A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20180/2013/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24732/2012/4., Tatabányai Törvényszék P.20409/2012/26., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20180/2013/3.*, Győri Ítélőtábla Pf.20180/2013/4.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.180/2013/3.

Az ítélet rendelkező része a 2.Pf.20.180/2013/4. sz. végzés szerint kijavítva.

Budapest, 2013. május 14.

Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k.

a tanács elnöke

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Nagy Gábor ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd (fél címe 2) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2012. november 21. napján meghozott, 65.P.24.732/2012/4. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

által szerkesztett lapot kiadó ... Zrt-t (címe)

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. és II. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett ... című hetilap, illetve a ... internetes portál ...-i, szeptember 5-i írásaiban "..." címmel megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt; az interneten az eredeti tartalomnál linkkel elérhetővé téve mindaddig, míg a cikk olvasható, illetve minimum 30 napig:

"Helyreigazítás: Lapunk fenti számában, fenti címmel megjelent írásunkban megalapozatlanul híreszteltük, hogy az ... alvilágban ...ként ismert pénzbehajtó a felperesnek (felperes neve nak) is dolgozott, illetve megalapozatlanul híreszteltük, hogy ... megöléséért felbujtóként a felperessel kapcsolatban álló ...et ítélték el, mert ilyen kapcsolat nem létezett a felperes (felperes neve) és ... közt."

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és kötelezte az I., II. rendű alperes által szerkesztett lapokat kiadó, illetve a II. rendű alperesi honlapot üzemeltető ... Zrt-t, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket, és a felperesnek 15 napon belül 50.000 forint perköltséget.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 164. § (1) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, a Legfelsőbb Bíróság PK 14. számú állásfoglalását.

Elsősorban arra tért ki, hogy a felperes sajtó-helyreigazítási kérelmében az alperesektől elnézéskérésre vonatkozó nyilatkozattételét is kérte, erre azonban a sajtó-helyreigazítási per keretei között nincs lehetőség, ezért ezt az igényt az elsőfokú bíróság elutasította.

Alappal sérelmezte azonban a felperes, hogy rendőrségi forrásokra és meg nem nevezett forrásokra utalással megalapozatlanul hozták összefüggésbe a személyét olyan más, az alperesek írásaiban megjelölt egyéb személyekkel, akik pénzbehajtóként tevékenykedtek, illetve más személy megölésében felbujtóként vettek részt.

Az elsőfokú bíróság megítélése szerint függetlenül attól, hogy a felperes büntetőeljárás hatálya alatt áll, az eljárás jelen szakaszában ilyen kapcsolatok létére vonatkozó adat bizonyíthatóan nem merült fel, ezért a felperesnek joga volt ahhoz, hogy ezeket valótlan tartalmú kijelentésekként sérelmezze.

A társadalmi megítélése szempontjából nem jelentéktelen az ilyen személyekkel való összefüggésbe hozatala, erre azonban alaptalanul nem kerülhet sor.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. rendű alperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperesi kereset elutasítását.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy a kifogásolt állítások miatt a felperest helyreigazítási jog illeti meg.

Kifejtette, hogy a kifogásolt tényállítás még bizonyítatlansága esetén sem alkalmas arra, hogy a felperes megítélését érdemben befolyásolja. Ilyen befolyásoló hatása alapvetően a felperessel szemben folyamatban levő büntetőeljárás tényének van, ehhez képest a kapcsolatairól adott tájékoztatás közömbös, mert az nem foglal magába megállapítást a kapcsolatok tartalmáról.

Köztudomású, hogy egy folyamatban levő büntetőeljárás ténye eleve hátrányosan befolyásolja egy személy megítélését a közvélemény előtt, és a bírói gyakorlat is ezért várja el, hogy a felmentő ítéletről, illetve az eljárás megszüntetéséről a sajtó számoljon be. A büntetőeljárás tényén, tárgyává tett cselekményen és az elrendelt kényszerintézkedésen túlmenően tehát az esetleges kapcsolatokra utaló tényállítás semmilyen tekintetben nem befolyásolja a felperes megítélését.

A fellebbezés nem alapos.

A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. § (3) bekezdése szerint, csak a fellebbezés korlátai között bírálhatta felül az elsőfokú bíróság ítéletét.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontjával és az általa kifejtettekkel teljes egészében egyetértett, ezért határozatát a Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.