31989L0655[1]

A Tanács irányelve (1989. november 30.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1989. november 30.)

a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

(89/655/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 118a. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára ( 1 ),

az Európai Parlamenttel együttműködve ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a Szerződés 118a. cikke előírja, hogy a Tanács irányelvek útján minimumkövetelményeket fogadjon el azért, hogy különösen a munkakörnyezet tekintetében javításokat ösztönözzön a munkavállalók egészségének és biztonságának magasabb szintű biztosítása érdekében;

mivel az említett cikk értelmében ezekben az irányelvekben kerülni kell az olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését;

mivel a Bizottság a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi programjáról szóló közleményében ( 4 ) előírja egy, a munka során alkalmazott munkaeszközök használatáról szóló irányelv elfogadását;

mivel a munkahelyi biztonságról, higiéniáról és egészségvédelemről szóló 1987. december 21-i állásfoglalásában ( 5 ) a Tanács tudomásul vette a Bizottságnak azt a szándékát, hogy a közeljövőben minimumkövetelményeket nyújt be a Tanácsnak a munkahelyi egészségvédelem és biztonság szervezéséről;

mivel a munkavállalók egészsége védelmének és biztonságának biztosításához elengedhetetlen azoknak a minimumkövetelményeknek a betartása, amelyek célja a munkaeszközök használata során az egészségvédelem és a biztonság magasabb szintjének biztosítása;

mivel ez az irányelv egyedi irányelv a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmének és biztonságának javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) 16. cikkének (1) bekezdése értelmében; mivel ezért az említett irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók a munkavállalók által a munka során alkalmazott munkaeszközök használatának területére az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül;

mivel ez az irányelv a belső piac szociális dimenziója megvalósításának gyakorlati szempontját testesíti meg;

mivel a 83/189/EGK irányelv ( 7 ) értelmében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot a gépekre, berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó műszaki előírás-tervezetekről;

mivel a legutóbb az 1985-ös csatlakozási okmánnyal módosított 74/325/EGK határozat ( 8 ) értelmében a Bizottság konzultál a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal az e területre vonatkozó javaslatok kidolgozásáról,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a második egyedi irányelv, megállapítja a munkavállalók által a munka során használt munkaeszközökre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeket a 2. cikkben meghatározottak szerint.

(2) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett terület egészére az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) "munkaeszköz": a munka során használt bármely gép, készülék, szerszám vagy felszerelés;

b) "munkaeszköz használata": bármely munkaeszközt érintő tevékenység, úgymint elindítás és leállítás, használat, szállítás, javítás, átalakítás, karbantartás és szervizelés, beleértve különösen a tisztítást;

c) "veszélyes tér": a munkaeszközön belüli, illetve körülötte levő bármely tér, ahol a munkavállaló egészségét vagy biztonságát veszély fenyegeti;

d) "veszélynek kitett munkavállaló": részben vagy teljesen a veszélyes térben tartózkodó munkavállaló;

e) "kezelő": az a munkavállaló vagy azok a munkavállalók, akiknek feladata a munkaeszköz használata.

II. SZAKASZ

A MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI

3. cikk

Általános kötelezettségek

(1) A munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a vállalkozás, illetve telephely munkavállalói rendelkezésére bocsátott munkaeszközök megfelelőek legyenek az elvégzendő munkához, vagy megfelelően alkalmassá tegyék azokat e célra, és a munkavállalók az eszközöket biztonságuk és egészségük károsodása nélkül használhassák.

A munkáltató az általa használatra javasolt munkaeszközök kiválasztásánál figyelembe veszi a sajátos munkakörülményeket és jellemzőket, valamint azokat a kockázatokat, amelyek a vállalkozásban, illetve a telephelyen, különösen a munkahelyen a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatban merülnek fel, illetve minden olyan további kockázatot, amelyet a kérdéses munkaeszköz használata jelent.

(2) Ahol nem lehetséges teljes mértékben biztosítani azt, hogy a munkavállalók a munkaeszközöket egészségük és biztonságuk veszélyeztetése nélkül használhassák, a munkáltató megfelelő intézkedéseket tesz a kockázatok minimálisra csökkentése érdekében.

4. cikk

A munkaeszközökre vonatkozó szabályok

(1) A 3. cikk sérelme nélkül a munkáltatónak be kell szereznie, illetve használnia kell:

a) azt a munkaeszközt, amely - amennyiben először 1992. december 31. után biztosítják a vállalkozás, illetve telephely munkavállalói számára - megfelel:

i. az erre vonatkozó, alkalmazandó közösségi irányelvek rendelkezéseinek;

ii. I. mellékletben megállapított minimumkövetelményeknek olyan mértékben, amennyiben más közösségi irányelv nem, vagy csak részben alkalmazandó;

b) azt a munkaeszközt, amely - amennyiben 1992. december 31-ig már biztosították a vállalkozás, illetve telephely munkavállalói számára - legkésőbb az említett időpont után négy éven belül megfelel I. mellékletben megállapított minimumkövetelményeknek;

c) az a) pont (i) alpontjának sérelme nélkül és az a) pont (ii) alpontja és a b) pont ellenére, minden olyan, az I. melléklet 3. pontja követelményeinek alárendelt különleges munkaeszköz, amely - amennyiben 1998. december 5-ig már biztosították a vállalkozás, illetve telephely munkavállalói számára - legkésőbb ezen időpont után négy éven belül megfelel az I. mellékletben megállapított minimumkövetelményeknek.

(2) A munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkaeszközt annak teljes élettartama alatt a megfelelő karbantartás eszközeivel olyan szinten tartsa, hogy a berendezés megfeleljen, az adott esettől függően, az (1) bekezdés a) vagy b) pontja rendelkezéseinek.

(3) A tagállamok a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően és jogszabályaik, illetve gyakorlatuk kellő figyelembevételével létrehozzák azokat az eljárásokat, amelyek segítségével a II. melléklet rendelkezései által jelzett céloknak megfelelő biztonsági szint elérhető.

4a. cikk

A munkaeszköz vizsgálata

(1) A munkáltató biztosítja, hogy a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően képesített személyek (a beszerelés után és az üzembe állítás előtt) előzetesen, új munkahely vagy helyszín esetében pedig az összeszerelés után megvizsgálják az olyan eszközöket, amelyek beszerelése befolyásolja a biztonságot, meggyőződve a munkaeszköz helyes beszereléséről és megfelelő működéséről.

(2) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a károsító feltételeknek kitett és ennek következtében veszélyes helyzeteket esetlegesen előidéző munkaeszközt:

- a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően képesített személyek rendszeresen vizsgálják és szükség esetén teszteljék,

- a munkaeszköz biztonságát veszélyeztető rendkívüli körülmények, mint például átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy hosszan tartó használaton kívüli időszak esetén minden alkalommal a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően képesített személyek megvizsgálják,

az egészségügyi és biztonsági előírások betartásának, valamint a károsodás időbeni észlelésének és orvoslásának biztosítása érdekében.

(3) A vizsgálatok eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az érintett hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. A jegyzőkönyveket kellő ideig meg kell őrizni.

Ha a munkaeszközt a vállalkozáson kívül használják, a legutóbbi vizsgálat elvégzését tárgyi bizonyítási eszközzel kell tanúsítani.

(4) Ezeknek a vizsgálatoknak a feltételeit a tagállamok határozzák meg.

5. cikk

Különös veszélyt jelentő munkaeszközök

Amennyiben a munkaeszköz használata valószínűleg különös veszélyt jelent a munkavállalók biztonságára és egészségére, a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:

- a munkaeszközt csak az erre kijelölt személyek használhassák,

- javítás, átalakítás, karbantartás vagy szervizelés esetén az érintett munkavállalókat külön jelöljék ki e feladatok ellátására.

5a. cikk

Ergonómia és foglalkozás-egészségügy

A munkáltatónak a biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelmények alkalmazása során teljes mértékben figyelembe kell vennie a munkavállalók testtartását a munkaeszköz használata közben és a munkavégzés helyét, valamint az ergonómia alapelveit.

6. cikk

A munkavállalók tájékoztatása

(1) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy megfelelő tájékoztatás és, ahol szükséges, írásbeli utasítások álljanak a munkavállalók rendelkezésére a munka során használt munkaeszközökről.

(2) A tájékoztatásnak és az írásbeli utasításoknak tartalmazniuk kell legalább az egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó megfelelő információkat:

- a munkqeszköz használatának feltételeiről,

- az előrelátható, szokásostól eltérő helyzetekről,

- ahol szükséges, a tapasztalat alapján a munkaeszköz használatából levonható következtetésekről.

A munkavállalókat tájékoztatni kell az őket érintő veszélyekről, a környezetükben lévő munkaeszközökről és minden, őket érintő változásról, amennyiben ez a közvetlen környezetükben elhelyezett munkaeszközöket érinti, akkor is, ha az ilyen eszközt közvetlenül nem használják.

(3) A tájékoztatásnak és az írásbeli utasításoknak az érintett munkavállalók számára érthetőeknek kell lenniük.

7. cikk

A munkavállalók oktatása

A 89/391/EGK irányelv 12. cikkének sérelme nélkül a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:

- azok a munkavállalók, akiknek feladata a munkaeszköz használata, megfelelő oktatásban részesüljenek, beleértve a használat során felmerülő veszélyekkel kapcsolatos oktatást is,

- az 5. cikk második francia bekezdésében említett munkavállalók megfelelő különleges oktatást kapjanak.

8. cikk

Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv, valamint annak a mellékletek által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.

III. SZAKASZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

9. cikk

A mellékletek módosítása

(1) A Tanács a Szerződés 118a. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el I. mellékletnek I. melléklet 3. pontjában említett különleges munkaeszközökre alkalmazandó további minimumkövetelményekkel történő kiegészítését.

(2) A 89/391/EGK irányelv 17. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni a mellékletek:

- a munkaeszközök műszaki harmonizálásáról és szabványosításáról szóló irányelvek elfogadásából, illetve

- a munkaeszközök területén végbemenő műszaki fejlődésből, illetve a nemzetközi szabályozások, előírások, vagy ismeretek változásából

eredő, szigorúan technikai kiigazításait.

10. cikk

Záró rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1992. december 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

11. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I.MELLÉKLET

A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK a) PONT ii. ALPONTJÁBAN ÉS b) PONTJÁBAN EMLÍTETT MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Általános megjegyzés

Az e mellékletben megállapított kötelezettségek az irányelv rendelkezéseire tekintettel alkalmazandók, és ott, ahol a kérdéses munkaeszközzel kapcsolatban fennáll az adott veszély.

A következő minimumkövetelmények, amennyiben használatban lévő munkaeszközökre vonatkoznak, nem igénylik feltétlenül ugyanazokat az intézkedéseket, mint az új munkaeszközökre vonatkozó lényegi követelmények.

2. A munkaeszközökre alkalmazandó általános minimumkövetelmények

2.1.

A munkaeszközök azon kezelőelemeinek, amelyek hatással vannak a biztonságra, jól láthatóknak és azonosíthatóknak kell lenniük és, ahol szükséges, azokat megfelelő jelzéssel kell ellátni.

Azoknak az eseteknek a kivételével, ahol egyes kezelőelemek tekintetében ez szükséges, a kezelőelemeket a veszélyes tereken kívül kell elhelyezni, oly módon, hogy működésük ne idézzen elő további veszélyt. Nem szándékolt működés eredményeként nem okozhatnak veszélyt.

Szükség esetén a kezelőnek a fő kezelőhelyről képesnek kell lennie biztosítani azt, hogy egyetlen személy se tartózkodjon a veszélyes térben. Ha ez nem lehetséges, egy biztonsági, például egy hallható, illetve látható automatikus figyelmeztető jelzésnek kell megelőznie a gépek működésbe lépését. A veszélynek kitett munkavállalónak időt, illetve eszközt kell biztosítani arra, hogy munkaeszközök működésbe lépéséből, illetve leállásából adódó veszélyek alól gyorsan kivonhassa magát.

A kezelő rendszereknek biztonságosnak kell lenniük, és kiválasztásukkor kellően figyelembe kell venni azokat a meghibásodásokat, zavarokat és korlátokat, amelyekre a tervezett használat során számítani lehet.

2.2.

A munkaeszköz beindítása csak szándékosan, egy e célra szolgáló kezelőelem segítségével történhet.

Ugyanez vonatkozik:

- a bármilyen okból bekövetkező leállás utáni újraindításra,

- a működési feltételekben (pl. sebesség, nyomás, stb.) bekövetkező jelentős változás kezelésére,

akkor, ha az ilyen újraindítás vagy változás nem jelent veszélyt a veszélynek kitett munkavállalókra.

Ez a követelmény nem vonatkozik az olyan újraindításra vagy a működési feltételek olyan megváltozására, amely egy automata készülék szabályos működési ciklusából következik.

2.3.

Minden munkaeszközt fel kell szerelni olyan kezelőelemmel, amellyel azt teljesen és biztonságosan le lehet állítani.

Minden munkahelyet fel kell szerelni olyan kezelőelemmel, amellyel a veszély típusától függően a munkaeszközök valamelyike, vagy mindegyike leállítható úgy, hogy a munkaeszköz biztonságos állapotba kerüljön. A munkaeszköz leállító szerkezetének elsőbbséget kell kapnia a beindító szerkezetekkel szemben.

Ha a munkaeszköz vagy annak veszélyes részei leálltak, az érintett működtető egységek energiaellátását le kell kapcsolni.

2.4.

Szükség esetén, és a munkaeszköz által képviselt kockázattól, illetve a rendes leállási időtől függően a munkaeszközt fel kell szerelni vészleállítóval.

2.5.

Az olyan munkaeszközt, amely a lehulló vagy kirepülő tárgyak miatt kockázatot jelent, fel kell szerelni a kockázatnak megfelelő biztonsági berendezésekkel.

A gáz, pára, folyadék vagy porkibocsátás miatt veszélyt jelentő munkaeszközöket fel kell szerelni a megfelelő visszatartó, illetve elszívó berendezésekkel a veszélyforrások közelében.

2.6.

Ha a munkavállalók egészségének védelme és biztonsága szükségessé teszi, a munkaeszközöket és azok részeit rögzítéssel vagy egyéb eszközzel stabilizálni kell.

2.7.

Ahol fennáll a veszélye annak, hogy a munkaeszköz egyes részei eltörnek vagy szétesnek, és ezáltal valószínűleg jelentősen veszélyeztetik a munkavállalók egészségét és biztonságát, megfelelő védintézkedéseket kell tenni.

2.8.

Ahol fennáll annak veszélye, hogy a munkaeszközök mozgó részeivel történő mechanikus érintkezés balesetet okozhat, a veszélyes részeket fel kell szerelni olyan eszközökkel, amelyek megakadályozzák a veszélyes tér megközelítését, vagy amelyek a veszélyes terek elérése előtt megállítják a veszélyes részek mozgását.

A védőeszközök:

- legyenek stabil szerkezetűek,

- ne jelentsenek további kockázatot,

- ne legyenek könnyen eltávolíthatók vagy működésképtelenné tehetők,

- megfelelő távolságra helyezkedjenek el a veszélyes tértől,

- a szükségesnél jobban ne korlátozzák a munkaeszköz működési ciklusának figyelemmel kísérhetőségét,

- tegyék lehetővé azokat a műveleteket, lehetőleg a védőeszközök eltávolítása nélkül, amelyek szükségesek egyes részek felszereléséhez vagy cseréjéhez és a karbantartási munkákhoz, csak azokra a területekre korlátozva a hozzáférést, ahol a munkákat el kell végezni.

2.9.

A munkaeszközökön végzett munkálatoknak vagy azok karbantartásának területeit az elvégzendő művelethez igazodva, megfelelően meg kell világítani.

2.10.

Szükség esetén a munkaeszköz nagyon magas vagy alacsony hőmérsékletű részeit védelemmel kell ellátni, azért hogy elkerülhető legyen annak kockázata, hogy a munkavállalók hozzájuk érjenek vagy túl közel kerüljenek hozzájuk.

2.11.

A munkaeszközökön elhelyezett jelzőeszközöknek egyértelműeknek, könnyen észrevehetőeknek és érthetőeknek kell lenniük.

2.12.

A munkaeszközöket csak a megfelelő műveletekre és a megfelelő feltételek mellett lehet használni.

2.13.

Lehetővé kell tenni a karbantartási műveletek elvégzését a munkaeszköz kikapcsolt állapotában. Ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni a megfelelő védintézkedések meghozatalát az ilyen műveletek végrehajtásához, vagy az ilyen műveletek veszélyes téren kívüli végrehajtásához.

Amennyiben a munkaeszköznek van karbantartási naplója, azt naprakészen kell vezetni.

2.14.

Minden munkaeszközt fel kell szerelni jól azonosítható eszközökkel, amelyek elkülönítik azokat energiaforrásaiktól.

A visszakapcsolásra csak akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az érintett munkavállalókat.

2.15.

A munkaeszközöket el kell látni azokkal a figyelmeztetésekkel és jelzésekkel, amelyek elengedhetetlenek a munkavállalók biztonságának biztosításához.

2.16.

A munkavállalók számára biztosítani kell a gyártási, beállítási és karbantartási műveletekhez szükséges területekhez való biztonságos hozzáférés lehetőségét, valamint a biztonságos tartózkodást az ilyen területeken.

2.17.

Minden munkaeszköznek megfelelően védenie kell a munkavállalókat a munkaeszköz kigyulladásával vagy túlmelegedésével járó kockázatoktól, illetve a munkaeszközökben gyártott, használt, vagy tárolt gáz, por, folyadék, pára vagy egyéb anyagok szivárgásából eredő kockázatoktól.

2.18.

Minden munkaeszköznek alkalmasnak kell lennie a munkaeszköz felrobbanásával, illetve a munkaeszközben gyártott, használt, vagy tárolt anyagok felrobbanásával járó veszélyek elhárítására.

2.19.

Minden munkaeszköznek alkalmasnak kell lennie a veszélynek kitett munkavállalók védelmére az elektromossággal történő közvetlen vagy közvetett érintkezés kockázatával szemben.

3. A különleges munkaeszköztípusokra alkalmazandó további minimumkövetelmények

3.1. Mozgó (önjáró vagy nem önjáró) munkaeszközökre vonatkozó minimumkövetelmények

3.1.1.

Azt a munkaeszközt, amellyel munkavállalók közlekednek, olyan módon kell felszerelni, ami csökkenti a munkavállalókat érintő, a helyváltoztatás során felmerülő kockázatokat.

Ilyen kockázatnak kell tekinteni a kerekekkel és a lánctalpakkal való érintkezést és a közéjük történő beszorulást is.

3.1.2.

Amennyiben az energiaátvivő rendszer véletlen blokkolása a mozgó munkaeszköz egyik eleme és valamely szerelvénye vagy általa vontatott tárgy között külön kockázatot jelent, a munkaeszközre fel kell szerelni egy olyan elemet, vagy oly módon kell átalakítani, ami meggátolja az energiaátvivő rendszer blokkolását.

Ha az ilyen blokkolás nem előzhető meg, akkor minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a munkavállalókat érintő káros hatások elkerülése érdekében.

3.1.3.

Ahol a munkaeszköz mozgó részeire energiát átvivő rendszer a földön való vontatás következtében beszennyeződhet vagy megrongálódhat, ott biztosítani kell a kijavításának lehetőségét.

3.1.4.

Azt a munkaeszközt, amelyen munkavállalók közlekednek, olyan módon kell kialakítani, hogy a rendeltetésszerű használat mellett csökkenjenek a munkaeszköz borulásából eredő kockázatok:

- olyan védőszerkezettel, amely biztosítja, hogy a munkaeszköz negyedfordulatnál nagyobb mértékben ne dőlhessen meg, vagy

- olyan szerkezet segítségével, amely a munkavállalók körül elegendő szabad helyet ad, ha a dőlés a negyedfordulatot meghaladhatja, vagy

- egyéb azonos hatású eszközzel.

Ezek a védőszerkezetek a munkaeszköz szerves részét képezhetik.

Nincs szükség ilyen védőszerkezetre, ha a munkaeszközt működés közben rögzítik, vagy ha kialakításából adódóan nem borulhat fel.

Ha a munkaeszközzel közlekedő munkavállaló a felborulás esetén a munkaeszköz elemei és a talaj közé szorulhat, akkor visszatartó rendszert kell felszerelni az ilyen munkavállalók számára.

3.1.5.

Az egy vagy több munkavállalót szállító villás targoncákat úgy kell kialakítani vagy felszerelni, hogy csökkenjen a felborulás kockázata, például:

- vezetőfülke felszerelésével, vagy

- villás targonca felborulását megakadályozó szerkezet felszerelésével, vagy

- olyan szerkezet felszerelésével, amely biztosítja, hogy a villás targonca felborulása esetén a rajta közlekedő munkavállalók számára elegendő hely maradjon a talaj és a villás targonca egyes részei között, vag

- a munkavállalókat a vezetőüléshez rögzítő szerkezettel, amely megakadályozza, hogy a felboruló villás targonca elemei rájuk nehezedjenek.

3.1.6.

Annak az önjáró munkaeszköznek, amely mozgásával kockázatot jelenthet emberekre, a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) a munkaeszközt el kell látni egy olyan berendezéssel, amely megakadályozza annak engedély nélküli beindítását;

b) amennyiben egynél több, vágányra szerelt munkaeszköz van egyszerre mozgásban, olyan megfelelő berendezést kell felszerelni, amely csökkenti az ütközések következményeit;

c) a munkaeszközre fékező- és megállítókészüléket kell felszerelni. Amennyiben biztonsági szempontból szükséges, a könnyen hozzáférhető kezelőelemek vagy automatikus rendszerek által működtetett vészkikapcsoló berendezéseknek kell rendelkezésre állniuk, amelyekkel a munkaeszközt le lehet fékezni és meg lehet állítani a fő készülék meghibásodása esetén;

d) amennyiben a vezető közvetlen látótere nem megfelelő a biztonság biztosításához, megfelelő segédeszközöket kell felszerelni a látási viszonyok javítása érdekében;

e) azt a munkaeszközt, amelyet éjszakai vagy sötét helyeken való használat céljából alakítottak ki, el kell látni az elvégzendő munkának megfelelő világítással; ennek a munkaeszköznek megfelelő biztonságot kell nyújtania a munkavállalók számára;

f) azt a munkaeszközt, amely tűzveszélyt jelent önmagában vagy azáltal, amit vontat, illetve szállít, és amely nagy valószínűséggel veszélyezteti a munkavállalókat, megfelelő tűzoltó berendezésekkel kell ellátni, amenynyiben azok nem hozzáférhetőek megfelelő közelségben a használat helyszínén;

g) a távirányítású munkaeszköznek automatikusan meg kell állnia, amint elhagyja a kezelési területet;

h) a távirányítású munkaeszköznek, amely normális feltételek mellett ütközés vagy a munkavállalók beszorításának veszélyével jár, rendelkeznie kell e veszély ellen védelmet biztosító berendezéssel, hacsak nincsenek jelen egyéb megfelelő berendezések az ütközés kockázatának kezelésére.

3.2. A terhek emelésére használt munkaeszközökre vonatkozó minimumkövetelmények

3.2.1.

Biztosítani kell a tartósan rögzített, terhek emelésére használt munkaeszközök szilárdságát és stabilitását a használat során, különös tekintettel a felemelendő terhekre és a szerkezetek felfüggesztési vagy rögzítési pontjaira kifejtett nyomásra.

3.2.2.

Az emelőgépeken jól láthatóan fel kell tüntetni névleges terhelhetőségüket, és amennyiben szükséges, egy olyan táblával kell ellátni, amely a gép összes üzemállapotára megadja a névleges terhelhetőséget.

Az emelőberendezéseket olyan módon kell megjelölni, hogy felismerhetőek legyenek a biztonságos használat szempontjából lényeges tulajdonságaik.

Azt a munkaeszközt, amely nem személyek emelésére szolgál, de tévedésből arra is használható, ilyen tartalmú, megfelelő és jól látható jelzéssel kell ellátni.

3.2.3.

A tartósan rögzített munkaeszközöket olyan módon kell rögzíteni, ami csökkenti annak kockázatát, hogy a teher:

a) rázuhan a munkavállalókra;

b) véletlenül veszélyesen eltolódik vagy szabadon esik;

c) véletlenül kioldódik.

3.2.4.

A munkavállalók felemelésére vagy szállítására használt munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy:

a) megfelelő eszközök segítségével elkerüljék a kocsik leesésének kockázatát, amennyiben létezik ilyen kockázat;

b) elkerüljék annak kockázatát, hogy maga a használó esik le a kocsiról, amennyiben létezik ilyen kockázat;

c) elkerülhető legyen annak kockázata, hogy különösen tárgyakkal történő véletlen érintkezés által, a használót valami összezúzza, beszorítsa vagy megüsse;

d) baleset során a kocsiba beszorult személyek ne legyenek kitéve veszélynek, és ki lehessen őket szabadítani.

Amennyiben a munkavégzés helyével összefüggő okok vagy magassági különbségek miatt az a) pontban említett kockázatokat semmilyen biztonsági intézkedéssel nem lehet elkerülni, a megnövelt biztonsági tényező figyelembevételével tartókötelet kell felszerelni és azt minden munkanapon ellenőrizni.

II. MELLÉKLET

A 4 CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MUNKAESZKÖZÖK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

0. Általános megjegyzés

Az e mellékletben megállapított kötelezettségek ennek az irányelvnek a rendelkezéseit figyelembe véve alkalmazandók, és ott, ahol a kérdéses munkaeszközzel kapcsolatban fennáll az adott veszély.

1. Valamennyi munkaeszközre vonatkozó általános rendelkezések

1.1.

A munkaeszközt olyan módon kell beszerelni, elhelyezni és használni, hogy csökkenjen a munkaeszköz használóit és más munkavállalókat érintő kockázat, például a munkaeszköz mozgó részei és a környezetében rögzített vagy mozgó részek közötti elegendő tér, valamint a felhasznált vagy termelt valamennyi energiával és anyaggal való biztonságos ellátás, illetve ezek biztonságos eltávolíthatóságának biztosításával.

1.2.

A munkaeszközt biztonságos feltételek mellett kell felállítani vagy szétszerelni, különösen a gyártó utasításainak betartásával.

1.3.

Ha a munkaeszközt használat közben villámcsapás érheti, akkor készülékekkel vagy megfelelő eszközökkel kell a villámtól védeni.

2. A mozgó (önjáró vagy nem önjáró) eszközök használatára vonatkozó előírások

2.1.

Önjáró munkaeszközt csak olyan munkavállaló vezethet, akit annak biztonságos vezetésére megfelelően kiképeztek.

2.2.

Ha a munkaeszköz a munkaterületen belül mozog, megfelelő közlekedési szabályokat kell előírni és betartani.

2.3.

A gyalogos munkavállalókat szervezeti intézkedések útján kell megakadályozni abban, hogy az önjáró munkaeszköz működési területére lépjenek.

Ha a munkát csak gyalogos munkavállalók jelenlétében lehet megfelelően elvégezni, akkor megfelelő intézkedésekkel meg kell akadályozni a munkaeszköz okozta baleseteket.

2.4.

A munkavállalók mechanikus meghajtású munkaeszközön való szállítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztonság feltételei biztosítottak. Amennyiben a munkát menet közben kell végezni, az adott esetnek megfelelő sebességet kell választani.

2.5.

Belső égésű motorral hajtott mozgó munkaeszköz a munkaterületen csak abban az esetben használható, ha a munkavállalók egészségét vagy biztonságát nem veszélyeztető elegendő mennyiségű levegő áll rendelkezésre.

3. Terhek emelésére használt munkaeszközökre vonatkozó előírások

3.1. Általános szempontok

3.1.1.

A mozgó vagy szétszerelhető, emelésre tervezett munkaeszközöket úgy kell használni, hogy a munkaeszköz használat közbeni stabilitása minden előrelátható feltétel mellett, a talaj jellegét is figyelembe véve, biztosított legyen.

3.1.2.

Személyek csak az erre a célra biztosított munkaeszközökkel és tartozékokkal emelhetők.

A 89/391/EGK irányelv 5. cikkének sérelme nélkül kivételes esetekben a nem ilyen célra kialakított munkaeszközt is szabad személyek emelésére használni, amennyiben megtették a szükséges intézkedéseket a biztonság biztosítására a megfelelő ellenőrzést megállapító hazai jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően.

Amíg az emelésre tervezett munkaeszközökön munkavállalók tartózkodnak, a kezelési helyet folyamatosan be kell tölteni. Az emelt személyeknek megbízható kommunikációs eszközökkel kell rendelkezniük. Veszély esetén megbízható eszközöknek kell rendelkezésre állni a kiszabadításukra.

3.1.3.

Hacsak a munka hatékonysága szempontjából nem elengedhetetlen, intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy függő teher alatt munkavállalók ne tartózkodjanak.

Terhek nem mozgathatók olyan védelem nélküli munkahelyek felett, ahol általában munkavállalók tartózkodnak.

Abban az esetben, hogyha a munkát nem lehet más módon megfelelően elvégezni, megfelelő eljárásokat kell megállapítani és alkalmazni.

3.1.4.

Az emelőberendezéseket a kezelendő terhek, a felfogatási pontok, a rögzítőeszközök és a légköri viszonyok függvényében kell kiválasztani, tekintetbe véve a felfüggesztés módját és szerkezetét. Az emelőberendezések tartozékait egyértelműen meg kell jelölni, ha azt használat után nem szerelik szét, azért hogy a használók felismerjék tulajdonságait.

3.1.5.

Az emelőberendezéseket olyan módon kell tárolni, hogy ne sérüljenek meg, és ne menjenek tönkre.

3.2. Helyhez kötött terhek emelésére használt munkaeszköz

3.2.1.

Ha egynél több, helyhez kötött teher emelésére használt munkaeszközt szerelnek be, vagy állítanak fel egy munkahelyen olyan módon, hogy működési sugaruk összeér, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerüljék a terheknek, illetve a munkaeszközök részeinek összeütközését.

3.2.2.

Ha helyhez kötött terhek emelésére használnak mozgó munkaeszközt, intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák a munkaeszköz megbillenését, felborulását, vagy, szükség esetén, elmozdulását vagy megcsúszását. Ezen intézkedések megfelelő végrehajtásának biztosítására ellenőrzéseket kell végezni.

3.2.3.

Ha a helyhez kötött terhek emelésére tervezett munkaeszköz kezelője nem képes közvetlenül vagy a szükséges információt biztosító segédeszköz segítségével a teher teljes útvonalát figyelemmel kísérni, akkor megfelelően képesített személynek kell vele kapcsolatban állni, aki őt irányítja, továbbá szervezeti intézkedéseket kell tenni a terheknek a munkavállalókat esetlegesen veszélyeztető ütközéseinek megakadályozása érdekében.

3.2.4.

A munkát olyan módon kell megszervezni, hogy amikor egy munkavállaló kézzel kapcsol fel vagy le egy terhet, biztonságosan végezhesse ezt, különösen az a munkavállaló, aki a munkaeszközt közvetlenül vagy közvetve kezeli.

3.2.5.

Az összes emelési műveletet megfelelően kell megtervezni és felügyelni, és a munkavállalók biztonságára figyelemmel elvégezni.

A kezelők közötti megfelelő összhang biztosítására eljárást kell kialakítani és alkalmazni, különösen ha egy terhet egyszerre két vagy több, helyhez kötött terhek emelésére szolgáló munkaeszköz emel.

3.2.6.

Amennyiben egy, helyhez kötött terhek emelésére kialakított munkaeszköz teljes vagy részleges energiakimaradás esetén nem tudja megtartani a terhet, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a munkavállalók ebből adódó veszélyeztetésének elkerülésére.

Függő terheket tilos felügyelet nélkül hagyni, kivéve ha a veszélyzónába nem lehet belépni és a terhet biztonságosan függesztették fel és biztonságosan rögzítették.

3.2.7.

A helyhez kötött terhek emelésére kialakított munkaeszköz kültéri használatát meg kell szakítani, ha a meteorológiai feltételek olyan mértékben megromlanak, ami veszélyezteti a munkaeszköz biztonságos használatát, és kockáztatja a munkavállalók biztonságát. Megfelelő védintézkedéseket kell tenni, különösen a munkaeszköz felborulásának, és minden, a munkavállalókat érintő kockázat elkerülése érdekében.

4. Az esetenként a magasban végzett munkához biztosított munkaeszközök használatára vonatkozó rendelkezések.

4.1. Általános rendelkezések

4.1.1.

Amennyiben a 89/391/EGK irányelv 6. cikke, illetve e rendelet 3. cikke értelmében az esetenként a magasban végzett munka valamely alkalmas felületről nem végezhető el biztonságosan és a megfelelő ergonómiai feltételek mellett, akkor ki kell választani a biztonságos munkafeltételek biztosításához és fenntartásához leginkább megfelelő munkaeszközöket. Az egyedi védelmi intézkedésekkel szemben elsőbbséget kell biztosítani a kollektív védelmi intézkedéseknek. A munkaeszköznek meg kell felelnie az elvégzendő munka jellegének és az előrelátható igénybevételnek, és lehetővé kell tennie a veszélytelen közlekedést.

A magasban található munkahelyek legmegfelelőbb elérési módját a közlekedés gyakoriságának, az adott magasságnak, illetve a használat időtartamának megfelelően kell megválasztani. Közvetlen veszély esetén a választott elérési módnak lehetővé kell tennie a kiürítést. Az elérési mód és az állványok, deszkák és pallók közti közlekedés egyik irányban sem járhat a lezuhanás további kockázatával.

4.1.2.

Magasban végzett munkához létrákat csak olyan körülmények között lehet használni, ha a 4.1.1. pontban foglaltakat figyelembe véve más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt az alacsony kockázat, illetve a használat rövid időtartama vagy a munkaterület olyan meglévő jellemzői következtében, amelyeken a munkáltató nem tud változtatni.

4.1.3.

A kötél segítségével történő hozzáférés, illetve pozicionálási módszerek kizárólag olyan körülmények közt használhatók, ahol a kockázatfelmérés azt mutatja, hogy a munka biztonságosan elvégezhető, és ha más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt.

A kockázatfelmérést figyelembe véve és különösen a munka időtartamától és az ergonómiai korlátoktól függően megfelelő kellékekkel felszerelt ülés kialakításáról kell gondoskodni.

4.1.4.

A fentiek alapján megválasztott munkaeszköz típusától függően megfelelő intézkedéseket kell meghatározni az ilyen típusú eszközökkel együtt járó kockázatok minimalizálása érdekében. Amennyiben szükséges, rendelkezni kell a zuhanás megakadályozását célzó biztonsági eszközök felszereléséről. Ezeket megfelelően kell kialakítani, továbbá elég erősnek kell lenniük, hogy megelőzzék vagy megállítsák a magasból történő zuhanást, és lehetőség szerint kizárják a munkavállalók sérülésének lehetőségét. A zuhanás megakadályozására szolgáló kollektív biztonsági felszereléseket kizárólag a hozzáférést biztosító létráknál, illetve lépcsőknél lehet megszakítani.

4.1.5.

Amennyiben valamely konkrét feladat elvégzéséhez a zuhanás megakadályozását szolgáló kollektív biztonsági felszerelések időleges eltávolítására van szükség, ezt ellensúlyozandó hatékony biztonsági intézkedéseket kell hozni. Az intézkedések megtételéig a feladatot nem lehet elvégezni. Abban az esetben, ha a konkrét feladatot végleg vagy ideiglenesen befejezték, vissza kell állítani a zuhanás megakadályozására szolgáló kollektív biztonsági felszerelést.

4.1.6.

Az esetenként a magasban végzett munka csak abban az esetben végezhető el, ha az időjárási viszonyok nem veszélyeztetik a munkavállalók biztonságát és egészségét.

4.2. A létrák használatára vonatkozó különös intézkedések

4.2.1. A létrákat úgy kell elhelyezni, hogy stabilitásuk a használat során biztosítva legyen. A hordozható létráknak stabil, erős, megfelelő méretű, rögzített talppal kell rendelkezniük, hogy a létrafokok vízszintesek maradjanak. A kötélhágcsókat kivéve a függő létrákat biztonságosan kell rögzíteni, és olyan módon, hogy ne tudjanak elmozdulni, és hogy a kilengést megelőzzék.

4.2.2. Annak érdekében, hogy a hordozható létra talpa a használat során ne csússzon, a létra lábát alsó vagy felső végénél vagy ahhoz közel rögzíteni kell valamilyen csúszásgátló eszközzel vagy bármely más, ezzel azonos hatékonyságú módon. A megközelítésre használt létráknak megfelelő hosszúságúaknak kell lenniük ahhoz, hogy túlnyúljanak azon a helyen, amelyet a létrával el kell érni, kivéve azt az esetet, ha egyéb intézkedésekkel szilárd kapaszkodót biztosítanak. Az egymásba illeszthető és meghosszabbítható létrákat úgy kell használni, hogy egyes szakaszaik egymáshoz képest ne mozdulhassanak el. A mozgatható létrákat használat előtt rögzíteni kell.

4.2.3. A létrákat úgy kell használni, hogy a munkavállalók mindig stabilan álljanak és biztosan kapaszkodhassanak. Különösen ha terhet kézben tartva kell a létrán szállítani, ez nem zárhatja ki a biztos kapaszkodást.

4.3. Az állványok használatára vonatkozó különös intézkedések

4.3.1.

Amennyiben a kiválasztott állványzatra vonatkozó számítások nem állnak rendelkezésre, illetve a rendelkezésre álló feljegyzések nem terjednek ki a tervezett szerkezeti elrendezésre, szilárdsági és stabilitási számításokat kell végezni, kivéve azt az esetet, ha az állványzatot általánosan elismert módon, szabványszerűen állítják össze.

4.3.2.

választott állványzat összetettségétől függően hozzáértő személynek összeszerelési, használati és lebontási tervet kell készítenie. Ez készülhet szabványos terv formájában is, kiegészítve a szóban forgó állványzat konkrét adataira vonatkozó tételekkel.

4.3.3.

Az állványzat teherhordó részeinek csúszását meg kell akadályozni a tartófelülethez történő rögzítéssel, csúszásgátló eszköz biztosításával, illetve bármely ezekkel azonos hatékonyságú módszerrel, továbbá a hordfelületnek megfelelő teherbírásúnak kell lennie. Biztosítani kell az állványzat stabilitását. Kerekes állványzat esetében megfelelő eszközökkel biztosítani kell, hogy az a magasban történő munkavégzés során ne mozdulhasson el.

4.3.4.

Az állványzati padlózat méretének, formájának és elrendezésének meg kell felelnie az elvégzendő munka jellegének, valamint alkalmasnak kell lennie a terheléshez, lehetővé kell tennie a biztonságos munkavégzést és közlekedést. Az állványzat padlózatát úgy kell összeállítani, hogy annak elemei a rendeltetésszerű használat során ne mozdulhassanak el. Nem lehet veszélyes hézag a padlózat elemei és a zuhanás elleni függőleges kollektív biztonsági felszerelések között.

4.3.5.

Abban az esetben, ha az állványzat egyes részei nem állnak használatra készen, például az összeállítás, szétszerelés, illetve átalakítás alatt, általános figyelemfelhívó jelzésekkel kell azokat ellátni a 92/58/EGK irányelv alapján hozott nemzeti rendelkezéseknek megfelelően, és a veszélyes övezetbe való belépés megakadályozása érdekében fizikai eszközökkel megfelelően el kell azokat keríteni.

4.3.6.

Az állványzatot összeállítani, lebontani vagy jelentősen átalakítani csak hozzáértő személy felügyelete alatt lehet, és ezt a munkát kizárólag olyan munkavállalók végezhetik, akik a 7. cikk értelmében a tervezett tevékenységekkel járó konkrét kockázatokat illetően megfelelő, különleges képzésben részesültek, különösen a következők terén:

a) az állványzat összeszerelési, lebontási és átalakítási tervének megértése;

b) biztonság az állványzat összeszerelésének, lebontásának és átalakításának ideje alatt;

c) személyek, illetve tárgyak zuhanásának megakadályozására szolgáló intézkedések;

d) biztonsági intézkedések változó időjárási viszonyok esetén, amelyek negatívan befolyásolhatják az állványzat biztonságát;

e) megengedett terhelések;

f) bármely más olyan kockázat, amely a fent említett összeszerelési, lebontási és átalakítási műveletekkel járhat.

A felügyelő személy és az érintett munkavállalók rendelkezésére kell bocsátani a 4.3.2. szakaszban említett összeszerelési és lebontási tervet, az abban foglalt valamennyi utasítást is beleértve.

4.4. A kötél segítségével történő hozzáférésre, illetve pozicionálási módszerekre vonatkozó különleges intézkedések

A kötél segítségével történő hozzáférésnek és pozícionálási módszereknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) a rendszer legalább két, egymástól külön rögzített kötélből áll, az egyiket (munkakötél) a helyszín elérésére, a leereszkedésre és a tartásra, a másikat (biztonsági kötél) tartalékként használják;

b) megfelelő bekötőhevederrel kell felszerelni a munkavállalókat, akiknek ezt használniuk kell, és ezt a biztonsági kötélhez kell kapcsolniuk;

c) a munkakötelet a feljutáshoz és leereszkedéshez szükséges biztonságos eszközzel kell ellátni, és önzáró rendszerrel kell rendelkeznie, hogy megakadályozza a használó lezuhanását abban az esetben, ha az elveszítené az uralmat mozgása felett. A biztonsági kötelet a munkavállaló mozgását követő mozgó zuhanásgátló rendszerrel kell felszerelni;

d) a munkavállaló által használt szerszámokat és egyéb felszerelést a munkavállaló bekötőhevederéhez vagy üléséhez kell erősíteni, illetve más alkalmas módon kell rögzíteni;

e) a munkát megfelelően kell megtervezni és felügyelni annak érdekében, hogy a munkavállalót veszélyhelyzetben azonnal kimenthessék;

f) az érintett munkavállalókat a 7. cikk értelmében megfelelő, különleges képzésben kell részesíteni a tervezett tevékenységeket, különösen a mentési eljárásokat illetően.

Kivételes körülmények között, ha a kockázatfelmérés azt mutatja, hogy a második kötél használata veszélyesebbé tenné a munkát, megengedett egyetlen kötél használata is, feltéve hogy a biztonság érdekében a nemzeti szabályozás, illetve gyakorlat alapján megfelelő intézkedéseket foganatosítottak.

( 1 ) HL C 114., 1988.4.30., 3. o.,

HL C 106., 1989.4.26., 13. o. és

HL C 287., 1989.11.15., 12. o.

( 2 ) HL C 326., 1988.12.19., 132. o. és

HL C 256., 1989.10.9., 65. o.

( 3 ) HL C 318., 1988.12.12., 26. o.

( 4 ) HL C 28., 1988.2.3., 3. o.

( 5 ) HL C 28., 1988.2.3., 1. o.

( 6 ) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

( 7 ) HL L 109., 1983.4.26., 8. o.

( 8 ) HL L 185., 1974.7.9., 15. o.