A Kúria Kf.40260/2020/7. számú precedensképes határozata illetmény (ILLETMÉNYKÜLÖNBÖZET) tárgyában. [2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 102. §, 103. §, 139. §, 141. §, 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (RSzSz.) 3. §, 51. §] Bírók: Bérces Nóra, Farkas Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

A készenlét ideje alatt a munkáltató rendelkezésre állása, a pihenőidővel való rendelkezés korlátozása miatt a hivatásos állományú javára túlszolgálati díj megállapítására van lehetőség.

***********

A Kúria

mint másodfokú bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kf.VII.40.260/2020/7.

A tanács tagjai: Dr. Zanathy János

a tanács elnöke

Dr. Farkas Katalin

előadó bíró

Dr. Bérces Nóra

bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete

Az alperes: Készenléti Rendőrség

Az alperes képviselője:

A per tárgya: illetmény-különbözet

A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: felperes

A fellebbezni kért határozat:

Szegedi Törvényszék 102.K.700.670/2020/12.

Rendelkező rész

A Kúria a Szegedi Törvényszék 102.K.700.670/2020/12. számú ítéletét megváltoztatja, kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 355.645 forint és ezen tőke összeg után 2015. október 1. napjától a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

A Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek az elsőfokú perköltségként jogtanácsosi munkadíj címén 17.800 (tizenhétezer-nyolcszáz) forintot és útiköltség címén 5.645 (ötezer-hatszáznegyvenöt) forintot, másodfokú perköltségként jogtanácsosi munkadíj címén 96.100 (kilencvenhatezer-egyszáz) forintot és útiköltség címén 14.829 (tizennégyezer-nyolcszázhuszonkilenc) forintot.

Az elsőfokú bírósági és a fellebbezési eljárás illetékét az állam viseli.

Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] A felperes a perbeli időszakban az alperes hivatásos állományú tagjaként az alperesnél csoportparancsnok beosztásban dolgozott. Szervezeti egysége és szolgálati helye a alperes neve... Laktanyájának objektuma volt. 2015. szeptemberében a migrációs válsághelyzethez kapcsolódóan, a déli határszakaszon ... megyében határmenti feladatok ellátásában vett részt. A felperes a szolgálat kezdéskor berendelésre került a ... laktanyába és elöljárói utasításra 2015. szeptember 13-tól 2015. szeptember 23-ig a laktanyába érkezéstől a laktanyát pihentetési idejében sem hagyhatta el, ott 15 percen belül indulásra kész állapotban kellett lennie.

[2] A felperes szolgálati panaszában a 2015. szeptember 13-tól szeptember 30. napjáig terjedő időben a csapatszolgálati században teljesített szolgálata tekintetében 355.645 forint (165 teljesített óra) illetmény-különbözet és kamatai megfizetését kérte. Álláspontja szerint szolgálat teljesítése különbözött a munkáltató által készenlétnek nevezett hagyományos értelmű készenléttől, a készültség ideje alatt a Hszt. készenlét fogalma nem volt alkalmazható. A túlszolgálati díjazásra való jogosultsága a Hszt. 102. § (1) bekezdés a) pontja, 103. § (1) bekezdése és a Csapatszolgálati Szabályzat rendelkezésein alapult, továbbá hivatkozott a 2003/88/EK irányelv 2. cikkének 1. és 2. pontjaira.

[3] A szolgálati panaszt a alperes neve Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóság megbízott igazgatója, mint felperes munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnoka elutasította, ezért azt a Műveleti Országos Rendőrfőkapitány-helyettes alperes neve parancsnoka részére elbírálásra felterjesztette, aki a 2018. november 8. napján kelt ... számú határozatával a felperes szolgálati panaszát elutasította a Hszt. 141. § (1) bekezdése és 2. § 27. pontja alkalmazásával. Megállapította, hogy a feladat ellátás maradéktalan végrehajtása és annak érdekében, hogy az állomány szolgálatképes állapotban szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető legyen, a készenlétet az elöljáró parancsnok a szolgálat teljesítés helyén kívüli, pihenés céljából kijelölt objektumban rendelte el. A készenlétben tartás időtartama alatt nem került sor szolgálat ellátásra. A túlszolgálat fogalma feltételezi a szolgálat teljesítési időn felüli szolgálati feladat tényleges ellátását, azonban a felperes az általa sérelmezett időtartam alatt ilyen feladatot nem teljesített, ezért a túlszolgálati díj különbözetének visszamenőleges ellentételezésre irányuló kérelme nem teljesíthető.