A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20806/2007/13. számú határozata szerződés létrejöttének megállapítása tárgyában. Bírók: Kollár Márta, Rőth Pálné, Wellmann György

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24262/2004/55., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21192/2006/3., *Kúria Pfv.20806/2007/13.* (BH+ 2007.12.539)

***********

Pfv.VI.20 806/2007/13.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kéri Marianna ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Márton Zója ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés létrejöttének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróságnál 21.P.24 262/2004. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21 192/2006/3. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2007. évi szeptember hó 18. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 500 000 (ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A b-i, II., 12883/5/A/4. hrsz. alatt nyilvántartott, társasházi öröklakás az alperes tulajdona. A négylakásos társasház további három öröklakásának tulajdonosa az alperes menye, aki az alperessel egyetértésben 2003. április 2-án "általános megbízási megállapodást" kötött az L. Ügynökséggel az ingatlan értékesítési közvetítésére. A megbízó a megállapodást utóbb annyiban módosította, hogy amennyiben egyben nem megy el az ingatlan, akkor lakásonként is kiközvetíthetik azt. Ennek megfelelően az ingatlanközpont adatbázisában az egyes lakások egyben és külön-külön is szerepeltek.

A felperes 2003 őszén szerzett tudomást arról, hogy a perbeli lakás eladó. 2003. október 12-én megtekintette az alperes lakását, az adásvétel feltételeiről azonban nem tárgyaltak. Az alperes ekkor annyit közölt, hogy ingatlana eladásáról tavasszal dönt. A felperes 2003. október 13-án a perbeli lakásra írásbeli vételi ajánlatot tett, amelynek tartalma a következő: K. N. vételi ajánlatot tesz a b-i, Á. u. alatt található ingatlannal kapcsolatban az alábbi feltételekkel: vételár 45 000 000 forint. Fizetési feltételek: foglaló összege 3 000 000 forint, fennmaradó vételár plusz 3 000 000 forint előleg a foglalóval egyidejűleg, 2004. január 10-éig további 10 000 000 forint, kiköltözéskor a fennmaradó 29 000 000 forint. Az ajánlat érvényességi határideje 2003. október 17-e. A kiköltözés végső határideje 2004. március 31-e. Az adásvételi (elő) szerződés megkötése: 2003. október 21-éig. A vételi ajánlat dátuma 2003. október 13-a és azt a felperes aláírásával látta el. Ezen az okiraton keretbe foglalva a következő szerepel: a vételi ajánlatot elfogadom, a L. ingatlanközvetítői tevékenységét igazolom. A dátum 2003. október 13. és az eladó tulajdonos aláírás megjelölés felett az alperes névírása található.

A vételi ajánlatot a L. Ingatlanközpont nevében V. A. egy példányban vitte el az alpereshez, aki azt aláírta. V. A. ezután telefonon értesítette a felperest arról, hogy a tulajdonostól meg van az engedély, így az ingatlan az övé lehet. V. A. az alperes által aláírt eredeti okiratot az L. Ingatlanközpont páncélszekrényébe helyezte el, amelyet a felperes képviselője 2004. május 4-én vett át a perben való felhasználás céljából.

Az alperes 2004. március 5-én a felperes képviselőjének írt levelében bejelentette, hogy lakásértékesítési szándékától eláll. A L. Ingatlanközpont a peres felekkel nem kötött megbízási szerződést. A felperes a perbeli ingatlan másik öröklakását bérbe vette havi 160 000 forint bérleti díj ellenében.

A felperes keresetében az adásvételi szerződés létrejöttének megállapítását és a vételár teljes kifizetésének igazolása után a tulajdonjog bejegyzése iránt a földhivatal megkeresését kérte. A 45 000 000 forintos vételárból 6 000 000 forintot az ítélet jogerőre emelkedésének napján, további 10 000 000 forintot hatvan napon belül, a fennmaradó összeget pedig egyszázhatvanöt napon belül vállalta megfizetni. Kérte még az alperesnek havi 160 000 forint bérleti díj egyösszegben való megfizetésére kötelezését azzal, hogy ezen összeg után 2005. május 1-jétől évi 11 %-os kamatot is kér.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a megállapítási per törvényi feltételei hiányoznak, a felperes által hivatkozott vételi ajánlatból nem állapítható meg az eladó személye és az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, a felek kölcsönös és egybehangzó akarat kinyilvánításának kifejezése. Arra is hivatkozott, hogy névaláírása önmagában nem elegendő a vételi ajánlat írásbeli elfogadására. Előadta, hogy az L. Kft. alkalmazottja megtévesztette őt a vételi ajánlat aláírásakor, mert azt közölte, hogy az aláírásra azért van szüksége, hogy ezzel a Kft. felé igazolja, hogy az ajánlatot megmutatta. Vitatta, hogy a névaláírás az ő kezeitől származik és arra is hivatkozott, hogy az okmány sem felel meg az általa aláírt okiratnak.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Hivatkozott a vételi ajánlat megnevezésű formanyomtatványon szereplő kitételre, amely szerint "adásvétel (elő) szerződés megkötése: 2003. október 21-éig", mely része a formanyomtatványban foglaltaknak. Indokolása szerint egy olyan okirat, amelyen az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés későbbi időpontban való megkötésére vonatkozó kikötés szerepel, annak aláírása esetén sem tekinthető adásvételi szerződési ajánlatnak a szerződés joghatásainak beálltát eredményező elfogadásának, tehát az akkor sem tekinthető adásvételi szerződésnek, ha a XXV. PED-ben foglalt tartalmi kellékekkel rendelkezik, mert a felek kifejezetten úgy rendelkeztek, hogy később kötnek szerződést. Emiatt az okirat előszerződésnek minősülhetne, aminek megállapítására vonatkozó kereseti kérelem nem volt, így ennek létrejötte kérdését részletesebben nem is vizsgálhatta.