ÍH 2013.106 POLGÁRI JOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÉS "BŰNCSELEKMÉNNYEL OKOZOTT KÁR" - OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS OK

A Polgári Törvénykönyv nem ismeri a "bűncselekménnyel okozott kár" deliktuális törvényi tényállását. A polgári jogi kártérítési felelősség akkor állapítható meg, ha alapvető feltételei - jogellenesség, kár, okozati összefüggés, felróhatóság - fennállnak, függetlenül attól, hogy az adott károkozó magatartás bűncselekmény törvényi tényállását is megvalósítja.

Az okozati összefüggés szempontjából az az ok tekinthető relevánsnak, amely az események rendszerinti lefolyása mellett alkalmas az eredmény létrehozására, és a károkozásra vezető eseménysor elindítója a bekövetkező eredményt előre látta, illetve láthatta [Ptk. 339. § (1) bek.].

Az élettársakként együtt élő peres felek az 1992. október 12. napján kelt szerződéssel megvásárolták a Kecskemét 17/013/1. hrsz.-ú belterületi telekingatlant, amelyre utóbb lakóházat építtettek. Az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint 1/2-1/2 arányú közös tulajdonukat képező ingatlant az alperes az 1995. június 23. napján kelt szerződéssel eladta a perben nem álló B. A. és B.-né J. I. vevőknek. A felperes a jogügyletről nem tudott, az adásvételi szerződést nem írta alá. A felperes 1995. június 28. napján tett feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a Kecskeméti Városi Bíróság a 3.B.1261/1995/10. számú - a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.Bf.204/1996/6. számú ítéletével jogerőre emelkedett - határozatában a fenti cselekménye miatt az alperest - egyebek mellett - I. rendbeli, különösen nagy kárt okozó csalás büntettében bűnösnek találta.

A felek 1995. november 24. napján élettársi vagyonközösséget megszüntető szerződést kötöttek, amelyben rögzítették, hogy a perbeli telekingatlanon lévő felülépítmény a felperes kizárólagos tulajdonát képezi, egyidejűleg az alperes hozzájárulását adta ahhoz, hogy az ingatlan ő nevén nyilvántartott 1/2 hányadára a felperes tulajdonjoga élettársi vagyonközösség megszüntetése jogcímén ingatlan-nyilvántartási bejegyzést nyerjen. Rendelkeztek továbbá a felek az alperest a telekingatlan vonatkozásában megillető megtérítési igény elszámolásáról. A szerződésben foglaltak nem mentek teljesedésbe, időközben ugyanis B. A. és B.-né J. I. tulajdonjoga bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba a köztük és az alperes között létrejött adásvételi szerződés alapján. Erre figyelemmel a felperes 1999. május 17. napján keresetet terjesztett elő ezen adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, amely perben hozott jogerős ítéletében a bíróság megállapította, hogy a szerződés a felperes 1/2 tulajdoni hányada tekintetében nem jött létre, míg a jelen alperes tulajdonaként nyilvántartott 1/2 ingatlanilletőség átruházására vonatkozó jogügylet érvényes.

A felperes a Kecskeméti Városi Bíróság előtt 3.P.23.260/2004. szám alatt újabb pert indított, amelyben ugyancsak az adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy az semmis, mert jogszabályba ütközik. Keresete indokolásaként arra hivatkozott, hogy az alperes tulajdonaként nyilvántartott 1/2 tulajdoni hányadnak ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosa volt, mert az ingatlant maga vásárolta, továbbá saját költségén finanszírozta az építkezés költségeit. A Kecskeméti Városi Bíróság a 2006. március 22. napján kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. A fellebbezés folytán eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 2006. szeptember 14. napján kelt 3.Pf.21.138/2006/4. számú ítéletével az elsőfokú határozatot helybenhagyta, és a felperest kötelezte, hogy B. A. I. r. és B-né J. I. II. r. alperesek részére fizessen meg 30 000 Ft perköltséget. A jogerős ítélet indokolása szerint a vevők az ingatlan-nyilvántartásban bízva, jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek tulajdonjogot, ezért az Inytv. rendelkezéseire figyelemmel a felperes ingatlan-nyilvántartáson kívül esetlegesen megszerzett tulajdonjogának bejegyzése nem lehetséges. Utalt továbbá arra, az alperes az élettársi vagyonközösséget megszüntető szerződés megkötésének időpontjában olyan tulajdoni hányad tekintetében ismerte el a felperes tulajdonjogát, amelyre vonatkozóan korábban érvényes adásvételi szerződést kötött.

A felperes a jogerősen megítélt perköltséget 2006. november 9-én postai úton kiegyenlítette.

B. A. I. r. és B-né J. I. II. r. felperesek a Kecskeméti Városi Bíróságon 3.P.22.909/2006. szám alatt pert indítottak jelen per felperesével szemben többlethasználati díj megfizetése iránt. E perben jelen per felperese viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben ráépítés jogcímén kívánt tulajdoni igényt érvényesíteni az ingatlan 1/4 illetőségére. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a jelen per felperesét 3 688 408 Ft használati díj és késedelmi kamatai, valamint 263 423 Ft perköltség megfizetésére, az ezt meghaladó keresetet és a viszontkeresetet elutasította. A másodfokon eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.Pf.21.637/2008/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és kötelezte a felperest összesen 60 000 Ft másodfokú perköltség megfizetésére. A felperes 2009. március 2. napján a 323 423 Ft perköltséget banki átutalással teljesítette.

A felperes többször módosított keresetében 6 110 839 Ft, továbbá abból 5 651 416 Ft tőke után 2009. március 31. napjától, 323 423 Ft után 2009. február 18. napjától, 130 000 Ft után 2006. november 9. napjától a kifizetés napjáig járó kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest kártérítés címén. Keresete indokolásaként előadta, hogy az alperes bűncselekményt megvalósító magatartása következtében az ezzel összefüggésben indult peres eljárásokban fizetési kötelezettségei keletkeztek, kárként a megítélt használati díj, valamint a perköltség összegét kívánta érvényesíteni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes követelése elévült, emellett érdemben is alaptalan.

Az elsőfokú bíróság a pert az 5 651 416 Ft többlethasználati díjra vonatkozó marasztalással összefüggésben keletkezett kárigény és járulékai megfizetése vonatkozásában megszüntette, majd ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 391 711 Ft tőkét, továbbá 130 000 Ft-nak 2006. november 9. napjától, 161 711 Ft-nak pedig 2009. március 2. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Határozatának indokolásában kiemelte, hogy az alperes nem csupán az élettársi vagyonközösséget megszüntető szerződésben, hanem a Kecskeméti Városi Bíróság előtt 3.P.23.260/2004. szám alatt folyamatban volt eljárásban a 2005. szeptember 19. napján tartott tárgyaláson is elismerte, hogy a perrel érintett ingatlan a felperes kizárólagos tulajdonát képezi. Álláspontja szerint az alperes ezen magatartása indította a felperest a peres eljárás megindítására. Kifejtette, hogy az alperes adásvételi szerződés megkötésében megnyilvánuló jogellenes, továbbá az élettársi vagyonközösséget megszüntető szerződéses nyilatkozattal tanúsított szándékosan rosszhiszemű magatartása az, amelynek következménye, hogy a bíróság a felperest, mint pervesztes felet 130 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte, ezért a felperes ebből eredő kárát köteles az alperes megtéríteni a Ptk. 6. §-a alapján.