A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21096/2007/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §, 81. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Csányi Terézia Katalin, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20276/2007/6., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21096/2007/3.* (ÍH 2008.20)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.096/2007/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Czira Enikő ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Wéber Judit ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2007. május 3. napján meghozott, 27.P.20.276/2007/6. számú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy a Magy ar Államnak külön felhívásra fizessen meg 21.000 forint eljárási illetéket, az alperesnek pedig 15 napon belül 20.000 forint perköltséget.

Az ítélet indokolásában ismertette a Ptk. 75. § (1) és (3) bekezdésében, 78. §-ában, 80. §-ában, 81. § (1) bekezdésében, valamint 83. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, továbbá a bizonyítási eljárásra vonatkozó Pp. 164. § (1) bekezdésében és a Pp. 206. § (1) bekezdésében írt szabályokat.

Megállapította, hogy a keresettel érintett politikai demonstrációk illusztrációjaként a felperesről közölt felvételeken személye egyértelműen felismerhető, az alperesi sajtótájékoztató résztvevői által beazonosítható volt, amit megerősített a kép egyedivé tett jellege, a fej külön kiemelése, bekarikázása. Rögzítette, hogy a demonstráció a közélet kérdéseinek megvitatására alkalmas fórum, ezért a demonstráción való részvétel nyilvános közszereplésnek minősül, így önmagában nem jogsértő, hogy ott felvétel készült a felperesről. A felperes szerint az alperes a képeket sértő módon egyediesítve jogszerűtlenül használta fel, ugyanis az adatvédelmi biztos általa csatolt állásfoglalása értelmében csak a médiának van joga képmás egyediesítésére, politikus erre nem jogosult, ezért a képek nyilvánosságra hozatala képmása védelméhez fűződő személyiségi jogát sértette. Az alperes szerint a felperesi magatartás volt az, ami képmása kiemelését indokolta és a sajtótájékoztatón kifejtett véleményének illusztrációjaként jogszerűen használta fel a képeket, illetve tette pártja internetes honlapján elérhetővé.

Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy nyilvános helyen szabadon készíthető kép szabadon használható fel azzal, hogy a felhasználásnak abban a témakörben kell megvalósulnia, amely a kép készültével azonos. Erre figyelemmel azt vizsgálta, hogy az alperesi felhasználás abban a témakörben történt-e, amivel kapcsolatosan a felperes önként hozzájárult a képmásait tartalmazó felvételek elkészültéhez. E körben megállapította, hogy a felperesi hozzájárulást nem csak a törvényi vélelem alapozta meg, hanem a felperes ráutaló magatartásával is hozzájárult a képek elkészültéhez, a kameraállásból is látható, hogy esetenként belenézett a kamerákba, vállalva a helyszínen való jelenlétéről szóló képes tudósítást.

Rámutatott, hogy politikai véleménynyilvánító demonstráció volt mind az a rendezvény, amelyen a felperes megjelent, mind az alperes politikusa által tartott sajtótájékoztató is, amelynek anyagát a felperes képmásával együtt az alperes feltette pártja honlapjára. Az alperesi nyilvánossághoz közvetítés célja az volt, hogy különböző helyszíneken lebonyolított nyilvános rendezvényeken megjelenő személyek azonosságára hívja fel a közvélemény, a választók figyelmét, azt kívánta igazolni, hogy a legnagyobb ellenzéki párt politikusai nem mondanak igazat, amikor cáfolják, hogy pártjuk áll a demonstrációk szervezése mögött.

Kiemelte, hogy a politikai demonstráción résztvevő személynek számolnia kell azzal, hogy tettét politikusok minősítik, és ennek keretében akár a róla készült képet is felhasználják a demonstráló szabad véleménynyilvánításának politikai elemzése során. A perbeli felhasználással a képmás nem került ki abból az értelmezési körből, amelyben készült, így ehhez a felhasználáshoz is vélelmezett a hozzájárulás, ezért az alperesi felhasználás jogszerűségére tekintettel elutasította a képmás védelméhez fűződő jog megsértése miatt előterjesztett kereseti kérelmet. Rámutatott, hogy csak a 2006. szeptember 12.-i írás illusztrációjaként történő felhasználást bírálta el, amennyiben a jövőben az alperes újra felhasználja a képeket, azon felhasználás jogszerűségének vizsgálata egy másik eljárás tárgya lehet.

Megállapította, hogy az alperes nem sértette meg a felperes személyes adatai védelméhez fűződő jogát sem, ugyanis a felperes nevének elhallgatására vonatkozó objektív kötelezettség az alperesi véleménynyilvánítási szabadság korlátját jelentené. Rámutatott, hogy a felperes egy ismert helyi politikus fiaként került az érdeklődés központjába, így a névfelhasználás nem sérti a magántitok védelméhez fűződő jogot, mivel a felperes neve nem tekinthető olyan magántitoknak, amelynek titokban tartásához a felperesnek méltányolható érdeke fűződik. A felperes a nyilvános politikai demonstráción való részvétellel vállalta, hogy aki felismeri, megnevezheti őt, s így köztudottá válhat, hogy megjelent a rendezvényen. Elutasította a jogellenes adatkezelés miatt előterjesztett felperesi igényt is, mivel nem az alperes kezelte a felperes személyes adatait. A jóhírnév és a becsület megsértésére alapított kereseti kérelmet is megalapozatlannak találta arra hivatkozással, hogy a keresetlevélben írt kijelentést az alperes nem használta a felperes személyével kapcsolatban, de amennyiben a felperes tettét minősítette is, az a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak - keresetének megfelelő - megváltoztatását kérte.

Előadta, hogy az egyéni képmás jelleget öltött fotókat nem lehet a nyilvános tömegrendezvény összhatásában értékelni, ezért az alperesnek a képek nyilvánosságra hozatalához kifejezett hozzájárulását kellett volna beszereznie, a perbeli esetben a hozzájárulás ráutaló magatartással ugyanis nem valósulhat meg, mivel az egyéniesített felvételek elkészültére és nyilvánosságra hozatalára az esemény helyszínén nem számíthatott. Ismételten hivatkozott az adatvédelmi biztos állásfoglalására, amely szerint kizárólag a média számára és az eseményről való tudósítás céljából megengedett a képmás egyediesítése, az alperes ezzel szemben azonban nem a média képviselőjeként járt el és a képeket többletelemekkel ellátva teljesen más környezetben mutatta be. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem hagyhatta volna figyelmen kívül az adatvédelmi biztos állásfoglalásának tartalmát.