A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21303/2011/7. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 339. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 9. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Pfv.IV.21.303/2011/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Zétényi Zsolt ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Képviseleti Főosztály (ügyintéző: ..) által képviselt Fővárosi Bíróság I. rendű és a .. főtanácsadó által képviselt Legfelsőbb Bíróság II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Fejér Megyei Bíróság előtt 3.P.21.377/2010. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.071/2011/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által 13. szám alatt benyújtott felülvizsgálati, az I.r. alperes által Pfv.3. szám alatt benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és mellőzi annak megállapítását, hogy az alperesek a néhai ..ra B.I.065/1959., illetve Kt.094/1959. ügyszám alatt kiszabott halálos ítéleteikkel és azok indokolásával megsértették az I. és II.r. felperes, valamint a II.r. felperes jogelődje, néhai .. kegyeleti jogát. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló releváns tényállás szerint .. volt csendőrnyomozó törzsőrmesterrel szemben a Budapesti Katonai Bíróság (az I.r. alperes jogelődje) 1959. szeptember 12-én kelt B.I.065/1959. számú ítéletében megállapította, hogy bűnös emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése által elkövetett háborús bűntett, továbbá fogolyszökés, valamint hatóság elleni erőszak bűntettében, és ezért halmazati büntetésként halálbüntetésre, mellékbüntetésként teljes vagyonelkobzásra ítélte. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának külön tanácsa 1959. november 25-én meghozott Kt.094/1959. számú ítéletében ".. vádlottnál" a fellebbezéseket elutasította. Ezáltal a ..ra kiszabott fő- és mellékbüntetés jogerőre emelkedett. ..n a halálbüntetést 1959. november 28-án végrehajtották. Az I.r. felperes néhai .. házastársa volt. A 2009. június 17-én elhunyt .. született .., .. testvére volt. A II.r. felperes .. jogutódja.

A II.r. felperes jogelődje által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban a II.r. alperes a 2006. március 6-án kelt Bfv.X.1.185/2005/7. számú ítéletével néhai ..t az emberek törvénytelen kivégzésének háborús bűntette miatt emelt vád alól felmentette, az emberek törvénytelen megkínzása által elkövetett háborús bűntettként értékelt cselekményeket pedig négy rendbeli, hivatali hatalommal visszaélés bűntettének minősítette át és az emiatti, valamint a fogolyszökés és a hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt indított büntetőeljárást megszüntette.

Ilyen előzmények után az I.r. felperes, valamint a II.r. felperes jogelődje, az eredetileg 2008. március 25-én benyújtott, majd a per során pontosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperesek a jogelődeik által hozott törvénysértő ítélettel megsértették néhai .. emlékét és ezen keresztül a felperesek kegyeleti jogait, valamint az alperesek a törvénysértő ítéletekkel és azok indokolásával megsértették az I.r. felperes, valamint a II.r. felperes jogelődjének becsülethez, jóhírnévhez, emberi méltósághoz, a teljes családi élethez fűződő személyiségi jogait. Ezen túlmenően az alpereseket vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték kötelezni.

A perbe .. az alperesek pernyertessége érdekében beavatkozott, amelyet az elsőfokú bíróság megengedett. A beavatkozó a másodfokú eljárás során meghalt és jogutódjának beavatkozása iránti kérelmét a bíróság elutasította.

A jogerős ítélet megállapítása szerint az alperesek a jogelődjeik által hozott törvénysértő ítéletekkel, azzal, hogy ..t halálra ítélték és az ítéletek törvénysértő indokolásával megsértették a felperesek, valamint a II.r. felperes jogelődjének, néhai ..nek a kegyeleti jogát, továbbá az I.r. felperesnek és a II.r. felperes jogelődjének a becsülethez, jóhírnévhez, és a teljes családi élethez való személyhez fűződő jogait. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította, megállapítva, hogy a peres felek perköltségeiket maguk viselik. Az I.r. felperest 57.558 forint, a II.r. felperest 100.980 forint le nem rótt kereseti illeték megtérítésére kötelezte, megállapítva, hogy a fellebbezési eljárási illetékeket a felperesek másodfokú eljárásban engedélyezett személyes költségmentességére és az alperesek illetékmentességére tekintettel az állam viseli.

Az alperesek jogelődjei jogellenes magatartásának idejére tekintettel a jogerős ítélet mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a felpereseknek a személyhez fűződő jog megsértésével kapcsolatos igényei elbírálása során milyen jogszabályt kell alkalmazni. Megállapította, hogy az 1960. május 1-jén hatályba lépett, illetve az 1977. évi IV. törvénnyel módosított Ptk. rendelkezései alkalmazandók, függetlenül attól, hogy a jogellenes magatartást a Ptk. hatályba lépését megelőzően tanúsították az eljárt bíróságok, figyelemmel az 1978. évi 2. Tvr. 9. §-ára, amely szerint az 1977. évi IV. törvénnyel módosított Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépés előtt keletkezett jogviszonyból eredő és jogerős határozattal még el nem bírált jogokra és kötelezettségekre is alkalmazni kell. Ettől függetlenül rámutatott a jogerős ítélet arra is, hogy a Ptk. hatályba lépését megelőzően is létezett a személyhez fűződő jog polgári jogi védelme.

A jogerős ítélet indokolása szerint .. elítélésének törvénysértő jellegét a rehabilitációja során hozott ítélet megállapította. Ebből következően egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy ..t koncepciós perben, törvénysértő eljárás eredményeként ítélték halálra. Ehhez képest kellett vizsgálni a felperesek, mint hozzátartozók által a kegyeleti jogok megsértése, illetve az egyéb személyhez fűződő jogok miatt előterjesztett, az objektív szankciók alkalmazására irányuló keresetet. Az ítélet megállapítása szerint nem vitatható, hogy a törvénysértő halálbüntetés az elítélt élethez való jogát és becsületét is sérti, azonban a jogvédelmet értelemszerűen csak a hozzátartozók igényelhetik a törvény által biztosított keretek között. Lényegében ezt állapította meg a Legfelsőbb Bíróság az EBH 2004/1022. szám alatt közzétett elvi határozatában, amely szerint a személyiségi jogi pert az annak során elhalálozó felperes hozzátartozója jogutódként perbe lépve folytathatja és ebben az esetben a jogutód hozzátartozó jogelődje személyiségi jogi sérelmét saját kegyeleti jogának megsértéseként érvényesítheti, mert igényérvényesítésében a halott emlékének megóvására irányuló személyes joga is kifejeződik. Ehhez képest a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján egyértelműen megállapította, hogy a felperesek hozzátartozójának törvénysértő elítélése egyrészt sértette a Ptk. 85. § (1) bekezdésére is figyelemmel a felperesek kegyeleti jogát, másrészt sértette az I.r. felperes és néhai .. testvérének, a II.r. felperes jogelődjének a Ptk. 76. és 78. §-ában védett becsülethez, jóhírnévhez, továbbá a volt házastársnak és a néhai testvérének a teljes családi élethez való személyhez fűződő jogát.