A Fővárosi Törvényszék P.25087/2011/19. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 51. §, 78. §, 109. §, 110. §, 114. §, 148. §, 157. §, 160. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 215. §, 234. §, 237. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 36/A. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. §, 1991. évi XXXIII. törvény (Övt.) 3. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 49. §, 50. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 65. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Bérces Renáta

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.25087/2011., *Fővárosi Törvényszék P.25087/2011/19.*, Fővárosi Ítélőtábla Pkf.26198/2012/1., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20498/2013/3. (ÍH 2013.64), Kúria Pfv.21156/2013/7.

***********

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2011/19.szám

a Fővárosi Törvényszék

a Dr. Mészáros Vilmos (ügyvéd címe. szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

felperesi alapítvány (1061 Budapest, név út 3. szám alatti székhelyű) I.r.,

a ügyész neve ügyész által képviselt

Fővárosi Főügyészség (1054 Budapest, Akadémia u.3.szám alatti székhelyű)II.r.felperesnek

a Pálvölgyi Szilas Ügyvédi Iroda, ügyintéző Dr. Pálvölgyi Szilas (ügyvéd címe.szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

Budapest Főváros VI. kerületi Önkormányzata (1067 Budapest, Eötvös u. 3. szám alatti székhelyű) I.r.,

A Dávid László és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző Dr. Papp Katalin (ügyvéd címe.szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

II.r. alperes neve (II.r. alperes címe szám alatti székhelyű) II.r.alperes ellen

szerződés érvénytelensége tárgyában meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az ingatlannyilvántartásba szám hrsz. alatt felvett, természetben ingatlan címeszám alatt található ingatlanra I.,II.r.alperes között 2004.június 24.napján létrejött, és 2004.július 19.napján módosított adásvételi szerződés érvénytelen, semmis; a bíróság azonban a szerződéseket érvényessé nyilvánítja, s így mellőzi az ingatlannyilvántartásba szám hrsz.alatt felvett ingatlanra bejegyzett II.r.alperesi tulajdonjog törlését s az I.r.alperest illető tulajdonjog visszajegyeztetését - e körben előterjesztett kereseti kérelmét II.r.felperesnek elutasítva.

A bíróság fenti ítélete jogerőre emelkedését követően megkeresi az illetékes földhivatalt, hogy jelen perindítás ténye feljegyzését az ingatlannyilvántartásból törölje.

A bíróság az I.r.felperes és az alperesek 2012.február 10.napján létrejött egyezsége bírósági jóváhagyására irányuló kérelme teljesítését megtagadja, és a pert az I.r.felperes és az I.,II.r.alperesek közt megszünteti, és egyben kötelezi a II.r.alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak, külön felhívásra 900.000 (kilencszázezer) Forint eljárási illetéket, azzal, hogy a viszontkereseti kérelmén lerótt 900.000 Forint összegű eljárási illetéket a bíróság 270.000 (kettőszázhetvenezer) Forintra mérsékli, s ennek viselésére a II.r.alperest kötelezi rögzítve, hogy a II.r.alperes 630.000 (hatszázharmincezer) Forint eljárási illeték visszatérítésére jogosult, mely illeték visszatérítést az illetékes adóhatóságtól kérheti. A bíróság megállapítja, hogy az I.r.alperes illetékmentessége folytán le nem rótt viszontkereseti illeték fentiekkel azonos mértékűre (270.000 (kettőszázhetvenezer) Forintra) mérsékelt összegét s a pervesztessége folytán II.r.alperessel egyetemlegesen fizetendő 900.000 (kilencszázezer) Forintos illetéket a Magyar Állam viseli, csakúgy az I.r.felperes illetékmentessége folytán le nem rótt, s szintén 270.000 (kettőszázhetvenezer) Forint összegűre mérsékelt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 6 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

1950.december 29-i bejegyzéssel átszállás címén került a Magyar Állam tulajdonába az ingatlannyilvántartásba szám.hrsz.alatt bejegyzett, természetben ingatlan címeszám alatti ingatlan. Az ingatlan 1234m2 alapterületű, bruttó szintterülete 6586m2, hasznos szintterülete 5801m2. Az állami tulajdonban álló ingatlanra 1973.november 6.és 1995.február 14.között a VI.Kerületi Tanács IKV-ja kezelői joga volt az ingatlannyilvántartásba bejegyezve, majd az 1991.évi XXXIII.tv.3.§(1)bekezdésére utalással a Fővárosi Vagyonátadó .../1994/... számú határozattal, mint korlátozottan forgalomképes, OMH hozzájárulással elidegeníthető ingatlant az I.r.alperes, Budapest Főváros VI. Kerületi Önkormányzata tulajdonába adta, s így az ingatlannyilvántartásban a tulajdonosváltozás átvezetésre is került (1995.február 15.-i hatállyal), s 1996.április 13-i hatállyal (a földhivatal .../96.számú határozatával) az ingatlan műemléki jellege is bejegyzésre került. Már a fent utalt VÁB határozat is tartalmazta az épület műemléki jellegére történő utalást, illetve, hogy az ingatlan lakásonkénti elidegenítése, társasházzá alakítása nem lehetséges, valamint, hogy az ingatlan mindenkori tulajdonosának kell gondoskodnia az ingatlan jó karbantartásáról, szükséges felújításáról. Ezen kötelezettség ellenére az I.r.alperes - anyagi kondíciók hiányában - a fent utalt ingatlant, az egykori név Palotát nem tudta megfelelően karbantartani, az ingatlant bérbeadás útján (magánszemélyek által lakás céljára, illetve gazdálkodó szervezetek, jogi személyek által egyéb hasznosítási céllal bérelve) hasznosította, s mivel a tulajdonjoggal fennálló (OMH, majd KÖH által előírt, elvárt) állagmegóvási, fenntartási kötelezettségeket teljesíteni nem tudta, illetve nem kívánta, az ingatlan elidegenítését határozta el, már a 2000-es évek elején, mikoris e kérdés más, az név úton található egykori palotákkal együtt napirendre került képviselő testületi üléseken.