42/2002. (X. 11.) AB határozat
a 126/2002. (VII. 4.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és az azon szereplő kérdésnek a hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 126/2002. (VII. 4.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. A Fidelitas 2002. június 27-én országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán a következő kérdés szerepel:
"Támogatja-e, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény olyan tartalmú módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a 2002. évi, illetve az azt követő országgyűlési választások szavazólapjait megőrizzék, és levéltárba helyezzék?"
Az OVB eljárása során megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelel a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben (a továbbiakban: Ve.) foglalt alaki követelményeknek, és a kérdés megfogalmazása megfelel az országos népszavazásról szóló 1998. évi III. törvényben (a továbbiakban: Nsztv.) foglaltaknak. Erre tekintettel az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és az azon szereplő kérdést a - Magyar Közlönyben 2002. július 11-én megjelent - 126/2002. (VII. 4.) számú határozatával hitelesítette.
E határozat ellen 2002. július 22-én, illetve 23-án - a törvényi határidőn belül - két kifogás érkezett. Az Alkotmánybíróság ezeket egyesítette, és egy eljárásban soron kívül bírálta el.
Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogások alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás.
2. Az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezői az OVB 126/2002. (VII. 4.) számú határozatával hitelesített, országos népi kezdeményezés tárgyául szolgáló kérdést több szempontból kifogásolták.
Az egyik indítványozó az Alkotmány 28/D. §-ára és az Nsztv. 18. § a) pontjára hivatkozva kérte az OVB határozatának megsemmisítését, mivel ezen rendelkezések alapján kizárólag az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben kerülhet sor népi kezdeményezésre. Az indítványozó úgy ítélte meg, hogy jelen esetben a népi kezdeményezés lehetetlenre irányul, "lehetetlen szabályozás elfogadása pedig fogalmilag nem tartozhat az Országgyűlés hatáskörébe." Indokolásul az indítványozó arra hivatkozott, hogy a Ve. 75. § (3) bekezdése és a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 48/2001. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 5. § (3) bekezdése alapján a 2002. évi országgyűlési képviselőválasztás iratait az OVB kérdést hitelesítő határozatának jogerőre emelkedését megelőzően meg kellett semmisíteni.
A másik indítványozó az Alkotmány 7. § (2) bekezdésére és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakba: Jat.) 12. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kezdeményezte az OVB határozatának megsemmisítését. Álláspontja szerint ellentétes volna ezekkel a rendelkezésekkel, ha a 2002. évi országgyűlési választások szavazólapjait levéltárba helyeznék, mivel a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak garanciális elemeket arra, hogy a szavazólapok későbbi állapota megegyezzen a szavazatszámlálás idején meglévő állapotával. Így az utólagos kutatás során a képviselő-választás hivatalos eredményétől eltérő eredmény is megállapítható, ami a törvényhozói és végrehajtói hatalom legitimitásának kétségbe vonását eredményezheti.
A kifogásokat előterjesztők a fenti érvek alapján azt kérték az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg az OVB aláírásgyűjtő ívet hitelesítő határozatát, és kötelezze a testületet új eljárás lefolytatására.
3. A 126/2002. (VII. 4.) OVB határozat ellen benyújtott kifogások az Alkotmány következő rendelkezéseire hivatkoztak:
"7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
"28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni."
Az Nsztv.-nek az indítványban hivatkozott rendelkezése a következő:
"18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe."
A Jat. - indítványban hivatkozott - 12. §-ának (3) bekezdése így rendelkezik:
"A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre."
II.
1. Az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta, hogy jelen esetben a népi kezdeményezés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésre vonatkozik-e, vagyis összhangban áll-e az Alkotmány 28/D. §-ával és az Nsztv. 18. § a) pontjával.
Országos népi kezdeményezést a hitelesítést követően a törvényes határidőn belül 50 000 választópolgár nyújthat be az OVB elnökéhez, aki az aláírások ellenőrzésének eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon az Országgyűlés elnöke bejelenti a kezdeményezést, amit az Országgyűlés köteles napirendre tűzni, megtárgyalni és kezdeményezésről köteles három hónapon belül dönteni. [Nsztv. 4. § (3) bekezdés; 6. §; 7. § (1) bekezdés; 20. §.]
Mindebből következik, hogy az Országgyűlést a népi kezdeményezés nem köti oly módon, mint a legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére elrendelt ügydöntő és eredményes népszavazás alapján hozott döntés [Alkotmány 28/C. § (3) bekezdés]. Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlés Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének - az Alkotmányban rögzített - korlátozása: az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Népi kezdeményezés esetén ezzel szemben az Országgyűlésnek a kérdés napirendre tűzésére, megvitatására és határidőn belüli döntésre van kötelezettsége, de a döntés tartalmát a népi kezdeményezés nem határozza meg. A népi kezdeményezésnek - ellentétben a népszavazással - az Alkotmányban megfogalmazott tárgyköri korlátja nincs, és a kérdésnek nem kell konkrét jogalkotási kötelezettséget megfogalmaznia. A népi kezdeményezésből csupán törvényhozási kérdésben való vita és döntés következik. Így a népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdéssel szemben is mindössze annyi az elvárás, hogy törvényhozási tárgykörre vonatkozzon.
Jelen ügyben az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés egyértelműen törvényalkotásra, a Ve. módosítására irányul, ami az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontja alapján az Országgyűlés kizárólagos hatásköre. A kezdeményezés - kellő számú aláírás esetén - csupán arra kötelezné az Országgyűlést, hogy vitassa meg, szükséges-e a 2002. évi, illetve az azt követő országgyűlési választások szavazólapjainak megőrzése és levéltárba helyezése érdekében módosítani a Ve.-t.
A jelenleg hatályos Ve. 75. § (3) bekezdése szerint a szavazólapokat az országgyűlési választásokat követően a polgármesteri hivatalban az illetékes választási bizottság tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő kifogás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni. 90 nap után a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni. A Vr. 5. § (3) bekezdése alapján a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választások szavazólapjait a polgármesteri hivatalban 2002. július 20-ig kellett megőrizni. 2002. július 20. után a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kellett semmisíteni.
A Ve. és a Vr. említett rendelkezéseiből következik, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés részben okafogyottá vált. A kérdés részbeni okafogyottsága és időszerűtlensége azonban nem változtat azon a tényen, hogy a kérdés egésze egyértelműen a Ve. módosítására irányul, ami az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy célszerűségi vagy időszerűségi szempontok alapján hozzon döntést a népi kezdeményezésre szánt kérdésről.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya nem ellentétes az Alkotmány 28/D. §-ával és az Nsztv. 18. § a) pontjával.
2. Az Alkotmánybíróság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdést összevetette az Alkotmány 7. § (2) bekezdésével és a Jat. 12. §-ának (3) bekezdésével, és arra a megállapításra jutott, hogy azok között nincs a jelen jogorvoslati eljárás keretei között értékelhető alkotmányjogi összefüggés. A jogszabályok hatálybalépésére és a felkészüléshez szükséges kellő időre vonatkozó alkotmányossági követelményeket az Alkotmánybíróság nem érvényesítheti előzetesen, az országgyűlési vitára irányuló népi kezdeményezéssel szemben. Ezeknek a követelményeknek a figyelembevétele a törvényhozók kötelessége, és őket a népi kezdeményezés e tekintetben sem kötelezi. A népi kezdeményezés alapján az Országgyűlés által megalkotandó jogszabály - az arra irányuló indítvány alapján - az Alkotmánybíróság kontrollja alatt áll.
Következésképpen az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya nem ellentétes az Alkotmány 7. § (2) bekezdésével és a Jat. 12. §-ának (3) bekezdésével.
3. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a kifogásokat elutasította, és az OVB 126/2002. (VII. 4.) számú határozatát helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság, figyelemmel az OVB határozat Magyar Közlönyben való megjelenésére, elrendelte e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, az aláírásban akadályozott dr. Bagi István alkotmánybíró helyett
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 576/H/2002.