BH 1979.6.217 A költségvetésben előírtnál drágább anyag ellenértéke megilleti a vállalkozót, ha a beszerzés időpontjában a rendeltetésszerű célra alkalmas olcsóbb anyag nem kapható és az eltérő anyag beszerzése a megrendelő megbízása alapján történt [Ptk. 361. §, 474. § (2) bek, GKT 79/1973. sz.].

A felperes kivitelező és az alperes megrendelő között villanyszerelési, munkákra szabadáras vállalkozási szerződés jött létre. Az alperes megbízásából a terveket B. R. tervező készítette, aki a műszaki ellenőrzést is végezte.

A költségvetés szerint 26 db 600 Ft egységárú táblavilágító armatúrát kellett felszerelni, de a felperes a költségvetéssel együtt az alperesnek küldött levelében közölte, hogy a feltüntetett egységárak részben előirányzott értékek, amelyek a beszerzési lehetőségtől függően változhatnak.

A tervdokumentáció 1 x 40 W-os fénycsőarmatúrákat jelölt meg, a típus meghatározása nélkül. Az alperes később meghatározta a táblavilágítók típusát, de ezt a felperesnek nem sikerült beszereznie.

Az alperes 1977. június 21-én írásbeli megbízást adott a felperes részlegvezetőjének, hogy a munkához szükséges fénycsőarmatúrákat az alperes bélyegzőjének felhasználásával vásárolja meg. A nevezett az armatúrákat a tervezővel közösen akarta kiválasztani. Ebben az időpontban egyébként a terv még nem volt a felperes birtokában, és miután a kereskedelmi forgalomban csak 2x40 W-os táblavilágító volt beszerezhető, a tervező közreműködésével a felperes részlegvezetője ezt rendelte meg. Ennek alapján 1429 Ft/db egységárú armatúrák érkeztek meg, a kivitelező ezeket szerelte fel, majd számlázta le.

A felperes azért indított keresetet, mert az alperes a tervben előírt 1 X40 W-os táblavilágítótól eltérő, 2x40 W-os és a költségvetésben előirányzott 600 Ft/db egységárú termékkel szemben 1429 Ft/db egységárú termék közötti díjkülönbözetet nem fizette ki. A felperes a különbözetként mutatkozó 45 302 Ft és kamatai megfizetését kérte arra hivatkozva, hogy bár a tervtől eltérő és a költségvetésben előirányzottnál magasabb egységárú armatúrát szerelt fel, de ez indokolt volt, mert a beszerzés időpontjában egyrészt nem volt kapható más olcsóbb termék, másrészt a kiválasztás az alperes megbízottjával, a műszaki ellenőrzési feladatokat ellátó tervezővel közösen történt.

Az első fokú bíróság a bizonyítási eljárás során kihallgatta az armatúrák beszerzésében közreműködött részlegvezetőt, valamint a tervezést és műszaki ellenőrzést végző B. R.-t, beszerezte az üggyel kapcsolatos levelezést és más iratanyagot, mindezek eredményeként a keresetet alaposnak találta és az alperest a követelt összeg megfizetésére kötelezte.

Az ítélet indokolása szerint igazolt tény az, hogy a beszerzés időpontjában a tervben előírt 1 X40 W-os táblavilágító nem volt beszerezhető. A tanúvallomások értékelése alapján a bíróság megállapította, hogy a felszerelt terméket a felperes és az alperes megbízottja közösen választotta ki. Mivel a kiválasztás időpontjában a felperes még nem is ismerte a tervdokumentációt, indokoltan rendelte meg és szerelte fel a magasabb egységárú fénycsőarmatúrákat. Ennek következtében az alperes köteles megfizetni a vitatott díjkülönbözetet.