A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31882/2013/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 3. §, 12. §] Bíró: Dudás Dóra Virág

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda (cím; ügyintéző: dr. Sándor István ügyvéd) által képviselt felperes neve (cím) a dr. Kőhegyi-Zeller Anikó jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (cím) alperesnek médiaszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amelybe a személyesen eljárt beavatkozó (cím) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság az alperes 670/2013. (IV.17.) számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül térítsen meg a felperesnek 12 700 (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft perköltséget.

A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett 30 000 (Harmincezer) Ft eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége miatt az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye jogorvoslatnak.

I n d o k o l á s

A beavatkozó, a ... sajtóosztályának munkatársa 2013. január 14. napján kérelmet nyújtott be a felperesi médiaszolgáltatóval szemben amiatt, hogy annak hírolvasója a 2012. november 29. napján 17 óra 55 perckor kezdődő ... című műsorszámban ...nak nevezte a ..., ami azzal szemben negatív hatást keltett, holott a ... értékelvű, konzervatív, módszereiben ... és ..., de nem ...i párt.

A panasszal érintett mondat a ...ban a következőképpen hangzott el: "Minden eddiginél jelentősebb összefogás készülődik vasárnap a parlamenti ... megkülönböztető kijelentései ellen." Ezt követte a híradás az "összefogás" konkrét tartalmáról, az érintett párt konkrét megnevezésével.

A beavatkozó kérelme alapján a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: első fokú hatóság) eljárást indított a felperes ellen. A felperes az eljárás során előadta, hogy a parlamenti ... kifejezés használata nem vélemény volt, hanem a ... közéletben elterjedt megjelöléseként, a parlamenti pártok között elfoglalt helyének megjelölése céljából a hír részét képezte. A párt ...inak minősülését politológiai tanulmányok is alátámasztják.

Az első fokú hatóság 2013. február 6. napján kelt MN/1100-5/2013. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (3) és (4) bekezdésében foglalt, a politikai hírhez hírolvasói vélemény fűzésére vonatkozó törvényi tilalmat. Jogkövetkezményként pedig az Mttv. 186. § (1) bekezdése alapján felhívta a felperest, hogy tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének, és tartózkodjék a jövőbeni jogsértésektől.

Indokolásában kifejtette, hogy a parlamenti ... kifejezés a tényszerűségen túlmutató vélemény, értékítéletet fejez ki. Nincs jelentősége annak, hogy egyébként erősen negatív töltetű, hogy valós tényeken alapul-e és hogy a közélet vagy a lakosság mekkora hányada osztja. Az Mttv. ugyanis bármifajta vélemény közlését tiltja, illetve a közzététel megfelelő módját határozza meg egy meghatározott személyi kör, illetve a híreket közlő műsorszámok esetében, annak érdekében, hogy a közönség befolyástól mentesen tájékozódjon az adott hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámból. Ebből következően annak sincs jelentősége, hogy az elhangzott vélemény a médiaszolgáltató vagy csupán a hírolvasó álláspontját tükrözi. A jogsértés jogkövetkezményének meghatározására a jogsértés csekély súlyára és az ismételtség hiányára figyelemmel került sor.

A felperes az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésében - az első fokú eljárás során tett nyilatkozatában foglaltakat változatlanul fenntartva - hangsúlyozta, hogy a ...i szó a parlamenti jelzővel együtt szerepelt, amely így azon túl, hogy a ...kal kapcsolatosan széles körűen használt leírás, egyértelműen a parlamenten belüli pártfelállásra utalt. A ...i kifejezés használata társadalmi és politikai vita tárgya. Olyan, országosan elterjedt jelzőről van szó, melynek használata nem tekinthető véleménynyilvánításnak. E jelző használata tudományosan megalapozott, a politika és társadalomtudomány képviselői is használják írásaikban és előadásaikban.

Az alperes 2013. április 17. napján kelt 670/2013 (IV.17.) számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Osztotta az első fokú hatóság azon álláspontját, miszerint a ...i párt kifejezés nem tényállítás, hanem véleményt, értékítéletet fejez ki. Azzal érvelt, hogy a ...i minősítés nem egzakt kategória, az álláspontok változnak a tekintetben, hogy mely politikai felfogás irányultság tartozik e kategóriába. Egyetértett az első fokú hatóság azon álláspontjával, hogy véleménnyel való széleskörű egyetértés nem változtat a vélemény jellegen. A tudományos viták, elemzések nagy száma álláspontja szerint éppen azt erősíti, hogy nem egzakt, pontosan meghatározható tény került közlésre, hanem a vitákban az egyik oldalt képviselők véleményével egyező nézet az adott hír kapcsán.

A felperes pontosított keresetében az alperes határozatának első fokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte, perköltségre igényt tartott.

Fenntartotta, hogy a kifogásolt állítás nem vélemény volt, hanem a hírolvasó által felolvasott hír integráns részét képező tényközlésként a parlament egy bizonyos, meghatározott részének konkrét és széleskörű tudományos legitimációval rendelkező megjelölését. Ebből következően álláspontja szerint nem vonható az Mttv. 12. § (3) és (4) bekezdésének fogalomkörébe, és nem is alkalmas a nézők, hallgatók befolyásolására. Fenntartotta, hogy jelentőséggel bír, miszerint a ... vonatkozásában bevett és elfogadott a ...i jelző használata, hogy az a "parlamenti" jelzővel együtt szerepelve egyértelműen a parlamenten belüli pártfelállásra utalt, valamint hogy annak használata társadalmi, politikai vita tárgyaként sajtó helyreigazítás alapját sem képezhetné, és személyiségi jogi perekben sem adhatna alapot jogérvényesítésre. Utalt arra, hogy a nemzetközi sajtó is ...i pártként jelöli meg a ...ot, az a saját honlapján is megjelentetett olyan hírt, mely ilyenként tudósít róla, e jelző használata tehát köztudomású ténynek minősül, nem alkalmas a közönség befolyásolására. Mindezek alapján a felperes szerint az alperes határozata sérti az Alaptörvény IX. cikkét, az Mttv. 3. §-át és 12. § (3)-(4) bekezdéseit, valamint az Európai Parlament és Tanács 2010/13/EU számú irányelvét.

Az alperes ellenkérelme szerint a kereset elutasítását kérte. Ismételte a határozatában foglaltakat, megjegyezve, hogy a kérelmező honlapján megjelent hír nem a kérelmező önmeghatározását tükrözi.