A Fővárosi Törvényszék P.27299/2009/16. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 81. §, 118. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 598. §, 599. §, 623. §, 624. §, 628. §, 629. §, 632. §, 644. §, 685. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Győriné dr. Hollósi Laura

Fővárosi Bíróság

...P.../2009/16.

A Magyar Köztársaság nevében !

A Fővárosi Bíróság, mint elsőfokú bíróság a Busch Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.,ügyintéző: Dr. Kovács Zsuzsa ügyvéd) által képviselt Magyar Állam felperesnek, a Migály Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Migály Zoltán ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy néhai 1 személy és néhai 2 személy Budapesten, 2003. július 17-én kelt írásbeli végrendelete a peres felek vonatkozásában érvénytelen.

A bíróság megállapítja, hogy néhai 1 személy örökhagyó Budapesten, 2008. május 22-én kelt írásbeli végrendeletében az alperes javára szóló juttatás érvénytelen.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 250.000,- (Kétszázötvenezer) Ft perköltséget, amelyből 50.000,- (Ötvenezer) Ft ÁFA.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 395.600,- (Háromszázkilencvenötezer-hatszáz) Ft kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Fővárosi Bíróságon kell 3 példányban benyújtani.

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a le nem rótt kereseti illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna, illetve ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának az alátámasztására irányul. Amennyiben a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének a kérésére tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezését a bíróság hivatalból elutasítja, kivéve ha a fellebbező a jogi segítségnyújtó szolgálatnál pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, és ennek tényét igazolja, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a fellebbezést.

A jogi képviselővel eljáró felek az ítélet ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyben akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróságeljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték, illetve a Pp.24.§.-a alapján megállapított értéke az .000.-Ft-ot meghaladja.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek előadása, 1 tanú, 2 tanú, 3 tanú, 4 tanú, 5 tanú tanúvallomása, a .../Ü/.../2009. számú hagyatéki eljárás iratai, valamint a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Néhai 1 személy II. r. örökhagyó 1911. június 15-én született. A II. r. örökhagyó házastársa, az alperes anyai nagynénje, 2 személy I. r. örökhagyó 1920. május 15-én született.

1 személy és 2 személy 2009. július 17-én Budapesten a közös, holográf írásbeli végrendeletükben úgy rendelkeztek, hogy a főbérleti lakásuk teljes berendezését és minden ott található tárgyat az alperes részére "ajándékozzák."

Néhai 1 személy II. r. örökhagyó a Budapesten 2008. május 22-én kelt, allográf írásbeli végrendeletében úgy rendelkezett, hogy halála esetére minden ingó és ingatlanvagyonát, az 1 bank neve Nyrt.-nél vezetett, a feleségével és az alperessel közös tulajdonukat képező szám. számú takarékbetétkönyvben kezelt teljes összeg ráeső részét, az 1 bank neve Nyrt.-nél szám számon vezetett lakossági folyószámla teljes összegét - amely felett az alperes jelenleg is állandó meghatalmazottként rendelkezik - az alperesre hagyja. Amennyiben az alperes az örökség birtokbavételében bármi módon akadályoztatva van, a hagyatékát 4 tanúre, az alperes fiára hagyja. Meghagyta, hogy a folyószámlán kezelt összegből az alperes a lakást terhelő esetleges közüzemi tartozását egyenlítse ki, és a halála esetén a név Temető 37/b. parcella 1. sor 70. számú sírhelyében történő eltemettetése ügyében őt a Budapesti Temetkezési Intézetnél teljes jogkörrel képviselje, az ügyintézés során szerződést köthessen, a számlákat átvehesse, azokat kiegyenlítse, a sírhely feletti további okokat gyakorolja, a fenntartásáról a továbbiakban gondoskodjon.

A II. r. örökhagyó Budapesten 2008. május 22-én kelt allográf írásbeli végrendeletet tanúként az alperes sógornője; 2 tanú és 3 személy lánya; 3 tanú írták alá.

2009. február 7-én 2 személy I. r. örökhagyó elhunyt. 2009. április 14-én 1 személy II. r. örökhagyó 98. életévében elhunyt.

Az I., II. r. örökhagyó ügyében lefolytatott .../Ü/.../2009 számú hagyatéki eljárásban a 2009. augusztus 26-án tartott hagyatéki tárgyaláson - amelyet a dr. Székely Margit közjegyző irodájában 1 tanú közjegyző-helyettes vezetett - az alperes, mint végrendeleti örökös volt jelen, valamint a Magyar Állam képviseletében 5 tanú ügyvédjelölt. A tárgyaláson a Budapesten, 2008. május 22-én kelt írásbeli végrendelet kihirdetése után az alperes a végrendeletet érvényesnek ismerte el és előadta, hogy a végrendeletet az örökhagyó kérésére ő írta le, mivel az (II. r.) örökhagyó nem tudott gépelni. Vitatta a Magyar Állam képviselőjének azon álláspontját, hogy a végrendeletet is megfogalmazta volna. A hagyatéki tárgyaláson 5 tanú ügyvédjelölt a meghatalmazása csatolására határidő engedélyezését kérte. Az alperes 2009. augusztus 26-án a jegyzőkönyvet személyesen átvette.

A Magyar Állam képviselője a hagyatéki eljárásban 2009. szeptember 14-én benyújtott beadványában - amelyhez csatolta a meghatalmazását - utalt arra, hogy az alperes javára szóló, Budapesten 2008. május 22-én kelt írásbeli magán végrendelet a Ptk. 632. § (1) bekezdésére figyelemmel alakilag aggályos, mivel annak elkészítésénél az alperes közreműködött, az alperes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a végrendeletet az alperes írta le. Utal továbbá arra, hogy a Ptk. 644. §-a alapján az alperes javára szóló 2009. július 17-én kelt írásbeli végrendelet is aggályos, mivel a II. r. örökhagyó és a felesége végrendelete ugyanabba az okiratba lett foglalva. Ezért kérte az I. r. örökhagyó hagyatékának a II. r. örökhagyó részére történő, a II. r. örökhagyó hagyatékának a Magyar Állam részére történő átadását.