" szöveggel lép hatályba.

(14) A Bv. tv. 95. § (5) bekezdése az "A fogvatartott" szövegrész helyett az "Az elítélt" szöveggel lép hatályba.

(15) A Bv. tv. 96. § (2) bekezdésében a "b), d), f)-h), j) és l) pontjában" szövegrész helyébe a "b), d), f)-h), j), l) és o) pontjában" szöveg lép.

(16) A Bv. tv. 99. § (5) bekezdése a "szakmai képzésben," szövegrész helyett a "szakmai képzésben, reintegrációs programon," szöveggel lép hatályba.

(17) A Bv. tv. 100. § (2) bekezdés e) pontja a "rezsim szabályokhoz" szövegrész helyett a "rezsimszabályokhoz" szöveggel lép hatályba.

(18) A Bv. 103. § (2) bekezdés d) pontja és a 186. § (3) bekezdés b) pontja a "pártfogó felügyelővel" szövegrész helyett a "büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel" szöveggel lép hatályba.

(19) A Bv. tv. 106. § (5) bekezdése a "terápiás foglalkoztatást" szövegrész helyett a "munkaterápiás foglalkozást" szöveggel lép hatályba.

(20) A Bv. tv. 109. § (4) bekezdése a "pártfogó felügyelő" szövegrész helyett a "büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő" szöveggel lép hatályba.

(21) A Bv. tv. 109. § (5) bekezdése és a 186. § (2) bekezdése a "bv. intézet székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelő" szövegrész helyett a "büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő" szöveggel lép hatályba.

(22) A Bv. tv. 132. §-a a "viselkedésterápián vagy más csoportos foglalkozáson" szövegrész helyett az "a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson" szöveggel lép hatályba.

(23) A Bv. tv. 143. § (3) bekezdése, 144. § (1) bekezdése és 280. § (8) bekezdése az "a munka törvénykönyvéről szóló törvény" szövegrész helyett az "az Mt." szöveggel lép hatályba.

(24) A Bv. tv. 147. § (9) bekezdése a "(6) bekezdésben" szövegrész helyett a "(7) bekezdésben" szöveggel lép hatályba.

(25) A Bv. tv. 150. § (1) bekezdése a "bv. intézet udvarán" szövegrész helyett az "a bv. intézet udvarán" szöveggel, valamint az "eszközt helyezhet" szövegrész helyett az "eszköz helyezhető" szöveggel lép hatályba.

(26) A Bv. tv. 150. § (2) bekezdése a "magánzárkában" szövegrész helyett a "magánelzárás fenyítés végrehajtására kialakított zárkában" szöveggel lép hatályba.

(27) A Bv. tv. 153. §-a a "körletén" szövegrész helyett a "részlegén" szöveggel lép hatályba.

(28) A Bv. tv. 169. § (3) bekezdés d) pontja a "pártfogó felügyelőt" szövegrész helyett a "büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt" szöveggel lép hatályba.

(29) A Bv. tv. 191. § (3) bekezdése "az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes pártfogó felügyelő" szövegrész helyett "a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő" szöveggel lép hatályba.

(30) A Bv. tv. 192. § (3) bekezdése a "pártfogó felügyelő" szövegrész helyett a "büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő" szöveggel lép hatályba.

(31) A Bv. tv. 276. § (3) bekezdése a "fellebbezéssel élhet" szövegrész helyett a "bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be" szöveggel, a "fellebbezést" szövegrész helyett a "bírósági felülvizsgálati kérelmet" szöveggel, a "fellebbezésnek" szövegrész helyett a "bírósági felülvizsgálati kérelemnek" szöveggel lép hatályba.

(32) A Bv. tv. 277. § (6) bekezdése az "az ügyész, az elzárásra ítélt" szövegrész helyett az "az elzárásra ítélt" szöveggel lép hatályba.

(33) A Bv. tv. 373. § (3) bekezdése a "rendes" szövegrész helyett a "kapcsolattartásként engedélyezett" szöveggel lép hatályba.

(34) A Bv. tv. 391. § (1) bekezdés a) pontja az "a többi egyéb jogcímen fogvatartottól" szövegrész helyett az "az elítéltektől és a többi egyéb jogcímen fogvatartottól" szöveggel lép hatályba.

(35) A Bv. tv. 391. § (4) bekezdése a "körletrészen" szöveg helyett a "részlegen" szöveggel lép hatályba.

(36) A Bv. tv. 392. § (4) bekezdése a "zárt körleten" szövegrész helyett a "zárt részlegen" szöveggel lép hatályba.

(37) A Bv. tv. 392. § (7) bekezdés c) pontja a "harminc" szövegrész helyett a "hatvan" szöveggel lép hatályba.

(38) A Bv. tv. 394. § (2) bekezdése a "viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson" szövegrész helyett az "a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson" szöveggel lép hatályba.

(39) A Bv. tv. 407. § (2) bekezdése a "zárt részlegen" szövegrész helyett a "zárt körleten" szöveggel lép hatályba.

(40) A Bv. tv. 410. § (3) bekezdése a "fogvatartott" szövegrész helyett a "szabadított előzetesen letartóztatott" szöveggel lép hatályba.

(41) A Bv. tv. 427. § (2) bekezdése a "büntetőeljárás során elrendelt" szövegrész helyett a "2. § b) és c) pontja szerinti" szöveggel lép hatályba.

(42) A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés g) és i) pontja a "fogvatartottak" szövegrész helyett a "bv. intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak" szöveggel lép hatályba.

(43) A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés h) pontja a "fogvatartottakkal" szövegrész helyett a "bv. intézetben fogvatartott elítéltekkel és egyéb jogcímen fogvatartottakkal" szöveggel lép hatályba.

(44) A Bv. tv. 436. § (5) bekezdése az "az 1978. évi IV. törvény" szövegrész helyett az "a Btk." szöveggel lép hatályba.

(45) A Bv. tv. 438. § (2) bekezdése a "12. § (2)-(5) bekezdése" szövegrész helyett a "12. §-a" szöveggel lép hatályba.

162. § (1) Nem lép hatályba a Bv. tv. 14. § (2) bekezdésében az " , összbüntetésbe nem foglalható, vagy összbüntetésbe nem foglalt" szövegrész.

(2) Nem lép hatályba a Bv. tv.

a) 72. § (2) bekezdésében az "A büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásában hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs." szövegrész,

b) 84. § (8) bekezdése,

c) 104. § (2) bekezdés d) és e) pontja,

d) 156. § (1) bekezdésében az "Az elítélt egészségügyi ellátására az egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályok irányadók." szövegrész,

e) 169. § (3) bekezdés g) pontja,

f) 194. § (1) bekezdésében a "fogvatartott" szövegrész,

g) 342. §-a,

h) 386. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdés" szövegrész,

i) 392. § (3) bekezdésében az "a rendelkezési jogkör gyakorlójának egyetértésével" szövegrész,

j) 404. § (1) bekezdésében az "Az előzetesen letartóztatott e joga a rendelkezési jogkör gyakorlójának döntése alapján korlátozható." szövegrész,

k) 406. § (11) bekezdése,

l) 434. § (2) bekezdés j) pontja.

23. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

163. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 15. alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:

"29/A. § A Kúria elnöke által törvényben meghatározottak szerint eseti jelleggel létrehozott Kegyelmi Bizottság tagjává kijelölt bíró e feladatát az ítélkezési vagy igazgatási munkája mellett látja el."

24. Záró rendelkezések

164. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-5. §, a 6. § (1) bekezdése, a 7-8. §, a 10-47. §, a 49-53. §, az 56-59. §, a 63-65. §, a 67-71. §, a 72. § 2., 4., 6-11., 13-16., 19-26., 29. és 30. pontja, a 73. § 2. pontja, a 74-89. §, a 91. § és a 163. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 6. § (2) bekezdése, a 9. §, a 48. §, az 54. §, az 55. §, a 66. §, a 72. § 1., 3., 5., 12., 17. és 18. pontja, a 73. § 1., 3., 4. és 6. pontja, a 90. §, a 113. §, a 117. § (2) bekezdése, a 124. §, a 126. § (2) bekezdése, a 132. §, a 140. §, a 141. § és a 161. § (15) bekezdése 2015. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 60-62. §, a 72. § 27. és 28. pontja, és a 73. § 5. pontja 2015. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 126. § (3) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

165. § (1) E törvény 28., 29. és 38. §-a, 40. § a) és b) pontja, valamint 95. §-a a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 86-88. §-a az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 89. §-a az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 27., 30-32., valamint 96. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) E törvény 42-73. §-a a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat és a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozatnak való megfelelést szolgálja.

166. § Az 5-8. §, a 10. §, a 11. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése, a 163. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése,

valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2014. évi LXXII. törvényhez

"16. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

Európai védelmi határozat

Kibocsátó állam:

Végrehajtó állam:

a) A védett személyre vonatkozó adatok:

Családi név:

Utónév (utónevek):

Leánykori név vagy előző név (ha van ilyen):

Nem:

Állampolgárság:

Személyazonosító jel vagy társadalombiztosítási azonosító jel (ha van ilyen):

Születési ideje:

Születési helye:

Lakcímek/tartózkodási helyek:

- a kibocsátó államban:

- a végrehajtó államban:

- máshol:

A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):

Részesült-e a védett személy ingyenes jogsegélyben a kibocsátó államban (ha ez az információ további

vizsgálatok nélkül rendelkezésre áll)?

□ Igen.

□ Nem.

□ Nem ismert.

Ha a védett személy kiskorú vagy cselekvőképtelen, a gyámjára vagy képviselőjére vonatkozó adatok:

Családi név:

Utónév (utónevek):

Leánykori név vagy korábbi név (ha van):

Nem:

Állampolgárság:

Iroda/cím:

b) A védett személy úgy döntött, hogy a végrehajtó államba teszi át lakóhelyét, vagy már ott lakik, vagy úgy

döntött, hogy a végrehajtó államban kíván tartózkodni, vagy már ott tartózkodik.

Azon időpont, amelytől kezdődően a védett személy a végrehajtó államban kíván lakni vagy tartózkodni

(amennyiben ismert ez az időpont):

A tartózkodás időszaka (időszakai) (amennyiben ismertek):

c) A védelmi intézkedés végrehajtásának érdekében bocsátottak-e műszaki eszközöket a védett személy vagy

a veszélyeztető személy rendelkezésére?

□ Igen. Kérem, ismertesse röviden a használt eszközöket:

□ Nem.

d) Az európai védelmi határozatot kibocsátó illetékes hatóság:

Hivatalos megnevezés:

Teljes cím:

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)

Faxszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)

A kapcsolattartó személy(ek) adatai:

Családi név:

Utónév (utónevek):

Munkakör (beosztás/rang):

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)

Faxszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)

E-mail cím (ha van):

A kapcsolattartás során használható nyelvek:

e) Az európai védelmi határozat kibocsátásának alapjául szolgáló védelmi intézkedés azonosítása:

A védelmi intézkedés elfogadásának napja (dátum: ÉÉÉÉ-HH-NN):

A védelmi intézkedés jogerőre emelkedésének napja (dátum: ÉÉÉÉ-HH-NN):

A védelmi intézkedés hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):

A védelmi intézkedést elfogadó hatóság:

f) Azon tények összefoglalása és azon körülmények - ideértve adott esetben a bűncselekmény jogi minősítését

is - leírása, amelyek a fenti e) pontban említett védelmi intézkedés elfogadásához vezettek:

g) A védelmi intézkedés által a veszélyeztető személlyel szemben előírt tilalomra (tilalmakra) vagy korlátozásra

(korlátozásokra) vonatkozó információk:

- A tilalom (tilalmak) vagy korlátozás (korlátozások) jellege: (több választ is meg lehet jelölni):

□ tilalom arra vonatkozóan, hogy az érintett személy belépjen bizonyos helyekre, helységekbe vagy

meghatározott területekre, amelyeken a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,

- ha ezt a választ jelölte meg, kérjük, adja meg pontosan, mely helyekre, helységekbe vagy meghatározott

területekre nem léphet be a veszélyeztető személy:

□ a védett személlyel való, bármilyen formában történő érintkezés tilalma vagy szabályozása, beleértve

a telefonon, elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést
is,

- ha ezt a választ jelölte meg, kérjük, adjon meg minden lényeges részletet:

□ tilalom vagy szabályozás arra vonatkozóan, hogy az érintett személy előre meghatározott távolságon belül

megközelítse a védett személyt,

- ha ezt a választ jelölte meg, kérjük, adja meg pontosan azt a távolságot, amelyet a veszélyeztető személynek

meg kell tartania a védett személytől:

- kérjük, adja meg azt az időtartamot, amíg a veszélyeztető személyt a fent említett tilalom (tilalmak) vagy

korlátozás (korlátozások) terheli (terhelik):

- a tilalom vagy korlátozás megsértése esetén kiszabható (esetleges) szankció:

h) Azon veszélyeztető személyre vonatkozó adatok, akivel szemben az e) pontban említett tilalmat (tilalmakat)

vagy korlátozást (korlátozásokat) kiszabták:

Családi név:

Utónév (utónevek):

Leánykori név vagy előző név (ha van ilyen):

Felvett nevek (ha vannak):

Nem:

Állampolgárság:

Személyazonosító jel vagy társadalombiztosítási azonosító jel (ha van ilyen):

Születési ideje:

Születési helye:

Lakcímek/tartózkodási helyek:

- a kibocsátó államban:

- a végrehajtó államban:

- máshol:

A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):

Adja meg az alábbi adatokat, ha azok rendelkezésre állnak:

- Az érintett személy személyazonossági okmányának (okmányainak) típusa és száma (személyazonosító

igazolvány, útlevél):

Részesült-e a veszélyeztető személy ingyenes jogsegélyben a kibocsátó államban (ha ezen információ további

vizsgálatok nélkül rendelkezésre áll)?

□ lgen.

□ Nem.

□ Nem ismert.

i) Egyéb körülmények, amelyek befolyásolhatják a védett személy esetleges veszélyeztetettségének értékelését

(nem kötelező kitölteni):

j) Egyéb hasznos információk (például - amennyiben szükséges és rendelkezésre áll - információ más olyan
államokról, amelyekben korábban védelmi intézkedést fogadtak el ugyanerre a személyre vonatkozóan):

k) Kérjük, egészítse ki:

□ a 2008/947/IB kerethatározat 2. cikke szerinti ítéletet már továbbították egy másik tagállamnak

- Ha ezt a választ jelölte meg, kérjük adja meg azon illetékes hatóság elérhetőségét, amelynek az ítéletet

továbbították:

□ a 2009/829/IB kerethatározat 4. cikke szerinti, felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot már

továbbították egy másik tagállamnak

- Ha ezt a választ jelölte meg, kérjük, adja meg azon illetékes hatóság elérhetőségét, amelynek a felügyeleti

intézkedéseket elrendelő határozatot továbbították:

Az európai védelmi határozatot kibocsátó hatóságnak, illetve képviselőjének a határozat tartalmának hitelességét

megerősítő aláírása:

Megnevezése:

Munkakör (beosztás/rang):

Dátum:

Hivatkozási szám (ha van ilyen):

(adott esetben) Hivatalos pecsét:

2. melléklet a 2014. évi LXXII. törvényhez

"17. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

Értesítés az európai védelmi határozat alapján elfogadott intézkedés megsértéséről

a) A veszélyeztető személy személyazonossági adatai:

Családi név:

Utónév (utónevek):

Leánykori név vagy előző név (ha van ilyen):

Felvett nevek (ha vannak):

Nem:

Állampolgárság:

Személyazonosító jel vagy társadalombiztosítási azonosító jel (ha van ilyen):

Születési ideje:

Születési helye:

Címe:

A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):

b) A védett személy személyazonossági adatai:

Családi név:

Utónév (utónevek):

Leánykori név vagy előző név (ha van ilyen):

Nem:

Állampolgárság:

Születési ideje:

Születési helye:

Címe:

A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):

c) Az európai védelmi határozatra vonatkozó adatok:

A határozat kibocsátásának időpontja:

Hivatkozási szám (ha van ilyen):

A határozatot kiállító hatóság:

Hivatalos megnevezés:

Címe:

d) Az európai védelmi határozattal összhangban a végrehajtó államban esetlegesen hozott védelmi intézkedés

végrehajtásáért felelős hatóság adatai:

A hatóság hivatalos megnevezése:

A kapcsolattartó személy neve:

Munkakör (beosztás/rang):

Cím:

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)

Faxszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)

Email cím:

A kapcsolattartás során használható nyelvek:

e) Az európai védelmi határozat elismerését követően a végrehajtó állam illetékes hatósága által előírt tilalom

(tilalmak) vagy korlátozás (korlátozások) megsértése, illetve bármely egyéb olyan ténymegállapítás, amely további

határozat meghozatalát eredményezheti:

Az alábbi tilalom (tilalmak) vagy korlátozás (korlátozások) megsértésére került sor (több választ is megjelölhet):

□ tilalom arra vonatkozóan, hogy az érintett személy belépjen bizonyos helyekre, helységekbe vagy

meghatározott területekre, amelyeken a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,

□ a védett személlyel való, bármilyen formában történő érintkezés tilalma vagy szabályozása, beleértve

a telefonon, elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést is,

□ tilalom vagy szabályozás arra vonatkozóan, hogy az érintett személy előre meghatározott távolságon belül

megközelítse a védett személyt,

□ az európai védelmi határozat elismerését követően a végrehajtó állam illetékes hatóságai által hozott bármely

más, az európai védelmi határozat alapján elfogadott védelmi intézkedésnek megfelelő intézkedés

A fentiek megsértésének ismertetése (hely, időpont és sajátos körülmények):

A 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően:

- az intézkedés megsértésének következményeként a végrehajtó államban hozott intézkedések:

- az intézkedés megsértésének lehetséges jogi következménye a végrehajtó államban:

Egyéb olyan ténymegállapítások, amelyek további határozat meghozatalát eredményezhetik

A ténymegállapítások leírása:

f) Azon személy adatai, akihez az intézkedés megsértésével kapcsolatos további információk szükségessége

esetén kell fordulni:

Családi név:

Utónév (utónevek):

Cím:

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)

Faxszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)

E-mail cím:

A kapcsolattartás során használható nyelvek:

A formanyomtatványt kiállító hatóságnak, illetve képviselőjének a formanyomtatvány tartalmának hitelességét

megerősítő aláírása:

Név:

Munkakör (beosztás/rang):

Dátum:

Hivatalos pecsét (ha van):

2014. évi LXXII. törvény

a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

4. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

5. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

6. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

7. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

8. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

9. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

10. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

11. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

12. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

14. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

15. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

16. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

17. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

18. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

19. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

20. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

21. A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény módosítása

22. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

23. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

24. Záró rendelkezések

1. melléklet a 2014. évi LXXII. törvényhez

2. melléklet a 2014. évi LXXII. törvényhez

Tartalomjegyzék