BH 2007.12.421 A gyógyszertári tevékenységet folytató betéti társaság - személyes gyógyszertár-működtetési joggal rendelkező - kültagjának tagsági jogviszonya megszűnésekor az elszámolás során irányadó szempontok [1988. évi VI. tv. (továbbiakban: Gt.) 61. § (3) bek., 81. §; 1994. évi LIV. tv. 2. §].

A felperes a módosított keresetében kérte kötelezni az I. r. alperest 6 793 000 Ft és ennek 2000. március 20-ától a kifizetésig járó késedelmi kamatainak megfizetésére, a per költségeinek viselésére. Mögöttes helytállásra köteles személyként a II. r. alperest is kérte marasztalni a keresetében megjelölt összeg erejéig. Követelésének jogcímeként a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (továbbiakban: Gt.) 81. §-ára hivatkozott. Előadta, hogy az I. r. alperes betéti társaságban fennállt kültagsági jogviszonya 1999. december 20-ával megszűnt. 2000. március 20-án az I. r. alperestől, vagyonelszámolás jogcímén átvett bruttó 2 582 000 Ft-ot. A társasági vagyonnak, tagsági jogviszonyának megszűnése időpontjában fennállott állapot szerinti forgalmi értékére, az alapításkor általa rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintettel, a reá eső és még ki nem adott vagyonrész különbözeteként jelölte meg, az alperesektől követelt összeget.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Annak jogalapját elismerték, az összegszerűséget vitatták.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben helyt adott. Kötelezte az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3 211 200 Ft-ot, és annak késedelmi kamatát. Az elsőfokú bíróság kimondta, amennyiben a követelés az I. r. alperestől behajthatatlan, úgy a II. r. alperes köteles annak megfizetésére. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította.

Határozatának indokolása szerint, követve a kialakult bírói gyakorlatot, a felperest megillető vagyonrész megállapításának alapja, az I. r. alperes társaság teljes vagyonának, a felperes tagsági viszonya megszűnése időpontjában fennálló forgalmi értéke volt. Ezt az értéket dr. K. P. vagyonértékelési szakértő véleménye alapján, 28 966 000 Ft-ban határozta meg.

Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta: a vagyonértékelési szakértő kirendelését megelőzően eljárt igazságügyi könyvszakértők - saját nyilatkozatuk szerint - a vagyonértékelésre képesítéssel nem rendelkeztek. Többször kiegészített véleményük ellenére, az érdemi döntés meghozatalához szükséges volt újabb szakértői vélemény beszerzése. Az újonnan kirendelt vagyonértékelési szakértő, a betéti társaság vagyonának forgalmi értékét kombinált, diszkontált, cash-flow módszerrel határozta meg, és kontroll módszerekkel, illetve súlyozás alapján pontosította.

Az elsőfokú bíróság rögzítette azt is, hogy e szakvéleményt, a tárgyaláson tett kiegészítéssel együtt elfogadta. A szakértő az általa alkalmazott módszereknek, és a könyvszakértői véleményektől való eltérések okainak ugyanis magyarázatát adta. A szakértői vélemény ezáltal mentessé vált, a Pp.182. § (3) bekezdésében írt hibáktól. Annak alapján, 20%-os mértékű vagyoni hozzájárulásra tekintettel, a felperest megillető vagyonrész összegét 5 793 200 Ft-ban megállapította. Az I. r. alperes által korábban kifizetett összeg figyelembevételével a különbözet megfizetésére, elsődlegesen az I. r. alperes, mögöttes helytállási kötelezettként, a Gt. 94. § (1) bekezdése alapján a II. r. alperes köteles.

Az elsőfokú bíróság a határozatában kifejtette azt is, hogy az elszámolás során, a II. r. alperes személyes gyógyszertár-működtetési jogát annak figyelembevételével értékelte, hogy a II. r. alperes a gyógyszertárat betéti társaság keretében működteti. A működtetési jog ezért a betéti társaságot illeti meg. Annak vagyoni értéke a betéti társaság vagyonába tartozik. Az, az elszámolás során, a felperes javára is figyelembe veendő.

Az I. r. alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette. Fellebbezett részét helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság a tényállást, a bizonyítékoknak a Pp. 206. § (1) bekezdése szerinti indokolt és okszerű mérlegelése alapján, helyesen állapította meg. Jogkövetkeztetései helytállóak, érdemi döntése megalapozott.

A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a szakértői vélemények összességéből és a Magyar Gyógyszerész Kamara tájékoztatójából kitűnik, hogy az I. r. alperes vagyonának értékét, a dologi érték mellett, az üzleti érték is meghatározza. A kettőnek együttesen kell megjelennie abban az elszámolási értékben, amely a felperes jutójaként, a vagyoni betétek szerint számított összeg alapjául szolgál.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint, dr. K. P. igazságügyi vagyonértékelési szakértő, az I. r. alperes 1999. december 20-án fennállt üzleti értékét, az egyik elismert módszerrel, a kombinált, diszkontált, cash-flow módszer felhasználásával határozta meg. A korábban adott igazságügyi könyvszakértői véleményekben mutatkozó bizonytalanságok és hiányosságok kiküszöbölésével, ez a szakértői módszer, kiegészítve kontroll módszerekkel, az I. r. alperes vagyonának forgalmi értékére megbízható adatokat szolgáltatott. Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor döntését dr. K. P. szakértő megállapításaira és következtetéseire alapította.

A másodfokú bíróság kitért arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint a gyógyszertárnak is van üzleti értéke. A tagsági viszony megszűnése folytán esedékessé váló vagyoni elszámolás során ezért arra is figyelemmel kell lenni. Tévesnek tartotta az I. r. alperes azon álláspontját, hogy a működtetési jog minden esetben, a személyi joggal rendelkező gyógyszerészt illeti meg, és ezért a működtetési joghoz kapcsolódó üzleti érték is csak a javára vehető figyelembe.

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával is, hogy a személyes gyógyszertár-működtetési jog egyik eleme a személyi jog, másik eleme a működtetési jog. Ha a gyógyszerész betéti társaság keretében működteti a gyógyszertárat, a személyi jog és a működtetési jog jogosultjának személye elválik. A személyi jog a gyógyszerészé, míg a működtetési jog a betéti társaságé. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla IH 2004/137. szám alatt közzétett eseti döntésében ugyanezt az álláspontot fejtette ki.

A másodfokú bíróság egyetértett abban is az elsőfokú bírósággal, hogy e működtetési jog a társasági vagyon értékét növelte. E megnövekedett értékre figyelemmel kellett a felperesre jutó, pénzben kifizetendő vagyonrészt megállapítani.

Az I. r. alperes a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésként hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróságok a perben beszerzett szakértői vélemények között fennálló ellentmondások kiküszöbölése végett, a Pp. 182. § (4) bekezdése alapján, a felülvizsgálatot nem rendelték el az igazságügyi könyvszakértői bizottság megkeresésével. Az I. r. alperes előadta azt is, hogy a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény (továbbiakban: Gytv.) 2. § f) pontját is sérti a jogerős ítélet. Amennyiben ugyanis a II. r. alperes személyéhez kötődő személyes gyógyszertár-működtetési jog, az I. r. alperes társaság vagyonának könyv szerinti érték feletti értékét növeli, azt csak javára lehet figyelembe venni, a felperes jutójának meghatározásakor figyelmen kívül hagyandó.