A Gazdasági Versenyhivatal 153/2004/15 számú határozata fogyasztómegtévesztés tárgyában. Eljárás alá vont: Kereskedelmi és Hitelbank Rt.

Vj-153/2004/15

Vj-153/2004/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást tett közzé "Hírmondó" című kiadványa 2004. áprilisi számában a Visa bankkártyával rendelkezők részére 2004. április 1. és június 30. között megtartott akcióval kapcsolatban.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal annak vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárás, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit a 2004. április 1. és június 30. között a Visa bankkártyával rendelkezők részére szervezett akcióról az eljárás alá vont "Hírmondó" című kiadványának 2004. áprilisi számában adott tájékoztatással.

I.

Az eljárás alá vont, az érintett termékpiac

1. Az eljárás alá vont és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások alkotta vállalkozáscsoport a pénzügyi szolgáltatások teljes választékát kínálja ügyfeleinek. Ezek között (a számlavezetés, a befektetések, a megtakarítások, a hitelek, a bankgaranciák, a letétkezelés, a biztosítási szolgáltatások nyújtása stb. mellett) megtalálható a bankkártyák kibocsátása.

2. A jelen eljárás a bankkártyák, a bankkártyával történő vásárlások, illetve az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások piacát érinti.

3. A készpénzkímélő és készpénz helyettesítő funkciót ellátó bankkártyák kibocsátására és használatára vonatkozóan számos jogszabály tartalmaz rendelkezéseket, így különösen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet, illetőleg a pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés.

4. Hazánkban jelenleg négy nemzetközi kártyatársaság, a Visa, a MasterCard, az American Express és a Diners kártyái kerülnek kibocsátásra. A kártyatársaságok többféle bankkártyával rendelkeznek, így különféle kibocsátású és felhasználhatóságú kártyák vannak jelen a magyar piacon, amelyeket a különféle felhasználó helyek egymással párhuzamosan is elfogadnak. Egy-egy kártya kibocsátásával több hazai vállalkozás foglalkozik. A 2004. év első félévében 22 bank és 1 pénzügyi vállalkozás bocsátott ki fizetési kártyát. Ekkor a kibocsátott kártyák száma meghaladta a 6,8 milliót, amely 10%-os növekedést jelent a 2003. év azonos időszakához viszonyítva. A kártyák 89%-a betéti (debit) kártya, 11%-a pedig hitel és terhelési konstrukció volt.

5. A betéti kártya (debit card) a kártyabirtokos bankszámlájához kapcsolódó kártya, amellyel számlaegyenlege erejéig vehet fel készpénzt, illetve fizetheti vásárlásai ellenértékét (hitelkeret is kapcsolódhat hozzá). A hitelkártya (credit card) a kártyabirtokos és a bank közötti szerződésben előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. Hazánkban csekély azon terhelési kártyák (charge/delayed debit card) száma, amelyek esetében a kártyabirtokos kártyája egy olyan hitelkerethez kapcsolódik, amelynek felső határát nem feltétlenül állapítják meg. Léteznek még továbbá ún. business kártyák, amelyek kifejezetten üzleti jellegű kiadások kiegyenlítésére szolgálnak. A piacon egyre nagyobb számban találhatók ún. co-branded (kereskedőkkel együtt kibocsátott) kártyák és affinity kártyák (az ilyen kártyák kibocsátásához valamilyen sport-, egészségügyi stb. szervezet támogatása kapcsolódik).

6. A lakossági bankkártyák piacán az OTP igen magasnak számító piaci részesedéssel bír, azonban a piac többszereplős és könnyen megtámadható. Ez különösen a hitelkártyák piaci szegmensére jellemző, ahol a kártya birtoklásának nem szükséges feltétele az, hogy a kártya birtokosa folyószámlát is nyisson a kártyát kibocsátó banknál. A fogyasztó számára különösebb hátrányt nem jelent az, ha viszonylag kis piaci részesedéssel bíró bank hitelkártyájával rendelkezik. Némiképpen más a helyzet a debitkártyák piacán, ahol a kártya birtokosának a kibocsátó banknál folyószámlával kell rendelkeznie. A debitkártyák esetében a szolgáltatóváltás új folyószámla nyitásával is együtt jár.

7. A bankkártya lehetőséget teremt készpénzfelvételre és a vásárlások ellenértékének a megfizetésére. A bankkártyával történő elektronikus készpénzfelvétel részben az ATM berendezések, részben a bankfiókokban és postahivatalokban működő POS berendezések biztosítják (a 2004. év első félévének végén 10.083 ATM és 2.909 postai és bankfióki POS működött). A kártyával történő fizetést lehetővé tevő, kereskedői pénztárakban felszerelt POS berendezések száma 27.281 volt (10%-os növekedés a megelőző év azonos időszakához képest), illetve 801 kézi lehúzó szerkezet (imprinter) működött.

8. A bankkártyák számának növekedési üteme évről évre csökken, ugyanakkor a bankkártyákkal végrehajtott készpénzfelvételi és vásárlási műveletek darabszáma és értéke folyamatosan nő. A 2004. év első félévében mind a darabszám, mind az érték 12%-kal haladta meg a megelőző év azonos időszakának forgalmát. A POS vásárlási műveletek száma mintegy 35 millió darab volt. A magyar kártyákkal belföldön lebonyolított készpénzfelvételi és vásárlási forgalom darabszámának megoszlását illetően megfigyelhető, hogy évről évre 5-6%-kal nő a vásárlási műveletek aránya. A 2004. év első félévében a hazai kibocsátású kártyákkal a kártyabirtokos ügyfelek 87,5 millió műveletet hajtottak végre belföldön és külföldön, 2.212 milliárd forint értékben. A kártyákkal belföldön lebonyolított tranzakciók 59%-a volt készpénzfelvét, 41%-a pedig vásárlás.

9. A bankkártya kibocsátásokkal összefüggésben a bankoknak többféle árbevételi lehetőségük van, így az éves kártyahasználati díj révén, a bank által kibocsátott kártyával történő kézpénzfelvétel kapcsán, illetőleg a kereskedőknél elhelyezett POS terminál után a kereskedők által fizetett jutalék által.

10. A nemzetközi kártyatársaságok, illetve a kártyakibocsátók rendszeresen reklámozzák szolgáltatásaikat, illetőleg szerveznek különböző akciókat.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

11. 2004. április 1. és június 30. között több Visa kártyát kibocsátó bank egy, a Visa International nemzetközi kártyatársaság által szervezett, az olimpiai játékokhoz kapcsolódó akciót tartott. Minden, akcióban érintett bank ügyfele részt vett ebben, ha 2004. április 1. és június 30. között áruért, szolgáltatásért vagy mobiltelefon-feltöltésért Visa vagy Visa Electron bankkártyával fizetett minimum 2.000 Ft értékben. Az akció időtartama alatt Visa vagy Visa Electron bankkártyával a három legtöbb tranzakciót végrehajtó nyerte meg a 2 személyes 5 napos utat Athénba, VIP jegyekkel a 2004. évi olimpiai játékokra. A következő 100 legtöbb tranzakciót végrehajtó egy Visa - Athén 2004 Olympic Edition hátizsákot, a következő 1.000 legtöbb tranzakciót végrehajtó egy Visa - Athén 2004 Olympic Edition kulcstartót kapott.