A Fővárosi Törvényszék P.25087/2011/19. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 51. §, 78. §, 109. §, 110. §, 114. §, 148. §, 157. §, 160. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 215. §, 234. §, 237. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 36/A. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. §, 1991. évi XXXIII. törvény (Övt.) 3. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 49. §, 50. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 65. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2011/19.szám

a Fővárosi Törvényszék

a Dr. Mészáros Vilmos (ügyvéd címe. szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

felperesi alapítvány (1061 Budapest, név út 3. szám alatti székhelyű) I.r.,

a ügyész neve ügyész által képviselt

Fővárosi Főügyészség (1054 Budapest, Akadémia u.3.szám alatti székhelyű)II.r.felperesnek

a Pálvölgyi Szilas Ügyvédi Iroda, ügyintéző Dr. Pálvölgyi Szilas (ügyvéd címe.szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

Budapest Főváros VI. kerületi Önkormányzata (1067 Budapest, Eötvös u. 3. szám alatti székhelyű) I.r.,

A Dávid László és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző Dr. Papp Katalin (ügyvéd címe.szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

II.r. alperes neve (II.r. alperes címe szám alatti székhelyű) II.r.alperes ellen

szerződés érvénytelensége tárgyában meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az ingatlannyilvántartásba szám hrsz. alatt felvett, természetben ingatlan címeszám alatt található ingatlanra I.,II.r.alperes között 2004.június 24.napján létrejött, és 2004.július 19.napján módosított adásvételi szerződés érvénytelen, semmis; a bíróság azonban a szerződéseket érvényessé nyilvánítja, s így mellőzi az ingatlannyilvántartásba szám hrsz.alatt felvett ingatlanra bejegyzett II.r.alperesi tulajdonjog törlését s az I.r.alperest illető tulajdonjog visszajegyeztetését - e körben előterjesztett kereseti kérelmét II.r.felperesnek elutasítva.

A bíróság fenti ítélete jogerőre emelkedését követően megkeresi az illetékes földhivatalt, hogy jelen perindítás ténye feljegyzését az ingatlannyilvántartásból törölje.

A bíróság az I.r.felperes és az alperesek 2012.február 10.napján létrejött egyezsége bírósági jóváhagyására irányuló kérelme teljesítését megtagadja, és a pert az I.r.felperes és az I.,II.r.alperesek közt megszünteti, és egyben kötelezi a II.r.alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak, külön felhívásra 900.000 (kilencszázezer) Forint eljárási illetéket, azzal, hogy a viszontkereseti kérelmén lerótt 900.000 Forint összegű eljárási illetéket a bíróság 270.000 (kettőszázhetvenezer) Forintra mérsékli, s ennek viselésére a II.r.alperest kötelezi rögzítve, hogy a II.r.alperes 630.000 (hatszázharmincezer) Forint eljárási illeték visszatérítésére jogosult, mely illeték visszatérítést az illetékes adóhatóságtól kérheti. A bíróság megállapítja, hogy az I.r.alperes illetékmentessége folytán le nem rótt viszontkereseti illeték fentiekkel azonos mértékűre (270.000 (kettőszázhetvenezer) Forintra) mérsékelt összegét s a pervesztessége folytán II.r.alperessel egyetemlegesen fizetendő 900.000 (kilencszázezer) Forintos illetéket a Magyar Állam viseli, csakúgy az I.r.felperes illetékmentessége folytán le nem rótt, s szintén 270.000 (kettőszázhetvenezer) Forint összegűre mérsékelt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 6 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

1950.december 29-i bejegyzéssel átszállás címén került a Magyar Állam tulajdonába az ingatlannyilvántartásba szám.hrsz.alatt bejegyzett, természetben ingatlan címeszám alatti ingatlan. Az ingatlan 1234m2 alapterületű, bruttó szintterülete 6586m2, hasznos szintterülete 5801m2. Az állami tulajdonban álló ingatlanra 1973.november 6.és 1995.február 14.között a VI.Kerületi Tanács IKV-ja kezelői joga volt az ingatlannyilvántartásba bejegyezve, majd az 1991.évi XXXIII.tv.3.§(1)bekezdésére utalással a Fővárosi Vagyonátadó .../1994/... számú határozattal, mint korlátozottan forgalomképes, OMH hozzájárulással elidegeníthető ingatlant az I.r.alperes, Budapest Főváros VI. Kerületi Önkormányzata tulajdonába adta, s így az ingatlannyilvántartásban a tulajdonosváltozás átvezetésre is került (1995.február 15.-i hatállyal), s 1996.április 13-i hatállyal (a földhivatal .../96.számú határozatával) az ingatlan műemléki jellege is bejegyzésre került. Már a fent utalt VÁB határozat is tartalmazta az épület műemléki jellegére történő utalást, illetve, hogy az ingatlan lakásonkénti elidegenítése, társasházzá alakítása nem lehetséges, valamint, hogy az ingatlan mindenkori tulajdonosának kell gondoskodnia az ingatlan jó karbantartásáról, szükséges felújításáról. Ezen kötelezettség ellenére az I.r.alperes - anyagi kondíciók hiányában - a fent utalt ingatlant, az egykori név Palotát nem tudta megfelelően karbantartani, az ingatlant bérbeadás útján (magánszemélyek által lakás céljára, illetve gazdálkodó szervezetek, jogi személyek által egyéb hasznosítási céllal bérelve) hasznosította, s mivel a tulajdonjoggal fennálló (OMH, majd KÖH által előírt, elvárt) állagmegóvási, fenntartási kötelezettségeket teljesíteni nem tudta, illetve nem kívánta, az ingatlan elidegenítését határozta el, már a 2000-es évek elején, mikoris e kérdés más, az név úton található egykori palotákkal együtt napirendre került képviselő testületi üléseken.

A perbeli ingatlan egyik bérleményét hasznosította (még az állami tulajdonlás idején) a MABÉOSZ (Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége), aki 1971.december 31-én kelt megállapodással a Postai Műszaki Dokumentációs és Tájékoztatási Központ (PDK) részére átadta az általa hasznosított bérleményt, az I. emeleten 398m2, a félemeleten 45m2, a pincében 38m2, összesen 481m2 alapterületen, ezért az átvevő PDK (helyett annak jogi személyiséggel rendelkező tulajdonosa, a Magyar név) fizetett 3,2 millió forintot. 1972.január 16-án kelt határozatával a Fővárosi VI. Kerületi Tanács Ingatlankezelő Vállalata az átruházáshoz hozzájárult, s a PDK-val, mint bérlővel 1972.május 22-én bérleti szerződést is kötött. 1973.április 18.napján keltezetten a MABÉOSZ újabb helyiséget adott át a PDK-nak használatra: az I.emeleten 165,39m2 alapterülettel lakóhelyiségeket és hozzájuk tartozó pincehelyiségeket - 420.000,- forint ellenértékért, s 1973.augusztus 1.-jén kelt határozatával a Fővárosi Tanács VB Igazgatási Főosztálya engedélyezte ezt az átadást is. Ezt követően a '70es években a PDK az I.emelet 14. és 24.szám alatti lakásokért (egy 138m2, és egy 162m2 alapterületű ingatlanért) ellenértéket fizetett azok használóinak, és így - cserelakást is szerezve a bentlakó bérlőknek - megszerezte ezeket az ingatlanokat, és egy 1975.június 11-én kelt bérleti szerződés tanúsága szerint június 1.-jével már a fent hivatkozott 138m2 alapterületű irodahelyiségért (az I/14. szám alatti lakásból kialakított irodáért) bérleti díjat is a PDK fizetett. A fenti bérlemények megszerzésével egyidejűleg az egykori MABÉOSZ bérlemény átalakult név Múzeummá, és 1972.október 27-től így működött - a PDK bérleményeként, mely jogi személyiséggel nem rendelkező postai szerv, jogutódja lett a Posta Oktatási és Kulturális Intézet (POKI), s amely szervezet 1990-ben egyéb, igazgatása alá tartozó szervezetek mellett létrehozta, lényegében kiválással a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítványként, 1990.január 1.-jével a felperesi szervezetet, amit ...Pk..../1990.számú bejegyző határozatával a Fővárosi Bíróság a társadalmi szervezetek nyilvántartásában nyilvántartásba is vett és lényegében a '90-es évek elejétől a név Múzeumot felperesi alapítvány a saját nevén működtette. 1990.június 7-én be is jelentette a VI. Kerületi IKV felé, hogy a POKI egyik jogutódjaként ő fizeti a múzeum bérleti díját, és kéri bérlőkénti nyilvántartását. Az IKV a jogutódláshoz történő hozzájáruláshoz kiutaló határozatot kért, ilyennel azonban nem rendelkezett az I.r.felperes, szerződésmódosítás 1995-től a POKI nevére született (462m3 raktár és 552m2 irodamúzeum, összesen 1014m2 bérlete tárgyában). 1996.január 1.-jétől az I.r.alperesi önkormányzat vagyonkezelője, a 1-es cég neve Vállalat bérleti díjról folytatott tárgyalásokat a név Múzeumot a perbeli ingatlanban működtető I.r.felperessel, ezen egyeztetések eredményeként az I.r.alperesi önkormányzat polgármesteri hivatala 1996.január 1.-jétől az alapítvány bérleti díjának 50%-os emeléséről rendelkezett, azonban bérleti szerződést még ekkor sem kötöttek az I.r.felperesi társadalmi szervezettel. Ezt az évekig tartó egyeztetés során következetesen sérelmezte a felperesi alapítvány törvényes képviselője, ugyanis az alperesi önkormányzattal folytatott levelezésekben bérlőként tüntették őt fel, bérleti szerződés megkötésére azonban nem volt hajlandó az alperesi önkormányzat, holott 1971-es birtokba lépése óta a felperes tulajdonosa, a Magyar Posta (a Posta Alapítvánnyal egyetemben) több millió forintot költött a név Múzeumként hasznosított terület, valamint annak raktárhelyiségei karbantartására, felújítására, amellyel kapcsolatos megtérítési igényre is utalt a felperesi alapítvány az önkormányzattal folytatott levelezéseiben.