A Kúria Pfv.21156/2013/7. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 237. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

I. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása körében a fél által állított vagyonvesztésre tekintettel kártérítési igény nem terjeszthető elő.

II. Az ügyésznek az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására irányult keresete alapján is vizsgálni kell, hogy a szerződéskötést megelőző helyzet helyreállítása lehetséges-e, illetve célszerű-e, továbbá azt is, hogy az a közérdekben esett sérelem orvoslására szolgálna-e.

1959. IV. Tv. 237. § (2) 1960. XI. Tv. 36/A. §

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.25087/2011., Fővárosi Törvényszék P.25087/2011/19., Fővárosi Ítélőtábla Pkf.26198/2012/1., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20498/2013/3. (ÍH 2013.64), *Kúria Pfv.21156/2013/7.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.21.156/2013/7.szám

A Kúria a Dr. Mészáros Vilmos ügyvéd által képviselt I. r. és a Legfőbb Ügyészség dr. Szekér Ildikó legfőbb ügyészségi tanácsos által képviselt ügyész II. r. felperesnek a Dr. Pálvölgyi Szilas Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Pálvölgyi Szilas ügyvéd által képviselt I. r. és a Dávid László és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Papp Katalin ügyvéd által képviselt II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Törvényszéknél 65.P.25.087/2011. számon folyamatban volt és másodfokon az Ítélőtábla 3.Pf.20.498/2013/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az I. r. alperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem és a II. r. felperes részéről benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

A Kúria kötelezi az államot, hogy fizessen meg a II. r. alperesnek 15 napon belül 80.000 (nyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Egyebekben a felmerült felülvizsgálati eljárási költségüket a felek maguk viselik.

Az I. r. alperes által le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint és a II. r. felperes által le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A B. kerület, jelenleg A. út 3. szám alatti ingatlan az I. r. alperes tulajdonában állott, az ingatlant bérbeadás útján hasznosította. Az ingatlanban 21 lakás és 13 egyéb célú bérlemény volt. Az ingatlan műemléki jellege bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. Az egyik lakás, amelyben a múzeum működött iparművészeti védettség alatt is állt. Az épület ugyanakkor felújításra szorult. Az I. r. alperes önkormányzatának képviselő testülete a 283/2004. számú (VI.17.) határozatával úgy döntött, hogy az ingatlant versenyeztetés nélkül értékesíti a II. r. alperes részére. A 2004. június 24-i adásvételi szerződésben a vételárat 328.200.000 forintban állapították meg azzal, hogy az I. r. alperes vállalta az ingatlant terhelő jelzálogjog töröltetését. A szerződésben rögzítették, hogy a vevő a szükséges felújítási munkálatokat elvégzi, illetve a bérlőkkel történő megállapodásokat két éven belül ő köti meg a kiköltözés érdekében. A felújításra a II. r. alperes által viselni vállalt 240.000.000 forint költségre és a bérlőkkel való megállapodások ellenértékeként várhatóan fizetendő 660.000.000 forint költségre figyelemmel határozták meg az ingatlan vételárát. A II. r. alperes a vételárat megfizette, a bérlők kiköltöztetéséről gondoskodott, és jelentős felújítási munkálatokat is végzett az ingatlanon. Tulajdonjogát 2004. október 6-án a földhivatal bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba.

Az I. felperes keresete az alperesek között létrejött szerződés érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapítására irányult, illetve az I. r. felperes egyéb kereseti kérelmeket is előterjesztett.

A II. r. felperes ügyész 2007. november 21-én érkezett keresetében a Ptké. 36/A. §-a alapján kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperesek között 2004. június 24-én létrejött és 2004. július 19-én módosított adásvételi szerződés jogszabályba ütközését, ennek alapján semmisségét a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján, és kérte az eredeti állapot helyreállítása körében, hogy a bíróság a II. r. alperes tulajdonjogának törlését és az I. r. alperes tulajdonjogának visszajegyzését rendelje el. Az ügyész utalt arra, hogy az alperesek az egymással szembeni igényeiket egy másik eljárásban érvényesíthetik. A II. r. felperes szerint az I. r. alperes az ingatlanról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 108. §-ába ütköző módon rendelkezett, mivel az ingatlant versenytárgyalás útján kellett volna értékesíteni. Az értékesítés azért is jogsértő, mert álláspontja szerint az ütközött az I. r. alperes 25/2004. számú önkormányzati rendeletének (vagyonrendelet) 16. §-ába is. A II. r. felperes hivatkozott arra is, hogy az I. r. alperes az értékesítéskor megsértette a 38/2000. számú önkormányzati rendeletét (lakásrendelet)is, az ügylet annak 9. § (3) bekezdésébe, 10. § (1) és (3) bekezdéseibe ütközött. A II. r. felperes ezek mellett még más jogszabálysértésekre is hivatkozott, amelyekre tekintettel az ügylet semmisségét kell a bíróságnak megállapítania.