ÍH 2008.20 KÖZSZEREPLÉS POLITIKAI DEMONSTRÁCIÓN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELLEL - NYILVÁNOS ESEMÉNYRŐL KÉPFELVÉTEL KÉSZÍTÉSE HOZZÁJÁRULÁSHOZ NEM KÖTÖTT - RÁUTALÓ MAGATARTÁS FORMÁJÁBAN ADOTT HOZZÁJÁRULÁS A KÉPFELVÉTELHEZ

I. A politikai demonstráción történő részvétel nyilvános közszereplésnek minősül; a nyilvános eseményről a képfelvétel készítéséhez nem szükséges az ábrázolt személy hozzájárulása. Meghatározott személynek a tömegből kiemelt, egyediesített bemutatásához azonban az érintett kifejezett vagy vélelmezett hozzájárulása szükséges.

II. Nem valósul meg a képmás védelméhez fűződő személyiségi jog sérelme és a magántitok védelméhez fűződő jog sem sérül, ha a politikai demonstráción részt vevő vállalta a nyilvánosságot, a fényképek készítéséhez, közléséhez ráutaló magatartással hozzájárult és nem tud megjelölni olyan méltányolható érdeket, amely nevének titokban tartásához fűződik [Ptk. 75. § (1) bekezdés, 76. §, 80. § (1)-(2) bekezdés, 81. § (1) bekezdés, 83. § (1)-(2) bekezdés].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék P.20276/2007/6., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21096/2007/3. (*ÍH 2008.20*)

***********

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a 2006. évi őszi önkormányzati választások kampányidőszakában a kormányfő szocialista helyi politikusok támogatása céljából több rendezvényen megjelent a pártja önkormányzati választási jelöltjeinek népszerűsítése érdekében. Az N. városban tartott rendezvényen a kormányfő elleni demonstrációban részt vett a felperes is, aki helyi fideszes politikus, a polgármester gyermeke. A demonstrálók a kormányfő személyét bíráló kijelentéseket tartalmazó transzparens mögött álltak, a felperes síppal fütyült. Az alperes, aki a szocialista párt tisztségviselője, az általa tartott egyik sajtótájékoztatón "Tények és hazugságok" címmel fényképfelvételeket mutatott be, melyek az MSZP honlapján is megjelentek. A felvételeken a demonstrációk helyszínén jelen lévő személyekre fókuszált, így az N. városban készült felvételeken a felperest és fideszes politikusokat, a helyi Fidesz frakció tagjait kiemelve a tömegből - fejüket pirossal bekarikázva, személyüket megjelölve - arra utalt, hogy "N. városban a polgármester fia, C. Sz. bíztatta a tüntetőket". A sajtótájékoztatón elhangzottakról több tévétársaság és napilap is beszámolt.

A felperes keresetében elsődlegesen a Ptk. 80. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyhez fűződő joga, a képmásának megsértése miatt terjesztett elő igényt az alperessel szemben, sérelmezve, hogy engedélye nélkül közölte a nyilvános rendezvényen készült, egyedivé tett felvételeket és a közlés nyomán egyéb sajtóorgánumokban is megjelentek képei, melyek személyes adataiként egyedi azonosítását teszik lehetővé. A személyes adata nyilvánosságra hozatala miatt adatvédelmi joga és a magántitok védelméhez fűződő személyiségi joga megsértését is állította, továbbá becsülete és jóhírneve megsértésének megállapítását is kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a keresettel érintett politikai demonstrációk illusztrációjaként a felperesről közölt felvételeken a személye egyértelműen felismerhető, az alperes sajtótájékoztatóján részt vevők által beazonosítható volt, amit megerősített a kép egyedivé tett jellege, a fej külön kiemelése, bekarikázása. Rögzítette, hogy a demonstráció a közélet kérdéseinek megvitatására alkalmas fórum, ezért a demonstráción való részvétel nyilvános közszereplésnek minősül, így önmagában nem jogsértő, hogy ott felvétel készült a felperesről. A felperes szerint az alperes a képeket sértő módon, egyediesítve, jogszerűtlenül használta fel, ugyanis az adatvédelmi biztos általa csatolt állásfoglalása értelmében csak a médiának van joga képmás egyediesítésére, politikus erre nem jogosult, ezért a képek nyilvánosságra hozatala a képmása védelméhez fűződő személyiségi jogát sértette. Az alperes szerint a felperesi magatartás volt az, ami képmása kiemelését indokolta és a sajtótájékoztatón kifejtett véleményének illusztrációjaként jogszerűen használta fel a képeket, illetve tette pártja internetes honlapján elérhetővé.

Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy nyilvános helyen szabadon készíthető kép szabadon használható fel azzal, hogy a felhasználásnak abban a témakörben kell megvalósulnia, amely a kép készültével azonos. Erre figyelemmel azt vizsgálta, hogy az alperesi felhasználás abban a témakörben történt-e, amivel kapcsolatosan a felperes önként hozzájárult a képmásait tartalmazó felvételek elkészültéhez. E körben megállapította, hogy a felperesi hozzájárulást nemcsak a törvényi vélelem alapozta meg, hanem a felperes ráutaló magatartásával is hozzájárult a képek elkészültéhez, a kameraállásból is látható, hogy esetenként belenézett a kamerákba, vállalva a helyszínen való jelenlétéről szóló képes tudósítást.

Rámutatott, hogy politikai véleménynyilvánító demonstráció volt az a rendezvény is, amelyen a felperes megjelent, valamint az alperes politikusa által tartott sajtótájékoztató is, amelynek anyagát a felperes képmásával együtt az alperes feltette pártja honlapjára. Az alperes részéről a nyilvánossághoz közvetítés célja az volt, hogy különböző helyszíneken lebonyolított nyilvános rendezvényeken megjelenő személyek azonosságára hívja fel a közvélemény, a választók figyelmét, azt kívánta igazolni, hogy a legnagyobb ellenzéki párt politikusai nem mondanak igazat, amikor cáfolják, hogy pártjuk áll a demonstrációk szervezése mögött.

Kiemelte, hogy a politikai demonstráción részt vevő személynek számolnia kell azzal, hogy tettét politikusok minősítik, és ennek keretében akár a róla készült képet is felhasználják a demonstráló szabad véleménynyilvánításának politikai elemzése során. A perbeli felhasználással a képmás nem került ki abból az értelmezési körből, amelyben készült, így ehhez a felhasználáshoz is vélelmezett a hozzájárulás, ezért az alperesi felhasználás jogszerűségére tekintettel elutasította a képmás védelméhez fűződő jog megsértése miatt előterjesztett kereseti kérelmet.

Megállapította, hogy az alperes nem sértette meg a felperes személyes adatai védelméhez fűződő jogát sem, ugyanis a felperes nevének elhallgatására vonatkozó objektív kötelezettség az alperesi véleménynyilvánítási szabadság korlátját jelentené. Rámutatott, hogy a felperes egy ismert helyi politikus fiaként került az érdeklődés központjába, így a névfelhasználás nem sérti a magántitok védelméhez fűződő jogot, mivel a felperes neve nem tekinthető olyan magántitoknak, amelynek titokban tartásához a felperesnek méltányolható érdeke fűződik. A felperes a nyilvános politikai demonstráción való részvétellel vállalta, hogy aki felismeri, megnevezheti őt, s így köztudottá válhat, hogy megjelent a rendezvényen. Elutasította a jogellenes adatkezelés miatt előterjesztett felperesi igényt is, mivel nem az alperes kezelte a felperes személyes adatait. A jóhírnév és a becsület megsértésére alapított kereseti kérelmet is megalapozatlannak találta arra hivatkozással, hogy a keresetlevélben írt kijelentést az alperes nem használta a felperes személyével kapcsolatban, de amennyiben a felperes tettét minősítette is, az a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik.