A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20498/2013/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. §, 78. §, 81. §, 109. §, 110. §, 121. §, 137. §, 157. §, 160. §, 213. §, 227. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 237. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 36/A. §, 1991. évi XXXIII. törvény (Övt.) 30. §, 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 1. §, 108. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 49. §, 50. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Magosi Szilvia, Pestovics Ilona, Sándor Ottó

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.25087/2011., Fővárosi Törvényszék P.25087/2011/19., Fővárosi Ítélőtábla Pkf.26198/2012/1., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20498/2013/3.* (ÍH 2013.64), Kúria Pfv.21156/2013/7.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.20.498/2013/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Mészáros Vilmos ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, az ügyész (eljáró ügyészi szerv a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség 1055 Budapest, Markó utca 27.) II. rendű felperesnek a Dr. Pálvölgyi Szilas Ügyvédi Iroda által képviselt Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata (Budapest, Eötvös u. 3.) I. rendű és Dr. Papp Katalin ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2012. április 12. napján kelt 65.P.25.087/2011/19. számú - a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pkf.26.198/2012/1. számú végzésével kijavított - ítélete ellen a II. rendű felperes által 20. és Pf.5. sorszám alatt, az I. rendű alperes által 22. sorszám alatt és a II. rendű alperes által 21. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a per főtárgya tekintetében az alperesek szerződésének érvénytelenségét megállapító rendelkezést helybenhagyja, a szerződést érvényessé nyilvánító rendelkezést mellőzi és az érvénytelenség jogkövetkezménye alkalmazására irányuló keresetet elutasítja. A perköltségre vonatkozó rendelkezését részben és akként változtatja meg, hogy a II. rendű alperes által az államnak külön felhívásra fizetendő eljárási illeték összegét 450.000 (azaz négyszázötvenezer) forintra leszállítja, az ezt meghaladó 450.000 (azaz négyszázötvenezer) forint le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. rendű felperesnek 50.000 (azaz ötvenezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

A II. rendű felperes és az I. rendű alperes által le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A II. rendű felperes a Ptké. 36/A §-a szerint előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperesek által a B. ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanra megkötött adásvételi szerződés érvénytelenségét a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján jogszabályba ütközés miatt, és az eredeti állapot helyreállításaként rendelkezzen a II. rendű alperes tulajdonjogának törléséről, az I. rendű alperes tulajdonjogának visszajegyzéséről. Állította, hogy a szerződés az államháztartásról szóló, és jelen ügyben alkalmazandó 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban Áht.) 108. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat sérti a versenytárgyalás elmulasztása által figyelemmel arra is, hogy az I. rendű alperes képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló 25/2004.(V.25.) rendelete (továbbiakban Vagyonrendelet) 16. §-ának (4) bekezdése, amely a versenyeztetési eljárás mellőzésére lehetőséget ad, az Áht. fenti rendelkezésébe ütközik. A jogügyletre egyébként az I. rendű alperes képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/2000. (XII.12.) rendeletében (továbbiakban Lakásrendelet) foglaltakat kell alkalmazni, így a 9. § (3) bekezdése szerint az adásvételre csak kijelölés alapján kerülhetett volna sor. Nem tartották fenn továbbá a felek az eladó tulajdonjogát a bérlők bérleti jogviszonyának megszüntetéséig {Lakásrendelet 10. § (1), (3) bekezdés}, és a megállapodás sértette a bérlők elővásárlási jogát (Lakásrendelet 31. §), illetve a nyugdíjas bérlők jogait {a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakástörvény) 50. § (2) bekezdés} is. A szerződés közérdekbe ütközése körében kifogásolta a vételár kialakításának módját, mert álláspontja szerint az I. rendű alperes átvállalta a vevő 240.000.000 forintos felújítási költségét, és nem lett volna lehetőség a 660.000.000 forintos, a bérleti jogviszonyok megszüntetésével kapcsolatos költségek elszámolására sem. Állította, hogy a törvényi garanciák betartása nélkül, a nyilvánosság, az átláthatóság követelményének megsértésével az államháztartás kárára bekövetkező vagyoncsökkenés nyilvánvalóan a közérdek sérelmével jár.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Vitatták mind a szerződés semmisségét, mind az ügylet közérdekbe ütköző jellegét. Kifejtették, hogy a Vagyonrendelet alapján lehetőség volt a pályáztatás mellőzésére, mert a bérlőkkel való megállapodás költségei, valamint a felújítás ellenértéke nem volt meghatározható. Nem értettek egyet azzal, hogy az ügyben a Lakásrendeletet kellene alkalmazni. Hivatkoztak arra, hogy a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság (továbbiakban: VÁB) határozata folytán a társasházzá alakításra és ebből következően a lakásonkénti értékesítésre nem nyílt lehetőség, ilyen módon a bérlők elővásárlási joga sem sérülhetett. Ellenezték, hogy a bíróság a szerződést hatályossá nyilvánítsa. Az I. rendű alperes kifejtette, hogy a II. rendű alperes milliárdos ráfordítását nem lenne képes megtéríteni. Utalt arra, hogy a II. rendű alperes valamennyi bérlővel megegyezett, nem vitásan végzett felújítási munkákat, és az ingatlan lényegében kiürített állapotú. A II. rendű alperes álláspontja szerint az eredeti állapotnak a II. rendű felperes által kért részleges visszaállítása ütközne közérdekbe.

Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletében megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartásba ... helyrajzi szám alatt felvett, természetben B. .... szám alatt található ingatlanra az I-II. rendű alperes között 2004. június 24. napján létrejött és 2004. július 19. napján módosított adásvételi szerződés érvénytelen, semmis. A szerződéseket érvényessé nyilvánította, így mellőzte a II. rendű alperesi tulajdonjog törlését és az I. rendű alperest illető tulajdonjog visszajegyeztetését, e körben elutasítva a II. rendű felperes kereseti kérelmét. Egyidejűleg rendelkezett a perfeljegyzés törlése iránt.

Az I. rendű felperes és a II. rendű alperes 2012. február 10. napján létrejött egyezsége bírósági jóváhagyására irányuló kérelem teljesítését megtagadta, és a pert az I. rendű felperes, valamint az I-II. rendű alperesek között megszüntette. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 900.000 forint eljárási illetéket. A viszontkereseti kérelmére lerótt 900.000 forint illetéket 270.000 forintra mérsékelte, ennek viselésére a II. rendű alperest kötelezte megállapítva, hogy külön kérelemre 630.000 forint eljárási illeték visszatérítésére jogosult. Megállapította továbbá, hogy az I. rendű alperes illetékmentessége folytán le nem rótt mérsékelt viszontkereseti illetéket az állam viseli csakúgy, mint az I. rendű alperes pervesztessége folytán a II. rendű alperessel egyetemlegesen fizetendő 900.000 forintos illetéket, valamint az I. rendű felperes illetékmentessége folytán le nem rótt mérsékelt eljárási illetéket.