Tippek

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

32022R0868[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (adatkormányzási rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/868 RENDELETE

(2022. május 30.)

az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (adatkormányzási rendelet)

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E rendelet meghatározza a következőket:

a) a közszférabeli szervezetek birtokában lévő adatok bizonyos kategóriáinak az Unión belüli további felhasználására vonatkozó feltételek;

b) az adatközvetítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó bejelentési és felügyeleti keret;

c) azon szervezetek önkéntes nyilvántartásba vételére vonatkozó keret, amelyek altruisztikus célokra rendelkezésre bocsátott adatokat gyűjtenek és kezelnek; és

d) az Európai Adatinnovációs Testület létrehozására szolgáló keret.

(2) Ez a rendelet nem kötelezi a közszférabeli szervezeteket az adatok további felhasználásának engedélyezésére, és nem mentesíti a közszférabeli szervezeteket az uniós vagy nemzeti jog alapján fennálló titoktartási kötelezettségeik alól.

Ez a rendelet nem érinti:

a) az uniós vagy nemzeti jogban meglévő, bizonyos adatkategóriákhoz való hozzáférésre vagy azok további felhasználására vonatkozó egyedi rendelkezéseket, különös tekintettel a hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférés engedélyezésére és azok közzétételére; és

b) a közszférabeli szervezetekre az uniós vagy a nemzeti jog alapján háruló azon kötelezettségeket, hogy engedélyezzék az adatok további felhasználását, illetve a nem személyes adatok kezelésével kapcsolatos követelményeket.

Amennyiben az ágazatspecifikus uniós vagy nemzeti jog előírja a közszférabeli szervezetek, adatközvetítő szolgáltatók vagy az elismert adataltruista szervezetek számára további konkrét műszaki, adminisztratív vagy szervezeti követelményeknek a teljesítését - többek között engedélyezési vagy tanúsítási rendszer révén -, az említett ágazatspecifikus uniós vagy nemzeti jog érintett rendelkezéseit is alkalmazni kell. Minden ilyen további specifikus követelménynek megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak és objektív módon indokoltnak kell lennie.

(3) Az e rendelettel összefüggésben kezelt minden személyes adatra alkalmazni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti jogot. Ez a rendelet különösen nem érinti az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint a 2002/58/EK és az (EU) 2016/680 irányelvet, többek között a felügyeleti hatóságok jogkörei és hatáskörei tekintetében sem. Amennyiben e rendelet ellentétes a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós joggal, vagy az ilyen uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti joggal, a személyes adatok védelmére vonatkozó releváns uniós vagy nemzeti jog az irányadó. Ez a rendelet nem teremt jogalapot a személyes adatok kezeléséhez, és nem érinti az (EU) 2016/679 vagy az (EU) 2018/1725 rendeletben vagy a 2002/58/EK vagy az (EU) 2016/680 irányelvben meghatározott jogok és kötelezettségek egyikét sem.

(4) Ez a rendelet nem érinti a versenyjog alkalmazását.

(5) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok közbiztonsággal, védelemmel és nemzetbiztonsággal összefüggő tevékenységeivel kapcsolatos hatásköreit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "adat": aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az említett aktusok, tények és információk összeállításai, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

2. "további felhasználás": a közszférabeli szervezetek birtokában lévő adatok természetes vagy jogi személyek általi felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra, amelyek kívül esnek azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célon, amelyre az adatokat előállították, a közszférabeli szervezetek közötti, kizárólag közfeladataik ellátása keretében történő adatcsere kivételével;

3. "személyes adat": az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4. "nem személyes adat": a személyes adatoktól eltérő adat;

5. "hozzájárulás": az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 11. pontjában meghatározott hozzájárulás;

6. "engedély": az adatfelhasználók feljogosítása arra, hogy nem személyes adatokat kezeljenek;

7. "érintett": az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott érintett;

8. "adatbirtokos": olyan jogi személy - ideértve a közszférabeli szervezeteket és a nemzetközi szervezeteket - vagy a szóban forgó konkrét adatok tekintetében nem érintett olyan természetes személy, amely vagy aki az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban jogosult hozzáférést adni bizonyos személyes adatokhoz vagy nem személyes adatokhoz, vagy jogosult azokat megosztani;

9. "adatfelhasználó": az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely jogszerű hozzáféréssel rendelkezik bizonyos személyes vagy nem személyes adatokhoz, és többek között az (EU) 2016/679 rendelet értelmében a személyes adatok vonatkozásában jogosult ezeket az adatokat kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra felhasználni;

10. "adatmegosztás": valamely érintett vagy adatbirtokos általi adatszolgáltatás egy adatfelhasználó számára az érintett adatok közös vagy egyéni felhasználása céljából, önkéntes megállapodások vagy az uniós vagy nemzeti jog alapján, közvetlenül vagy közvetítőn keresztül, például - kedvezményes díjért vagy díjmentesen - nyílt felhasználási vagy kereskedelmi engedélyek alapján;

11. "adatközvetítő szolgáltatás": olyan szolgáltatás, amelynek célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása - technikai, jogi vagy egyéb eszközök révén - egyrészről meghatározatlan számú érintett és adatbirtokos, másrészről az adatfelhasználók közötti adatmegosztás - többek között az érintettek személyes adatokkal kapcsolatos jogainak gyakorlása - céljából; nem tartoznak e fogalommeghatározás körébe legalább a következők:

a) az olyan szolgáltatások, amelyek abból a célból szereznek be adatokat az adatbirtokosoktól és összesítik, gazdagítják vagy alakítják át az adatokat, hogy jelentősen növeljék azok értékét, és az így létrejött adatok felhasználását engedélyezzék az adatfelhasználóknak, anélkül, hogy az adatbirtokosok és az adatfelhasználók között kereskedelmi kapcsolatot hoznának létre;

b) az olyan szolgáltatások, amelyek fő célja a szerzői jog által védett tartalom közvetítése;

c) az olyan szolgáltatások, amelyeket kizárólag egyetlen adatbirtokos vesz igénybe az említett adatbirtokos birtokában lévő adatok felhasználásának lehetővé tétele érdekében, vagy amelyeket egy zárt csoporthoz tartozó több jogi személy vesz igénybe, ideértve a szolgáltatói vagy ügyfélkapcsolatokat, illetve a szerződéssel létrehozott együttműködéseket, különösen azokat, amelyek fő célja a dolgok internetéhez csatlakoztatott tárgyak és eszközök funkcióinak biztosítása;

d) a közszférabeli szervezetek által kínált olyan adatmegosztási szolgáltatások, amelyeknek nem célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása;

12. "adatkezelés": a személyes adatok tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 2. pontjában meghatározott adatkezelés, a nem személyes adatok tekintetében az (EU) 2018/1807 rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott adatkezelés;

13. "hozzáférés": az adatok felhasználása meghatározott műszaki, jogi vagy szervezeti követelményeknek megfelelően, anélkül, hogy ez szükségszerűen magában foglalná az adatok továbbítását vagy letöltését;

14. jogi személy "tevékenységi központja": az Unión belüli központi ügyvitelének helye;

15. "adatszövetkezetek szolgáltatásai": olyan adatközvetítő szolgáltatások, amelyeket érintettekből, egyszemélyes vállalkozásokból vagy kkv-kból álló olyan szervezeti struktúra kínál, amelynek az említettek a tagjai, és amelynek fő céljai, hogy támogassa a tagjait bizonyos adatokra vonatkozó jogaik gyakorlásában, például arra vonatkozóan, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az adatkezeléshez való hozzájárulásuk előtt, hogy eszmecserét folytassanak arról, hogy a tagjainak az adataikhoz fűződő érdekeit az adatkezelés milyen céljai és feltételei szolgálják a legjobban, és hogy a tagjai nevében megtárgyalja az adatkezelésre vonatkozó feltételeket, mielőtt a tagok engedélyt adnának a nem személyes adatok kezeléséhez vagy hozzájárulásukat adnák személyes adataik kezeléséhez;

16. "adataltruizmus": olyan önkéntes adatmegosztás, amely az érintetteknek a rájuk vonatkozó személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásán, vagy az adatbirtokosoknak a nem személyes adataik felhasználására vonatkozó engedélyén alapul anélkül, hogy ezért olyan díjat számítanának fel vagy kapnának, amely meghaladja az adataiknak adott esetben a nemzeti jogban előírt közérdekű célokra - mint például az egészségügy, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a mobilitás javítása, a hivatalos statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének megkönnyítése, a közszolgáltatások nyújtásának javítása, a közpolitikai döntéshozatal vagy a közérdeket szolgáló tudományos kutatás céljára - való rendelkezésre bocsátása esetén felmerült költségeik ellentételezését;

17. "közszférabeli szervezet": az állam, a regionális vagy helyi önkormányzatok, a közjogi intézmények, vagy az olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény hozott létre;

18. "közjogi intézmények": olyan szervek, amelyre a következők jellemzők:

a) kifejezetten közérdekű célra jöttek létre, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek;

b) jogi személyiséggel rendelkeznek;

c) többségi részben az állam, regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy egyéb közjogi intézmények finanszírozzák, irányításuk e hatóságok vagy intézmények felügyelete alatt áll, vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testületük van, amely tagjainak több mint felét az állam, regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy egyéb közjogi intézmények nevezik ki;

19. "közvállalkozás": olyan vállalkozás, amely felett a közszférabeli szervezetek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva; e fogalommeghatározás alkalmazásában a közszférabeli szervezetek meghatározó befolyását vélelmezni kell minden olyan esetben, amikor az említett szervezetek közvetlenül vagy közvetve:

a) birtokolják a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségét;

b) birtokolják a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségét; vagy

c) a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak több mint a felét nevezhetik ki;

20. "biztonságos adatkezelési környezet": olyan fizikai vagy virtuális környezet és szervezeti eljárásmód, amely az uniós jognak, mint például - különösen az érintettek jogai, a szellemitulajdon-jogok, a kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartás és a statisztikai adatvédelem, valamint az adatok sértetlensége és hozzáférhetősége tekintetében - az (EU) 2016/679 rendeletnek és az alkalmazandó nemzeti jognak való megfelelés biztosítását és annak lehetővé tételét célozza, hogy a biztonságos adatkezelési környezetet biztosító szervezet meghatározza és felügyelje az összes adatkezelési műveletet, beleértve az adatok megjelenítését, tárolását, letöltését és exportálását, továbbá a számítási algoritmusok segítségével származtatott adatok kiszámítását;

21. "jogi képviselő": az Unióban letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet kifejezetten kijelöltek valamely, az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltató vagy az Unióban nem letelepedett olyan szervezet nevében történő eljárásra, amely közérdekű célokból természetes vagy jogi személyek által adataltruizmus alapján rendelkezésre bocsátott adatokat gyűjt, és akihez vagy amelyhez az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok fordulhatnak az adatközvetítő szolgáltató vagy a szervezet mellett vagy helyett az e rendelet szerinti kötelezettségek tekintetében, többek között az említett kötelezettségeket be nem tartó, az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltatóval vagy a szervezettel szembeni végrehajtási eljárás kezdeményezése tekintetében is.

II. FEJEZET

A közszférabeli szervezetek birtokában lévő védett adatok bizonyos kategóriáinak további felhasználása

3. cikk

Adatkategóriák

(1) Ez a fejezet a közszférabeli szervezetek birtokában lévő olyan adatokra vonatkozik, amelyek a következő alapon védettek:

a) kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartás, ideértve az üzleti, a szakmai vagy a vállalati titkokat is;

b) statisztikai adatvédelem;

c) harmadik felek szellemitulajdon-jogainak védelme; vagy

d) személyes adatok védelme, amennyiben azok az (EU) 2019/1024 irányelv hatályán kívül esnek.

(2) Ez a fejezet nem alkalmazandó az alábbiakra:

a) a közvállalkozások birtokában lévő adatok;

b) közszolgálati műsorszolgáltatók és leányvállalataik, valamint más szervek és leányvállalataik birtokában lévő olyan adatok, amelyek a közszolgálati műsorszolgáltatási feladat teljesítéséhez szükségesek;

c) kulturális intézmények és oktatási intézmények birtokában lévő adatok;

d) közszférabeli szervezetek birtokában lévő, közbiztonsági, védelmi vagy nemzetbiztonsági okokból védett adatok; vagy

e) olyan adatok, amelyek rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közszférabeli szervezeteknek a törvény vagy a tagállam más kötelező erejű rendelkezései által - vagy ilyen rendelkezések hiányában az érintett tagállam szokásos igazgatási gyakorlatával összhangban - meghatározott közfeladatainak hatályán, feltéve, hogy a közfeladatok köre átlátható és felülvizsgálat tárgyát képezi.

(3) Ez a fejezet nem érinti:

a) az uniós és nemzeti jogot és az (1) bekezdésben említett adatkategóriák védelméről szóló azon nemzetközi megállapodásokat, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei; és

b) a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós és nemzeti jogot.

4. cikk

Kizárólagos megállapodások tilalma

(1) Tilos a közszférabeli szervezetek birtokában lévő, a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriákat tartalmazó adatok további felhasználására vonatkozó olyan megállapodások megkötése vagy egyéb gyakorlatok folytatása, amelyek kizárólagos jogokat biztosítanak, vagy amelyeknek célja vagy következménye ilyen kizárólagos jogok megadása vagy az adatok további felhasználásra való rendelkezésre állásának korlátozása az említett megállapodásokban nem részes vagy az egyéb gyakorlatokban részt nem vevő szervezetek számára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az abban a bekezdésben említett adatok további felhasználására vonatkozó kizárólagos jog a szükséges mértékben megadható közérdekű szolgáltatás nyújtásához, illetve termék szolgáltatásához, amennyiben az másképp nem lenne lehetséges.

(3) A (2) bekezdésben említett kizárólagos jogot az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban álló igazgatási aktus vagy szerződéses megállapodás útján, az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően kell megadni.

(4) Az adatok további felhasználására vonatkozó kizárólagos jog időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. Szerződéskötés esetén a szerződés időtartamának a kizárólagos jog időtartamával azonosnak kell lennie.

(5) A kizárólagos jog (2), (3) és (4) bekezdés szerinti megadásának - beleértve annak indokolását, hogy miért szükséges az említett jog megadása - átláthatónak és online nyilvánosan elérhetőnek kell lennie, a közbeszerzésre vonatkozó releváns uniós jognak megfelelő formában.

(6) Az (1) bekezdésben említett tilalom hatálya alá tartozó olyan megállapodásokat vagy egyéb gyakorlatokat, amelyek nem felelnek meg a (2) és (3) bekezdésben megállapított feltételeknek, és amelyeket 2022. június 23. előtt kötöttek, az alkalmazandó szerződés lejártával, de minden esetben 2024. december 24-ig meg kell szüntetni.

5. cikk

A további felhasználás feltételei

(1) Azoknak a közszférabeli szervezeteknek, amelyek a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkeznek a 3. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több adatkategória további felhasználása céljából történő hozzáférés megadására vagy megtagadására, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a további felhasználás engedélyezésének és a további felhasználás 8. cikkben említett egyablakos információs ponton keresztül történő kérelmezésére vonatkozó eljárásnak a feltételeit. A közszférabeli szervezeteket a további felhasználás céljából történő hozzáférés megadása vagy megtagadása érdekében való eljárásuk során a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szervek segíthetik.

A tagállamok biztosítják, hogy a közszférabeli szervezetek rendelkeznek az e cikknek való megfeleléshez szükséges erőforrásokkal.

(2) A további felhasználás feltételeinek megkülönböztetéstől menteseknek, átláthatóknak, arányosaknak és objektíven indokoltnak kell lenniük az adatkategóriák és a további felhasználás célja, valamint azon adatok jellege tekintetében, amelyek további felhasználása megengedett. Az említett feltételek nem használhatók fel a verseny korlátozására.

(3) A közszférabeli szervezeteknek az uniós és a nemzeti joggal összhangban biztosítaniuk kell az adatok védett jellegének megóvását. A közszférabeli szervezetek a következő követelményeket írhatják elő:

a) az adatok további felhasználásához való hozzáférés megadása kizárólag abban az esetben, ha a közszférabeli szervezet vagy az illetékes szerv - a további felhasználás iránti kérelmet követően - gondoskodott arról, hogy az adatokat:

i. anonimizálják személyes adatok esetében; és

ii. módosítsák, összesítsék vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezeljék bizalmas üzleti információk - többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok által védett tartalmak - esetében;

b) az adatokhoz való hozzáférés és azok további felhasználása távoli eléréssel a közszférabeli szervezet által biztosított vagy ellenőrzött biztonságos adatkezelési környezetben;

c) az adatokhoz való hozzáférés és azok további felhasználása azon a fizikai létesítményen belül, amelyben magas szintű biztonsági előírásoknak megfelelően a biztonságos adatkezelési környezet található, feltéve hogy a távoli hozzáférés nem engedélyezhető harmadik felek jogainak és érdekeinek veszélyeztetése nélkül.

(4) A további felhasználásnak a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti engedélyezése esetén a közszférabeli szervezeteknek olyan feltételeket kell szabniuk, amelyek megőrzik az alkalmazott biztonságos adatkezelési környezet műszaki rendszerei működésének integritását. A közszférabeli szervezetnek fenn kell tartania a jogot arra, hogy ellenőrizze a továbbfelhasználó által végzett adatkezelés folyamatát, módszereit és eredményeit az adatvédelem sértetlenségének megóvása érdekében, továbbá fenn kell tartania a jogot arra, hogy megtiltsa az olyan eredmények felhasználását, amelyek harmadik felek jogait és érdekeit sértő információkat tartalmaznak. Az eredmények felhasználásának tilalmára vonatkozó döntésnek érthetőnek és átláthatónak kell lennie a továbbfelhasználó számára.

(5) Amennyiben a nemzeti jog nem ír elő konkrét biztosítékokat a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatok további felhasználásával kapcsolatban alkalmazandó titoktartási kötelezettségekre vonatkozóan, a közszférabeli szervezetnek ahhoz a feltételhez kell kötnie az e cikk (3) bekezdésével összhangban nyújtott adatok további felhasználását, hogy a továbbfelhasználó betartja az azt előíró titoktartási kötelezettséget, hogy tilos a harmadik felek jogait és érdekeit sértő minden olyan információ közzététele, amelyhez a továbbfelhasználó az alkalmazott biztosítékok ellenére hozzájuthatott. A továbbfelhasználók számára tilos azon érintettek újbóli azonosítása, akikre az adatok vonatkoznak, és a továbbfelhasználóknak technikai és működési intézkedéseket kell hozniuk az anonim jelleg megszüntetésének megelőzése, valamint a közszférabeli szervezet minden olyan adatvédelmi incidensről való értesítése érdekében, amely a szóban forgó érintettek újbóli azonosításához vezet. Nem személyes adatok jogosulatlan további felhasználásának esetében a továbbfelhasználónak késedelem nélkül - adott esetben a közszférabeli szervezet segítségével - tájékoztatnia kell azokat a jogi személyeket, amelyek jogait és érdekeit ez érintheti.

(6) Ha az adatok további felhasználása nem engedélyezhető az e cikk (3) és (4) bekezdésében megállapított kötelezettségeknek megfelelően, és az (EU) 2016/679 rendelet alapján nincs jogalap az adatok továbbítására, a közszférabeli szervezetnek minden tőle telhetőt meg kell tennie - az uniós és a nemzeti joggal összhangban - annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a potenciális továbbfelhasználók részére abban, hogy azon érintettektől hozzájárulást, illetve azon adatbirtokosoktól engedélyt kérhessenek, akiknek a jogait és érdekeit az ilyen további felhasználás érintheti, amennyiben ez a közszférabeli szervezetre háruló aránytalan teher nélkül megvalósítható. A közszférabeli szervezetet az említett segítségnyújtás során a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szervek segíthetik.

(7) Az adatok további felhasználása csak a szellemitulajdon-jogokkal összhangban engedhető meg. A közszférabeli szervezetek nem gyakorolhatják az adatbázis előállítójának a 96/9/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésében előírt jogát a dokumentumok további felhasználásának megakadályozása vagy az e rendelet által megszabott korlátokon túlmenő korlátozása céljából.

(8) Amennyiben a kért adatok bizalmasnak minősülnek a kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartást vagy a statisztikai adatvédelmet szabályozó uniós vagy nemzeti joggal összhangban, a közszférabeli szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatok ne kerüljenek nyilvánosságra a további felhasználás engedélyezésének eredményeként, kivéve ha az ilyen további felhasználás a (6) bekezdésnek megfelelően engedélyezett.

(9) Amennyiben egy továbbfelhasználó a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott alapon védett nem személyes adatokat egy harmadik országnak szándékozik továbbítani, az ilyen adatok további felhasználása kérelmezésének időpontjában tájékoztatnia kell a közszférabeli szervezetet az ilyen adatok továbbítására irányuló szándékáról, valamint e továbbítás céljáról. Az e cikk (6) bekezdésének megfelelő további felhasználás esetében a továbbfelhasználónak - adott esetben a közszférabeli szervezet segítségével - tájékoztatnia kell ezen szándékról, célról és a megfelelő biztosítékokról azon jogi személyt, amelynek a jogait és érdekeit ez érintheti. A közszférabeli szervezet csak abban az esetben engedélyezheti a további felhasználást, ha a jogi személy engedélyt ad a továbbításra.

(10) A közszférabeli szervezetek kizárólag akkor továbbíthatnak nem személyes bizalmas adatokat vagy szellemitulajdon-jogokkal védett adatokat egy olyan továbbfelhasználónak, aki ezen adatokat a (12) bekezdés szerint kijelölt országoktól eltérő harmadik országba szándékozik továbbítani, ha a továbbfelhasználó szerződéses kötelezettséget vállal a következőkre:

a) a (7) és a (8) bekezdéssel összhangban előírt kötelezettségeknek való megfelelés, az adatok harmadik országba történő továbbítását követően is; valamint

b) a továbbító közszférabeli szervezet szerinti tagállam bíróságai joghatóságának elfogadása a (7) és a (8) bekezdésnek való megfeleléssel kapcsolatos bármely jogvita tekintetében.

(11) A közszférabeli szervezeteknek adott esetben és lehetőségeik mértékéig iránymutatást és segítséget kell nyújtaniuk a továbbfelhasználók számára ahhoz, hogy megfeleljenek az e cikk (10) bekezdésében említett kötelezettségeknek.

A közszférabeli szervezetek és a továbbfelhasználók segítése érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben az e cikk (10) bekezdésében említett kötelezettségek teljesítésére vonatkozó, a szerződésekben rögzítendő mintaklauzulákat hoz létre. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(12) Amennyiben a nem személyes adatok bizonyos harmadik országokban való további felhasználására vonatkozóan Unió-szerte benyújtott kérelmek jelentős száma indokolja, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy valamely harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási kerete:

a) a szellemi tulajdon és az üzleti titkok védelmét az uniós jog által biztosított oltalommal lényegében egyenértékű módon biztosítja;

b) ténylegesen alkalmazásra és végrehajtásra kerül; és

c) hatékony bírósági jogorvoslatot biztosít.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(13) Adott uniós jogalkotási aktusok a közszférabeli szervezetek birtokában lévő, nem személyes adatok kategóriáit e cikk alkalmazásában rendkívül érzékenynek minősíthetik, amennyiben azok harmadik országokba történő továbbítása veszélyeztetheti az Unió közpolitikai célkitűzéseit - például a biztonságot és a népegészséget - vagy a nem személyes, anonimizált adatok anonim jellege megszüntetésének kockázatát idézheti elő. Amennyiben ilyen jogi aktus elfogadására kerül sor, a Bizottság a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek ezt a rendeletet az ilyen adatok harmadik országokba történő továbbítására alkalmazandó különleges feltételek megállapítása révén kiegészítik.

E különleges feltételeknek az adott uniós jogalkotási aktusban meghatározott nem személyes adatkategóriák jellegén és azokon az okokon kell alapulniuk, amelyekre tekintettel e kategóriákat a nem személyes, anonimizált adatok anonim jellege megszüntetésének kockázatára tekintettel érzékenynek minősítik. E különleges feltételeknek megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és az említett jogi aktusban meghatározott uniós közpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk, az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.

Amennyiben az első albekezdésben említett adott uniós jogalkotási aktusok ezt előírják, e különleges feltételek között szerepelhetnek a továbbításra alkalmazandó feltételek vagy az ezzel kapcsolatos technikai intézkedések, az adatok harmadik országokban történő további felhasználására vonatkozó korlátozások vagy azon személyek kategóriái, akik jogosultak az említett adatok harmadik országokba történő továbbítására, vagy kivételes esetekben a harmadik országokba történő továbbításra vonatkozó korlátozások.

(14) Az a természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a nem személyes adatok további felhasználásának jogát megadták, az adatokat csak olyan harmadik országokba továbbíthatja, amelyek tekintetében teljesülnek a (10), a (12) és a (13) bekezdésben foglalt követelmények.

6. cikk

Díjak

(1) Azok a közszférabeli szervezetek, amelyek engedélyezik a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további felhasználását, díjat számíthatnak fel az említett adatok további felhasználásának engedélyezéséért.

(2) Az (1) bekezdés alapján felszámított díjaknak átláthatóknak, megkülönböztetésmenteseknek, arányosaknak és objektíven indokoltnak kell lenniük, és nem korlátozhatják a versenyt.

(3) A közszférabeli szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a díjakat online, széles körben elterjedt, határokon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül is meg lehessen fizetni, aszerinti megkülönböztetés nélkül, hogy az Unióban hol van a pénzforgalmi szolgáltató letelepedési helye, a fizetési eszköz kibocsátási helye vagy a fizetési számla helye.

(4) Amennyiben a közszférabeli szervezetek díjat számítanak fel, intézkedéseket kell hozniuk, hogy ösztönzőket nyújtsanak a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák nem kereskedelmi célú, például tudományos kutatási célú, valamint kkv-k és induló innovatív vállalkozások általi további felhasználására, az állami támogatási szabályokkal összhangban. E tekintetben a közszférabeli szervezetek az adatokat kedvezményes díjért vagy díjmentesen is rendelkezésre bocsáthatják, különösen kkv-k, induló innovatív vállalkozások, a civil társadalom és oktatási intézmények számára. E célból a közszférabeli szervezetek összeállíthatják a továbbfelhasználók azon kategóriáinak listáját, akik számára az adatokat kedvezményes díj ellenében vagy díjmentesen bocsátják rendelkezésre. Ezt a listát - az összeállításához használt kritériumokkal együtt - nyilvánosságra kell hozni.

(5) A díjakat a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további felhasználása iránti kérelmekre vonatkozó eljárás lefolytatásához kapcsolódó költségek alapján kell kiszámítani; és azoknak a következőkkel kapcsolatban felmerülő, szükséges költségekre kell korlátozódniuk:

a) az adatok sokszorosítása, szolgáltatása és terjesztése;

b) szerzői jogi engedélyeztetés;

c) a személyes és a bizalmas üzleti adatoknak az 5. cikk (3) bekezdésében előírt anonimizálása vagy egyéb előkészítési módja;

d) a biztonságos adatkezelési környezet karbantartása;

e) az e fejezet szerinti további felhasználás engedélyezésére való jognak a közszférán kívüli harmadik felektől történő megszerzése; és

f) a továbbfelhasználók abban való segítése, hogy azon érintettektől hozzájárulást, illetve azon adatbirtokosoktól engedélyt kérjenek, akiknek a jogait és érdekeit az ilyen további felhasználás érintheti.

(6) A díjak kiszámítására vonatkozó kritériumokat és módszertant a tagállamok állapítják meg, és hozzák nyilvánosságra. A közszférabeli szervezetnek közzé kell tennie a költségek fő kategóriáinak a leírását és a költségek felosztására alkalmazott szabályokat.

7. cikk

Illetékes szervek

(1) Minden tagállam kijelöl az e cikkben említett feladatok elvégzésére egy vagy több illetékes szervet - amelyek meghatározott ágazatokért való illetékességgel rendelkezhetnek - azon közszférabeli szervezetek segítésére, amelyek hozzáférést adnak vagy tagadnak meg a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további felhasználása tekintetében. A tagállamok létrehozhatnak egy vagy több új illetékes szervet, vagy támaszkodhatnak olyan, már meglévő közszférabeli szervezetekre vagy közszférabeli szervezetek belső szolgálataira, amelyek teljesítik az e rendeletben megállapított feltételeket.

(2) Az illetékes szerveket meg lehet bízni azzal, hogy hozzáférést adjanak - az említett hozzáférés megadásáról rendelkező uniós vagy nemzeti jog alapján - a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további felhasználásához. Amikor a további felhasználás céljából történő hozzáférés megadása vagy megtagadása érdekében járnak el, ezen illetékes szervekre a 4., az 5., a 6. és a 9. cikk alkalmazandó.

(3) Az illetékes szerveknek megfelelő jogi, pénzügyi, technikai és humán erőforrásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a rájuk bízott feladatokat el tudják látni, ideértve az ahhoz szükséges technikai szakismereteket is, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriákhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályrendszereket tartalmazó uniós vagy nemzeti jognak meg tudjanak felelni.

(4) Az (1) bekezdésben előírt segítségnek szükség esetén a következőket kell magában foglalnia:

a) technikai támogatás nyújtása az adatok további felhasználásához való hozzáférést biztosító biztonságos adatkezelési környezet rendelkezésre bocsátásával;

b) iránymutatás és technikai támogatás nyújtása azzal kapcsolatban, hogy miként kell az adatokat úgy strukturálni és tárolni, hogy ezen adatok könnyen hozzáférhetők legyenek;

c) technikai támogatás nyújtása az álnevesítéshez és az adatkezelés oly módon történő biztosításához, amely ténylegesen megóvja az azon adatokban foglalt információk védelmét, bizalmas jellegét, sértetlenségét és hozzáférhetőségét, amelyek további felhasználása engedélyezett, beleértve a személyes adatok anonimizálását, általánosítását, elrejtését és randomizálását vagy a magánélet védelmét szolgáló egyéb korszerű módszereket, valamint a bizalmas üzleti információk, köztük az üzleti titkok vagy a szellemitulajdon-jogok által védett tartalmak törlését;

d) adott esetben a közszférabeli szervezetek segítése abban, hogy támogatást nyújtsanak a továbbfelhasználók számára ahhoz, hogy az érintettektől hozzájárulást, illetve az adatbirtokosoktól engedélyt kérjenek azok egyedi döntéseivel összhangban, többek között azon joghatóságra vonatkozóan, ahol az adatkezelést végezni kívánják, továbbá a közszférabeli szervezetek segítése abban, hogy - amennyiben ez a gyakorlatban megvalósítható - technikai mechanizmust alakítsanak ki a továbbfelhasználók hozzájárulás vagy engedély iránti kérelmeinek továbbítására;

e) segítségnyújtás a közszférabeli szervezetek számára a továbbfelhasználók által az 5. cikk (10) bekezdése szerinti szerződéses kötelezettségvállalások megfelelőségének értékelése tekintetében.

(5) Minden tagállam 2023. szeptember 24-ig értesíti a Bizottságot, hogy melyik illetékes szervet jelölte ki az (1) bekezdés alapján. Minden tagállam arról is értesíti a Bizottságot, ha az említett illetékes szerv kiléte a későbbiekben változik.

8. cikk

Egyablakos információs pontok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az 5. és 6. cikk alkalmazásával kapcsolatos minden lényeges információ elérhető és könnyen hozzáférhető legyen egy egyablakos információs ponton keresztül. A tagállamok létrehoznak egy új szervet vagy kijelölnek egy létező szervet vagy struktúrát egyablakos információs pontként. Az egyablakos információs pont hozzá lehet kapcsolva ágazati, regionális vagy helyi információs pontokhoz. Az egyablakos információs pont feladatai automatizálhatók, feltéve hogy a közszférabeli szervezet megfelelő támogatást biztosít.

(2) Az egyablakos információs pontnak hatáskörrel kell rendelkeznie a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további felhasználására vonatkozó érdeklődések vagy kérelmek fogadására, és - ha lehetséges és megfelelő, akkor automatikusan - továbbítania kell azokat az illetékes közszférabeli szervezeteknek vagy adott esetben a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szerveknek. Az egyablakos információs pontnak elektronikus úton elérhetővé kell tennie egy olyan kereshető eszközlistát, amely tartalmazza az összes rendelkezésre álló adatforrást, ideértve adott esetben az ágazati, regionális vagy helyi információs pontoknál elérhető adatforrásokat is, és amely tartalmazza a rendelkezésre álló adatokat leíró releváns információkat, többek között legalább az adatok formátumát és méretét, valamint azok további felhasználásának feltételeit.

(3) Az egyablakos információs pont létrehozhat egy olyan különálló, egyszerűsített és megfelelően dokumentált információs csatornát a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára, amelyet azok igényeihez és képességeihez igazít a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további felhasználásának kérelmezését illetően.

(4) A Bizottság európai egyablakos hozzáférési pontot hoz létre, amelyen keresztül elérhető a nemzeti egyablakos információs pontoknál rendelkezésre álló adatok kereshető elektronikus nyilvántartása, valamint az említett nemzeti egyablakos információs pontokon keresztül történő adatigénylések módjára vonatkozó további információk.

9. cikk

A további felhasználás iránti kérelmekre vonatkozó eljárás

(1) Amennyiben a nemzeti jognak megfelelően nem kerültek megállapításra rövidebb határidők, az illetékes közszférabeli szervezeteknek vagy a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szerveknek a kérelem beérkezésének napjától számított két hónapon belül döntést kell hozniuk a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további felhasználása iránti kérelemről.

Kivételesen a további felhasználás iránti terjedelmes és összetett kérelmek esetében ezen kéthónapos határidő legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ilyen esetben az illetékes közszférabeli szervezeteknek vagy a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szerveknek a lehető leghamarabb értesíteniük kell a kérelmezőt arról, hogy az eljárás lefolytatása több időt igényel, valamint a határidő-hosszabbítás okairól.

(2) Minden olyan természetes vagy jogi személy számára, akit vagy amelyet közvetlenül érint az (1) bekezdésben említett döntés, tényleges jogot kell biztosítani arra, hogy a szóban forgó szervezet, illetve szerv helye szerinti tagállamban jogorvoslathoz folyamodhasson. Az említett, jogorvoslathoz való jogot a nemzeti jogban rögzíteni kell, és annak ki kell terjednie egy megfelelő szakértelemmel rendelkező pártatlan szerv, így például a nemzeti versenyhatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős megfelelő hatóság, az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban létrehozott felügyeleti hatóság vagy valamely nemzeti igazságügyi hatóság általi felülvizsgálat lehetőségére, amely szervek mindegyikének döntései kötelező erejűek az érintett közszférabeli szervezetre vagy illetékes szervezetre.

III. FEJEZET

Az adatközvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó követelmények

10. cikk

Adatközvetítő szolgáltatások

A következő adatközvetítő szolgáltatások nyújtásának meg kell felelnie a 12. cikknek, és bejelentési eljárás hatálya alá kell tartoznia:

a) közvetítő szolgáltatások adatbirtokosok és potenciális adatfelhasználók között, beleértve az említett szolgáltatások lehetővé tételéhez szükséges technikai vagy egyéb eszközök rendelkezésre bocsátását is; ezek a szolgáltatások magukban foglalhatják a két- vagy többoldalú adatcserét, vagy olyan platformok vagy adatbázisok létrehozását, amelyek lehetővé teszik az adatok cseréjét vagy közös felhasználását, valamint az adatbirtokosok adatfelhasználókkal való összekapcsolását szolgáló egyéb egyedi infrastruktúra létrehozását;

b) közvetítő szolgáltatások a potenciális adatfelhasználók és azon érintettek között, akik személyes adataikat rendelkezésre kívánják bocsátani, illetve azon természetes személyek között, akik nem személyes adatokat kívánnak rendelkezésre bocsátani, ideértve az említett szolgáltatások lehetővé tételéhez szükséges technikai vagy egyéb eszközök rendelkezésre bocsátását, különösen pedig az (EU) 2016/679 rendeletben az érintettek számára biztosított jogok gyakorlásának lehetővé tételét;

c) adatszövetkezetek szolgáltatásai.

11. cikk

Az adatközvetítő szolgáltatók által teendő bejelentés

(1) Minden olyan adatközvetítő szolgáltatónak, aki a 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatások nyújtását tervezi, bejelentést kell tennie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak.

(2) E rendelet alkalmazásában az olyan adatközvetítő szolgáltatót, amely egynél több tagállamban rendelkezik tevékenységi hellyel, annak a tagállamnak a joghatósága alá tartozónak kell tekinteni, amelyben a tevékenységi központja található, a határokon átnyúló kártérítési keresetekre és a kapcsolódó eljárásokra vonatkozó uniós jog sérelme nélkül.

(3) Az olyan adatközvetítő szolgáltatónak, amely az Unióban nincs letelepedve, de az Unión belül kínálja a 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatásokat, jogi képviselőt kell kijelölnie az egyik olyan tagállamban, amelyben ezeket a szolgáltatásokat kínálja.

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében az adatközvetítő szolgáltatónak fel kell hatalmaznia a jogi képviselőt arra, hogy az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok, az érintettek és az adatbirtokosok a nyújtott adatközvetítő szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben hozzá fordulhassanak az adott adatközvetítő szolgáltató mellett vagy helyett. A jogi képviselőnek együtt kell működnie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságokkal, és kérésre teljes körűen be kell mutatnia az adatközvetítő szolgáltató által az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedéseket és bevezetett rendelkezéseket.

Úgy kell tekinteni, hogy az adatközvetítő szolgáltató a jogi képviselő helye szerinti tagállam joghatósága alá tartozik. Az, hogy az adatközvetítő szolgáltató jogi képviselőt jelöl ki, nem érinti az adatközvetítő szolgáltatóval szemben indítható bármely jogi eljárást.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés benyújtása után az adatközvetítő szolgáltató az e fejezetben meghatározott feltételekkel megkezdheti a tevékenységet.

(5) Az (1) bekezdésben említett bejelentés minden tagállamban feljogosítja az adatközvetítő szolgáltatót az adatközvetítő szolgáltatások nyújtására.

(6) Az (1) bekezdésben említett bejelentésnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) az adatközvetítő szolgáltató neve;

b) az adatközvetítő szolgáltató jogállása, cégformája, tulajdonosi szerkezete, releváns leányvállalatai és - amennyiben az adatközvetítő szolgáltató cégnyilvántartásban vagy egyéb hasonló nemzeti nyilvános nyilvántartásban szerepel - a cégjegyzékszáma;

c) az adatközvetítő szolgáltató tevékenységi központjának címe az Unióban, ha van ilyen, és adott esetben egy másik tagállamban található másodlagos fióktelepének vagy a jogi képviselőnek a címe;

d) egy olyan nyilvános weboldal, amelyen teljes és naprakész információk találhatók az adatközvetítő szolgáltatóval és a tevékenységekkel kapcsolatban, és amely tartalmazza legalább az a), b), c) és f) pontban említett információkat;

e) az adatközvetítő szolgáltató kapcsolattartói és elérhetőségei;

f) az adatközvetítő szolgáltató által nyújtani tervezett adatközvetítő szolgáltatás leírása, és a 10. cikkben felsorolt azon kategóriák megjelölése, amelyekbe ezen adatközvetítő szolgáltatás tartozik;

g) a tevékenység megkezdésének becsült időpontja, amennyiben eltér a bejelentés időpontjától.

(7) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a bejelentési eljárás megkülönböztetésmentes legyen és ne torzítsa a versenyt.

(8) Az adatközvetítő szolgáltató kérésére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak a helyes és hiánytalan bejelentés benyújtásának napjától számított egy héten belül szabványosított nyilatkozatot kell kiállítania, amelyben megerősíti, hogy az adatközvetítő szolgáltató benyújtotta az (1) bekezdésben említett bejelentést, és hogy a bejelentés tartalmazza a (6) bekezdésben említett információkat.

(9) Az adatközvetítő szolgáltató kérésére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak meg kell erősítenie, hogy az adatközvetítő szolgáltató megfelel ennek a cikknek és a 12. cikknek. Az ilyen megerősítés kézhezvételét követően az adatközvetítő szolgáltató használhatja "az Unióban elismert adatközvetítő szolgáltató" címet az írásbeli és szóbeli kommunikációjában, valamint egy közös logót.

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban elismert adatközvetítő szolgáltatók könnyen azonosíthatók legyenek az Unió egész területén, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján kidolgozza a közös logó rajzolatát. Az Unióban elismert adatközvetítő szolgáltatóknak egyértelműen fel kell tüntetniük a közös logót minden olyan online és offline kiadványon, amely adatközvetítői tevékenységeikre vonatkozik.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(10) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden újabb bejelentésről elektronikus úton haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság nyilvános nyilvántartást vezet a szolgáltatásait az Unióban nyújtó minden adatközvetítő szolgáltatóról, amelyet rendszeresen aktualizál. A (6) bekezdés a), b), c), d), f) és g) pontjában említett információkat a nyilvános nyilvántartásban kell közzétenni.

(11) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban díjat számíthat fel a bejelentésért. Az említett díjaknak arányosaknak és objektíveknek kell lenniük, és azoknak az adatközvetítő szolgáltatások bejelentésével kapcsolatban az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok részéről felmerült, a megfelelés ellenőrzésével és egyéb piacfelügyeleti tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív költségeken kell alapulniuk. A kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság kedvezményes díjat is felszámíthat, vagy eltekinthet a díj felszámításától.

(12) Az adatközvetítő szolgáltatónak (6) bekezdés alapján megadott információk bármely változását a változás bekövetkezésétől számított 14 napon belül be kell jelentenie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak.

(13) Ha az adatközvetítő szolgáltató beszünteti a tevékenységét, 15 napon belül értesítenie kell az (1), a (2) és a (3) bekezdés szerint meghatározott, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős érintett illetékes hatóságot.

(14) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden, a (12) és a (13) bekezdésben említett bejelentésről haladéktalanul, elektronikus úton értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság ennek megfelelően aktualizálja az Unióban működő adatközvetítő szolgáltatók nyilvános nyilvántartását.

12. cikk

Az adatközvetítő szolgáltatások nyújtásának feltételei

A 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatások nyújtására a következő feltételek alkalmazandók:

a) az adatközvetítő szolgáltató nem használhatja az adatfelhasználók rendelkezésére bocsátásától eltérő más célra azokat az adatokat, amelyekre vonatkozóan adatközvetítő szolgáltatásokat nyújt, és az adatközvetítő szolgáltatásokat külön jogi személyen keresztül kell nyújtania;

b) az adatközvetítő szolgáltatásoknak az adatbirtokos vagy adatfelhasználó részére történő nyújtására vonatkozó kereskedelmi feltételek, beleértve az árazást is, nem tehetők függővé attól, hogy az adatbirtokos vagy az adatfelhasználó igénybe vesz-e más, ugyanazon adatközvetítő szolgáltató vagy egy ahhoz kapcsolt jogalany által nyújtott szolgáltatásokat, és ha igen, akkor az adatbirtokos vagy az adatfelhasználó milyen mértékben veszi igénybe az említett más szolgáltatásokat;

c) az adatközvetítő szolgáltatás nyújtása céljából valamely természetes vagy jogi személy bármely tevékenységével kapcsolatban gyűjtött adatok - beleértve a dátumot, az időpontot és a földrajzi helymeghatározási adatokat, a tevékenység időtartamát és az adatközvetítő szolgáltatást igénybe vevő személy által más természetes vagy jogi személyekkel létrehozott kapcsolatokat - kizárólag az adott adatközvetítő szolgáltatás fejlesztésére használhatók fel, ami magában foglalhatja az adatok csalás felderítésére vagy kiberbiztonság céljára való felhasználását, és azokat kérésre az adatbirtokosok rendelkezésére kell bocsátani;

d) az adatközvetítő szolgáltatónak elő kell segítenie az adatok cseréjét abban a formátumban, amelyben azokat az érintettől vagy az adatbirtokostól megkapja, és az adatokat csak az ágazaton belüli és ágazatok közötti interoperabilitás javítása érdekében vagy az adatfelhasználó kérésére vagy az uniós jog vonatkozó rendelkezése alapján, vagy pedig a nemzetközi vagy európai adatszabványokkal való harmonizáció biztosítása céljából alakíthatja át meghatározott formátumokra és az ilyen átalakítás tekintetében kívülmaradási lehetőséget kell biztosítania az érintettek vagy adatbirtokosok számára, kivéve, ha az átalakítást az uniós jog írja elő;

e) az adatközvetítő szolgáltatások magukban foglalhatják olyan további egyedi eszközöknek és szolgáltatásoknak az adatbirtokosok vagy érintettek részére történő nyújtását, amelyek kifejezetten az adatcsere megkönnyítését célozzák, ideértve például az ideiglenes tárolást, a gondozást, az átalakítást, az anonimizálást vagy az álnevesítést; ezek az eszközök csak az adatbirtokos vagy az érintett kifejezett kérésére vagy jóváhagyásával használhatók, és az ebben az összefüggésben kínált, harmadik féltől származó eszközöket nem használhatják az adatokat eltérő célra;

f) az adatközvetítő szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a szolgáltatásához való hozzáférés eljárása méltányos, átlátható és megkülönböztetésmentes legyen az érintettek, az adatbirtokosok és az adatfelhasználók számára egyaránt, az árakat és a szolgáltatási feltételeket illetően is;

g) az adatközvetítő szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan eljárásokkal, amelyek megakadályozzák a adatközvetítő szolgáltatásain keresztül hozzáférést kérő felekkel kapcsolatos csalárd vagy visszaélésszerű gyakorlatokat;

h) az adatközvetítő szolgáltatónak fizetésképtelensége esetén biztosítania kell adatközvetítő szolgáltatásainak észszerű folytonosságát, és ha ezen adatközvetítő szolgáltatások adattárolást biztosítanak, olyan mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik az adatbirtokosok és az adatfelhasználók számára, hogy hozzáférjenek adataikhoz, hogy továbbítsák vagy visszanyerjék adataikat, valamint - ha ezen adatközvetítő szolgáltatások nyújtására az érintettek és az adatfelhasználók között kerül sor - az érintettek számára lehetővé teszik jogaik gyakorlását;

i) az adatközvetítő szolgáltatónak megfelelő intézkedésekkel kell biztosítania az egyéb adatközvetítő szolgáltatásokkal való interoperabilitást, többek között olyan nyílt szabványok révén, amelyeket általánosan alkalmaznak abban az ágazatban, amelyben az adatközvetítő szolgáltató működik;

j) az adatközvetítő szolgáltatónak megfelelő technikai, jogi és szervezeti intézkedéseket kell bevezetnie a nem személyes adatok olyan továbbításának vagy az azokhoz való olyan hozzáférésnek a megakadályozása érdekében, amely az uniós jog vagy az adott tagállam nemzeti joga értelmében jogellenesnek minősül;

k) az adatközvetítő szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az adatbirtokosokat az általa megosztott nem személyes adatokhoz való jogosulatlan hozzáférésről, valamint az ilyen adatok jogosulatlan továbbításáról vagy felhasználásáról;

l) az adatközvetítő szolgáltatónak intézkedéseket kell hoznia a nem személyes adatok tárolása, kezelése és továbbítása megfelelő szintű biztonságának szavatolása érdekében, valamint az adatközvetítő szolgáltatónak a legmagasabb szintű biztonságot kell biztosítania a verseny szempontjából érzékeny információk tárolása és továbbítása tekintetében;

m) az érintettek számára szolgáltatásokat kínáló adatközvetítő szolgáltatónak az érintettek mindenek felett álló érdeke szerint kell eljárnia jogaik gyakorlásának elősegítésekor, különösen azáltal, hogy az érintetteknek tömör, átlátható, könnyen érthető és könnyen hozzáférhető formában tájékoztatást, illetve adott esetben tanácsadást nyújt az adatfelhasználók általi tervezett adatfelhasználással, valamint az e felhasználásra vonatkozó általános szerződési feltételekkel kapcsolatban, még azelőtt, hogy az érintettek a hozzájárulásukat adnák;

n) ha az adatközvetítő szolgáltató eszközöket biztosít az érintettek hozzájárulásának megszerzéséhez, vagy az adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok kezeléséhez szükséges engedélyek megszerzéséhez, adott esetben meg kell jelölnie azt a harmadik országbeli joghatóságot, ahol az adatokat felhasználni szándékoznak, és eszközöket kell biztosítania az érintettek számára hozzájárulásuk megadásához és visszavonásához, valamint az adatbirtokosok számára az adatkezelésre vonatkozó engedélyek megadásához és visszavonásához;

o) az adatközvetítő szolgáltatónak naplót kell vezetnie az adatközvetítői tevékenységről.

13. cikk

Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok

(1) Minden tagállam kijelöl egy vagy több olyan illetékes hatóságot az adatközvetítő szolgáltatásokra vonatkozó bejelentési eljárással kapcsolatos feladatok végrehajtására, és 2023. szeptember 24-ig értesíti a Bizottságot ezen illetékes hatóságok kilétéről. Minden tagállam arról is értesíti a Bizottságot, ha az említett illetékes hatóságok kiléte a későbbiekben változik.

(2) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak meg kell felelniük a 26. cikkben meghatározott követelményeknek.

(3) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok hatáskörei nem érintik az adatvédelmi hatóságok, a nemzeti versenyhatóságok, a kiberbiztonságért felelős hatóságok és az egyéb érintett ágazati hatóságok hatásköreit. Az említett hatóságoknak - az uniós és nemzeti jog szerinti hatásköreiknek megfelelően - szoros együttműködést kell megvalósítaniuk, valamint meg kell osztaniuk egymással az adatközvetítő szolgáltatókkal kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges információkat, valamint törekedniük kell az e rendelet alkalmazása keretében meghozott határozatok következetességének biztosítására.

14. cikk

A megfelelés ellenőrzése

(1) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak ellenőrizniük és felügyelniük kell az adatközvetítő szolgáltatók e fejezet követelményeinek való megfelelését. Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok természetes vagy jogi személyek kérelme alapján is ellenőrizhetik és felügyelhetik az adatközvetítő szolgáltatók megfelelőségét.

(2) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy minden olyan információt bekérhessenek az adatközvetítő szolgáltatóktól vagy azok jogi képviselőitől, amely az e fejezetben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges. Az adatszolgáltatás-igényléseknek mindig arányban kell állniuk az elvégzendő feladat mértékével és azokat mindig indokolással kell ellátni.

(3) Ha az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság megállapítja, hogy egy adatközvetítő szolgáltató nem felel meg az e fejezetben meghatározott követelmények közül egynek vagy többnek, értesítenie kell az adatközvetítő szolgáltatót ezekről a megállapításokról, és lehetővé kell tennie a szolgáltató számára, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kifejtse álláspontját.

(4) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az érintett szolgáltatót kötelezze a (3) bekezdésben említett jogsértés észszerű határidőn belüli vagy - súlyos jogsértés esetén - azonnali hatállyal történő megszüntetésére, és megfelelő és arányos intézkedéseket hoz a megfelelés biztosítása céljából. E tekintetben az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy adott esetben:

a) közigazgatási eljárás keretében visszatartó erejű bírságot szabjon ki - amely kényszerítő bírság és visszamenőleges hatályú bírság is lehet -, és/vagy bírság kiszabására irányuló bírósági eljárást kezdeményezzen;

b) az adatközvetítő szolgáltatás nyújtása megkezdésének addig az időponting való elhalasztására vagy az adatközvetítő szolgáltatás nyújtásának addig az időpontig való felfüggesztésére kötelezzen, amikorra az adatközvetítő szolgáltatás feltételeinek az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság kérésének megfelelően történő bármely módosítására sor kerül; vagy

c) az adatközvetítő szolgáltatás nyújtásának megszüntetésére kötelezzen abban az esetben, ha a súlyos vagy ismétlődő jogsértéseket a (3) bekezdés szerinti előzetes értesítés vagy figyelmeztetés ellenére sem orvosolták.

Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak a szolgáltatás nyújtásának az első albekezdés c) pontja szerinti megszüntetésére való kötelezést követően fel kell kérnie a Bizottságot, hogy törölje az adatközvetítő szolgáltatót az adatközvetítő szolgáltatók nyilvántartásából.

Ha az adatközvetítő szolgáltató orvosolja a jogsértéseket, ezen adatközvetítő szolgáltatónak új bejelentést kell tennie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság részére. Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden egyes új bejelentésről értesítenie kell a Bizottságot.

(5) Amennyiben az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltató nem jelöl ki jogi képviselőt, vagy ha a jogi képviselő nem nyújtja be - miután arra felkérést kapott az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságtól - az e rendeletnek való megfelelés teljes körű igazolásához szükséges információkat, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy elhalassza az adatközvetítő szolgáltatás nyújtásának megkezdését vagy felfüggessze az adatközvetítő szolgáltatás nyújtását mindaddig, amíg a jogi képviselőt ki nem jelölik vagy a szükséges információkat be nem nyújtják.

(6) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak haladéktalanul értesíteniük kell az érintett adatközvetítő szolgáltatót a (4) és az (5) bekezdés alapján hozott intézkedésekről és azok indokairól, valamint a szóban forgó hiányosságok orvoslásához szükséges lépésekről, és észszerű, legfeljebb 30 napos határidőt kell meghatározniuk az adatközvetítő szolgáltató számára az ezen intézkedéseknek való megfeleléshez.

(7) Ha az adatközvetítő szolgáltató tevékenységi központja vagy jogi képviselője valamely tagállamban van, de más tagállamokban nyújt szolgáltatásokat, a tevékenységi központ szerinti tagállamnak vagy a jogi képviselő illetősége szerinti tagállamnak az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatósága és a többi érintett tagállam adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságai kötelesek együttműködni egymással és segíteni egymást. Ez a segítségnyújtás és együttműködés magában foglalhatja az érintett adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok közötti, az e rendelet szerinti feladataik ellátása céljából végzett információcserét, valamint az e cikkben említett intézkedések megtételére irányuló, indokolással ellátott kérelmeket is.

Amennyiben valamely tagállamban az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság segítséget kíván kérni egy másik tagállam adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságától, megfelelően indokolt kérelmet kell benyújtania. Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak e kérelemre indokolatlan késedelem nélkül, a kérelem sürgősségével arányos időkereten belül választ kell adnia.

Az e cikk szerint kért és nyújtott segítségnyújtás keretében átadott bármely információ kizárólag abban az ügyben használható fel, amellyel kapcsolatban kikérték.

15. cikk

Kivételek

Ez a fejezet nem vonatkozik az elismert adataltruista szervezetekre vagy az egyéb nonprofit szervezetekre annyiban, amennyiben a tevékenységük olyan adatok közérdekű célokból történő gyűjtéséből áll, amelyeket természetes vagy jogi személyek adataltruizmus alapján bocsátanak rendelkezésre, kivéve ha az említett szervezetek kereskedelmi kapcsolatokat szándékoznak létrehozni egyfelől meghatározatlan számú érintett és adatbirtokos, másfelől pedig adatfelhasználók között.

IV. FEJEZET

Adataltruizmus

16. cikk

Az adataltruizmusra vonatkozó nemzeti intézkedések

A tagállamok szervezeti és/vagy technikai intézkedésekkel rendelkezhetnek az adataltruizmus megkönnyítésére. E célból a tagállamok nemzeti politikákat határozhatnak meg az adataltruizmusra vonatkozóan. E nemzeti politikák többek között segíthetik az érintetteket abban, hogy a rájuk vonatkozó, közszférabeli szervezetek birtokában lévő személyes adatokat adataltruista megfontolásból önkéntesen rendelkezésre bocsássák, valamint meghatározhatják, hogy milyen információkat kell az érintettek rendelkezésére bocsátani adataik közérdekű további felhasználását illetően.

Ha egy tagállam ilyen nemzeti politikákat dolgoz ki, erről értesíti a Bizottságot.

17. cikk

Az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nyilvántartásai

(1) Az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásáért felelős minden illetékes hatóságnak nyilvános nemzeti nyilvántartást kell vezetnie az elismert adataltruista szervezetekről, valamint rendszeresen aktualizálnia kell e nyilvántartást.

(2) A Bizottság tájékoztatási célból nyilvános uniós nyilvántartást vezet az elismert adataltruista szervezetekről. Amennyiben az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába a 18. cikkel összhangban bejegyzett szervezetek, használhatják "az Unióban elismert adataltruista szervezet" címet írásbeli és szóbeli kommunikációjukban, továbbá a közös logót.

Annak biztosítása érdekében, hogy az elismert adataltruista szervezetek könnyen azonosíthatók legyenek az Unió egész területén, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a közös logó rajzolatát. Az elismert adataltruista szervezeteknek egyértelműen fel kell tüntetniük a közös logót minden olyan online és offline kiadványon, amely adataltruista tevékenységeikre vonatkozik. A közös logót olyan QR-kódnak kell kísérnie, amely linket tartalmaz az elismert adataltruista szervezetek nyilvános uniós nyilvántartásához.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

18. cikk

A nyilvántartásba vételre vonatkozó általános követelmények

Ahhoz, hogy valamely szervezetet bejegyezhessenek az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába, e szervezetnek:

a) adataltruista tevékenységeket kell végeznie;

b) olyan jogi személynek kell lennie, amelyet a nemzeti jog alapján hoztak létre - adott esetben a nemzeti jogban előírt - közérdekű célok teljesítése céljából;

c) nonprofit alapon kell működnie és jogilag függetlennek kell lennie minden olyan szervezettől, amely profitorientáltan működik;

d) az adataltruista tevékenységeket egy olyan struktúrán keresztül kell végeznie, amely funkcionálisan elkülönül az általa végzett egyéb tevékenységektől;

e) meg kell felelnie a 22. cikk (1) bekezdésében említett szabálykönyvnek legkésőbb 18 hónappal az ugyanazon bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépését követően.

19. cikk

Az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásba vétele

(1) A 18. cikk követelményeinek megfelelő szervezet kérelmet nyújthat be a letelepedési helye szerinti tagállamban az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába való felvétele iránt.

(2) A 18. cikk követelményeinek megfelelő olyan szervezet, amely egynél több tagállamban rendelkezik tevékenységi hellyel, a tevékenységi központja szerinti tagállamban nyújthat be kérelmet az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába való felvétele iránt.

(3) A 18. cikk követelményeinek megfelelő, de az Unióban nem letelepedett szervezeteknek jogi képviselőt kell kijelölniük az egyik olyan tagállamban, amelyben az adataltruista szolgáltatásaikat kínálják.

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a szervezetnek fel kell hatalmaznia a jogi képviselőt arra, hogy az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok, az érintettek és az adatbirtokosok az adott szervezettel kapcsolatos valamennyi kérdésben - az adott szervezet mellett vagy helyett - a jogi képviselőhöz fordulhassanak. A jogi képviselőnek együtt kell működnie az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságokkal, és kérésre teljes körűen be kell mutatnia a szervezet által az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedéseket és bevezetett rendelkezéseket.

A szervezetet azon tagállam joghatósága alá tartozónak kell tekinteni, amelyben a jogi képviselője található. Az ilyen szervezet kérelmet nyújthat be az elismert adataltruista szervezeteknek az adott tagállam által vezetett nyilvános nemzeti nyilvántartásába való felvétele iránt. Az, hogy a szervezet jogi képviselőt jelöl ki, nem érinti a szervezettel szembeni indítható bármely jogi eljárást.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a szervezet neve;

b) a szervezet jogállása, formája és nyilvántartási száma és - amennyiben a szervezet nyilvános nemzeti nyilvántartásban szerepel - a cégjegyzékszáma;

c) adott esetben a szervezet létesítő okirata;

d) a szervezet bevételi forrásai;

e) a szervezet tevékenységi központjának címe az Unióban, ha van ilyen, és adott esetben a szervezet egy másik tagállamban található másodlagos fióktelepének vagy a jogi képviselőnek a címe;

f) egy olyan nyilvános weboldal, amelyen teljeskörű és naprakész információk találhatók a szervezettel és a tevékenységekkel kapcsolatban, és amely tartalmazza legalább az a), b), d), e) és h) pontban említett információkat;

g) a szervezet kapcsolattartói és elérhetőségei;

h) azon közérdekű célok, amelyeket a szervezet az adatgyűjtés során elő kíván mozdítani;

i) azon adatok jellege, amelyek kezeléséről a szervezet rendelkezni kíván, illetve amelyeket a szervezet kezelni kíván, valamint személyes adatok esetében a személyes adatok kategóriáinak megjelölése;

j) minden olyan egyéb dokumentum, amely bizonyítja, hogy a 18. cikk követelményei teljesülnek.

(5) Ha a szervezet a (4) bekezdés alapján benyújtotta az összes szükséges információt, és az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásáért felelős illetékes hatóság értékelte a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet és úgy ítélte meg, hogy a szervezet megfelel a 18. cikkben foglalt követelményeknek, az illetékes hatóságnak a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő tizenkét héten belül be kell jegyeznie a szervezetet az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába. A nyilvántartásba vétel minden tagállamban érvényes.

Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak minden nyilvántartásba vételről értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság felveszi az adott szervezetet az elismert adataltruista szervezetek nyilvános uniós nyilvántartásába.

(6) A (4) bekezdés a), b), f), g) és h) pontjában említett információkat közzé kell tenni az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásában.

(7) Az elismert adataltruista szervezetnek a szóban forgó változás bekövetkezésétől számított 14 napon belül értesítenie kell a vonatkozó, az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásáért felelős illetékes hatóságot a (4) bekezdés alapján megadott információk bármilyen változásáról.

Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak minden ilyen értesítésről haladéktalanul, elektronikus úton értesítenie kell a Bizottságot. Az ilyen értesítés alapján a Bizottság haladéktalanul aktualizálja az elismert adataltruista szervezetek nyilvános uniós nyilvántartását.

20. cikk

Átláthatósági követelmények

(1) Az elismert adataltruista szervezeteknek teljes és pontos nyilvántartást kell vezetniük a következőkről:

a) minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely lehetőséget kapott az elismert adataltruista szervezet birtokában lévő adatok kezelésére, valamint e személyek elérhetőségi adatai;

b) a személyes adatok kezelésének vagy a nem személyes adatok felhasználásának az időpontja vagy időtartama;

c) az adatkezelés azon természetes vagy jogi személy által megjelölt célja, aki vagy amely lehetőséget kapott az adatkezelésre;

d) az adatokat kezelő természetes vagy jogi személyek által fizetett díjak, ha vannak ilyenek.

(2) Az elismert adataltruista szervezeteknek éves tevékenységi jelentést kell készíteniük, és azt továbbítaniuk kell az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásáért felelős illetékes hatóságnak, amely jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az elismert adataltruista szervezet tevékenységére vonatkozó információk;

b) annak leírása, hogy az adott pénzügyi évben hogyan mozdították elő az adatgyűjtés közérdekű céljait;

c) azoknak a természetes és jogi személyeknek a listája, amelyek számára engedélyezték a birtokukban lévő adatok kezelését, beleértve az ezen adatkezelés által szolgált közérdekű célok összefoglaló leírását és az adatkezeléshez használt technikai eszközök leírását, beleértve a magánélet védelmére és az adatvédelem szavatolására használt technikákat;

d) adott esetben az elismert adataltruista szervezet által megengedett adatkezelés eredményeinek összefoglalása;

e) információk az elismert adataltruista szervezet bevételi forrásairól, különös tekintettel az adatokhoz való hozzáférés lehetővé tételéből származó összes bevételre, valamint a kiadásokról.

21. cikk

Az érintettek és az adatbirtokosok adataikhoz fűződő jogainak és érdekeinek védelmét szolgáló egyedi követelmények

(1) Az elismert adataltruista szervezeteknek adataik bármilyen jellegű kezelése előtt világos és közérthető módon tájékoztatniuk kell az érintetteket vagy az adatbirtokosokat az alábbiakról:

a) azon közérdekű célok és - adott esetben - kifejezett, konkrét és jogszerű célok, amely utóbbi célokra a személyesadat-kezelésnek irányulnia kell, és amely célok mindegyikére nézve a szervezet engedélyezi az adatbirtokosok vagy az érintettek adatainak az adatfelhasználók általi kezelését;

b) azon helyszín és azon közérdekű célok, amelyen, illetve amelyekre a valamely harmadik országban végzett adatkezelést engedélyezi, amennyiben az adatkezelést az elismert adataltruista szervezet végzi.

(2) Az elismert adataltruista szervezet az adatokat nem használhatja az azon közérdekű céloktól eltérő célra, amelyekre az érintett vagy az adatbirtokos az adatkezelést engedélyezi. Az elismert adataltruista szervezet nem alkalmazhat megtévesztő marketingtechnikákat az adatszolgáltatás ösztönzése céljából.

(3) Az elismert adataltruista szervezetnek eszközöket kell biztosítania az érintettek hozzájárulásának vagy az adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok kezelésére vonatkozó engedélyeknek a beszerzéséhez. Az elismert adataltruista szervezetnek eszközöket kell biztosítania az ilyen hozzájárulás vagy engedély egyszerű visszavonásához is.

(4) Az elismert adataltruista szervezetnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy szavatolja az általa adataltruizmus alapján gyűjtött nem személyes adatok tárolásának és kezelésének megfelelő szintű biztonságát.

(5) Az elismert adataltruista szervezetnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az adatbirtokosokat az általa megosztott nem személyes adatokhoz való bármely jogosulatlan hozzáférésről, valamint az ilyen adatok bármely jogosulatlan továbbításáról vagy felhasználásáról.

(6) Ha az elismert adataltruista szervezet elősegíti a harmadik felek általi adatkezelést, például azáltal, hogy eszközöket biztosít az érintettek hozzájárulásának vagy az adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok kezelésére vonatkozó engedélyeknek a beszerzéséhez, adott esetben meg kell határoznia azon harmadik ország joghatóságát, amelyben az adatokat felhasználni szándékoznak.

22. cikk

Szabálykönyv

(1) A Bizottság a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiegészíti e rendeletet egy olyan szabálykönyv kidolgozása révén, amely a következőket tartalmazza:

a) megfelelő tájékoztatási követelmények annak biztosítása érdekében, hogy az érintettek és az adatbirtokosok az adataltruizmushoz való hozzájárulás vagy engedély megadása előtt kellően részletes, egyértelmű és átlátható tájékoztatást kapjanak az adatok felhasználásáról, a hozzájárulás vagy engedély megadásának és visszavonásának eszközeiről, valamint az adataltruista szervezettel megosztott adatokkal való visszaélés elkerülése érdekében hozott intézkedésekről;

b) megfelelő technikai és biztonsági követelmények az adattárolás és az adatkezelés, valamint a hozzájárulás vagy az engedély megadásának és visszavonásának eszközei megfelelő szintű biztonságának szavatolása érdekében;

c) multidiszciplináris megközelítésen alapuló olyan kommunikációs ütemtervek, amelyek célja a figyelem felhívása az adataltruizmusra, az "Unióban elismert adataltruista szervezet" elnevezésre és a szabálykönyvre az érdekelt felek, különösen az adataikat potenciálisan megosztó adatbirtokosok és érintettek körében;

d) a releváns interoperabilitási szabványokra vonatkozó ajánlások.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabálykönyvet az adataltruista szervezetekkel és az érdekelt felekkel szoros együttműködésben kell elkészíteni.

23. cikk

Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok

(1) Minden tagállam kijelöl egy vagy több olyan illetékes hatóságot, amely felelős az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásáért.

Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságoknak meg kell felelniük a 26. cikkben foglalt követelményeknek.

(2) Minden tagállam 2023. szeptember 24-ig értesíti a Bizottságot az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságai kilétéről. Minden tagállam arról is értesíti a Bizottságot, ha az említett illetékes hatóságok kiléte a későbbiekben változik.

(3) Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak a feladatait az érintett adatvédelmi hatósággal - amennyiben ezek a feladatok a személyes adatok kezeléséhez kapcsolódnak -, valamint az adott tagállam érintett ágazati hatóságaival együttműködve kell ellátnia.

24. cikk

A megfelelés ellenőrzése

(1) Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságoknak ellenőrizniük és felügyelniük kell az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába felvett szervezetek e fejezetben meghatározott követelményeknek való megfelelését. Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok valamely természetes vagy jogi személy kérelme alapján is ellenőrizhetik és felügyelhetik az ilyen elismert adataltruista szervezetek megfelelését.

(2) Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy bekérjék az elismert adataltruista szervezetektől azokat az információkat, amelyek szükségesek az e fejezet követelményeinek való megfelelés ellenőrzéséhez. Az adatszolgáltatás-igényléseknek mindig arányban kell állniuk az elvégzendő feladat mértékével és azokat mindig indokolással kell ellátni.

(3) Ha az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság megállapítja, hogy valamely elismert adataltruista szervezet nem felel meg e fejezet egy vagy több követelményének, értesítenie kell az elismert adataltruista szervezetet ezekről a megállapításokról, és lehetőséget kell adnia arra, hogy a szervezet az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kifejtse álláspontját.

(4) Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy az érintett szervezetet kötelezze a (3) bekezdésben említett jogsértés azonnali hatállyal vagy észszerű határidőn belül történő megszüntetésére, és megfelelő és arányos intézkedéseket kell hoznia a megfelelés biztosítása céljából.

(5) Ha valamely elismert adataltruista szervezet még azután sem tesz eleget e fejezet egy vagy több követelményének, hogy az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság a (3) bekezdéssel összhangban értesítette, az említett elismert adataltruista szervezetet:

a) meg kell fosztani azon jogától, hogy bármilyen írásbeli és szóbeli kommunikáció során "az Unióban elismert adataltruista szervezet" címet használja;

b) törölni kell az elismert adataltruista szervezetek vonatkozó nyilvános nemzeti nyilvántartásából és az elismert adataltruista szervezetek nyilvános uniós nyilvántartásából.

Az első albekezdés a) pont szerinti, "az Unióban elismert adataltruista szervezet" cím használatának jogát visszavonó határozatot az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak nyilvánosságra kell hoznia.

(6) Ha valamely adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába bejegyzett szervezet tevékenységi központja vagy jogi képviselője valamely tagállamban található, de más tagállamokban tevékenykedik, a tevékenységi központ szerinti tagállamnak vagy a jogi képviselő illetősége szerinti tagállamnak az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatósága és a többi érintett tagállam adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságai kötelesek együttműködni egymással és segíteni egymást. Ez a segítségnyújtás és együttműködés magában foglalhatja az érintett adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok közötti, az e rendelet szerinti feladataik ellátása céljából végzett információcserét, valamint az e cikkben említett intézkedések megtételére irányuló, indokolással ellátott kérelmeket is.

Amennyiben valamely tagállam adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatósága segítséget kér egy másik tagállam adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságától, indokolással ellátott kérelmet kell benyújtania. Az ilyen kérelemmel megkeresett, adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül, a kérelem sürgősségével arányos időkereten belül választ kell adnia.

Az e cikk szerint kért és nyújtott segítségnyújtás keretében átadott bármely információ kizárólag abban az ügyben használható fel, amellyel kapcsolatban kikérték.

25. cikk

Az adataltruizmushoz való hozzájárulás európai űrlapja

(1) Az adataltruizmuson alapuló adatgyűjtés megkönnyítése érdekében a Bizottság az Európai Adatvédelmi Testülettel folytatott konzultációt követően, az Európai Adatinnovációs Testület véleményének figyelembevételével és az érdekelt felek bevonásával, végrehajtási jogi aktusok útján kidolgozza és továbbfejleszti az adataltruizmushoz való európai hozzájárulás űrlapját. Az űrlapnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok egységes formátumban gyűjtsék a hozzájárulásokat vagy engedélyeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az adataltruizmushoz való európai hozzájárulás űrlapjának olyan moduláris megközelítésen kell alapulnia, amely lehetővé teszi a testreszabást meghatározott ágazatokban és különböző célokra.

(3) Személyes adatok megadása esetén az adataltruizmushoz való európai hozzájárulás űrlapjának biztosítania kell, hogy az érintettek az (EU) 2016/679 rendelet követelményeinek megfelelően hozzájárulást adhassanak egy adott adatkezelési művelethez és visszavonhassák azt.

(4) Az űrlapnak papíron kinyomtatható és könnyen érthető formában, valamint elektronikus, gépi olvasásra alkalmas formában kell rendelkezésre állnia.

V. FEJEZET

Illetékes hatóságok és eljárási rendelkezések

26. cikk

Az illetékes hatóságokra vonatkozó követelmények

(1) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságoknak jogilag el kell különülniük és funkcionálisan függetlennek kell lenniük az adatközvetítő szolgáltatóktól és az elismert adataltruista szervezetektől. Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok feladatait ugyanaz a hatóság is elláthatja. A tagállamok az említett célokra vagy létrehoznak egy vagy több új hatóságot, vagy a már meglévőkre támaszkodnak.

(2) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságoknak a feladataikat pártatlanul, átláthatóan, következetesen, megbízhatóan és időben kell ellátniuk. Feladataik ellátása során óvniuk kell a tisztességes versenyt és a megkülönböztetésmentességet.

(3) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok felső szintű vezetése és az érintett feladatok ellátásáért felelős személyzete nem lehet az általuk értékelt szolgáltatások tervezője, gyártója, szállítója, telepítője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy üzemeltetője, sem e felek bármelyikének meghatalmazott képviselője. Ez nem zárja ki sem az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság működéséhez szükséges értékelt szolgáltatások igénybevételét, sem pedig az említett szolgáltatások személyes célú igénybevételét.

(4) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok felső vezetése és személyzete nem folytathat olyan tevékenységet, amely összeférhetetlen lehet döntéshozói függetlenségükkel vagy feddhetetlenségükkel a rájuk bízott értékelési tevékenységek tekintetében.

(5) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokkal, beleértve a szükséges műszaki ismereteket és erőforrásokat is.

(6) Valamely tagállam adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságainak és adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságainak indokolt kérésre késedelem nélkül meg kell küldeniük a Bizottságnak és a többi tagállam adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságainak és adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságainak az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat. Ha egy adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság vagy egy adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság a kért információt a kereskedelmi és szakmai titoktartásra vonatkozó uniós és nemzeti joggal összhangban bizalmasnak tartja, a Bizottságnak és minden más érintett adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak és adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak biztosítania kell ezt a titoktartást.

27. cikk

A panasztétel joga

(1) A természetes és jogi személyeknek jogukban áll az e rendelet hatálya alá tartozó bármely üggyel kapcsolatban egyénileg vagy - adott esetben - együttesen panaszt benyújtani az érintett adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatósághoz valamely adatközvetítő szolgáltatóval szemben vagy az érintett adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatósághoz valamely elismert adataltruista szervezettel szemben.

(2) Azon adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság vagy azon adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni a panaszost:

a) az eljárás előrehaladásáról és a meghozott döntésről; valamint

b) a 28. cikk szerinti bírósági jogorvoslati lehetőségekről.

28. cikk

A hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

(1) Bármely közigazgatási vagy egyéb nem bírósági jogorvoslat sérelme nélkül minden érintett természetes és jogi személynek joga van a hatékony bírósági jogorvoslathoz a 14. cikkben említett, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok által az adatközvetítő szolgáltatókra vonatkozó bejelentési rendszer irányításával, ellenőrzésével és alkalmazásával kapcsolatban hozott kötelező erejű döntések, valamint a 19. és 24. cikkben említett, az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok által az elismert adataltruista szervezetek ellenőrzésével kapcsolatban hozott kötelező erejű döntések tekintetében.

(2) Az e cikk szerinti bírósági eljárást azon tagállam bíróságai előtt kell megindítani, amelyben azon adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság vagy azon adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság található, amellyel szemben a bírósági jogorvoslattal egyénileg, vagy - adott esetben - együttesen, egy vagy több természetes vagy jogi személy képviselői útján élni kívánnak.

(3) Amennyiben az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság vagy az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság nem intézkedik valamely panasz nyomán, az érintett természetes és jogi személyeknek joguk van a nemzeti jog szerinti hatékony bírósági jogorvoslathoz vagy egy megfelelő szakértelemmel rendelkező, pártatlan szerv általi felülvizsgálathoz.

VI. FEJEZET

Az Európai Adatinnovációs Testület

29. cikk

Európai Adatinnovációs Testület

(1) A Bizottság szakértői csoport formájában Európai Adatinnovációs Testületet hoz létre, amelyben az összes tagállam adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságainak és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságainak, az Európai Adatvédelmi Testületnek a képviselői, az európai adatvédelmi biztos, az ENISA és a Bizottság képviselői, az uniós kkv-követ vagy a kkv-követek hálózata által kinevezett képviselő, valamint meghatározott ágazatokban működő érintett szervek képviselői és a különleges szakértelemmel rendelkező szervek képviselői vesznek részt. Az egyéni szakértők kinevezésekor a Bizottság törekszik arra, hogy a szakértői csoport tagjai körében megvalósuljon a nemek közötti és a földrajzi egyensúly.

(2) Az Európai Adatinnovációs Testületnek legalább a következő három alcsoportból kell állnia:

a) az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok képviselőiből álló alcsoportból, a 30. cikk a), c), j) és k) pontja szerinti feladatok ellátása céljából;

b) a 30. cikk f) és g) pontjával összhangban a szabványosításra, a hordozhatóságra és az interoperabilitásra vonatkozó, műszaki jellegű megbeszéléseket folytató alcsoportból; valamint

c) az érdekelt felek bevonását biztosító alcsoportból, amelyben az ipar, a kutatás, az akadémiai körök, a civil társadalom, a szabványügyi szervezetek és a releváns közös európai adatterek releváns képviselői, valamint azon egyéb érdekelt felek és harmadik felek képviselői vesznek részt, amelyek tanácsadást nyújtanak az Európai Adatinnovációs Testületnek a 30. cikk d), e), f), g) és h) pontja szerinti feladatok ellátásához.

(3) Az Európai Adatinnovációs Testület ülésein a Bizottság elnököl.

(4) Az Európai Adatinnovációs Testület munkáját a Bizottság által biztosított titkárság támogatja.

30. cikk

Az Európai Adatinnovációs Testület feladatai

Az Európai Adatinnovációs Testületnek a következő feladatokat kell ellátnia:

a) tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére a 7. cikk (1) bekezdésében említett közszférabeli szervezetek és illetékes szervek által a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további felhasználására irányuló kérelmek kezelése során következetesen követendő gyakorlat kialakítására vonatkozóan;

b) tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az adataltruizmus Unió-szerte követendő következetes gyakorlatának kialakítására vonatkozóan;

c) tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok által az adatközvetítő szolgáltatókra és az elismert adataltruista szervezetekre vonatkozó követelmények alkalmazása során következetesen követendő gyakorlat kialakítására vonatkozóan;

d) tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az arra vonatkozó következetes iránymutatások kidolgozására vonatkozóan, hogy miként lehetne e rendelet keretében a legjobban megvédeni a jogosulatlan hozzáféréstől - amely a szellemitulajdon-lopás vagy az ipari kémkedés kockázatával jár - a nem személyes, bizalmas üzleti adatokat, különösen az üzleti titkokat, de az olyan nem személyes adatokat is, amelyek szellemitulajdon-jogok által védett tartalmat képeznek;

e) tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az adatcserére és -tárolásra vonatkozó kiberbiztonsági követelményekkel kapcsolatos következetes iránymutatások kidolgozására vonatkozóan;

f) tanácsadás a Bizottság részére - különösen a szabványügyi szervezetek észrevételeinek a figyelembevételével - az adatfelhasználáshoz és az újonnan megjelenő közös európai adatterek közötti ágazatközi adatmegosztáshoz alkalmazandó és kialakítandó ágazatközi szabványok priorizálását, az ágazatközi összehasonlítást és a biztonságra vonatkozó ágazati követelményekkel és a hozzáférési eljárásokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztását illetően - figyelembe véve az ágazatspecifikus szabványosítási tevékenységeket -, különösen annak tisztázása és megkülönböztetése tekintetében, hogy mely szabványok és gyakorlatok ágazatközi jellegűek, és melyek ágazati jellegűek;

g) segítségnyújtás a Bizottság részére - különösen a szabványügyi szervezetek észrevételeinek a figyelembevételével - a belső piac és a belső piaci adatgazdaság széttöredezettségének a kezelésében, amely az adatok nemzetközi és ágazatközi interoperabilitásának, valamint a különböző ágazatok és területek közötti adatmegosztási szolgáltatásoknak a javításával valósulhat meg, a meglévő európai, nemzetközi vagy nemzeti szabványokra építve, többek között a közös európai adatterek létrehozásának ösztönzése céljából;

h) iránymutatástervetek kidolgozása a közös európai adatterekre, nevezetesen közös szabványok és gyakorlatok olyan cél- vagy ágazatspecifikus, illetve ágazatközi interoperábilis kereteire, amelyek az új termékek és szolgáltatások kifejlesztését, a tudományos kutatást vagy civil társadalmi kezdeményezéseket szolgáló adatmegosztásra vagy közös adatkezelésre irányulnak; e közös szabványoknak és gyakorlatoknak figyelembe kell venniük a meglévő szabványokat, meg kell felelniük a versenyszabályoknak, továbbá megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítaniuk valamennyi résztvevő számára az Unión belüli adatmegosztás előmozdítása, valamint a meglévő és a jövőbeli adatterekben rejlő lehetőségek kiaknázása céljából; amely iránymutatástervezetek többek között az alábbiakra terjednek ki:

i. az adatfelhasználáshoz és az ágazatközi adatmegosztáshoz alkalmazandó és kialakítandó ágazatközi szabványok, az ágazatközi összehasonlítás, a biztonságra vonatkozó ágazati követelményekkel és a hozzáférési eljárásokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztása - figyelembe véve az ágazatspecifikus szabványosítási tevékenységeket -, valamint különösen annak tisztázása és megkülönböztetése, hogy mely szabványok és gyakorlatok ágazatközi jellegűek, és melyek ágazati jellegűek;

ii. a piacra lépés akadályainak elhárítását és a bezáródási hatások elkerülését célzó követelmények, amelyek a tisztességes verseny és az interoperabilitás biztosításához szükségesek;

iii. megfelelő védelem a harmadik országokba irányuló jogszerű adattovábbítás tekintetében, ideértve az uniós jog által tiltott adattovábbítás elleni biztosítékokat is;

iv. az érdekelt felek megfelelő és megkülönböztetésmentes képviselete a közös európai adatterek irányításában;

v. a kiberbiztonsági követelmények betartása az uniós joggal összhangban;

i) a tagállamok közötti együttműködés elősegítése olyan harmonizált feltételek meghatározásával kapcsolatban, amelyek a közszférabeli szervezetek birtokában lévő, a 3. cikk (1) bekezdése szerinti adatkategóriáknak a belső piacon történő további felhasználására vonatkoznak;

j) az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése kapacitásépítés és információcsere révén, különösen az adatközvetítő szolgáltatókra vonatkozó bejelentési eljárással, valamint az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos hatékony információcsere módszereinek a kidolgozása révén - beleértve a díjak és a szankciók meghatározása terén folytatott koordinációt is -, valamint az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése a nemzetközi hozzáférés és adattovábbítás terén;

k) tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére annak értékeléséhez, hogy szükség van-e az 5. cikk (11) és (12) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására;

l) tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az adataltruizmushoz való hozzájárulás európai űrlapjának a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban történő kidolgozásához;

m) tanácsadás a Bizottság részére a nem személyes adatokra vonatkozó nemzetközi szabályozási környezet javításával - például a szabványosítással - kapcsolatban.

VII. FEJEZET

Nemzetközi hozzáférés és továbbítás

31. cikk

Nemzetközi hozzáférés és továbbítás

(1) A közszférabeli szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak vagy az elismert adataltruista szervezetnek minden észszerű technikai, jogi és szervezési intézkedést meg kell hoznia - ideértve a szerződéses megállapodások megkötését is - annak érdekében, hogy - a (2) vagy (3) bekezdés sérelme nélkül - megakadályozza az Unióban tárolt nem személyes adatok nemzetközi továbbítását vagy az azokhoz való nemzetközi kormányzati hozzáférést, amennyiben az említett továbbítás vagy hozzáférés ellentétes lenne az uniós joggal vagy az érintett tagállam nemzeti jogával.

(2) Valamely harmadik országok bíróságainak bármely olyan határozatát vagy ítéletét, valamint valamely harmadik ország közigazgatási hatóságainak bármely olyan határozatát, amely egy közszférabeli szervezet, a II. fejezet alapján az adatok további felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személy, egy adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet számára előírja az Unióban tárolt, e rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok továbbítását, vagy az azokhoz az Unióban való hozzáférés biztosítását, csak akkor lehet bármilyen módon elismerni vagy végrehajtani, ha az olyan hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodáson alapul, amely a megkereső harmadik ország és az Unió vagy a megkereső harmadik ország és egy tagállam között jött létre.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi megállapodás hiányában, amennyiben egy harmadik ország bírósága vagy egy harmadik ország közigazgatási hatósága által hozott, az Unióban tárolt, az e rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására irányuló határozat vagy ítélet címzettje egy közszférabeli szervezet, a II. fejezet alapján az adatok további felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személy, egy adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet, és a címzett az említett határozatnak való megfeleléssel az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti jogának megsértését kockáztatná, az említett adatoknak az adott harmadik országbeli hatósághoz történő továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására csak akkor kerülhet sor, ha:

a) a harmadik országbeli rendszer előírja az ilyen határozat vagy ítélet indokainak és arányosságának bemutatását, valamint az ilyen határozat vagy ítélet konkrét jellegét, például azáltal, hogy az kellő hivatkozást tartalmaz bizonyos gyanúsított személyekre vagy jogsértésekre;

b) a címzett indokolt kifogását a harmadik ország illetékes bírósága vizsgálja felül; és

c) a határozatot vagy ítéletet kiadó vagy a közigazgatási hatóság határozatának felülvizsgálatát végző harmadik országbeli illetékes bíróságnak az adott harmadik ország joga szerint hatásköre van arra, hogy kellően figyelembe vegye az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti joga által védett adatok szolgáltatójának vonatkozó jogi érdekeit.

(4) Ha a (2) vagy a (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülnek, a közszférabeli szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak vagy az elismert adataltruista szervezetnek - a kérelem észszerű értelmezése alapján - csak a kérelem alapján engedélyezhető minimális adatmennyiséget kell rendelkezésre bocsátania.

(5) A közszférabeli szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak és az elismert adataltruista szervezetnek - még a kérelem teljesítését megelőzően - tájékoztatnia kell az adatbirtokost a harmadik országbeli közigazgatási hatóság adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmének a fennállásáról, kivéve azokat az eseteket, amikor a kérelem bűnüldözési célokat szolgál, és mindaddig, amíg ez a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának megőrzése érdekében szükséges.

VIII. FEJEZET

Felhatalmazás és bizottsági eljárás

32. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (13) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2022. június 23-tól kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (13) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (13) bekezdése vagy a 22. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

33. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

Záró és átmeneti rendelkezések

34. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják a nem személyes adatok harmadik országokba történő továbbítására vonatkozó, az 5. cikk (14) bekezdése és a 31. cikk szerinti kötelezettségeknek, az adatközvetítő szolgáltatók 11. cikk szerinti bejelentési kötelezettségének, az adatközvetítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó, 12. cikk szerinti feltételeknek, valamint az elismert adataltruista szervezetként történő nyilvántartásba vételre vonatkozó, a 18., a 20., a 21. és a 22. cikk szerinti feltételeknek a megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok a szankciókra vonatkozó szabályaikban figyelembe veszik az Európai Adatinnovációs Testület ajánlásait. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről 2023. szeptember 24-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat és intézkedéseket érintő minden későbbi módosításról.

(2) A tagállamok az adatközvetítő szolgáltatók és az elismert adataltruista szervezetek e rendelet megsértése miatti szankcionálása során biztosítják adott estben a következő, nem kimerítő jellegű és indikatív kritériumok figyelembevételét:

a) a jogsértés jellege, súlyossága, mértéke és időtartama;

b) az adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet által a jogsértés okozta károk enyhítése vagy orvoslása érdekében tett bármely intézkedés;

c) az adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet által elkövetett bármely korábbi jogsértés;

d) az adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet által a jogsértés következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség, amennyiben e haszon vagy veszteség megbízható módon megállapítható;

e) az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosító vagy enyhítő tényező.

35. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

A Bizottság 2025. szeptember 24-ig elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentéshez szükség esetén jogalkotási javaslatokat kell csatolni.

A jelentésnek különösen a következők vizsgálatára kell kiterjednie:

a) a tagállamok által a 34. cikk alapján megállapított szankciókra vonatkozó szabályok alkalmazása és működése;

b) mennyiben felelnek meg az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltatók és elismert adataltruista szervezetek jogi képviselői e rendeletnek, valamint mennyiben érvényesíthetők az e szolgáltatókra és szervezetekre kiszabott szankciók;

c) a IV. fejezet szerint nyilvántartásba vett adataltruista szervezetek típusa és az adatmegosztás alapjául szolgáló közérdekű célok áttekintése a kapcsolódó egyértelmű kritériumok megállapítása érdekében.

A tagállamok megküldik az e jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

36. cikk

Az (EU) 2018/1724 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1724 rendelet II. mellékletében található táblázatban a "Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése" bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

ÉleteseményekEljárásokVárt eredmény, a kérelemnek adott esetben az illetékes hatóság által a nemzeti jog szerint való elbírálása függvényében
Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetéseÜzleti tevékenység bejegyzése, az annak gyakorlásához szükséges engedélyek, üzleti tevékenység módosítása és üzleti tevékenység megszüntetése csődeljárás vagy felszámolási eljárás nélkül, kivéve az üzleti tevékenység cégnyilvántartásba való kezdeti bejegyzését és az EUMSZ 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságok alapítására vagy az ilyen társaságok bármilyen későbbi bejegyzési kérelmére vonatkozó eljárásokatVisszaigazolás az üzleti tevékenység bejegyzése, módosítása vagy az engedélyezésre irányuló kérelem kézhezvételéről
Munkáltató (természetes személy) kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való nyilvántartásba vételeA nyilvántartásba vétel vagy a társadalombiztosítási nyilvántartási szám visszaigazolása
Munkavállaló kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való bejelentéseA bejelentés vagy a társadalombiztosítási nyilvántartási szám visszaigazolása
Társaságiadó-bevallás benyújtásaVisszaigazolás a bevallás kézhezvételéről
A társadalombiztosítási rendszerek értesítése a munkavállalóval kötött szerződés megszűnéséről, ide nem értve a munkaszerződések csoportos megszüntetésére vonatkozó eljárásokatAz értesítés kézhezvételének igazolása
A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetéseA munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetéséről szóló elismervény vagy más igazolás
Adatközvetítő szolgáltatóként történő bejelentésVisszaigazolás a bejelentés kézhezvételéről
Az Unióban elismert adataltruista szervezetként történő nyilvántartásba vételVisszaigazolás a nyilvántartásba vételről

37. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2022. június 23-án a 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek a III. fejezetben meghatározott kötelezettségeknek 2025. szeptember 24-ig eleget kell tenniük.

38. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. szeptember 24-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32022R0868 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32022R0868&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02022R0868-20220603 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02022R0868-20220603&locale=hu