A Kúria Kfv.37115/2015/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1988. évi I. törvény (Kkt.) 29. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 1. §, 2. §, 3. §, 5. §] Bírók: Fekete Ildikó, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A kisajátítási eljárást megindító közérdekű célnak konkrétnak és reálisnak kell lennie, az érdekelt bizonytalan, tájékoztató jelleggel jelölt nyomvonalú úttal érintett több korlátozás alatt is álló ingatlan kisajátítására alappal nem kötelezhető.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27038/2014/14., *Kúria Kfv.37115/2015/6.* (BH 2015.8.239)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.115/2015/6.szám

A Kúria a dr. Keszthelyi Eleonóra ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Földi András ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó (fél címe 4) beavatkozott - a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. november 13. napján kelt 8.K.27.038/2014/14. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 16. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.038/2014/14. számú ítéletét továbbá az alperes PEB/040/4652-12/2013. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a Kúria az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000,- (ötvenezer) - 50.000,- (ötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A ... ... hrsz.-ú, legelő művelési ágú, 4. minőségi osztályú, 1 ha 2616 nm területű ingatlan árverési vétel jogcímén 1998. május 28. napján 1/1 tulajdoni hányadban a beavatkozó tulajdonába került. Az ingatlan 994 nm területét a tulajdoni lap III/6. sorszámú bejegyzése szerint az ... Kft. javára vezetékjog terheli. A 42.119/2012. számú 2012. augusztus 22-én széljegyzett kérelem szerint ... Város Önkormányzata elővásárlási jog bejegyzését kérte az ingatlanra.

A ... ... hrsz.-ú legelő művelési ágú, 5. minőségű osztályú, 6565 nm területű ingatlan szintén árverési vétel jogcímén a fenti időpontban 1/1 tulajdoni hányadban került a beavatkozó tulajdonába. Az ingatlanra a tulajdoni lap III/4. sorszámú bejegyzése szerint ... Város Önkormányzata javára a 223-11/2005/VII. számú határozattal építési tilalmat jegyeztek be. ... Város Önkormányzata 2012. szeptember 22. napján 42.119/2012. számon kérte elővásárlási jogának bejegyzését az ingatlannyilvántartásba.

Az ingatlanok ... Város Önkormányzatának 10/1994. (II.16.) ÖKT rendeletével jóváhagyott Általános Rendezési Terv Tájrendezési és Környezetvédelmi Terve (a továbbiakban: ART) szerint a KM2 és az M2 jelű alternatív területfelhasználási övezetben és általános mezőgazdasági övezetbe tartoztak. Az ingatlanokon a 2/1986. (II.27.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: OÉSZ) 43.§ (2) bekezdés a), d), e), f) pontja alapján megjelölt építmény, az 1998. évi I. számú állattartásról szóló tanácsrendelet szerint állattartás céljára szolgáló építmény volt elhelyezhető, építési engedély alapján, amennyiben a földrészlet területe meghaladta a 6000 nm-t és átlagos szélessége az 50 métert. ... Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve jóváhagyásáról szóló 21/2002. (VIII.15.) ÖMK rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) szerint a ... hrsz.-ú ingatlan nagyobb része Ev-I. jelű védelmi rendeltetésű erdőterület építési övezetben, kisebb része Má-II.A jelű mezőgazdasági övezetbe tartozik, a ... hrsz.-ú ingatlan teljes területe a Má-II.A jelű építési övezetben található.

Az ART tervlapja az 1116 jelű utat szaggatott vonallal ábrázolta, amely áthaladt a beavatkozó tulajdonát képező ingatlanokon. A jelmagyarázat szerint az út feltételes, alternatív szabályozási vonalát tartalmazta a tervlap, amely a leendő elkerülő út nyomvonalát jelezte. Az ingatlanokra a K jelű közlekedési övezet előírásai is irányadók voltak. A HÉSZ tervlapján az elkerülő út nyomvonala megegyezett az ART tervlapján ábrázoltakkal. Az építési övezete és a tervezett nyomvonala nem változott a HÉSZ 2004. évben történt felülvizsgálata során. Erről ... Város Önkormányzata Képviselő Testülete a 282/2011. (VI.8.) PKT határozatával döntött, és a tervlapon a lehetséges nyomvonalak közül a legesélyesebb nyomvonalat szerepeltette tájékoztató jelleggel, nem szabályozási elemként.

... Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője a 2006. január 5. napján kelt 223-11/2005/VII. számú és 2006. június 9. napján jogerőre emelkedett határozatával építési engedélyt adott a beavatkozó részére, a ... helyrajzi számú ingatlanra, tanyaközpont és tároló építésére. A birtoktesthez a ... hrsz.-ú és ... hrsz.-ú ingatlan tartozik. A határozat jogerőre emelkedését követően megkereste a ... Körzeti Földhivatalt a ... és ... hrsz.-ú ingatlanokra, építési tilalom bejegyzése iránt.

Az alperesi beavatkozó 2006. november 16. napján kelt ... Város Polgármesteri Hivatalához intézett beadványában a ... hrsz.-ú és a ... hrsz.-ú ingatlanok területét érintő elkerülő út nyomvonalának felülvizsgálatát kérte akként, hogy az út nyomvonala az ingatlanok mellett haladjon, mivel ha az ingatlanokon keresztül haladó út nyomvonalát kívánják megvalósítani, abban az esetben az összes területből csak 8000 nm korlátolt hasznosítására lenne lehetőség. Ebben az esetben az ingatlanok teljes területének kisajátítását kérte, 5000,- forint/nm áron.

A beavatkozó kérelmet nyújtott be az elsőfokú építésügyi hatósághoz, a 223-11/2005/VII. számú építési engedély módosítása iránt. Az elsőfokú építésügyi hatóság a 2011. március 22-én kelt határozatával a kérelmet elutasította. A beavatkozó fellebbezése nyomán eljárt alperes a 2011. július 21-én kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolásából kitűnően a beavatkozó építési engedély iránti kérelmének módosításához, az épület áthelyezéséhez nem járultak hozzá, mivel a ... tehermentesítő út végleges nyomvonala jelenleg nem ismert és az épület elhelyezése ... Város jelenleg érvényes szabályozási tervének sem felel meg.

Az alperesi beavatkozó 2013. június 28-án az alperestől a ... hrsz.-ú és a ... hrsz.-ú ingatlanok kisajátítását kérte, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30.§ (4) bekezdése alapján. Kérelmét azzal indokolta, hogy a tanyaközpont építésére jogerős építési engedélyt kapott, azonban a tulajdonát képező ingatlanok területéből a tehermentesítő út nyomvonalára és a védőtávolságra tekintettel összesen 6-8000 nm terület hasznosítható korlátozottan. Előadta, hogy a HÉSZ az ingatlanokat az Má-II.A építési övezetbe sorolja. Hivatkozott rá, hogy 2006. november 16. napján kelt levelében felajánlotta ... Város Önkormányzata részére megvételre azokat, megállapodás nem jött létre. Az elkerülő út közvetlenül kapcsolódik a 11. számú fő közlekedési úthoz, amely állami kezelésben van, és a terveket a felperes kezeli, de annak kiderítése, hogy az Étv. 30.§ (6) bekezdése alapján ki az érdekelt az eljárásban, nem az ő feladatát képezi, ezért elsődlegesen ... Város Önkormányzatát jelölte meg érdekeltként.